Bevezetés az Újszövetségbe

Az előadások a következő témára: "Bevezetés az Újszövetségbe"— Előadás másolata:

1 Bevezetés az Újszövetségbe

2 Felhasználandó irodalom a vizsgához:
Diasor Jeromos Bibliakommentár III tanulmány Székely János: Az Újszövetség teológiája Szent Pál teológiája: megigazulás; megváltás Jelenések könyve

3 Bevezetés az Újszövetségbe
A kereszténység kinyilatkoztatott vallás Isten szólt az emberhez és ez a vallásgyakorlásban lényeges helyet foglal el az elsődleges forma az élőszó A babiloni fogság utáni időkben nő meg az írott szó jelentősége kulcsszavunk a teopneusztosz

4 Írásértelmezés Az írott szó és az értelmezés jelentősége
Gondolatközlésre irányul, a megértetés, megértés szolgálatában áll hangsúly, hanglejtés, mimika a modern nyelvek az írásjelek segítségével a szövegkörnyezet A kultúrkörökre jellemzők a világkép, a világértelmezés, a kifejezésmódok sajátos formái

5 Írásértelmezés Fontos kifejezések
Exegézis: Vezet, részletezve kifejt, magyaráz, értelmez Kommentár: Egyes bibliai könyvekhez írt részletes magyarázat Hermeneutika: A szent szövegek értelmező kifejtése, és az értelmezés elveit lefektető és kifejtő tudomány

6 Írásértelmezés Történelmi áttekintés
Ószövetség a keresztény kor elején A zsidó számára az ÓSz a normatív Az értelmezés alapelvei: Isten szava mindig megmarad a homályosabb részeket a világosabb részek segítségével kell magyarázni az értelmezés eredményének összhangban kell lenni az élő hittel Az értelmezés célja: konkrét iránymutatás a mindennapokra

7 Írásértelmezés Szabályok: Rabbi Hillél szabályai
Világosabb útmutatásból következtet a kevésbé világos helyzetekre Hasonló szófűzés esetén a részletesebbel kiegészíthető a szűkebb szavú A bibliai hely kijelentésének általánosítása hasonlóság alapján 2 vagy 3 bibliai hely közös mondanivalóját kiterjeszti

8 Írásértelmezés Általánosító szabály és egyedi eset
Ha az egyedit követi az általános, az egyedi általános értelemben veendő Ha az általánost követi az egyedi, az előírás érvénye csak az egyedi esetre veendő Különféle helyek hasonló tartalommal egymás értelmezését segítik A szövegösszefüggés segíti az értelmezést, akkor is, ha egymástól idegen témák kerülnek egyazon szövegösszefüggésbe segítettek, hogy az ellentmondásokat feloldják

9 Írásértelmezés Az értelmezés szövegtanúi
Peser: A bibliai szöveget az adott korra értelmezi, és ezt bele is írja a szövegbe Filón: szó szerint/allegórikus Korai rabbinikus: szóbeli továbbadás, írott gyűjtemények csak 200 körül 2 fontos rabbi: Hillél (enyhébb) Sammáj (szigorúbb) A mérce a tóra

10 Írásértelmezés midrások
halaka (a járni igéből) haggada (elmesélni) Előbbi inkább jogi jellegű szöveg, utóbbi történetmesélés Korai Szentírásfordítások: Minden fordítás az eredeti szöveg valamilyen értelmezése tágabb lehetőség: targum (fordítás)=a szöveget nem csak lefordítja, hanem magyarázza is

11 Írásértelmezés a zsinagógai istentiszteleten felolvasták héberül, aztán szabadon lefordították, belefűzve a magyarázatot is. Később leírták. Tórához: Onkelosz, prófétákhoz Jonatán

12 Írásértelmezés Midrás: Eredete a dárás=keres, kutat„sövény” a Thorához, szóbeli Halakah: Eredete a halak=járni, menniKazuisztikus, jogi megfogalmazások, szóbeli Haggada: Eredete a haggad= mesélniElbeszélő részek segítségével mond el törvényt, szóbeli Misna: Eredete az „ismétel” szóa fentiek gyűjteménye, szóbeli, később írásbeli Tószefta: Eredete a Száfát=hozzátesz, kiegészít szóa Misna kiegészítése, írásbeli Gemarra: A misnát és a tószeftát kommentálja, írásbeli Talmud: A Misna, a Tószefta, és a Gemarra összessége, írásbeli

13 Írásértelmezés Az első keresztény szentírásértelmezések
Szentírás=Ószövetség mindent krisztológiailag Értelmezésük az „ígéret és beteljesedés”=tipologikus értelmezés Pál a 2Kor 3-ban: betű szerinti/lélek szerinti Felhasználja a rabbinikus módszereket, épít az allegórikus értelmezésre az átvitt, a mélyebb értelem a fontos

14 Írásértelmezés A patrisztikus kor írás-értelmezése
Ekkorra kialakul a teljes Biblia felmerül a rendszeresség igénye, a támadások miatt+a hit megvédése betű szerinti és lélek szerinti, tipologikus Az ÚSz nem tartalmaz tüposzokat, Jézusban megvalósult a beteljesedés mégis van várakozás, a végső időkre, ezért a remény forrása az újszövetségi írások is értelmezhetők szimbolikusan

15 Írásértelmezés 2 fontos iskola a patrisztikus korban
Alexandria: az allegórikus értelmezés 3 féle értelem: szó szerinti Erkölcsi lelki értelem Antiokhiai iskola: szó szerinti értelem, történelmi adottságok

16 Írásértelmezés Középkori szentírás-értelmezés folytatja és kibővíti
szószerinti értelem: történelmi, nyelvtani jelentés Mélyebb értelem: A keresztény hit szempontjai alapján az Újszövetség is tipologikusan

17 Írásértelmezés Aquinói Szent Tamás Szó szerinti értelem
A saját értelem Átvitt értelem, mivel a héber szívesen beszél képekben Fontos, hogy ez szolgál alapul a többi értelemhez A lelki értelem, lehet 3 féle allegorikus értelem: az újszövetségi üdvrend számára elirányítás anagogikus értelem: a mennyei vagy eszkatologikus beteljesedésre vonatkozik tropologikus értelem: morális jellegű, a keresztény életvitelre eligazítás

18 Írásértelmezés Az újkori értelmezés
Szemléletváltozás a Szentírással kapcsolatban újra felfedezett antik pogány római és görög kultúrák a természetes, az ember és a világ felé fordul a figyelem, kritikus megfigyelés+kísérletezés=A tapasztalat a vizsgálatban úgy tekintik, mintha Isten nem létezne A hitújító mozgalmak újraértékelik a Szentírás jelentőségét Luther Márton elutasítja az allegorikus értelmezést a teológia középpontjába a Szentírás kerül

19 Írásértelmezés Racionalizmus: minden ismeret végső forrása az értelem, velünk született ideák/a tapasztalás által Empirizmus: minden tudás a tapasztalatból Mindkét irányzat tagadja a természetfölötti létét, vagy Isten beleszólását a természet rendjébe A Szentírás ezután emberi mű A probléma: eleve tagadják a természetfeletti kinyilatkoztatás lehetőségét

20 Írásértelmezés új módszer alakul ki, a történet-kritikai módszer
úgy tekint a Bibliára, mint az emberi kultúra termékére

