Szociolingvisztika és határterületei egy többnyelvűségi kutatásban

Az előadások a következő témára: "Szociolingvisztika és határterületei egy többnyelvűségi kutatásban"— Előadás másolata:

1 Szociolingvisztika és határterületei egy többnyelvűségi kutatásban
Heltai Borbála Éva MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. november 19. A kutatás a TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 A kutatás helyszíne: Geresdlak
Németek („svábok”) Cigányok Magyarok

3 A kutatás helyszíne: Geresdlak
Finnek 19 ház Németek 23 ház

4 Miért? Az első ok az, hogy a tavasz és a tél, márciustól június elejéig itt egy remek időszak van a finnek számára. Finnországban március-májusban még elég rossz idő van, havaseső és fagy. Itt márciusban már jó nyár van. Mégsincs túl meleg. Tehát az időjárás az, ami nagyon fontos. (…) És a másik dolog, ami nagyon fontos, Magyarország, vegyük most például Budapestet vagy Geresdlakot és vegyünk egy sugarat, 300 kilométer hosszan, tegyünk egy kört: jártál Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, jártál Horvátországban, Szlovéniában. (…) Ez az ország tehát Európa közepén van. Ez is lehet egy ok. Innen könnyű utazni, saját autóval például Görögországba vagy Olaszországba. Aztán biztosan az is az egyik oka, hogy itt, hogy az emberek nagyon barátságosak. Ez nagyon fontos. Nagyon pozitívan fogadják a másik embert. Segítenek, nagyon segítőkészek és aztán persze a finneknek az is fontos, hogy mivel ez most egy EU-ország, ezek az EU-dolgok ugyanolyanok, tehát ha megbetegedünk, kapunk ellátást. (…) Meg aztán ez az ország ebben a pillanatban még nem annyira drága, bár már drágább lett. Ez a finneknek egy nagyon jó alternatíva például Spanyolországhoz képest. (67 éves finn férfi)

5 Kutatási módszerek 2009 óta Interjúk (130 adatközlő)
Nyelvhasználati gyakorlatok és vélekedések Közösségi aktivitások Jövőkép Kapcsolati háló Közösségi tanulás Résztvevő megfigyelés Nyelvi dokumentumok gyűjtése Nyelvhasználati naplók „Beépített” interjúk

6

7 Demográfiai helyzet Életkor 15-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75-84
85- Fő 77 85 83 143 154 96 73 30 Lakott ház 325 Nem lakott 75 Forrás: Népszámlálás 2011

8 Ak1: Az a 15-20 éve, az volt az, amikor úgy elmentek
Ak1: Az a éve, az volt az, amikor úgy elmentek. Meg az volt a sláger itt a faluba, pécsi lakás, pécsközeli. Ak2: Leginkább a szülők hibája. Mert a szülők mindig azt mondták, csak minél messzebb, csak minél messzebb. Itt egy hatvan fiatal elment. Most azt el lehet képzelni, hatvan fiatal, hatvanszor két gyerek vagy ha csak eggyel számolunk, az hatvan gyerek. (…) És szeretnek ezek a fiatalok Geresdlakon lenni, mert akkor nem lennének ennyit. Mert azért a hétvégéket legtöbben itt töltik. Hogy pénteken jönnek és vasárnap este mennek vissza. (Ak1 és Ak2 = 58 és 54 éves adatközlők)

9 Finnek, németek Residential tourism Retirement migration
Seasonal migration Second-home ownership Mantecón-Huete 2009 O’Reilly 2003, 2007 Haug-Dann-Mehmetoglu 2007 Gustafson 2002

10 Dimensions of authenticity (Mantecón & Huete 2009)
Épített környezet Térbeli Természetes környezet Hitelesség Értékek Lélektani Viselkedésmódok

