18. Pályaválasztás, munkába lépés

Az előadások a következő témára: "18. Pályaválasztás, munkába lépés"— Előadás másolata:

1 18. Pályaválasztás, munkába lépés
Mutassátok be az álláskeresés és munkába állás fontosabb teendők! Hol keresnétek állást? Milyen segítséget tudnátok igénybe venni? Hogyan választanátok ki a céget, ahol dolgozni szeretnétek?” Hogyan, milyen módon tudnának bejelentkezni a kiválasztott céghez? (önéletrajz, kísérőlevél, állásinterjú) Milyen munkavégzésre irányuló jogviszonyok léteznek? (vállalkozói, munkaviszony, megbízási jogviszony) Mi a fekete munka, szürke munka, színlelt szerződés? Mit kell tartalmaznia egy munkaszerződésnek?

2 www.milegyek.hu Pályakezdő, álláskereső, munkajogi portál
Állás, munka – magazin és közösségi portál április 13. Népszabadság, január 18.: Interjú a jövőről – Munkatárs-típusok, Beilleszkedési tanácsok Startolj velünk a munka világába!

3 1. Álláskeresés

4 Állásajánlatok I. Apróhirdetések Mobilszám, ill. vonalas telefon – van-e működő telephely? Van-e a munkához tudás- vagy képesítésbeli követelmény? Akar-e találkozni a munkaadó a munkavállalóval? Kíváncsi-e az önéletrajzára? Inkább a munkaerejét szeretné „megvásárolni” – időhöz, helyhez kötött munkaviszony, vagy inkább konkrét feladatokat elvégeztetni – vállalkozói viszony; esetleg a munkaerejét szeretné megvásárolni, de mégis vállalkozói viszonyt fog kínálni? Mekkora lehet a cég – miből következtethetünk erre? Fogja-e az esetleges továbbtanulást támogatni a cég – egyáltalán nem, csak a cég profiljának megfelelő irányba, több irányba? Más szempont: …

5 2. Jelentkezés Motivációs levél Minta Zoltán Személyügyi főosztályvezető részére Ad Hoc Kft. 1588 Budapest, Képgyártó utca 12. Tisztelt Minta Zoltán! Az ÁllásStart 2007 című kiadványban olvastam az Ad Hoc Kft.-ről, és nagyon tetszett a vállalat cégbemutatkozója. Örömmel láttam, hogy műszaki menedzsereket keresnek, amely állásra ezúton szeretném a pályázatomat benyújtani Önökhöz. Ebben az évben végeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar műszaki menedzser szakán, de az iskola mellett már két cégnél is dolgoztam ezen a területen, így már rendelkezem szakmai tapasztalattal. Szeretnék egy jól működő dinamikus cég aktív tagja lenni, és egy szakmailag kihívást jelentő területen elhelyezkedni. Várom a válaszukat, és bízom abban, hogy lehetőséget adnak számomra egy személyes találkozásra, ahol nemcsak a szakmai ismereteimről, hanem a munkához illő személyes képességeimről is – úgymint meggyőző erő, kommunikációs képesség, problémamegoldás – amelyek fontosak egy ilyen munkakörben, személyes benyomást szerezhet. Budapest, március 28. Tisztelettel:

6 Angol középfokú, „C” típusú nyelvvizsga, 2001.
ÖNÉLETRAJZ MINTA NÉV TANK ARANKA SZEMÉLYI ADATOK Születési idő, hely: február 29., Budapest Családi állapot: hajadon Állampolgárság: magyar Értesítési cím: 1234 Budapest, Lövölde tér 1. Telefon: VÉGZETTSÉG Elektrom Ágnes Bakterképző Egyetem, Masinisztaképző Kar Gőzmozdonyvezető szak Tolató szakirány Budipa Piros Gimnázium; érettségi MUNKAHELYEK 2002- Tudományos főzz-kávét asszisztens (Nem-létező Kft.) - Kávéfőzés - Fénymásolás Tedd-ide, Tedd-oda főmunkatárs (Másik Nem-létező Kft.) - Referencia: Mézes B. Ödön NYELVISMERET Angol középfokú, „C” típusú nyelvvizsga, 2001. Szuahéli társalgási szint Stb. SZÁMÍTÓGÉPES ISMERETEK Ms Office Internet, Stb. EGYÉB ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK Csuhéfonó Baráti Kör szervezése és vezetése Stb. B kategóriás gépkocsivezetői jogosítvány (1999.) TULAJDONSÁGOK Szép vagyok, okos vagyok, de legfőképpen szerény. Stb. ÉRDEKLŐDÉSI KÖR Olvasás, utazás, borsógömbölyítés, stb. …………………… …………hó …………nap