21 Írásértelmezés A történet-kritikai értelmezésnek 3 fő területét különböztetjük meg /a. A szövegkritika Célja: az autentikus, a szerző tollából kikerült szöveg Szabályai: a nehezebben értelmezhető valószínűbb A rövidebb szöveg lehet az eredetibb Az a szöveg eredetibb, amiből a többi magyarázható A végső szöveg egy fejlődés lezárása

22 Írásértelmezés Egyes szövegek esetében lehetséges diachron analízis
A szinchron analízis: az a szöveg amit a Bibliában talál számbelileg a szövegváltozatokban sok az eltérések száma, nyelvtani jellegű eltérések, a hit tartalmára ezek sincsenek hatással

23 Írásértelmezés /b: Az irodalomkritika
a szöveg a vizsgálódás tárgya: szókincs, irodalmi forma Ebből következtetések a szerzőre és a keletkezés körülményeire A Biblia kapcsán a szerzőség kérdése erős Sok bibliai könyv nem utal közvetlenül a szerzőjére A szerző sok esetben nem író, hanem redaktor Az ókor máshogy gondolkozott a szerzőre vonatkozóan más neve alatt futtatták a műveiket

24 Írásértelmezés A tényleges szerző utáni kutatás alapelvei
egy bizonyos kifejezésmód és szókincs Egy szerző műve egy egység A szerző saját korának gyermeke

25 Írásértelmezés /c.: Formatörténeti kutatás
A kultúrák a gondolatok közlésére saját formákat alakítanak ki. Ezeket műfajoknak nevezzük. A műfaj a gondolatközlés olyan egysége, amit meghatároz a tartalom, a jellemző formai kifejezés és az élethelyzet

26 Írásértelmezés A Szentírásra vonatkozóan:
kis alapelemekből kerültek egybeszövésre műfajok elkülönítése, jellegzetességeik megállapítása a műfajok adott korra jellemzők→történelmi párhuzamok segítsége A műfaji közlés eredetileg élethelyzetekhez kötődik, életben tartja a gondolatot

27 Írásértelmezés A műfajkutatás foglalkozik a gondolat és a történelmi valóság kapcsolatával mit akart mondani az eredeti szerző a maga kifejezésmódjával Megjegyzés: Nem csak a műfajokra figyelünk az evangéliumok kutatásakor, hanem hogy hogy jött létre az evangélium sajátosan keresztény műfaja

28 Írásértelmezés Kiértékelés
egyre inkább hozzájárul a Biblia emberi tényezőinek jobb megértéséhez nem ellentétes az Egyház által őrzött hittartalommal az Isten üzenetét a végső szöveg hordozza (szinchron) A módszerek, megközelítések gyengéi: hipotetikusak Nem meggyőzőek csak segédanyagok az isteni üzenet megértéséhez

29 Írásértelmezés Számunkra Isten megszólító kinyilatkoztatását hordozza
az Egyház továbbra is ragaszkodik a régebbi módszerekhez

30 Kortörténeti háttér Kortörténeti háttér Államszervezet provinciák
a korábban megszerzettek a szenátus uralma alatt Az újabb provinciák közvetlen császári fennhatóság alá tartoztak

31 Kortörténeti háttér A meghódított népekkel vallási tekintetben szelíden bántak Amíg fizették az adót és nem zavarták a birodalom békéjét Problémás esetben: külön kormányzó Gazdaság a rabszolgatartáson alapult A városok és rossz mezőgazdasági adottságú területek ellátását a jó mg. adottságú területek terményeivel

32 Kortörténeti háttér Szellemi háttér: (hellenisztikus kultúra)
Indulása: Nagy Sándor a görög kultúra koiné nyelv Platón: az ideák világa szellemi lét fontossága Az anyag másodlagos Sztoicizmus A világ rendezett az ember feladata ennek a rendnek a felismerése Módszere a szenvedélymentesség

33 Kortörténeti háttér Összességében:
egy közös ismert nyelven egy csiszolt fogalomrendszer logikus elvi gondolkodásmód segítségével könnyebb volt megfogalmazni és terjeszteni a keresztény tanokat Filozófia populáris, vagy népi filozófia főleg etikai, erkölcsi kérdések

34 Kortörténeti háttér Vallások ősi római: alacsonyabb rendű szellemek
Később sokistenhit kohéziós erő hogy az istenek közé újakat is felvesznek, de Komolyan vehetetlen

35 Kortörténeti háttér +családi védőszellemek A házakban oltáraik voltak
a családfő rendszeresen áldozott is nekik Láresz Pennátesz Géniusz

36 Kortörténeti háttér Orientális vallások:
Ízisz kultusz: Ízisz az emberi kultúra, élet istennője Szerápisz=Aiszkülapiosz: Gyógyító (férfi) istenség Atargatisz: Föníciai istennő, az élet, a kultúra és a termékenység a szakterülete Adonisz: a meghaló és föltámadó természet Kübelé: a gnosztikus felfogás szerinti ember, aszexualitás Mithrász: az élet ura, ünnepük volt dec. 21-én

37 Kortörténeti háttér Misztériumvallások
titokba való beavatással szereztek tagokat a beavatáshoz ígéreteket kötöttek

38 Kortörténeti háttér Démétér: Görög, halhatatlanság
Dionüszosz: A bor görög istene Pütagóreusok: A rend és szellemiség vallása

39 Kortörténeti háttér Összességében:
segítették a keresztény eszmék terjedését is a halhatatlanság az istenséggel való közösség az önfegyelem az emberek közötti egyenlőség

40 Kortörténeti háttér Gnoszticizmus gnószisz= ismeret, tudás
a szellem, a lélek jó a test, az anyag rossz

41 Kortörténeti háttér Császár kultusz
az uralkodó az istenség megjelenése A rómaiak erősíteni az együvé tartozás érzését kitaláltak egy istennőt Dea Roma nem vert gyökeret A császár illetve az ő géniuszának tisztelete annál inkább Először Augustus Papi kollégium politikai jellegű vallásgyakorlat

42 Kortörténeti háttér Palesztina Jézus korában kb. 5-6 millió
A zsidók monoteisták kezdetben még nem tagadta a többi isteneket monolatria „Senki sincs olyan az istenek között, mint te, Uram! Semmi nem hasonlít tetteidhez, melyeket műveltél” Zsolt 86,8

43 Kortörténeti háttér A babiloni fogság alatt elvi monoteizmus
A fogság után egyre büszkébbek egyistenhitükre

44 Kortörténeti háttér a perzsa fennhatóság alatt megnőtt az érdeklődés a szellemi lények iránt apokrif Hénok könyve bővebben is kifejti két csoport: a jók / a gonoszok Ősi szövegekben az angyal egyes számban Isten Kerubok+szeráfok a 3 legfőbb név szerint Micháél: Ki olyan mint az Isten? Ráfaél: Isten gyógyít Gábriél: Isten küldötte, hírnöke

45 Kortörténeti háttér A démonok erkölcsileg rosszá vált angyalok
sok idegi alapú betegséget a démonoknak tulajdonítottak Vezetőjük: Sátán: ellenkező Azazel: jelentése ismeretlen Bélíál: gonosz megsemmisítő Beélzebul: a legyek ura

46 Kortörténeti háttér Túlvilági élet Eredetileg nem játszott szerepet
Az élet a földre szól a halál után az ember a szürke árnyékvilágba kerül, ez a Seól=Hádész Isten itt a földön jutalmaz és büntet Ez ellentmond a mindennapok tapasztalatának bölcsesség könyvében a lélek halhatatlanságáról

