A biomonitorozás alapjai

Az előadások a következő témára: "A biomonitorozás alapjai"— Előadás másolata:

1 A biomonitorozás alapjai

2

3

4

5 Vizsgálat (survey) Olyan adatgyűjtés, melynek során a vizsgált változók állapotát egy standard eljárás szerint kvalitatív vagy kvantitatív adatokkal leírjuk, általában egy nem túl hosszú időtartamú vizsgálatsorozat keretében. A várható eredményekkel kapcsolatban nincs előzetes elvárásunk. Hosszú távú vizsgálatsorozat (surveillance) Időben kiterjesztett vizsgálat, aminek az a célja, hogy hosszú távú adatsorokkal dokumentálja a kérdéses állapotváltozók időbeli változását. Az eredményekre vonatkozóan szintén nincs előzetes elvárásunk. Monitorozás (monitoring) Időben rendszertelenül vagy rendszeresen megismételt megfigyelés. A vizsgálat célja az, hogy a standarddal való egyezést igazolja, vagy éppen bemutassa az eltérést és annak mértékét.” Európai Uniós joganyagokban a fogalmak más értelmezésben fordulnak elő, megkülönböztetnek feltáró (surveillance, ennek megfelelően helyesebben: felügyeleti) működési (operational) és kivizsgálási (investigative) monitoringot. Jogi szabályozás

6

7

8

9

10 A monitorozás objektuma a hely vagy élőhely?
A probléma hasonlatos az erdőkben végzendő hosszú távú megfigyelésekhez. A mocsárrétre hordott cm termőföld a patak mentén jelentős szárazodást okoz. helyszín kijelölésekor az „elegendően közel”, de „biztonságosan távol” egymásnak ellentmondó szempontokat kell figyelembe venni

11

12 Erdészeti üzemtervi térkép üzemtervi adatokkal kiegészítve

13

14 Visszakereshetőség

15 Tájtörténet – viszonyítási alap mi legyen?
Eszközök Karók, cölöpök, gödrök Talajba mélyesztett fémeszközök + detektor GPS Biciklikerék + cső Fényképezőgép Diktafon Térkép, légifotó – ezek segítségével bizonyos mértékben a múltba is vissza lehet tekinteni: Tájtörténet – viszonyítási alap mi legyen?

16

17

18

19

20 1982 EOV

21 ? 1956 ?

22 FÖMI 2005

23

24

25 A cserjék leválogatása (szegmentáció és osztályozás)
Milyen lehetőségek vannak, ha a mintázatban folyamatos átmenetek vannak? Galagonyával, kökénnyel és gyepűrózsával cserjésedő löszgyep Zsámbékon, 2005 A cserjék leválogatása (szegmentáció és osztályozás)

26 A becserjésedés sűrűségének jellemzése objektum alapú módszer (eCognition – object based image analysis) alapján. Egy adott térképen a folthatárok a beállított paraméterektől függenek, de ha ugyanazon az objektumon mindig ugyanazokat alkalmazzák, az időbeli változások detektálhatók.

27 Viszonyítási alapok Fajszámok változása Fajkicserélődés
Kipusztulás: (50) év! Tömegesség változása: szubjektivitás! időjárás! koncepcióváltás! független hatások! ja, és a monitorozott hatás…

28 Tájhasználat változás
Eredeti növényzet Tájhasználat változás Megváltozott növényzet

29 Space for time substitution

30 Adatvesztés Stewart Brand 2001: Amíg világ a világ: idő és felelősség – a hosszú most órája. Vince Kiadó, Budapest könyvtári

31 A Duna-meder 1994-ben

32 A Duna-meder 2001-ben

33 A Duna-meder 2005-ben

34

35

36

37

38

39

40

41 A cönológia felvételezési mintaterületeken a fajok száma és azok átlagai
2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Dunasziget, rét 50 44 47 46 37 35 34 Dunasziget, erdő 33 32 25 31 Gombócos 28 26 23 16 13 Halászi, Derék-erdő 55 56 52 57 53 Dunaremete, füzes 18 20 29 14 Vámosszabadi, füzes 24 22 27 19 17

42 Csak fajszámok, vagy a tömegesség is?
Fajszámok alapján borítások alapján

43

44 A Duna-meder 1994-ben

45

46 A Duna-meder 2001-ben

47 A Duna-meder 2005-ben

48 A Duna-meder 2009-ben

49 A folyóparti füzes 2009-ben
A monitoring során koncepcióváltás történt

50

51

52