Stratégiaalkotás, Jövőkép

Az előadások a következő témára: "Stratégiaalkotás, Jövőkép"— Előadás másolata:

1 Stratégiaalkotás, Jövőkép
Impulzus minőségügyi képzés

2 Program 10.00 – kezdés, bemutatkozás, rövid bemutatkozó kör (kit hogyan szólítsunk, honnan jött) 10.50 – jövőkép és misszió, PEST/SWOT szünet 12.00 – elemzés a gyakorlatban 13.00 – ebéd 14.00 – stratégiaalkotás – benne a minőség szerepe 15.00 – szünet 15.10 – hálózatok elmélet és gyakorlat

3 Fogalmak Stratégia Sztratégosz: a hadművészet művelője, a tapasztalatok (tudás) birtokosa, a célok kijelölője, az eszközök meghatározója komoly kihívást jelentő helyzetben. A célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszabb időszakra érvényes egymáshoz rendelése. Egy adott helyzetből megfogalmazott, elérendő cél jövőbeli állapotához vezető út. Arra ad választ, hogy a szereplők miként valósítják meg a külső erők és a belső erőforrások figyelembevételével fő céljaikat.

4 Fogalmak Szakpolitika – policy
Jól meghatározott célrendszere van A célok megvalósításához megfelelő eszközökkel rendelkezik (pénz, intézmény, szakemberek) Legitimációval, politikai megerősítéssel rendelkezik A szakpolitikák céljai egymást erősítik (foglalkoztatás, oktatás, esélyegyenlőség, ifjúság) A szakpolitikák a társadalmi-gazdasági környezettel együtt változnak

5 Fogalmak Program: olyan cselekvési akcióterv, amely a tervben kitűzött átfogó célokra támaszkodva azokat továbbontja, úgy, hogy a gyakorlatban megvalósítható rendszer jöjjön létre: Mérhető célrendszer (indikátorok) A program lebonyolításának intézményrendszere Intézkedések, amelyek a támogatás alapegységei, a program építőkövei Elfogadott költségvetés Projekt: egymással fizikai vagy közvetlen logikai kapcsolatban lévő fejlesztési szakaszok eredményeképpen önmagában működőképes eszköz, amely önálló kimenettel rendelkezik.

6 Stratégiai életciklus
Program Stratégia Projekt

7 Jövőkép-orientált stratégia
Előkészítés A jövőkép és a misszió felvázolása A környezet és a belső adottságok, képességek vizsgálata A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása A stratégiák megfogalmazása

8 Előkészítés Változtatásra figyelmeztető jelek, megoldandó dilemmák áttekintése Vizsgálat: Mi van, ha nem teszünk semmit? Elegendőek a kisebb átalakítások? Döntés: ha stratégiai intézkedésekre van szükség, elég a „spontán” stratégia (tanulási, megismerési és alkufolyamatok eredményeként)? vagy fontosnak tartjuk a szereplők, érintettek tudatos felkészítését? A tudatos felkészülés nyitánya: a környezeti feltételekhez, belső adottságokhoz legjobban illeszkedő stratégia-alkotási folyamat kiválasztása Formalizált tervezési folyamat  stratégiai terv Gyorsan változó környezet  jövőkép-orientált stratégiaalkotási folyamat Csak fókuszpontok kijelölése (jövőkép, misszió) A fontosabb cselekvési irányok (stratégia) megfogalmazása A stratégia érintettjeit (stakeholderek) meg kell győzni a stratégiaalkotás szükségességéről (tájékoztatás, elvárások megfogalmazása, meghatalmazás kérése) Feláll a csapat ki kell jelölni a stratégia kidolgozásában részt vevőket, a munka szervezeti és formai kereteit, az egyes lépések végrehajtásának felelőseit, határidejét.

9 A jövőkép és a misszió felvázolása
Milyen típusú fókuszpont kijelölésére van szükség? Egyértelmű, világos célmeghatározás  Jövőkép felrajzolása Az érintettek együttműködését biztosító „lágyabb” elvek, értékek  Küldetés megfogalmazása Mindkettő Mi kerüljön a középpontba? Ifjúsági szolgáltatások, infrastruktúra Integrált ifjúságpolitika eszköz és viszonyrendszerének kialakítása, fejlesztése Horizontális fejlesztések, kezdeményezések