47 Kortörténeti háttér Eszkatológia, messianizmus
lineárisan fogták fel a történelmet Az eszkatológia a beteljesedésről spekulál a végidőhöz kötötték a Messiás elérkezését is florilegium vagy testimónia A legfontosabb jövendölés: Dávid családjából származik és dicsőséges lesz Isten erejében uralkodni fog és őket is uralomra segíti

48 Kortörténeti háttér fontos szerepe van az ítéletnek
Illés próféta eljövetele elegük volt a megszálló hatalomból, erősödött a messiásvárás →zsidó háború, Jeruzsálem pusztulása

49 Kortörténeti háttér Törvény és hagyomány
A vallás fő gondolata Isten törvényének ismerete és megtartása A törvényen egy betűt sem változtattak az írástudók kasztjának a feladata 613 fő betartandó Mivel a templom elpusztult, ma ez az előírás-gyűjtemény és a Talmud a zsidó vallásosság alapja

50 Kortörténeti háttér Egyéni vallásosság
jelentős tér nyílt az egyéni vallásgyakorlat számára - imádság Deut. 6,5 - 18 kérés (Sömone eszré) - Zsoltárok, különösen az áldó formulák - Tóra tanulás - böjt - irgalmasság cselekedetei: vendéglátás, alamizsnaosztás külső szimbólumok - körülmetélkedés - külső tisztaságra vonatkozó rituális mosakodások - étel törvények - Szombat megtartása

51 Kortörténeti háttér További külső szimbólumok:
- Menóra: 7 ágú gyertyatartó - Mezúza: Tóra- tekercs töredék

52 Kortörténeti háttér - Tefillín: imaszíj - Cicít: bojt a köntösön
- Tallít: imasál - Kípa : kis sapka

53 Kortörténeti háttér Templomi kultusz
A Salamon által építtetett királyi szentély kiemelkedett ott őrizték a frigyládát Kr. e. 622-ben szüntette meg Jozija király a vidéki szentélyeket Ettől kezdve csak a jeruzsálemi templomban

54 Kortörténeti háttér templom látogatás és az áldozatbemutatás a frigyláda ottlétével szemben erre fizettek templomadót, a 20 feletti férfiak efelé fordulva imádkoztak szerte a világon Ezenkívül három templom: Garizim hegyi szamaritánus Elefantine szigetén Leontopolisz

55 Kortörténeti háttér A Jeruzsálemi templom története
Az első templomot Salamon A második templomot a fogságból hazatért zsidóság 515-ben Nagy Heródes hatalmas komplexummá bővítette A papság A templom a zsidó nép palládiuma A papok az istentisztelet szervezői és megvalósítói Eredetileg a leviták, a fogság után csak alacsonyabb funkciók Ekkor a papok: Áron főpap fiai

56 Kortörténeti háttér A papok élén a főpap
nem csak vallási, hanem politikai szerep egész életükre választották, az államhatalom letehette Főpapok: a letettek is megtartották a címet / a befolyásos papi családok tagjai A főpap a főtanács feje

57 Kortörténeti háttér Áldozatok fajtái
két típusú áldozat volt: a véres illetve a vér nélküli Az áldozatok egy részéből kaptak a papok Az egészen elégő áldozatból (holokausztum) nem A békeáldozatból a család is részesedett

58 Kortörténeti háttér Ünnepek Szombat: Isten napja
3 főünnep: el kellett látogatni a templomba húsvét: pásztorok ünnepe+kivonulás A húsvét utáni 50. napon a 7-ek ünnepe (Pentekhosz=Pünkösd): Az aratás ünnepe+a Sínai szövetségé Sátoros ünnep: terménybetakarítás+pusztai vándorlás (újév és engesztelés napja)

59 Kortörténeti háttér A zsinagóga ima, tanulás, közösségépítés
Szünagógé/Sabbathion A fogság korából, ill. a diaspórában Vezetője archiszünagogosz, a gazdasági vezetője grammateusz szerepe volt még a vének tanácsának, a gerúsziának egy fő olvasmány a Tórából, egy másik a prófétáktól Jézus korában a zsinagógák a prozeliták központjai is

60 Kortörténeti háttér Szinédrium: Főtanács, feladata a mózesi törvény őrzése Mózes kiválasztott 70 vént Valójában a szeleukida uralom idején alakult Vallási és politikai tekintetben legfőbb irányító szervezet papi családok+befolyásos civil családok+farizeusok és írástudók= középosztályhoz tartozó kézművesek

61 Kortörténeti háttér Rendelkezésére állt büntetések kiszabása is
templomőrség bizonyos számú katonaság szolgák a rómaiak elvették tőlük a pallosjogot büntetések kiszabása is

62 Kortörténeti háttér Az írástudók a népet a törvényre tanították
kötelességük volt, hogy időt szenteljenek a törvény tanulmányozásának és tanításának Először kb. kancellária voltak gondozták a bölcsességi irodalmat sokszor farizeusok is voltak írástudó az, aki ismerte és tanította a törvényt, a farizeus pedig, aki szigorúan megtartotta

63 Kortörténeti háttér Egyéb társadalmi, vallási csoportok Farizeusok:
perusia=elkülönült, elválasztott a makkabeusi korra vezethető vissza Összeütközésbe kerültek pl.: Alexander Janneusszal(103-73) nem tudta megtörni őket a farizeusok nagyon megerősödtek a tisztasági előírások megtartása a szombat megtartása az alamizsnálkodás hitték az isteni gondviselést, a szabad akaratot, az angyalok létét, az igazak feltámadását, vagyis valamiféle személyes halhatatlanságot erősen nacionalista elképzeléseik voltak

64 Kortörténeti háttér Szadduceusok Az előkelőbbek
cáddík=igaz szóból vagy Szádok pap nevéből Vagy szindikosz-szandukaiosz=érdekvédelmi egyesülés Joannes Hirkanus idején alakult A főpap is közülük került ki A rómaiakkal jó viszonyban voltak Mózes 5 könyvének tulajdonítottak jelentőséget

65 Kortörténeti háttér Esszénusok
Id. Plinius írt arról, hogy a Holt-tenger partján él egy különleges népcsoport szerelem pénz nők nélkül Josephus Flavius 2 szót használt: Esszénoi; Esszáioi valószínűleg a Khászen=igaz szóból

66 Kortörténeti háttér Erősen hierarchizált közösségben
szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat tettek erkölcsi törvények szigorú büntetések A véres áldozatokat és az egyéb templomikat is elvetik Imádság és szabályaik tanulmányozásai A túlvilági igazságszolgáltatásban hittek, de a feltámadásban nem

67 Kortörténeti háttér 1947: a Holt tenger nyugati partján arab fiú megtalálta a Q. tekercseket ásatások: épületegyüttes, vízvezeték, barlangok, tekercsek stb. A közösség a Khaszidimból (hűségesek) alakult ki fegyveresen álltak ellen Jonatán és Simon erőszakkal felléptek ellenük, és így a vezetőiknek Damaszkuszba kellett menekülniük a zsidó háború idején teljesen jól működött erődként is használták

68 Kortörténeti háttér Szamaritánusok
722-ben kitelepített zsidók helyére pogány népek részben átvették a zsidó vallást Zelóták: Vallásos és erősen fanatikus csoport vallási és politikai céljaik egybeestek vagy a görög heves szóból vagy a római sicarii=rövid kard Heródes pártiak: elégedettek voltak a Heródesek uralmával

69 Szent Pál élete Szent Pál neve: Paulos
Korábban Saulos=Isten által kért eredetileg is volt egy zsidó jellegű, és egy a pogány világban használható neve Források és kronológia Elsősorban a neki tulajdonított levelek valamint a Csel Nem igazán hagyatkozhatunk abszolút kronológiára, bár van némi adatunk