7 Állásinterjú „A munkaadók, illetve a személyzeti tanácsadó cégek, fejvadászok gyakran teszik fel a kérdést az állásinterjún a fiatal pályakezdőnek, hogy vajon miért éppen azt a céget választja első munkahelyének. A kérdés mögött általában az áll, hogy a cég megtudja, az illető mennyire készült fel az interjúra, mennyire ismeri a céget, annak piaci pozícióját, illetve az iparágat, amelyben tevékenykedik. Az interjú előtt mindenképpen ajánlatos információkat szerezni a cégről, hiszen a tájékozottság előnyt jelent. Ha az állásinterjú során a pályázó felkészültségről tanúskodik, és azt mondja, hogy őt nagyon érdekli az adott terület, ez általában kielégíti a cégeket. Tapasztalatok szerint, ha a jelölt túlzottan dicséri a céget, az sem szerencsés, de ha a konkrét dolgokkal tudja indokolni, hogy miért szeretne az adott helyen elhelyezkedni, azzal jó hatást válthat ki. Egy pályakezdőnek több tucat önéletrajzot kell elküldenie ahhoz, hogy megtalálja a végzettségének és elképzeléseinek megfelelő munkahelyet. Ez óriási szervezést és odafigyelést igényel. Mire egy cég visszajelez, több hét is eltelik, és előfordul, hogy a pályázónak addigra már fogalma sincs, hogy milyen állásról is van szó. Érdemes egy »naplót« vezetni, melyben feljegyezheti, hogy mikor melyik céghez, milyen pozícióra nyújtott be pályázatot.”

8 1. Kérdések, amiket feltehetnek Önnek:
1. Beszéljen magáról! 2. Mit csinálna szívesen? 3. Miért szeretne ennél a cégnél dolgozni? 4. Mit tud a cégünkről? 5. Miért tanult...-t? 6. Mi volt a kedvenc tantárgya? Miért? Mi fontosabb az Ön számára, fizetés, vagy maga a munka? !!! Mi az a siker az életében, ami a legnagyobb megelégedéssel töltötte el. Miért? 9. Mivel lehetne cégünk hasznára? 10. Hogy jutott túl élete egy nagyobb válságán? 11. Mit csinál szívesen a szabadidejében? 12. Hajlandó lenne elköltözni? 13. Beszéljen a példaképéről (egy ismert ember). 14. Hogy tetszett legutóbbi munkahelye, miért jött el? 15. Ha az elmúlt 10 évet újra élhetné, mit csinálna másként? 16. Mik a karriercéljai (5, 10 éven belül)?

9 3. A munkavégzésre irányuló jogviszonyok
(vállalkozói, munkaviszony, megbízási jogviszony) A Vállalkozói jogviszony (a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak a vállalkozói szerződésre, továbbá érvényesül a szerződési szabadság, a felek közötti megállapodás az irányadó) kétségtelenül sokkal nagyobb szabadságot és függetlenséget jelent, hisz az ember a saját maga ura, akkor kel, amikor akar, akkor dolgozik, amikor saját józan belátása szerint szükséges, akkor megy szabadságra, amikor akar, nem tartozik beszámolással senkinek. Saját maga dönti el a vállalt munka mennyiségét, meghatározva az elérendő bevétel nagyságát. Nincs személyes munkavégzési kötelezettség, a cél a vállalt eredmény elérése, azaz akár személyesen, akár mással is elvégeztethető az adott munka. Ebből a nagyfokú önállóságból következik, hogy nincs senki, aki a társadalombiztosítási járulékokat fizetné utánunk, magunknak kell az adóelőlegeket fizetni, illetve év végén elkészíteni az adóbevallást. A saját vagyonunkat kockáztatjuk, ha esetleg nincs munka, akkor nincs pénz sem. A Megrendelő és a Vállalkozó között a szerződés írásban és szóban egyaránt megköthető, a díjazás a munka eredményéért jár, a díjazás pedig a vállalkozói díj. A Megrendelő és a Vállalkozó egymással egyenrangú felek, a Megrendelő csak az eredmény tekintetében ellenőrizheti és utasíthatja a Vállalkozót.

