Egy ötlet megvalósítása

Az előadások a következő témára: "Egy ötlet megvalósítása"— Előadás másolata:

1 Egy ötlet megvalósítása
Alternatív lehetőségek a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításában Halmos-Kovács Zsuzsa középiskolai magyartanár, logopédus Öveges József Középiskola, Budapest

2 Mit hoz magával a középiskolába?
Nyelvtan = utálja, megtanulhatatlan Irodalom = életrajzokat és verseket kell kívülről megtanulni, esetleg egy-egy mű cselekményét elmondani tanári lehetőségek A megszokott módon folytatom a tanítását (amelytől már borsózik a háta) Vert helyzet Kényszer (erőszak) nélkül közelítek (az irodalmi-nyelvi módon való gondolkodtatás céljával)

3 Jó egyáltalán valamire az irodalom?
Pláne a nyelvtan? önismeret, emberismeret érzések, gondolatok kifejezése „eszköze” a szó, (a nyelv), tehát alap, a legfontosabb

4 Irodalom adott probléma
Hétköznapi nyelv szavainak használata sajátos módon vers és próza formában Nyelv többrétegűsége, többletjelentése, képiség, metaforikusság, szimbolikusság Cselekmény, események, történetszál Témának, üzenetnek csak az alapja Szereplők beszélnek, cselekednek (tesznek ezt-azt) Tulajdonságokra, jellemre következtetni kell (beszéljük ki!!!) Korszakok Meghatározó alapgondolatok

5 Nyelvtan adott probléma Szakszavak, szakkifejezések
Pontosság – definiálás Ezek használata; (konkrét) nyelvhasználat Rendszerben látni, megérteni a tudományt; (főfogalom –alcsoportok) bármelyik nyelvi szinten Beszélni róla Metanyelvi gondolkodás (értelmezés)

6 Egységek Szépirodalom I/1. Szépirodalom fogalma, szerepe
I/2. Szépirodalom anyaga, eszköze: a művészi nyelv I/2/2. A hétköznapi kommunikáció: funkciók, típusok I/2/3. A kód: a nyelv mint jelrendszer I/2/4. Nyelvi jelek I/2/5. A művészi kommunikáció I/2/7. Művészi kód – szavak I/2/8. Művészi kód – szó a szövegkörnyezetben I/2/9-10. Művészi kód – szókép I/2/11. Szóképek: megszemélyesítés, metonímia, hasonlat, szinesztézia I/2/ Összetett képek I/2/ Szófajok a hétköznapi és művészi nyelvben

7 II. Műnemek, műfajok II/1. Epika (eposzok, Iliász, Odüsszeia) regényelemek II/2. Líra (műfajok példával) II/3. Dráma (Antigoné, mitől dráma a dráma?) II/4. Határterületek (film, színház) III. Korszakok, stílusok (fogalmak, kronológia)

8 A módszer lényege számonkérés – választásos alapon
Könnyű – normál – nehéz A dolgozat is szerves része az elsajátításnak „Nem magolok, mégis tudom” Tanári szemléletváltás: Fontosság ≠ a tanulás mennyiségével

9 A tesztekről 18 dolgozat – témánként = lépésenként
Sokféle feladattípus: képes, szövegkiegészítős, ábrakiegészítős, igaz-hamis, kérdésfeltevős, pár szavas válasz, párosítós (megadott szavakkal, betűt a megfelelő helyre…) Idézetekkel (vers, próza) „molyolós” Fantázát igénylős… Nehézség: bármelyiket is választja, fedje le az anyagot Tapasztalat: nehéz kimozdítani az „iskoladoboz”-ból

10 Visszatérő és egyben átfogó elemek:
Definiálás – pontosság fontossága Jelentésmezők, jelentéshatárok Asszociációk Szemléletesség, többrétegűség Nyelv metaforikusságának megértetése A SZÓ MÁGIKUS ESZKÖZ, mert láttat

11 Osztályátlagok – IRODALOM és NYELVTAN

12 Osztályzatok százalékos eloszlása - IRODALOM

13 Osztályzatok százalékos eloszlása - NYELVTAN

14 megtisztelő figyelmüket!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!