70 Szent Pál élete amikor Pál Damaszkuszból szökik 3 éves ott tartózkodás végén, Aretász király az uralkodó Tiberius haláláig nem volt király Damaszkuszban Gaius Caligula ruházta a nabateai IV. Filopatrisz Aretászra Pál 37 és 39 között, vsz. 39-ben szökött

71 Szent Pál élete Biblián kívüli adat még 5 eseményhez kapcsolható
Korintusban L. Junius Gallio prokonzul elé viszik oda Pált

72 Szent Pál élete „Tiberius Claudius Caesar Augustus Germanikus, akit tizenkettedik ízben ruháztak fel a tribunusi hatalommal, huszonhatodik alkalommal kikiáltott imperátor, a haza atyja és… üdvözletét küldi… Hosszú ideje nemcsak hogy jóindulattal viseltetem Delfi városa iránt, de szívemen viselem annak jólétét és mindig is védelmeztem a püthiai Apolló kultuszát. Most azonban, mivel L. Junius Gallió barátom és helytartó nemrég tájékoztatott arról, hogy polgárainak számát tekintve a város megfogyatkozott, és mivel kívánom, hogy Delfi csorbítatlanul megőrizze korábban kivívott rangját, megparancsolom nektek, hogy hívjatok más városokból előkelő származású embereket Delfibe, hogy ott letelepedjenek. Hadd élvezzék ők és gyermekeik Delfi minden privilégiumát, mint annak egyenrangú polgárai. Ha valaki át kíván települni erre a vidékre…”

73 Szent Pál élete 1. Tiberius 12. évében Gallió Akhája prokonzula
az imperátorrá kikiáltás szórványos esemény volt a kikiáltás Claudius 11. évében volt a 27. következő évben (Kr. u. 52.) a tele előtt vagy 52 tavaszán 1 év június 1-áprilisig

74 Szent Pál élete Gallió tájékoztatta delfi helyzetéről
51 június-52 május, és akkor a kormányzóságának a végén, vagy 52 június-53 május Seneca beszámol arról, hogy Galliónak Akhájában magas láza lett és azonnal hajóra szállt Gallió ottani tartózkodása rövidre sikeredett Gallió 52. késő tavaszát és nyarát tölthette Akhájában, és október vége előtt (a tengerzár előtt) elhagyta állomáshelyét. Ezek alapján 52 nyarán vagy kora őszén került elé Pál

75 Szent Pál élete 2. A zsidók kiűzetése: egy 5. sz-i keresztény történetíró szerint Suetonius Claudius uralkodásának 9. éve „nemrég” „Itáliából” 3. Éhínség: T. Julius Alexander (Kr. u ) alatt tör ki Júdeában

76 Szent Pál élete 4. Félix után Porcius Festus Júdeában Kb. Kr. u. 60
Festus érkezésekor fellebbez Pál Rómához 5. Poncius Pilátus visszahívása Rómába Kr. u. 36 megfelelő időpont lehetett István kivégzésére Pál megtérése vsz. ehhez a dátumhoz kapcsolódik

77 Szent Pál élete Pál ifjúkora Születésének az idejét nem ismerjük
Öregember: 50 és 56 év között Ifjú: 24 és 40 között Vsz. a Kr. u. első 10 évben Paulos római városra utal Héber, görög, arámi az Ósz görög fordítását idézi

78 Szent Pál élete görög iskolázottság Lk szerint zsidó, farizeus
Tarzuszból van egy leánytestvére születésétől római polgár Tarzusz nagy és ősi, Korán hellenizálódott Kilikia fővárosa Lk: Pál Jeruzsálemben tanult Gamáliel lábainál

79 Szent Pál élete Pál viszont sosem utal erre
Pál sehol nem utal arra, hogy személyesen tapasztalatokat szerzett volna a názáreti Jézusról

80 Szent Pál élete Pál megtérése
Damaszkusz környékén találkozott a feltámadott Úrral lélektani szempontból hozzáférhetetlen Értékátrendeződés, új önértelmezés, hitbeli felismerés „Saul Saul, miért üldözöl engem?” „Ki vagy uram?” „Én vagyok a Názáreti Jézus, akit te üldözöl.”

81 Szent Pál élete útjai Jeruzsálembe
a levelekben szereplő 2 utat, és a 3-ra tett utalást fogadjuk el

82 Szent Pál élete Pál missziós útjai 3 út első útról csak az Apcsel
Pál legaktívabb évei, ig Az első út Pál nem árul el részleteket Filippieknek: „egyetlen gyülekezet sem állt velem kapcsolatban” lehet, hogy azokra a D-Galiáciai egyházakra utal, amelyek alapításáról az 1. út számol be

83 Szent Pál élete Lk-i beszámoló nem mond ellent a páli utalás-szorványoknak Barnabás, Pál, ésa Jánosnak nevezett Mk Ciprus: Szalamisz, Páfosz Pergé, Pizídiai Antiókhia, Ikónium, Lisztra és Derbe mi a kapcsolat az üdvösség hagyományos útja (a törvény) és a krisztusi üdvösség között?

84 Szent Pál élete A zsinati látogatás Pálék visszaérnek Antiókhiába
Jeruzsálemből testvérek elküldik őket Jeruzsálembe a tekintélyesekhez az apostolok ott semmire sem kötelezték Az Apcselben Péter szava a legerősebb ezzel megszabadítja a születő egyházat zsidó gyökereitől

85 Szent Pál élete Az antiókhiai incidens Pál vissza Péter követi
Eleinte közösen esznek Néhányan kifogásolják Pál ezzel szembeszáll mi a helyzet a zsidó étkezési szokásokkal?

86 Szent Pál élete Az étkezés ügyében hozott döntés le Jeruzsálembe
kedvező döntés Pál nem értesül Jakabtól tudja meg amikor Jeruzsálembe érkezik Lk-i beszámoló: több forrásból A tanácskozás eredményét Jakab egy levélben tudatja

87 Szent Pál élete A 2. missziós út Pál nem akarja Mk-ot magával vinni
Szilást viszi magával Derbébe és Lisztrába Itt maga mellé Timóteust É-Galáciába, Mízián át Troász felé Neápoliszba, Filippi kikötőjébe =megindul az európai térítés

88 Szent Pál élete megbotozzák és bebörtönzik Pált
Tesszalonikibe megy, Bereába, aztán Athénba A csalódás után Korintusba 18 hónap Kr. u. 51-ben innen írja levelét a Tesszalonikieknek L. Junius Gallió elé idézik

89 Szent Pál élete Kenkreában hajóra száll
Efezusba, majd Cezárea Maritimába megy Rövid látogatás a jeruzsálemi egyháznál útját Antiókhiában fejezi be Kr. u. 52 őszétől 54 tavaszáig

90 Szent Pál élete A 3. missziós út Efezusba tart
É-Galácián és Frígián át következő 3 évben Efezus Nem sokkal érkezése után a Galatákhoz a levél kb. 54 Ebből az időszakból származik vsz. a Fil és a Filem Hírek a korintusi egyház helyzetéről

91 Szent Pál élete Kételkedés, pártoskodás, Pállal szembeni elégedetlenség Pál vsz. kb. 5 levelet írt Korintusba, 2 v. 3 maradt fenn Az érkezett hírekre reflektál és kérdésekre válaszol az 1Kor-ban, vsz. 57 pünkösd előtt tovább romlik a kapcsolat, a helyzet sürgős látogatást kívánt Visszaérve Efezusba, Pál megírta a könnyek levelét Titusz távolléte alatt az efezusi ezüstművesek lázadása

