I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL

Az előadások a következő témára: "I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL"— Előadás másolata:

1 I. ISMERKEDÉS A SZÁMÍTÓGÉPPEL
Mire jó a számítógép? Ismerkedés a számítógéppel Számítógép-használati rend A számítógép részei Tárak Nyomtatók Dolgozat

2 I. Ismerkedés a számítógéppel
Mire jó a számítógép?

3 Állomány (fájl): a feldolgozandó adatokat ebben tároljuk
Alkalmazás: adatfeldolgozást végző program Felhasználói szoftver: azok a programok, utasítássorok, melyek valamilyen feladat megoldására alkalmassá teszik a számítógépet

4 Jogtisztaság Azok a programok jogtiszták, melyekről igazolni tudjuk, hogy rendelkezünk a felhasználás jogával.

5 Jogtisztaság bizonyítása
Ha eredeti installációs anyaggal rendelkezünk. Visszaigazolt regisztrációval. Licenccel. Vásárlás számlájával.

6 Felhasználói szoftver vásárlásakor mit kapunk?
Telepítőlemez(eket) Kézikönyvet Regisztrációs kártya (a gyártónál bejegyeztetjük vele a vásárlást) Miért éri meg? Felhasználói támogatás miatt (help) Módosításokat, fejlesztéseket ingyen kapunk. Az újabb verzió vásárlásakor kedvezmény

7 A szg. alkalmazási területei
Szövegszerkesztés Adatbázis-kezelés Táblázatkezelés CAD (Computer Aided Design) Játék Stb.

8 Kutatás Mi a különbség köztük?
Kereskedelmi szoftver Shareware szoftver Freeware szoftver Public domain szoftver

9 A számítógép részei

10 A témához kapcsolódó érettségi tétel:
6. Neumann-elv. A személyi számítógép részei.

11 Neumann elvek A szg. legyen teljesen elektronikus
Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen Kettes számrendszert használjon Az adatok és a programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában legyenek A szg. Legyen univerzális (Turing-gép)

12 Turing-gép Alan Turing ( ) 1936-ban leírta egy olyan szg. Matematikai modelljét, mely mint legegyszerűbb lehetséges univerzális szg.-automata véges matematikai és logikai problémát tud megoldani.

13 A szg. részei Gépház-perifériák Alaplap (integrált áramkör, chip)
Processzor (órajel) Billentyűzet (ASCII) Egér Monitor

14 KUTATÁS Minden, amit tudni érdemes a Processzorról Billentyűzetről
Egérről Monitorról

15 TÁRAK

16 Az adattárolás alapfogalmai
Bit:(binary digit =bináris számjegy) az információ alapegysége értékei: 0 (hamis), vagy 1 (igaz) Byte: 8 bites tárolási egység 1 byte=8 bit

17 Bináris prefixumok SI (decimális) IEC (bináris) jel név érték k kilo
103 10001 Ki kibi 210 10241 M mega 106 10002 Mi mebi 220 10242 G giga 109 10003 Gi gibi 230 10243 T tera 1012 10004 Ti tebi 240 10244 P peta 1015 10005 Pi pebi 250 10245 E exa 1018 10006 Ei exbi 260 10246 Z zetta 1021 10007 Zi zebi 270 10247 Y yotta 1024 10008 Yi yobi 280 10248

18 Tárak típusai Memória /Operatív tár Háttértárak Floppy
Merevlemezes tár Szalagos tároló Optikai tárolók DVD

19 Operatív tár ROM RAM SRAM (PB SRAM) PROM DRAM EPROM FLASH ROM
Csatolás szerint: SIMM DIMM PROM EPROM FLASH ROM

20 RAM=Random Access Memory (véletlen hozzáférésű memória)
A gép kikapcsolásakor elveszti tartalmát Tartalma akárhányszor újraírható és olvasható Tárolórekeszei közvetlenül címezhetők Egy elemi memóriacella egy byte-nyi jelet tárol Két fajtája van a statikus-, és a dinamikus RAM-ok