10 A Megbízási jogviszony
(a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak a megbízási szerződésre, további szabályozó a felek közötti szerződés) A megbízási szerződés alapján a Megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a Megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A Megbízott a Megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a Megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a Megbízó előzetes értesítésére már nincs mód, ilyen esetben a Megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A Megbízó és a Megbízott között a szerződés írásban és szóban egyaránt megköthető, a díjazás a megbízási díj. A Megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a Megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. A Megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A jogviszony sajátossága tehát, hogy a Megbízott csak az ügy ellátására és nem eredmény elérésére köteles, a rábízott ügyet azonban kellő gondossággal köteles ellátni.

11 A Munkaviszony esetén (a Munka Törvénykönyve szabályai vonatkoznak rá, további szabályozók a Kollektív szerződés és a munkaszerződés) a munkáltatód végzi az összes veled kapcsolatos adminisztrációt, fizeti a járulékokat, végzi a különféle hivatalok felé az adatszolgáltatásokat, fizetésnapkor a szerződésed alapján neked járó javadalmat megfizeti. Szüleidtől talán sokszor hallottad, hogy legalább van egy biztos pont az életedben, mellette még lehet majd « maszekolni ». viszont van főnök, aki nem biztos, hogy jó szemmel nézi, ha késel, hisz munkavállalóként rád már a jogszabályok, a kollektív szerződés, stb. vonatkoznak. A Munkáltató és a Munkavállaló között kizárólag az írásban megkötött szerződés érvényes, a díjazás a munka elvégzéséért jár, nem az eredményért, a díjazás a munkabér.

12 Feketemunka A zsebbe kapott pénz, az úgynevezett „feketemunka” rövid távon előnyösnek tűnhet, mert a munkaadó nem fizet utánad járulékokat (nyugdíj-, egészségbiztosítást), és így talán valamivel több pénzt jut neked. S ráadásul neked pedig nem kell adót fizetned. Azonban a feketemunkának súlyos hátrányai vannak. – Elesel azoktól a juttatásoktól, aminek a TB-járulék fizetés az alapja, mint például: GYED, táppénz, munkanélküli járadék. Ez azt jelenti, hogy például betegség esetén TELJESEN jövedelem nélkül maradsz – Semmi nem garantálja, hogy egyáltalán megkapod-e a kialkudott fizetésedet – a megállapodásotok letagadható, egyoldalúan megváltoztatható –, egyszóval becsapható vagy – Ha nincs munkaviszonyod, nyilván nem illet meg a munkádból fakadó sérelmekkel kapcsolatos kártérítés vagy balesetbiztosítás; ha anyagi kár vagy baleset ér (pl. megsérül a munkavégzéshez használt autód vagy te magad), megint csak TELJESEN jövedelem nélkül maradhatsz – Ha a munkaadód meg akar szabadulni tőled, nem véd a „felmondási idő”, vagyis azonnal, és további jövedelem nélkül az utcára kerülsz – ezzel szemben rendes munkaviszony esetén van egy hónapod, amikor még fizetést kapsz, hogy ezalatt új munkahelyet kereshess.

13 Ha a munkaadód vállalkozási szerződést köt veled, de neked adott helyszínen (pl. az ő
irodájában, üzletében stb.), megadott munkaidőben kell dolgoznod, akkor ez SZÍNLELT SZERZŐDÉS, mert arra irányul, hogy ő megússza a járulékfizetést, miközben te valójában az alkalmazottja vagy. A színlelt szerződés valószínűleg papíron, a vállalkozói szerződésben nagyobb jövedelmet jelent, de az alábbi hátrányokkal jár: – A TB-járulék és a vállalkozással járó adók befizetése után a vállalkozóként elért, és ugyanazzal a munkával munkaviszonyban szerzett jövedelemben megmutatkozó különbség a mai szabályozók mellett messze nem olyan jelentős – Ha munkaviszonyban állsz, akkor a munkavégzés költségeit a munkáltató fedezi, ha pedig vállalkozási szerződésed van, akkor te viseled a munkavégzés anyagi terheit – Vállalkozóként egyedül te felelsz, a te vagyonoddal, az esetlegesen felmerülő károkért, míg alkalmazottként jól körülhatárolt kártérítési felelősséged van – Elesel azoktól a járandóságoktól, ami egy munkavállalónak jár – pl. útiköltség térítés, étkezési hozzájárulás – Nagyon gyakran túlzott elvárás tapasztalható a munkával töltött idővel kapcsolatban, és nem jut kellő idő pihenésre; sokszor a szabadság fogalma is ismeretlen a színlelt szerződéssel dolgozók körében Ha valódi vállalkozásod van – ha a saját munkaeszközeiddel, a saját időbeosztásodban dolgozol, és a megbízód nem írja elő neked a munkavégzésed körülményeit, akkor igazi vállalkozó vagy, és a vállalkozással járó felelősség mellett annak szabadságát is élvezheted. Nem minden vállalkozási szerződés színlelt szerződés! Az igazi vállalkozási szerződés valamely feladat elvégzéséről szól, a színlelt szerződés pedig a vállalkozó munkaerejének felkínálásáról!