92 Szent Pál élete Pál elhagyja Efezust és Troászba megy, majd Makedóniába Vsz. Filippiben találkozott Titusszal 57 őszén→2Kor Akhájában marad 3 hónapig fontolgatja, hogy visszatér Jeruzsálembe A gyűjtés eredményét akarja Jeruzsálembe vinni Tervezi, hogy meglátogatja Rómát, onnan pedig Hispániába megy Az akhájai 3 hónap alatt: Róm, 58 elején

93 Szent Pál élete Korintusból Szíriába hajózna inkább szárazföldön
Efezus: beszél az egybegyűltekkel tengerparti Cezáreába, innen gyalog megy Jeruzsálembe

94 Szent Pál élete Pál utolsó fogsága a páli források véget érnek
58 után hosszú fogság Érkezés Jeruzsálembe Jakab szól Pálnak Pál nazír fogadalmat tesz Megvádolják: megszentségtelenítette a templomot védőőrizetet kap különben megölnék

95 Szent Pál élete a tengerparti Cezáreában székelő helytartóhoz, Félixhez Félix 2 évig tartja őt ott Fellebbezés a császárhoz, a római út Porcius Festus az új helytartó vsz. 60-ban római tárgyalásért folyamodik Hajóra száll Cezáreában Szidónba, líciai Mirába

96 Szent Pál élete Kr. u. 60 késő őszén az időjárás gorombul
Knidosz, Jókikötő Krétán Málta szigete mellett hajótörés sziciliai Szirakuzába, Régium, Puteoli, Appius foruma, Tres taberne gyalog Pál 61 tavaszán érkezik meg

97 Szent Pál élete életének utolsó szakasza
közvetett információkra vagyunk utalva Római Kelemen: eljutott Ny határához… muratori töredék: a csel utolsó része, melyben Pál útra kel a városból hogy Hispániába menjen – elveszett Euzébiosz: Pált újra bebörtönözték Rómában, Néró idején vértanú

98 Szent Pál élete Euzébiosz említi Korintusi Dionűszioszt: Pál és Péter egyszerre haltak vértanúhalált Tertulliánusz: lefejezték az Ostiába vezető úton temették el a Valentinianus-féle üldözés idején átvitték, később vissza Konstantin ide emeltette a bazilikát

99 Szent Pál teológiája nem a kereszténység megalapítója
de több központi tanítás A páli levelek hitelessége 7-et fogad el mindenki

100 Szent Pál teológiája Problémák:
a vitaapartnerek kifejlett egyházszervezet Lk kijelentése az Apcsel-ben: „közületek senki nem lát már engem” A szavak használata A stílus hosszabbak és simábbak kevesebb a semita mondatszerkesztés A hitelességét erősíti viszont, hogy a központi gondolat változatlan

101 Szent Pál teológiája Pál gondolkozásának gyökerei, alapjai Hellenizmus
Pál hasonlatai nem ismeri közelebbről a görög filozófiát Közelebbi kapcsolatban van a sztoikus filozófiával a nyelv használata

102 Szent Pál teológiája Zsidó gyökerek tarsus-i zsinagógában
Jeruzsálemben, Gamáliel lábánál? jól ismeri a Szentírást, a LXX alapján idéz rabbinikus érvelés midrás-stílus allegorizál Qal wahomer

103 Szent Pál teológiája Pál megtérése, mint teológiájának középpontja
Megtapasztalta ingyenes, váratlan kegyelem erejét csak a hittel kellett válaszolnia döntően meghatározza Pál látásmódját Az ősegyházzal való párhuzamok használ Pál is rögzült egységeket

104 Szent Pál teológiája Pál és Jézus nagy távolság Jézus és Pál között
történeti Jézus hiányozik? „Pál számára Jézus tanítása irreleváns” Pál számára ismerős a jézusi tanítás feltételezi a hallgatóinál is szívesebben vitázott az ellenfeleivel elméleti szinten

105 Szent Pál teológiája Pál használja az evangéliumi hagyományt
Jézus szavait visszhangozza Beszél Isten Országáról, ismeri az utolsó vacsora hagyományát, a feltámadott megjelenéseit… tagadhatatlan a különbség Jézus számára a központ az Isten országa, Pál számára Jézus halála és feltámadása

106 Szent Pál teológiája Éppen azért, mert a történésekhez, azok hangsúlyához akar hűséges lenni, azért hangsúlyozza át az örömhírt

107 Szent Pál teológiája A megigazulás Pálnak nagyon eredeti tanítása
Pál megigazulástana teremtett igazi teológiai alapot az önálló keresztény egyháznak A Gal-t vizsgáljuk Vitairat a probléma magában foglalja az Ó- és Újszövetség viszonyának kérdését

108 Szent Pál teológiája A levél szerkezete: 1,1-5: üdvözlet
1,6-10: megszólítás, hálaadás Történeti érvek (1,11-2,21) Teológiai érvek (3,1-5,12) Erkölcsi kiegészítés (5,13-6,10) Saját kezű utóirat (6,11-18)

109 Gal 2,15-21 magyarázata „Mi, természet szerint zsidók és nem bűnös pogányok tudván, hogy egyetlen ember sem igazul meg a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által, hanem csak a Jézus Krisztusba vetett hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk Krisztus hite/hűsége által nem a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által, mert a TÖRVÉNY CSELEKEDETEI által nem igazul meg egyetlen test sem.

110 Ha most a megigazulást Krisztusban keresve mi is bűnösnek találtattunk, akkor Krisztus a bűn szolgája lesz? Soha (ne történjen meg)! Valóban, ha valamit lebontottam, újból felépítem, törvényszegőnek mutatkozom. Én ugyanis a törvény által a törvénynek meghaltam, hogy Istennek éljek. Krisztussal keresztre feszítettek, és nem én élek többé, hanem él bennem Krisztus; és most a testben élek, azt Isten fiának hitében/hűségében élem, aki szeretett engem és odaadta megát értem. Nem teszem semmissé Isten kegyelmét. Ha ugyanis az igazság a törvény által (jön), akkor Krisztus hiába halt meg.”

111 Szent Pál teológiája Meglehetősen bonyolult szöveg
Pál zsidó, nem bűnös pogány A főmondat ez: mi is Jézus Krisztusban hittünk a hit pozitív és negatív célja megigazuljunk a Krisztusba vetett hit által a megigazulás 2 módját, a sikerest és az esélytelent állítja szembe

112 Szent Pál teológiája az üdvösséget, a bűnbocsánatot megigazulásnak nevezi ki igaz Isten előtt? A hagyományos szembeállítás a bűn és üdvösség ellentétpárja a mózesi úton soha senkinek nem sikerült megigazulni Isten előtt csak Jézus által a törvény ki van zárva

113 Szent Pál teológiája mit jelent a „megigazulás”?
A törvénnyel kapcsolatban folyamatos jelen időben Jövő időben: nem fognak megigazulni a keresztény megigazulás aoristos a megigazulás nem az ember folyamatos igyekezete egyszeri esemény új állapot

114 Szent Pál teológiája A keresztség a hitre jutás pillanata
Jakab jelen időt használ ebből az állapotból tettek kell fakadjanak az emberi életben a cselekvés, a személy kifejeződése hoz változást másról beszél, mint Pál