11 Kisgeresdi új lakosok

12 Én magunknak, a lányomnak, a fiamnak itt vettem házat, csináltunk egy közösségi házat is. (…) Én nagyon boldog vagyok, hogy itt élek, igazán különlegesen jól eső érzés, hogy unokáimnak, a családnak gyakorlatilag abszolút bio élelmiszerhátteret biztosítok. Növényeket, tehát kertet művelünk, (…) aztán állatokat tartunk. A húsigényt azt innen elégítjük ki, nem veszünk boltba, és tehát egy ilyen egészséges, természetes környezetben élünk, ami én azt hiszem, hogy a mai világban már egy különleges szerencse. (Középkorú férfi)

13 Életkörülmények SZOLGÁLTATÁSOK iskola, óvoda, bolt, orvos, bank, posta
MUNKAHELYEK mezőgazdasági zrt. startmunka külföld ALKALMI MUNKALEHETŐSÉGEK finnek

14 Nyelvi források Ak: Én a lányokkal a legtöbbet svábul beszélek, de ők magyarul válaszolnak. Tm: Akkor ők is jól megértik a svábot. Ak: Persze, megértik. Tm: Tudnának is beszélni? Ak: Tudnak még beszélni. Az Anna, a kisebbik, az pláne tud beszélni, egy kicsit hát másképpen, mert hogyan is mondjam, […] ő egy német családdal telefonált meg lement oda és németül beszélt. Hát akkor nem ilyen svábul mint mink, hanem egy kicsit másképp ugye. (Ak=időskorú nő)

15 Kapcsolatok

16 Nyelvhasználat ales gud! Hier ist gald c grad. Vie varen( räpylö)PLya del ingles,und kom zuryk in finland und sen kom. geresdlak abaut, ven ist alles gud! HYVÄÄ LOULUA JA KAIKILLE TERVEISIÄ, P. UND O.! GÖSÖNM SEPEN!

17 Nyelvi kreativitás, közös játék
Ak1: És hogy eszek cseresznyét, azt megint elmondom, de nem igaz. Hogy … kirsikka Ak2: Ah, poimit kirsikoita. Ak3: Syö. Ak1: Syö, syö. Ak2: Syöt kirsikoita. Teetkö pálinkaa, teetkö likööriä? Kirsikoista. Ak1: On lekvárissa. Ak2: Lekvár. Aha. Hilloa. Joo. Lekvár, hillo. Marmeladi, hillo, joo. Ak1: Kirsikka, mansikka, meggysikka.

18 Új nyelvhasználati és -tanulási színterek
Finn1: Viinipullo ekalle, joka tietää mikä tämä on?

19 Finn2: greippi! Finn1: Väärin :-( ison greipin kokoinen :-) Finn3: joku rasvassa keitetty pallero :D Finn1: Igen, mutta ei riitä vastaukseksi. Finn3: mutta ei ole taikinasta tehtyä? Finn1: Ei :-( Enempää vinkkejä ei tipu Finn3: kurpitsa? Finn3: on kyllä mielenkiintoinen pallero :D Finn4: joku sieni? Finn1: Tässä kuitenkin vielä yksi vinkki.

20 Finn1: Ei ole sieni. Finn1: Väärin, se on umpilisäke, joka täytetty sikamakkaramassalla. Magyar1: Disznósajt!! Finn1: Onneksi olkoon! Magyar1: Nyertem??? Finn1: Igen :), ich will bringe dir ein Flashe Wein. (…) Finn1: "Schwarte Magen" saksaksi J:n mukaan. Finn1: Der Preis ist hinten dem Tur A., veil Sie waren nicht zu Hause! Magyar1: Danke schön aber das war nicht nötig es war nur ein spass!!

21 Nyelvi tájkép

22 Közösségi tanulás Ak1: Igen, mondtam már tegnap, hogy egész más, más az életfelfogás. Hogy azért amíg itt vagyunk, élünk. Ez biztos, hogy… hát gondolom, ő is tudja… Szőlőt ültetett, szilvafákkal tele az udvar, úgyhogy olyan dolgokat csinált, amit… Ak2: … lehet, hogy ő már nem élvez. Ak1: Igen, és amit az itteni ilyen korúak már nem. Azok már nem. Ak2: Igen, mert azt mondják, hogy hát én már hamarosan meghalok. (Ak1 = 53 éves nő, Ak2 = 54 éves nő)