10 Környezet és belső adottságok vizsgálata
Lokalizáció és vizsgálat : a társadalmi-gazdasági környezet jövőképünket, küldetésünket, annak megvalósíthatóságát befolyásoló tényezői kisebb önálló kutatások, adatgyűjtések, elemzések, felmérések; meglévő adatok gyűjtése, adaptációja (helyi, országos  munkaügy, önkormányzat, KSH); Ifjúság2004 – regionális ifjúsági helyzetelemzések a makrokörnyezeti elemek azonosítása, elemzése PEST módszerrel (Political - politikai elemek, Economic – gazdasági elemek, Social – társadalmi elemek, Technical – technikai elemek) a környezet elemzéséből származó információk összegzése SWOT módszerrel (Strengths – erősségek, Weakness – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats – fenyegetettségek) A stratégia szereplői belső adottságainak, folyamatainak vizsgálata Külső és belső együttműködés, értékteremtő képesség Tevékenységtérkép felállítása és összevetése a társadalmi értékelvárásokkal Erőforrások és képességek vizsgálata Az érdekcsoportok meghatározása és elvárásainak tisztázása Külső és belső érdekcsoportok azonosítása A stratégiai célok megvalósítására befolyással bíró érdekcsoportok elvárásainak, prioritásainak tisztázása, figyelembe vételének tisztázása, rögzítése

11 A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása
Az elemzések eredményeinek birtokában kontrolláljuk és pontosítsuk s jövőkép és a misszió tartalmát Elemek vizsgálata: megtartani, kihagyni, módosítani, pontosítani Fókuszpontok: világos és egyértelmű megfogalmazás Összevetés a velünk szemben felállított követelményekkel Határozzuk meg a jövőkép és a misszió kommunikálásának formáit Elfogadtatás és elköteleződés a végrehajtásban érintettek körében Terv a fókuszpontok társadalmi megjelentetésének formáiról

12 Az elemzés eszközei A SWOT dimenzió szempontjai ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK (fejlesztendő területek) LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (kockázatok) A PEST dimenzió szempontjai POLITIKAI KÖRNYEZET GAZDASÁGI TÁRSADALMI TECHNIKAI-TECHNOLÓGIAI

13 PEST elemzés Politikai környezet Gazdasági környezet
Jogszabályok, szabályozók Intézmények, döntés-előkészítés, döntéshozatal Szakpolitikák, stratégiák, koncepciók Támogatók, közömbösek, akadályozók Érdekcsoportok és érdekek Politikai, szakpolitikai hatások Gazdasági környezet Gazdasági feltételek (piaci igény, foglalkoztatás, penetráció, stb.) Gazdasági szükségletek Megtérülés Fenntarthatóság Bevonható pénzügyi források (pályázatok) Együttműködési lehetőségek (konzorcium, barrter) Gazdasági hatások Társadalmi környezet Közvetlen és közvetett célcsoportok meghatározása és jellemzése Társadalmi szükséglet, megrendelés Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, intézmények Társadalmi kommunikáció Társadalmi hatások Technikai környezet Infrastrukturális helyzet, szükségletek, lehetőségek A célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek Emberi erőforrás… Technológia, módszertan… Minőségügy, minőségbiztosítás…

14 Példa: Kívül-belül Kívül-belül határok nélkül
Helyzetelemző, célkijelölő műhely a Kárpát-medencei magyar diákszervezetek együttműködésének élénkítésére A műhely célja, hogy helyzetelemzést adjon és válaszokat fogalmazzon meg arra a kérdésre: Hogyan jelölhetők ki a Kárpát-medencében működő magyar diákszervezetek együttműködésének céljai? A műhely feladata, hogy a célok kapcsán vizsgálja az együttműködés tartalmát és módját.

15 Sikerkritériumok A Kívül-belül határok nélkül Kárpát-medencei hallgatói műhely résztvevői a műhelymunka elején a következő célt, illetve kimenetet határozták meg, mint együttműködésük sikerkritériumát: Adekvát kérdéseket és válaszokat kell találnunk a fiatalok, diákok, hallgatók közötti együttműködés Miért?-jére, Hogyan?-jára Rá kell tekintenünk a közelmúltra és a jelen helyzetre is. Milyen kérdések vetődnek fel? Kik fogalmazzák, fogalmazhatják meg azokat? Hogyan keressünk választ a Mit?, az együttműködés tartalmára vonatkozó kérdésre? Hogyan jelölhetők ki a célok a szervezetek együttműködésére? Hogyan? Mi? Kik? A jelenlévők szakértőként (személyes elköteleződéssel) és szervezetek képviselőiként (szervezeti meghatalmazással) kapcsolódnak be a műhely munkájába.

