Önsegítés és önszerveződés, mint mentálhigiénés paradigma

Az előadások a következő témára: "Önsegítés és önszerveződés, mint mentálhigiénés paradigma"— Előadás másolata:

1 Önsegítés és önszerveződés, mint mentálhigiénés paradigma
Önsegítés a mentálhigiénében EMMT - NCSSZI Konferencia Önsegítés és önszerveződés, mint mentálhigiénés paradigma Dr. med. Grezsa Ferenc Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Drogmegelőzési Iroda EMMT – NCSSZI Konferencia Illyefalva, május 28.

2 A témakör összefüggései
Önsegítés a mentálhigiénében EMMT - NCSSZI Konferencia A témakör összefüggései Tudás Hatalom Individuum Személyiség

3 Szakralitás és tudás összekapcsolódása Papok
Reformáció előtt Szakralitás és tudás összekapcsolódása Papok Szakrális szerep Tanítói szerep Gyógyító szerep Filozófus szerep

4 Szakralitás és tudományosság szétválása
Reformáció (Ropolyi) A vallás megújítása Szakralitás és tudományosság szétválása Tudományosság és „tudás” letéteményese könyvek egyetemek akadémiák

5 A „tudás” reformációja zajlik
Jelenkor (Ropolyi) A „tudás” reformációja zajlik Az emberi tudás legteljesebb reprezentációja: Internet A tudás pluralizálódása bárki hozzáférhet bárki hozzájárulhat

6 A „tudás” megszemélyesülése
A tudás „én”-közelivé válása A személyes megtapasztalás felértékelődése Ellenirányú folyamat média közvetítette virtuális tudás hatása

7 A hatalom forrásai Jutalmazó / kényszerítő hatalom Törvényes hatalom Szakértői hatalom Vonatkoztatási hatalom

8 A „tudás – hatalom” újraelosztása
Szakértői hatalom A „tudás”, mint a hatalom egyik forrása Hatalom erőforrások (pénz, beosztás… fölött) információk kapcsolatok fölött létformák / sorsok fölött A „tudás – hatalom” újraelosztása

9 kompetencia a saját sors alakításában „self efficacy” (én-hatékonyság)
„Hatalom” jelentése kompetencia a saját sors alakításában „self efficacy” (én-hatékonyság) „sense of coherence” (Antonovsky) az „én” integritása múlt / jelen / jövő integrálása az élet értelmességének átélése

10 „Én”-ről való tudás = „legfőbb” tudás Ki tud legtöbbet az „én”-ről?
Tudás - Hatalom – „Én” „Én”-ről való tudás = „legfőbb” tudás Ki tud legtöbbet az „én”-ről? Maga a személy? Vagy a „másik”?

11 Az „én” vitális pszichológiai szükségletei
Kapcsolati szükséglet Kommunikációs szükséglet Izoláció Leépülés, pusztulás *** „Én” csak kapcsolataiban létezhet „Én”-ről való tudás: csak közösségben szerezhető / élhető meg Önismeret csak közösségben sajátítható el

12 Önsegítés eszméje – háttértényezők (1)
Támogató rendszerek (Caplan) Természetes rendszerek sorvadása Intézményes rendszerek virágzása Intézménykritika Stigmatizál / Minősít Kontrollál / Nem segít Specializáció: emberi teljesség negligálása Univerzalizáció: egyediség mellőzése Bürokratikus / Elidegenedett Túlzott tekintélytisztelet / Infantilizál

13 Fokozott igény az egyediség átélésére személyként való kezelésre intimitás átélésére valódi közösségi kapcsolatok megélésére

14 Önsegítés eszméje – háttértényezők (2)
Humanisztikus pszichológia (Rogers és mások) Fejlődésre való képesség, mint genetikai örökség Az önmagára vonatkozó tudás letéteményese maga a személy (önismeret) Feltétel: megfelelő (kommunikációs) környezet

15 Önsegítés eszméje – háttértényezők (3)
Tudománykritika: a modern tudomány Túl bonyolult / részletező / elvont Nem képes a létezés alapkérdéseinek tisztázására Politikai demokrácia fejlődése Demokrácia és jólét kapcsolódása

16 individuális és társas szükségleteinek
Önsegítés A személy individuális és társas szükségleteinek összekapcsolódása Önsegítés Nem önzés! Nem individualizmus!

17 Önsegítés (Katz, Bender, 1976)
Kölcsönös segítés Speciális cél elérése Önkéntesség Azonos élethelyzet Közös szükséglet, melyet az intézmények nem elégítenek ki Változás elérése Face to face interakció Személyes felelősség Anyagi / érzelmi támogatás Értékek / ideológia: személyes identitás fejlődése

18 További sajátosságok (Katz, 1981)
Személyes kapcsolat Spontán alakulás Személyes részvétel Közös alaptevékenység Egyéni komptencia beszűkülése Referencia csoport

19 Önsegítés – funkciók szerint (Killilea, 1976)
Öngyógyítás Ideológia Kapcsolódási forma Kompetencia fejlesztés

20 Hatótényezők 1 (Göncz nyomán)
Kiszolgáltatottság mérséklése Segíts magadon → segítesz a csoportnak → a csoport segít neked (Moeller, 1977) Izoláció megszűnése Önértékelés változása Pozitív szerepmodell Ideológia (a cselekvés legitimálása)

21 Hatótényezők 2 (Göncz nyomán)
Anti-stigmatizáció Környezet attitűdjének alakítása Pszichoterápiás hatás (önreflexió, elfogadás…) Információs hatás Értékteremtés, értékőrzés (személyesség) Univerzalitás személyes / egyedi probléma → tágabb kontextusba kerül

22 Önsegítő csoport – hatások (Buda nyomán)
Érzelmi alapszükségletek Kapcsolati, kommunikációs szükségletek Megoldási / magatartási minták Érzelmi biztonság / Egyenértékűség Korrektív visszajelentések forrása Ösztönző impulzusok Közösségi integráció ↑ / Emberi kapcsolatok ↑ Összehasonlítás / Tanulási folyamatok

23

24

25

26 Önsegítő csoportok és szakmai háttér (Buda nyomán)
A szakember kezdeményez konzultál küld közvetít érintett

27 Szakemberek ajánlható közreműködése (Buda nyomán)
Túlzott kötődés elkerülése Autonómia erősítése Felelős partnerkapcsolat Konkrét támogatás Szupervízió Professzionalizálódás kerülése (segítő / kiégési szindrómák, kapcsolati játszmák) „Feleslegessé válás” Szervezés, lobbizás, PR, infrastruktúra Tapasztalatcsere, területi integrálás

28

29

30 Mentálhigiénés paradigma
HIT az emberi változás lehetőségében abban, hogy az ember képes jól sáfárkodni a Teremtőtől kapott lehetőségeivel HIT → SZAKRALITÁS

31 Köszönöm a figyelmet! grezsa.ferenc@ndi-int.hu