115 Szent Pál teológiája a törvény tettei elégtelenek
A törvény megismertette a bűnt arra nem volt elég, hogy segítsen is a hit személyes kapcsolat Képes valódi változást generálni A hit a tettek által tevékeny A kritika lényege: nem a saját tetteink, hanem a személyes kapcsolat Az erkölcs a hitből táplálkozik

116 Szent Pál teológiája A krisztusba vetett hit Krisztus hitét jelentené?
kézenfekvőbb a Krisztusba vetett hit ill. Krisztus hitelre méltósága ő tényleg hiteles a szeretet a központi fogalom Az ember hitének az alapja Isten hűsége A következő versek különböző ellenvetéseket akarnak tisztázni

117 Szent Pál teológiája a keresztények elengedték a törvényt
Krisztus a bűnre visz, bűnössé tesz minket Ha lebontom a törvényt, aztán újra felépítem, azzal elismerem, hogy jó volt az, nem kellett volna piszkálni „Meghaltam, hogy éljek” A mondat a törvényt szembeállítja Istennel

118 Szent Pál teológiája „A törvény által haltam meg a törvénynek”
2 különböző törvény „Meghaltam”: minden keresztény részesül Krisztus halálában Krisztust a törvény ítéli halálra Halottnak nem ír elő a törvény semmit új kezdődik Krisztus életében Kezdettől a keresztséget mint Krisztus halálában és feltámadásában részesedést ünnepelték a keresztények

119 Szent Pál teológiája A keresztelendőt 3x emelték ki
Szentháromság harmadnap „Szeretett engem és feláldozta magát értem.” egyetemes igazság és teljesen egzisztenciális élmény ha csak én lettem volna bűnös… tapasztalat az alapja a kereszténységnek

120 Szent Pál teológiája Isten új kezdetet ad új minőséget teremt
Az új bor új tömlőbe való A megtestesülés mintájára

121 Szent Pál teológiája Megváltástan a Római levelet nézzük meg

122 Szent Pál teológiája A Római levél szerkezete Bevezetés:
1,1-7 címzés és üdvözlet, 1,8-17 kérés és hálaadás, ill. a a levél témájának 1,18-11,36: Megigazulás Krisztus által A.: 1,18-5,21 1,18-3,20: a pogányok és a zsidók egyaránt bűnösök, senki nem tud Isten előtt megigazulni 3,21-5,21: megigazulás a hit által, kegyelemből B.: Válasz az ellenvetésekre (ill. 3,1-8 az ellenvetések megfogalmazása) 6,1-8,39: a megigazulással nem a bűnt erősítjük, a kereszténység nem szabadosság, hanem új, a Lélek törvénye szerinti élet 9,1-11,36: Isten nem lett hűtlen az ígéreteihez, elmélkedés Izraelnek az üdvtörténetben elfoglalt szerepéről Erkölcsi, buzdító rész: 12,1-15,13: szeretet, elfogadás 15,14-16,27: befejezés

123 Szent Pál teológiája Róm 3,25
„Megigazulásunkat ingyen kapjuk a hit által Krisztusban, akit Isten nyilvánosan kitett, mint engesztelést a hit által, vérével, hogy igazságosságát kimutassa, s hogy az eddig történt bűnöket elengedje az ő türelmével…”

124 Szent Pál teológiája Protitesztái: nyilvánosságra kihelyezni
Kultikus, a szöveg maga itt kultikus A kitett kenyerek Hilasztérion: központi kifejezés engesztelő áldozat A LXX-ben mindig (22x) az engesztelés táblája A szent sátorban a szövetségláda fölött A tábla a kapporet a LXX mindig hilasztérionnak fordítja Filón is

125 Szent Pál teológiája Krisztus az engesztelés helye, ahol Isten kinyilvánítja igazságosságát Endeixisz: tettekkel való megmutatás mit is jelent az igazságosság? büntető igazság?

126 Szent Pál teológiája Isten Krisztust ítélte el helyettünk
Canterbury szent Anzelm satisfactio-s elmélete kapcsán a bűn végtelen sértés Az igazságosság megköveteli, hogy elégtételt kapjon Krisztus áldozata ez a végtelen elégtétel a kiindulópont az Atya irgalmassága Krisztust az Atya nem kényszeríti erre

127 Szent Pál teológiája Anzelm nem egy sértett Istenről beszél
gloria Dei externa= a világban nyilvánul meg ezt a rendet sérti meg az ember Isten nem helyettünk bünteti a Fiút a reformátori teológia értelmezése Isten büntető igazságossága már kielégült

128 Szent Pál teológiája Ez nagyon távol áll Pál gondolkozásától
nem válik el egymástól az igazságosság és az irgalom Isten igazságossága elsősorban az ő hűségében jelenik meg, mégpedig Istennek az önmagával szembeni hűségében Isten önmagával szembeni hűsége az újrakezdés lehetőségeként realizálódik… A protestantizmusban a kereszt az ember áldozata Istennek Pálnál Isten áldozata az embernek

129 Szent Pál teológiája Isten engesztelődik ki az emberrel
Isten jött oda az emberhez mechanisztikus elmélet: Istent csak az érdekelte, hogy a büntetést kioszthassa

130 Szent Pál teológiája Jézus halála mint engesztelő áldozat
mintha Isten egy vérszomjas úr lenne ezeket ő készen találta? Esetleg csak hasonlat? megpróbálják szétválasztani a mondanivalót és a képet

131 Szent Pál teológiája az engesztelő áldozat, ahogy van
minden bűnnek reális, kézzel fogható következményei vannak objektív valóság a bűn bűnt szül Hogyan lehet ezt kiküszöbölni? A halállal a bűnös elpusztul, benne a bűn is elpusztul

132 Szent Pál teológiája a bűnt át kell ruházni egy helyettesre Vö. Mózes
Lev 4-5 vegyen egy háziállatot, mondja rá a bűnét, és ezzel áttevődik a bűn Az egész Isten tette

133 Szent Pál teológiája ha a bűn valódi, akkor az engesztelés sem lehet valamilyen lelki valóság Központi jelentősége van a vérnek A vér jelképezi a bűnös eljátszott életét Isten felajánl egy másik életet A babiloni fogságban egyre inkább az engesztelés kerül a kultusz középpontjába

134 Szent Pál teológiája A kereszt az Újszövetségben engesztelés
Erre utal Jézus is: „Az én vérem, mely kionttatik a bűnök bocsánatára.” Krisztus a tökéletes áldozat nem megsemmisíti a kultuszt Jézus maga kultuszteremtő szavakat intéz a tanítványaihoz

135 Szent Pál teológiája hogyan értsük az engesztelő áldozat hasonlatát?
a kiengesztelés Isten tette az ember elvétette az útját amikor mi elfordultunk Istentől, ő nem hagyott minket a halál fogságában Ezzel viszont csak a feléig jutunk annak a titoknak, hogy miért szenvedett és halt meg Krisztus

136 Szent Pál teológiája azok a sebek, amelyeket az ember a bűnével okoz, tényekké válnak ezeket a sebeket az Isten magára veszi A szeretet az az erő, ami gyógyítja a világon ejtett sebeket a legfontosabb, az, amit Isten vállal az emberért Isten nem csak kívülről szemléli az ember kínlódását összeköti az életét az emberekkel, nem maradhat mentes a szenvedéstől

137 Szent Pál teológiája az emberi élet legfőbb célja nem a szenvedélymentesség, hanem az, hogy szeressünk Akkor boldog az ember, ha szeret merjünk kötődni a világ dolgaihoz ne féljünk a szeretettől, mert feltámad

138 A történeti Jézus Az, akinek a történész megismerheti őt
Nem azonosítható az 1. sz-i Jézussal Források: 1. Zsidó források A) Josephus Flavius – A zsidók története (Antiquitates Judaicae Kr.u. 93 körül) című művében ír Jakabról, Jézus testvéréről és Jézusról, mint bölcs emberről. „Tehát a nagytanácsot törvényszéki ülésre hívta össze (ti. Ananiás főpap), és eléje állította Jakabot, aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak neveznek, s még néhány más embert. Törvénysértéssel vádolta őket, és végül megköveztette.”