21 SRAM (statikus RAM) Nem igényel folyamatos frissítést, az egyszer beírt jel a feszültség megszűnéséig megmarad Egy memóriacellát 8-30 nsec alatt lehet elérni(másodpercenként kb. 60 milliót) A bitek kis billenőkörökben tárolódnak (állapotuk felülírásig vagy az áram megszűnéséig megmarad)ac Nagy a helyigénye a chipeken, így főleg gyorsítótárakban (cache-memory) alkalmazzák, ahol a tárolási kapacitás néhány száz kB Leggyorsabbak a PB SRAM-ok (Pipelined Burst Static RAM=adatcsatornás csoportos statikus memória): 4-8 nsec elérési idő

22 DRAM (dinamikus RAM) Olcsóbb az előállítása, mint az SRAM-oknak
Kis kondenzátorokban tárolják a jeleket, így tartalmát folyamatosan újra ki kell olvasni és újra kell írni Kicsit lassabbak nsec elérési idő

23 Memóriamodulok csatolása
SIMM (Single Inline Memory Module): 72 érintkezős, 32 adatbites, 8/4 foglalat hozzá az alaplapon DIMM (Dual Inline Memory Module): 168 érintkező, 64 bites, 2/4 foglalat

24 ROM (Read-Only Memory)
Kikapcsolás után is megtartja a jeleket Tartalma nem írható át tetszőlegesen Azokat a programokat égetik bele, amik a szg. Indulásakor és működésekor feltétlenül szükséges Fajtái:PROM (Programmable Read-Only Memory), EPROM (Erasable Programmable Read-Only Memory) FLASH ROM

25 Háttértárak Mágneses tárak Optikai tárak Floppy Merevlemez/ winchester
Mágnescsík(hitelkártyán, beléptető kártyákon stb.) Stremer CD DVD

26 Papírusztekercs vagy DVD?
JOG: Elsőrendű és másodrendű bizonylat

27 Nyomtatók fejlődése Hagyományos írógép (mechamikus) Elektromos írógép
Mátrix nyomtató Tintasugaras nyomtató Lézernyomtató

28 Nyomtatók fő paraméterei
Az egy hüvelykre kinyomtatható pontok száma: dpi (dot per inch, 1 inch=2,54 cm), latinul digitus; németül Zoll (ejtsd: coll); angolul inch (ejtsd: incs) oldal/ perc Ppi=festékpont per inch

29 Mátrixnyomtatók jellemzői
9 tűsek: 72 dpi, majd 144 dpi Tű+ festékszalag Ma 24 tűsek, tű két oszlopban (360 dpi) Zajos a tűket mozgató tűágyúk miatt Alacsony ppi ( a lézernyomtatók dpi-je közel azonos, mégis szebb a lézernyomat) Leporellóra nyomtat

30 Tintasugaras nyomtatók
Festékcseppeket lő ki A nyomtató feje festékkamrát tartalmaz Nyomtatás: a festékkamra összenyomásával vagy a tartály hirtelen felmelegítésével Kb. 360 dpi a minősége Soronként nyomtat

31 Lézernyomtatók A fénymásolóhoz hasonlóan működik Oldalanként nyomtat
Szelénhengerrel működik A festékport ráégetik a papírra (a kijövő papírlap meleg) 4-6 oldal/ perc, 300 dpi A drágábbak: oldal/ perc, 1200 dpi

32 Nyomtatók kijelzései POWER (zöld led) ON LINE PAPER OUT LOAD EJECT
MÁTRIXOKON: LF (LINE FEED), FF (FORM FEED)

33 Mire nyomtatunk? Leporelló (2000 lap) Egyes lap
1 ív=A0-ás lap, félbehajtva A1-es, azt félbehajtva A2-es, félbehajtva A3-as… Az írógéplap az A4-es (297 mm×210 mm)

34 Papír tömege 1 négyzetméternyi papír tömege
Kutatás: Nyomtatók és üzemeltetésük ára Lap fajtája tömeg Rajzlap 120 g A5-ös írólap, géppapír Névjegykártya g 140 g Selyempapír 40 g