16 Technikai-technológiai környezet
PEST szempontok A PEST analízis sajátos, a Külső-belső műhely által kidolgozott szempontjai a téma vizsgálatához Politikai környezet Gazdasági környezet Milyen intézményi keretek közt valósul meg az együttműködés? Kik a támogatók, közömbösök és akadályozók? Hogyan kezelhető a folyamat? Érdekek és érdekcsoportok Politikai, szakpolitikai hatások → bekapcsolódás a stratégiák megalkotásába és megvalósításába Intézményként bekapcsolódás a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba, területekbe → Melyek ezek? Az együttműködés jogszabályi környezete és keretei Nonprofit szereplőként milyen együttműködés áll fenn a gazdasági szektorral? → Lehetségesek-e és milyen kiegészítő szerepek? Piaci igények a hallgatói együttműködések programjaira, termékeire → Megfelelés a piaci elvárásoknak Feltételek és szükségletek Pénzügyi fejlesztési források → hazai, külföldi, EU-s, nemzetközi Megtérülés és fenntarthatóság Gazdasági hatások Társadalmi környezet Technikai-technológiai környezet Társadalmi hatások Célcsoport az együttműködésé (ÖSSZHANG) társadalmi Kommunikáció az együttműködésé más csoportokkal Társadalmi igények felénk megfogalmazandó általunk vállalt Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, igények Célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek Emberi erőforrás az együttműködőké képesség a társadalmi-gazdasági részvételre Technológia, módszer, gyakorlatok Minőségügy, minőségbiztosítás

17 A politikai környezet vizsgálata
Erősségek Gyengeségek Szakpolitika: Magyarország (OKM) Szerbia (ISM, ifjúsági államtitkárság) Magyarországnak egy partnerrel kellene tárgyalnia Nem formális keret Diákszervezetekkel több helyre lehet pályázni, mint a HÖK-ökkel Támogatók (Szerbia és Magyarország) MOISZ FSZH Románia – Országos Ifjúsági Hatóság Intézményi keretek: nincs jogi nem indulhat pályázatokon nem EU nemzeti szinteken változó a szervezetek pozíciója és kapcsolatrendszere hiányos kapcsolat a szakpolitikákhoz, intézményekhez Lehetőségek Veszélyek Intézményesedés: szervezetté alakulni → közös EU-s pályázat, szorosabb együttműködés ÖSSZHANG és MAHASZ együttműködés (beépülés tagként) + a HÖOK is partner lenne Szakpolitika: nemzeti modellek, tapasztalatok cseréje partnerség az országos politika felső vezetésével Intézményesedés esetén: hol legyen a bejegyzés (földrajzi kérdés), gazdasági nehézség, rugalmatlan, szervezet önállósodása (túlnő a szervezet a tagjain) felelősség MAHASZ bejegyzés alatt áll a HÖOK közreműködése, szerepe, szándékai nem világosak érdekkonfliktus egyrészről a HÖOK és a MAHASZ, másrészről az ÖSSZHANG között

18 A gazdasági környezet vizsgálata
Erősségek Gyengeségek Románia – Országos Ifjúsági Hatóság gazdasági szektorral való együttműködés: fiatalok közvetítése cégekhez (pl. Szerbia – OTP; Szlovákia – szakmai gyakorlat, Fórum Kisebbségkutató Intézet) adatbázisok (kétirányú: cégadatbázis, önéletrajz) kutatások eredményeinek átadása reklámfelület biztosítása (pl. Alma Mater) képzések feltételek, szükségletek biztosítása: OKM biztosít forrást működésre és programra diplomás pályakezdő – Szerbia, Magyarország, Románia pénzügyi források: nem jelent problémát partnert találni 5 szervezet 6 országot képvisel Románia, Szerbia, Szlovákia jól tud hazai pályázatokon indulni fenntarthatóság: jó barátság az ÖSSZHANG-ban, függetlenség (nincs költség, felelősség) megtérülés: személyi szempontból: személyes fejlődés kapcsolati háló (Kárpát-medencében mindenhol van kapcsolat – vízum) „kitárul a világ” = mobilitás gazdasági hatás: hátrányos helyzetű térségek segítése (pl. nyomda, szolgáltatásvásárlás) képzettebb, felkészültebb fiatalok (fiatalok elhelyezkedése, a cégeknek nem kell keresni) versenyszellem a cégek között (megrendelő, vásárló a piacon) pénzügyi források: Kárpátalja mindig kiesik nem lehet partner Youthban, EU-s forrásban, hazai források egyáltalán nincsenek Lehetőségek Veszélyek gazdasági szektorral való együttműködés: az ÖSSZHANG felajánlja a magyar cégeknek, hogy rajta keresztül keressenek Kárpát-medencei magyar fiatalokat együtt könnyebben megy, megtérül a befektetés (szervezeti szinten) Kárpátalja segítése nyitás a nagyobb piac felé új gazdasági partnerek bevonása fenntarthatóság: személyfüggő (ha a szervezetek vezetői változnak)