23 Pályázatok Nyelvtanulás Sport Kulturális események
Testvértelepülési aktivitás

24

25 „Társadalmi munka” Meg például a finnek, most az is egy jó (…) tapasztalat volt részükről, hogy például mikor a temető, volt szervezve egy társadalmi munka, hogy a temetőnek a rendberakása, úgy mondjam, bokrok irtása meg mit tudom én, tehát egy ilyen megmozdulás. Az önkormányzat szervezte, és aki itt volt finn, aki itt tartózkodott abba az időpontba, (…) ők is megjelentek ezen a temetőrendberakáson mint geresdlaki lakosok, holott nekik semmi kötődésük egy temetőhöz, mert hát hozzátartozó ugye nincsen, de részt vettek, és ők is irtották a bokrokat meg tehát hogy mondjam, jobban beintegrálódnak a faluba meg a falu életébe. Vagy például minden rendezvényen, amikor bármi van, tehát nemcsak a gőzgombóc, hanem egy majális vagy egy (…), a finnek részt vesznek rajta (…) (56 éves nő)

26 ESZKÖZÖK Természet Nyelvtudás Közösségi élet Hagyományok
Új tapasztalatok Kezdeményezés Hitelesség Kreativitás Bátorság Szervezőkészség

27 „Úgyhogy valamilyen szinten szerintem ez azért már jelen van itt a faluban [kulturális események], egy sokkal jelentősebb szinten, mint előtte. Most hogy, hogy így az átlagember, szerintem semlegesen érinti az átlagembert, de azok, akik ezzel foglalkoznak, mondom, ők maximálisan nagy lelkesedéssel csinálják szerintem.” (47 éves nő) „Igazából a magyarokra nem hat az ő [finnek] ittlétük lendítőleg egyébként, mondjuk szürkeállomány szinten vagy valahol, mert igazából nem is találkoznak.” (59 éves férfi).

28 EREDMÉNYEK Pehkonen 2004

29 A nyelvi elemzések lehetőségei

30 Köszönöm a figyelmet!

31 Szakirodalom Alasuutari, Pertti Mökki ja maaseudulle suuntautuva muuttoliike. In: Hyvinvointikatsaus 2/ –32. Erb, Mária Sprachgebrauch der Ungarndeutschen: Geschichte – Tendenzen – Perspektiven. In: Kostrzewa, Frank – V. Rada, Roberta szerk., Deutsch als Fremd- und Minderheitensprache in Ungarn: Historische Entwicklung, aktuelle Tendenzen und Zukunftsperspektiven. Schneider Verlag. Hohengehren. 118–146. Blommaert, Jan The Sociolinguistics of Globalization. Cambridge University Press. Gustafson, Per Tourism and Seasonal Retirement Migration. Annals of Tourism Research vol. 29 (4). 899–918. Haug, B., Dann G. M. S., Mehmetoglu, M Little Norway in Spain. From Tourism to Migration. Annals of Tourism Research vol. 34 (1). 202–222. Kumpulainen, Kaisu Kylien asuttuna pitäminen vaatii paikallista aktiivisuutta ja yrittäjämäistä asennetta. In: Hyvinvointikatsaus 2/ –27. Mantecón, Alejandro – Huete, Raquel The Value of Authenticity in Residential Tourism. In: Tourist studies vol. 8 (3). 359–376. Marten, Heiko F. – Van Mensel, Luk – Gorter, Durk Studying Minority Languages in the Linguistic Landscape. In: Gorter, Durk szerk., Minority Languages in the Linguistic Landscape. Palgrave Macmillan.

32 O’Reilly, Karen 2003. When is a tourist? In: Tourist studies vol. 3 (3). 301–317.
O’Rally, Karen Intra-European Migration and the Mobility-Enclosure Dialectic. In: Sociology vol. 41 (2). 277–293. Pehkonen, Aini Kylä kutsuu… Siirtolaisuusinstituutti. Turku. Pitkänen, Kati Vapaa-ajan asumisen muutos nostaa esille tarpeen tarkastella asumisen monipaikkaisuutta. In: Hyvinvointikatsaus 2/ –6.