139 A történeti Jézus „Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilátus keresztre feszíttette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét.”

140 A történeti Jézus Talmud – név szerint nem említi
Misna – több utalás van benne egy házasságtörő nőnek törvénytelen gyermeke Babiloni Talmud – Jézus halálát kiáltja ki Apokrif források

141 A történeti Jézus 2. pogány források A) ifj. Plinius
Megkérdeztem őket, vajon keresztények-e; ha igent mondtak, másodszor, harmadszor is megkérdeztem őket, s halállal fenyegettem. Ha megmaradtak vallomásuk mellett, kivégeztettem őket. Nem volt ugyanis kétségem aziránt, hogy akármilyen is a hitük, büntetést érdemel a makacsságuk és hajthatatlan megátalkodottságuk. Biztosítottak ugyanakkor, hogy bűnük vagy tévedésük főként abban állott, hogy meghatározott napon napkelte előtt össze szoktak gyűlni, és Jézusnak mint Istennek váltakozva éneket zengeni, és hogy esküvel kötelezik magukat nem valami bűnre, hanem arra, hogy lopást, rablást, házasságtörést nem követnek el, szavukat meg nem szegik.

142 A történeti Jézus Tacitus – Annales Svetonius Claudius

143 A történeti Jézus Kritériumok
A legtöbb amit elérhetünk, a valószínűség különböző mértéke A zavar Diszkontinuitás/disszimilaritás Többszörös előfordulás Összefüggés/konzisztencia Jézus elutasításának és kivégzésének kritériuma

144 A történeti Jézus Jézus származása: Kr. e. 6-4
Szentlélektől fogantatás: 2 különböző forrás Mária az anyja, József nevelőapa Betlehem: valóban Dávid házából származott Mária: levitikus származás Laikus

145 A történeti Jézus Názáretben tölti az ifjúsága napjait
Tektón építőmester Nyilvános működés idején József meghalt A rokonok a nyilvános működés alatt nem lettek tanítványok, később befolyásos helyzetük volt a jeruzsálemi eh-ban Családi állapota: nőtlen

146 A történeti Jézus Hivatalos iskolázottsága: vsz. amennyit a zsinagógai iskolában megtanult Nyelvek amiken beszélt: Arám bibliai héber Görög tudhatott írni

147 A történeti Jézus Nem sok dolog volt, amiből a környezete következtethetett volna arra, ami következik Kr. u körül János keresztségében részesül Eleinte keresztel/a tanítványai

148 A történeti Jézus Jézus alapvető üzenete: Isten országa
Basilea: Nem térbeli, hanem dinamikus Ószövetség – beszél „malkut Adonaj”-ról Isten mint király Ter 1,28: Isten királyi hatalmából részesíti az embert

149 A történeti Jézus A bölcsességi irodalomban két új dimenzió
Kozmikus uralom Eszkatologikus uralom Isten országának tulajdonságai Ingyenes Felfüggeszti az atyák hagyományát, tekintélyét autobasileia Már igen, és még nem

150 A történeti Jézus A szíve közepe az üzenetnek Példázatok
A hallgatóságot gondolkozásra ingerli Kockáztatni kell nincs túl nagy áldozat Nem kellemes történetek

151 A történeti Jézus Jézus tettei: Asztalközösség
Korának vallási söpredékével gyakran mutatkozik rituálisan tisztátalan Megbocsátás Csodák: a kortársak csodatevőnek tartották annak a jelei, hogy Isten el kezdett győzedelmeskedni A szó és a tett egysége: a kettő egységet alkot

152 A történeti Jézus Erkölcsi tanítás és törvény A törvény radikalizálása
hogyan éljenek azok, akik átélték a megtérést Vissza akarja vezetni az ősi állapotba Mire hivatkozik? közvetlenül, intuitív módon ismeri Isten akaratát

153 A történeti Jézus Határtalan szeretet és irgalom:
Isten és a felebarát iránt, sőt, ellenség iránt irgalom, együttérzés, megbocsátás Csak akik Jézusban megtapasztalták, hogy megkapták ha a vallás a kegyelemből táplálkozik, akkor az erkölcs a hálából már betört az ország

154 A történeti Jézus Jézus és a zsidó pártok Volt kapcsolódási pontja
De nem azonosítható egyikkel sem a korabeli társadalom végét hirdette Nincs aktuálpolitika, de volt társadalmi felhangja

155 A történeti Jézus Jézus tanítványai és küldetésük: Szószerinti követés
Jézus bizonyos parancsolatok megtartása alól felment A 12 Különleges belső csoport Összegyűjteni a végidőbeli Izraelt

156 A történeti Jézus nem 11, hanem 12 embert választ ki.
példának, magnak és annak konkrét megvalósulásának szánta, amire egész Izraelt meghívta Tágabb kör megtartották a mindennapi életüket És támogatták is őt Jézus és a pogányok Izrael megmentése az elsődleges a pogány városoknak jobb sorsa lesz Jézus életében ez a kérdés tisztázatlan

157 A történeti Jézus Jézus személye A probléma
Jézusnak közvetlen explicit teológiája van ez hoz magával egy implicit krisztológiát Pontosan tudja, ki ő. senki más nem biztos ebben implicit módon önmagát teszi az eszkatologikus dráma kulcsszereplőjének

158 A történeti Jézus Ő az utolsó ítélet mércéje
egyedi státuszra vonatkozó hatalmas igényt Isten az Atya egész üzenetének és életfolyásának fő forrása nem vezethető le a Jézusról alkotott képünknek is határozottabb kontúrt rajzol

159 A történeti Jézus Kategóriák és címek
Próféta eszkatologikus prófétaként viselkedik Hirdeti a megtérés utolsó lehetőségét közvetve utal így magára, főleg az elutasítás kontextusában Messiás Félreértés azt képzelni, hogy egyetlen messiással kapcsolatos elvárás létezett akkoriban Dávidi királyi messiás: már földi életében úgy gondoltak rá

160 A történeti Jézus nem messiási cím ellenérvünk, egy qumráni tekercs
Fiú vagy Isten Fia nem messiási cím ellenérvünk, egy qumráni tekercs a Mk 13,32 legalábbis elgondolkodtató a gonosz szőlőmunkások példabeszédje Az elutasított fiú beleillik az elutasított próféták sorába a Mt 11,27sk kölcsönös és kizárólagos kapcsolat az Atya és a Fiú között

161 A történeti Jézus legzavarbaejtőbb cím Jézusra megy vissza
Emberfia legzavarbaejtőbb cím földi működés, halál és feltámadás, eljövendő felmagasztalás vagy eljövendő ítélet Jézusra megy vissza Én/valaki a helyemben: nincs bizonyítékunk a hatalmas Isten Országa egyszerű mindennapi hírvivője