14 Mónika Éppen a napokban határozta el, hogy elköltözik otthonról, és a saját lábára áll. A barátnőjével együtt kinézett albérlet rezsivel együtt fejenként kb Ft-ba kerülne. A főiskola mellett belefér kb. napi 4-5 óra munka, ha maga oszthatja be az idejét. Egy internetes hirdetés szerint építőipari cég menedzserasszisztenst keres. Elmegy az interjúra, ahol a következők derülnek ki: – A cég irodája egy kétszobás lakás, amit láthatólag laknak is. – Az interjú időtartama alatt nem találkozik más alkalmazottal; a főnök telefonja gyakran megszólalt, olyankor megszakítja a vele való beszélgetést, és üzleti ügyben egyeztet. – A munkája az adminisztráció rendben tartása és az ügyfélkapcsolatok ápolása lenne egy új, 16 lakásos projekttel kapcsolatban, ez a tulaj szerint belefér napi 5 órába. – Minden hétköznap 10 és 14 óra között, előre egyeztetett 2 órát az irodában kell töltenie. – Elégedettség esetén a főnök úgy gondolja, hogy a projekt időtartamán túl is alkalmazza majd, hasonló feltételek mellett. – Mindezekért havi Ft-ot fizet neki zsebbe, minden hónap 10. napjáig. Mónika elfogadja az ajánlatot, és ennek örömére barátnőjével együtt még aznap kiveszik az albérletet. Szerintetek „bejön” neki ez a döntés? feketemunka, munkavégzés mindenfajta szerződés és garancia nélkül

15 Viki Éppen a napokban határozta el, hogy elköltözik otthonról, és a saját lábára áll. A barátnőjével együtt kinézett albérlet rezsivel együtt fejenként kb Ft-ba kerülne. A főiskola mellett belefér kb. napi 4-5 óra munka, ha maga oszthatja be az idejét. Egy internetes hirdetés szerint német érdekeltségű kis cég fordítót keres. Mivel kiválóan beszél németül, és úgy gondolja, hogy a fordítói munkát otthon szabadon oszthatja be, Viki jelentkezik az állásra. Az interjún a következők derülnek ki: – A cég nemcsak fordítóként, hanem idegen nyelvű levelezőként is „használni” akarja a jelentkezőt, ezért legalább napi 4 órát bent kell lennie az irodában. – A cég a munkatársaival nem munkaszerződést, hanem vállalkozói szerződést köt, és ilyet szándékoznak kötni Vikivel is – a főnök ezért örül, hogy Viki szüleinek van egy betéti társasága, ami a munkát „papíron” elvállalná. (Az elköltözés ellenére Viki kiváló viszonyban van a szüleivel.) – Viki a munkájáért havonta Ft +áfa díjazást kap, a Bt. által, vagyis Viki apja által kiállított számla ellenében. – Ennek megfelelően Viki dolgozik a cégnél, miközben „papíron” tulajdonképpen az apja betéti társasága és a Vikit alkalmazó cég áll egymással üzleti kapcsolatban; így Vikinek végeredményben nincsen munkaviszonya. Viki elfogadja az ajánlatot, és ennek örömére barátnőjével együtt még aznap kiveszik az albérletet. Szerintetek „bejön” neki ez a döntés? színlelt szerződés – a munkáltató jelenlétet és helyhez kötött feladatot vár el, de munkaviszonyt nem kínál; ráadásul Vikinek a családi cég számára való munkavégzése sem tisztázott jogilag