19 A társadalmi környezet vizsgálata
Erősségek Gyengeségek kapcsolati tőke egyéni tapasztalatok, tudás lehetőséget adunk a társadalmi igények megvalósítására (információszolgáltatás) szociális biztonság, lehetőség nyújtása EU-s képviselet közös nyelv kétnyelvűség széles célcsoport 2000 óta van kulturális sokszínűség külső és belső kommunikáció nem vagyunk reprezentatívak nincs miért kommunikáljunk! nincs egységes képe a társadalomnak rólunk! (elveszett a cél) időmenedzsment magyarság, mint kisebbség nem vagyunk elismerve, mint ÖSSZHANG Lehetőségek Veszélyek nemzetközi kapcsolatok, elismerés magyarság szélesebb körű tájékoztatás (nagy területet fed le a Kárpát-medence) tudásalapú kultúra fejlesztése a Kárpát-medencében ÖSSZHANG + MAHASZ hibás kommunikáció (nem jut el) passzivitás (igénytelenség) megbélyegzés nemzeti érdekkülönbségek határok eltérés az országok között (kultúra, emberek) ÖSSZHANG + MAHASZ megosztás túl nagy célok kitűzése

20 Tudás, technológia, technika
A technikai környezet vizsgálata Erősségek Gyengeségek minden tagszervezetnek van saját irodája személyes kapcsolatok, barátságok kialakulása egyéni és közös tapasztalatok flexibilitás (nyitott a szervezet) ugródeszka és nem akadály – ugródeszka benne lévő személyeknek egységben gondolkodás, közös célok (fennmaradjon az együttműködés) szélessávú internet saját honlapok közös domain szerver emberi erőforráshiány az együttműködésben és az együttműködőkben nincs komplex minőségbiztosítási rendszer motivációs tényezők eltérése a célok megvalósításának elmaradása Lehetőségek Veszélyek virtuális koordinációs iroda (közös adatbázis-kezelő felület) képviselői bővítés és fokozatos felkészítés (utánpótlás-nevelés) rendszeres találkozók és egyben fejlesztés-felkészítés (2 évente stratégia-alkotás) a külső és belső kommunikáció rendszerezése (mézesmadzag, bevonás) egyéni motivációk megkeresése közös honlapfejlesztés létszám bővítése korlátozott idő- és mozgástér fluktuáció (most viszonylag magas) jogi személyiség hiánya (központi iroda – hol legyen az 5 ország közül, földrajzi elhelyezkedés) ellaposodás

21 Az ÖSSZHENG jövőképe Az ÖSSZHANG elismert magyar felsőoktatási diákszervezetek nyitott szakmai hálózata, melynek tevékenysége az egész Kárpát- medencei magyarságra kiterjed. Tagszervezetei számára lehetőséget biztosít az egyes szervezetek és a hálózat közös céljainak eléréséhez, megoldásokat keres a diákok élethelyzetéből adódó nehézségekre. Szakmai síkokon konzultációs, tanácsadói, fejlesztő tevékenységet végez; összekötő szerepet játszik az állami, gazdasági és társadalmi szintek között. Munkássága a békés és a lehető legszélesebb együttműködésen alapul.

22 Célok (vitaanyag) Együttműködés létrehozása a Kárpát- medencei magyar felsőoktatási diákszervezetek körében Elköteleződés megteremtése Szervezeti viszonyok rendezése ÖSSZHANG Egyesület létrehozása Stabil, fenntartható, hatékonyan működő szervezet kialakítása az utánpótlás nevelése pénzügyi stabilitás megteremtése anyagi erőforrás biztosítása az Egyesület számára humán erőforrás biztosítása, csapat létrehozása, amely élvezi az összes tagszervezet bizalmát, támogatását koordinátor központi menedzsment kommunikáció javítása (külső, belső) kapcsolatok szélesítése, fejlesztése Elismertté válás a szakpolitikák számára Függetlenség függetlenség megőrzése a pártpolitikával szemben a diákszervezetek minden országban legyenek függetlenek a pártpolitikától a tagszervezetek megerősítése, helyzetbe hozása a szervezet képviselje legitimen a tagszervezeteket legitimitását egyrészt a tagszervezetek biztosítsák, másrészt váljon a Kárpát-medencei diákok legitim képviselőjévé a nyilvánosság számára a Kárpát-medencében élő magyar diákok segítése