162 A történeti Jézus a későbbi eljövetelre vonatkoztatva: jelenleg alacsony sorban élő, de egyre inkább elutasított hírnök, akit azonban Isten hamarosan igazol A szenvedés jövendölésekben A rövid kijelentések eredetiek címként szívesebben használta, mint a messiást

163 A történeti Jézus Úr széles jelentéstartalom
kapcsolatot jelent a húsvét előtti és utáni megszólítások között Karizmatikus szent ember a haszid Léteztek a csodáikról és ördögűzéseikről ismeretes szent emberek a népi vallásosság teremtette meg őket

164 A történeti Jézus Körrajzoló Honi: kényszerítette Istent, hogy küldjön esőt Hanina ben Dosa: gyógyít démonokat űz természetet irányít erkölcsi dolgok hangsúlyozása a hivatalos vallás képviselőivel feszültség

165 A történeti Jézus A történeti Jézus: szenvedés és feltámadás
/1: az utolsó napok Jeruzsálemben Dicsőséges bevonulás, a templom megtisztítása bejelenti igényét a messiási szerepre A templom megtisztítása: Hatalmi igény, a zsidóság központi kultikus intézménye felett baljós prófétai jel a kiváltó ok, amiért éppen ekkor csaptak le Jézusra

166 A történeti Jézus Hogyan látta Jézus a saját halálát?
mindenki úgy hal meg, ahogyan élt Jézus másokért élő ember volt, akinek az élete a halált értelmezi, a halála pedig az életét

167 A történeti Jézus Látta-e Jézus a halálának a lehetőségét?
Jézus eszkatologikus prófétaként látja magát, ebbe az elvettetést bele kellett érteni Hogyan értelmezte Jézus a saját halálának lehetőségét? eredeti mondásai már láttatják Jézus hozzáállását Jézus bírálja Jeruzsálemet, kimondva, hogy megöli a prófétákat Lehetetlen, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el Jézus megkérdezi, hogy készek-e arra, hogy vele megosszák szenvedését és halálát „Távozz tőlem sátán.” a gonosz szőlőművesekről mondott példázattal együtt Jézus nagyon is számba vette ezt a lehetőséget

168 A történeti Jézus Az utolsó vacsora pontosan mikorra esett?
Jézus előre hozza a vacsorát ábrázolja a saját halálát saját halálát engesztelő, áldozati eszközként látja Utolsó feladatnak Jézus egész Izrael összegyűjtését látja nem bukik el, és a tanítványoknak ki kell tartani

169 A történeti Jézus /2. Szenvedése és halála Getszemáni és elfogás
történeti tény Vsz. a főpap emberei Jézus elutasítja a fegyveres ellenállást, a tanítványok pedig elmenekülnek

170 A történeti Jézus Tárgyalás(ok) bizonytalan 3 féle verzió
Kajafás vezetésével egy éjszakai reggelbe nyúlóan, vagy az éjszakai után egy kora reggeli gyűlés a szanhedrin előtt csak egy korareggeli gyűlés Nem hivatalos kihallgatás, talán Annás házában a Pilátus előtti kihallgatásig Jézus a templomőrség fogságában volt kellett valamilyen előzetes egyeztetés A vád: Istenkáromlás

171 A történeti Jézus Közben Péter megtagadta Jézust
kellett egy politikai vád forradalmár és trónkövetelő, és mint ilyen hazaáruló a titulus crucis is hirdeti

172 A történeti Jézus Keresztre feszítése és halála
Kereszthalálra ítélik, és megkorbácsolják Golgota: vsz. elhagyott kőbánya Jézus halála gyorsan bekövetkezik ne maradjon éjszakára holttest a fán Arimateai József engedélyt kap Pilátustól

173 A történeti Jézus /3: Jézus feltámadása A vizsgálódás véget ér
egy üres sír És a tanúk (nem együgyű emberek) a 11 emberből, aki a Getszemáni kertben elhagyta Jézust, 10 majd vértanúhalált hal

174 A Jelenések könyve Műfaját tekintve: apokaliptika
A prófétaság továbbfejlesztése Prófétaság a jelent próbálja megváltoztatni Az apokaliptikában a jelen megváltoztathatatlan Tartsatok ki! +tágabb horizont Szamizdat-irodalom

175 Szerkezet: prológus levél megnevezés prófétai mondások 7 levél
1. ciklus 7 levél 7 pecsét +2 látomás 7 harsona

176 7 látomás 7 csésze +Babilon bukása + új Jeruzsálem prófétai mondások
2. ciklus 7 látomás 7 csésze +Babilon bukása + új Jeruzsálem prófétai mondások levél-zárdék

177 A Jelenések könyve A hasonló egységek között összefüggések
4 pecsét: háború pusztítása 4 harsona: egyiptomi csapások 4 csésze: kozmikus csapások A látnok ugyanazokról a témákról különbözőképpen ír

178 A Jelenések könyve A képek ószövetségi háttere
nem kell a címzetteknek magyarázni Szivárvány, zafír, 4 élőlény, Könyvtekercs megevése, Választottak megjelölése, templom felmérése, Góg és Magóg, Paradicsomi fák és folyók=Ezekiel Tengeri vadállat: Dániel 4 lovas: Zakariás

179 A Jelenések könyve számok: 3 és fél idő=42 hónap=1260 nap: a 7 fele (Dániel 12,7) 144000=12x12000: Izrael teljessége Kortörténeti utalások: Babilon Róma A parázna asszony 7 dombon (Jel 17,9) A városok nőneműek prostituáltak homlokára fel van írva a nevük, és az öltözékük is megegyezik (18,16) Róma, a világ ura részeg prosti a látnok szerint. Erkölcstelen és zsarnok, meghirdeti számára a végső pusztulást

180 A Jelenések könyve A vadállat száma 666 majdnem teljes
Esetleg Néró száma Az első keresztényüldöző császár, az istentelen és erkölcstelen uralkodó szimbóluma, halála után sokáig rettegés a birodalomban, hogy esetleg visszatér, a pártusokkal megtámadja az országot (SibOr, Suetonius); Jel 13,3; 17,8.12

181 קסר נרון N=50; R=200; W=6; Q=100; S=60

182 A Jelenések könyve Szárazföldi vadállat: asziarkhoszok kisázsiában
a pénzen a császár képe: 13,17 császárszobor és kötelező tisztelet: 13,15 Babilont elpusztító sereg: a pártusok nyíl kék-sárga vértek Eufrátesz 6,1-8

183 A Jelenések könyve A könyv üzenete
a pecsétet feltörni=az események megtörténtét okozni A bárány töri fel a pecséteket nem a pénz, hatalom, hanem a bárány és akik követik=akik szeretetben élnek

184 A Jelenések könyve 2 tanú: Mózes és Illés: a keresztény vértanúk az Ószövetség legnagyobbjaihoz hasonlítanak, hősök A bárány kísérete: szüzek A bálványimádás paráznaság, aki nem… Nekik külön jutalom: 1000 éves ország (millenarizmus?)

185 A Jelenések könyve az üvegtengeren állnak és Mózes énekét éneklik: a vörös tengeren a választott nép→a vértanúk az új kivonulók, őket nem nyeli el a halál tengere Az éneklő hősök a cirkusz porondjain Babilon pusztulásra van ítélve A történelem beteljesedése az új Jeruzsálem, a bárány jegyese

186 A Jelenések könyve Nem rejtjelzett előrejelzés, hanem monumentális freskó, a történelem lényegéről, igazi erőiről A történelem lapjait a bárány emeli és dönti le, ő vezeti el a beteljesedésre