16 Tibor Éppen a napokban határozta el, hogy elköltözik otthonról, és a saját lábára áll. A barátjával együtt kinézett albérlet rezsivel együtt fejenként kb Ft-ba kerülne. A főiskola mellett belefér kb. napi 4-5 óra munka, ha maga oszthatja be az idejét. Egy internetes hirdetés szerint egy panzió állandó éjszakás recepcióst keres. Bár ez nem kötetlen munkaidő, de Tibor jól bírja a terhelést, és a sulival így biztosan nem ütközik a munka. Ezért elmegy az interjúra, ahol a következők derülnek ki: – A panzió rendelkezik egy kb. 10 nm-es, egyágyas, zuhanyzós helyiséggel, amit az állandó éjszakás recepciós használhat. Így Tibornak, ha elfogadja az állást, nem lenne szüksége albérletre. – Ezen kívül Tibor a műszakban töltött éjszakák után a panzió éttermében ingyen reggelire jogosult. – Mindemellett Tibor készpénzben havi Ft-ot, azaz a minimálbér összegét fogja megkeresni. – Természetesen Tibor heti 5 napot (éjszakát) dolgozik, ami hétköznap és hétvégén egyaránt lehet. A fennmaradó 2 éjszakát a váltott műszakos kollégák látják el. Az éjszakai műszak, tehát Tibor munkaideje 22–06 óráig tart. – Mindezeket a feltételeket Tibor és a panzió tulajdonosa szabályos munkaszerződésben rögzítik. Tibor elfogadja az ajánlatot. Szerintetek „bejön” neki ez a döntés? „szürke” alkalmazás – bár van munkaszerződése, a munkája nagy részét természetbeni juttatásokkal kompenzálják, ami neki nem képez biztosítási alapot – az ajánlat vonzó, de rendkívül veszélyes, ha a túlzott fizikai terhelés nyomán megbetegszik – ekkor táppénze a minimálbér 70%-a, kb Ft lesz, és vélhetőleg a szolgálati szobáját is el kell hagynia…

17 Ákos Éppen a napokban határozta el, hogy elköltözik otthonról, és a saját lábára áll. A barátjával együtt kinézett albérlet rezsivel együtt fejenként kb Ft-ba kerülne. A főiskola mellett belefér kb. napi 4-5 óra munka, ha maga oszthatja be az idejét. Egy felnőtt barátja szól, hogy egy jól menő lap szerkesztősége gyakornokot keres. Ez tökéletes alkalomnak tűnik, hiszen Ákos média-szakra jár, újságíró szeretne lenni. Elmegy az interjúra, ahol a következők derülnek ki: – A munkaidő, napilapról lévén szó, a szombat kivételével minden délutánt érint, de természetesen a szombat mellé minden héten még egy pihenőnap jár. – Délután 17 és 22 óra között a szerkesztőségben kell lenni. – A gyakornok a szerkesztők keze alá dolgozik, a gyakorlatban kialakult munkarend alapján. – A gyakornok díjazása havi Ft + áfa, melyet a lap tulajdonosa vállalkozói szerződés alapján, számla ellenében fizet ki. Tehát Ákossal nem munkaviszonyt, hanem vállalkozói jogviszonyt szándékoznak létesíteni. Felhívják Ákos figyelmét, hogy azonnal váltson ki vállalkozói igazolványt – de kölcsönös bizalom alapján azonnal elkezdhet dolgozni, s amikor – kb. 2 hét átfutással – a vállalkozói papírjait rendezte, visszadátumozva megkötik a szerződést. Bár Ákost a megélhetés szempontjából nem nyugtatja meg a felajánlott összeg, maga a feladat nagyon vonzó a számára. Ákos elfogadja az ajánlatot, és ennek örömére barátjával együtt még aznap kiveszik az albérletet. Szerintetek „bejön” neki ez a döntés? Képzeljétek el a karrierjét – 1 hónap múlva; – 6 hónap múlva; – 1 év múlva! színlelt szerződés, hiszen napi jelenlétre, a megbízó eszközeivel és alkalmazottaival való munkavégzésre szerződik. Annyiban szerencsésebb Vikiénél, hogy saját vállalkozói igazolványával legalább tényleg a maga ura lehet – de a vállalkozás szabályos vezetése, a járulékok maga utáni befizetése mellett kizárt, hogy a megkeresett Ft biztosítsa a megélhetését.

18 A munkaszerződés követelményei
A munkaszerződés kötelező és ajánlott elemei: Cég neve, címe (cégnél: székhely) A munkavállaló neve, azonosítói – szül. hely, idő, anyja neve, címe Személyi alapbére, valamint, ha van: jutalék, rendszeresen járó bérjellegű kifizetések, pótlékok, prémiumok Munkaköre A munkavégzés helye (vagy: változó munkahely) Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol munkáját a beosztása szerint végzi Munkaviszony kezdete (ha a szerződés nem rögzíti, megegyezik a munkába lépés napjával, ami a munkaszerződés megkötését követő nap) A munkaviszony időtartama (határozott vagy határozatlan) – ha nem szerepel a szerződésben, az határozatlan idejűnek minősül Az esetleges próbaidő (ha nem szerepel, automatikusan 30 nap)