Iskolai drogmegelőzés

Az előadások a következő témára: "Iskolai drogmegelőzés"— Előadás másolata:

1 Iskolai drogmegelőzés
Menetrend: Szeptember végén előzetes stratégiai anyagok elkészülnek – felsővezetői döntés Október elejétől társadalmi vita November végén társadalmi vita lezárása, módosítások December elején Kormány-előterjesztés December 15.: Országgyűlés elé terjesztés

2 Ez egy békebeli prevenciós módszer. Ópusztaszeren található.
Megpróbálja bemutatni, hogy a józan és az iszákos élet milyen életutat eredményezhet.

3 Drogmegelőzés - domináns szemléletek
as évek: Elrettentésen alapuló módszerek es évek: Információközlésen alapuló módszerek 1990-es évektől A drogmegelőzés új koncepciója az egészségfejlesztés szemléletéhez szorosan kötődik. Az egyénre és az őt körülvevő környezetre koncentrálva a protektív tényezők előmozdítása a cél ahelyett, hogy csupán a kockázati tényezők elleni küzdelemre fókuszálnánk munkánkat. A 60-as évek”hippi” korszaka. Az LSD kultusz egy önálló vallásiránnyá alakul. A transzcendens élmény jelent egy újfajta utat. A hippiségre a társadalom válasza az elutasítás volt. Kitiltották a hippiket a templomokból, az iskolákból, az önkormányzatokból. Ez akkor kezdett oldódni, amikor a középosztályba tartozó személyek gyermekei drogfogyasztók közé kerültek. Ennek az eredménye, hogy a nagyon szigorú drogpolitika egy nagyon liberálisba csapott át. Nem a jog eszközével kell erőszakosan fellépni a droggal szemben, hanem egy nagyon alapos tájékoztatásra van szükség (89-90-es évek). Ennek éppen negatív hatása lett. A nagyon intenzív felvilágosítás hatására a fiatalok úgy érezték, hogy ki kell próbálniuk. A fiatalok a drog káros következményeire úgy gondolnak, hogy ez nem fog velük megtörténni, mert ez csak másokkal történhet meg. Tehát az elrettentő típusú programok éppen arra ösztönzik a fiatalokat, hogy próbálják ki, mert ez is egy módja a lázadásuknak. Ma már nem nagyon használják prevenciós célra az elrettentő típusú tájékoztatást. Ne csak a negatív hatásokat mutassuk be, ha a fiatalokat abban akarjuk segíteni, hogy ne próbálják ki. Azonos mértékben kell pozitív és negatív információkat közölni. A pozitív üzenetek miatt lesz hiteles az üzenet. Az ilyen típusú program a droghasználat megelőzésére nincs hatással (de szerencsére már nem növeli a droghasználatot.) 1986. Az egészségszemlélet, egészségfejlesztés kapcsán Ottawa-ban egy Charta-t írtak alá. Ez egy társadálmi összefogásról szól az egészségfejlesztés végett. Az iskolában megjelenik az egészségnevelés.

4 Történeti áttekintés 1960-as évektől a 80-as évekig az elrettentés volt a fő alkalmazott módszer. Főként az illegális drogfogyasztásra és a dohányzásra irányult Cél a teljes absztinencia volt Félelemkeltés volt a középpontban Hatósági/rendvédelmi szerveknek volt fontos módszere Tiltás/büntetés Ma is használják a módszert

5 Történeti áttekintés Az 1980-as években az információátadás állt a középpontban Legális és illegális drogokra, viselkedési addikciókra irányult Információt adnak a szerekről és azok egészségre gyakorolt káros következményeiről Az információ önmagában nem elég a változtatáshoz!

6 Történeti áttekintés A 90-es évekre további változás következett be
Nem a problémákra, betegségekre fókuszáltak a szakemberek, hanem a meglévő erőforrásokra Előtérbe került annak filozófiája, hogy az emberek „ellenállóképességét”, életvezetési készségeiket szükséges fejleszteni Az új megközelítés szorosan kapcsolódik az egészségfejlesztés Ottawai Chartában (1986) megfogalmazott alapelveihez, szemléletéhez

7 Fogalmi tisztázás

8 Drogprevenció – „hagyományos felosztás”
Elsődleges prevenció ( egészségfejlesztés!) Másodlagos prevenció Harmadlagos prevenció (már nem a pedagógus hatásköre!). Mit is étünk drogprevenció alatt? Mindennek ellenére mi az amit tettünk-teszünk? Preventív szemlélet volt az uralkodó. Elsődleges, másodlagos, harmadlagos megelőzés Úgy is tekinthetünk rá, mint az egészségmegőrzés preventív modelljére

9 Drogprevenció Az elsődleges prevenció a drogot még ki nem próbálók felé irányul. A megelőzés célja, hogy a fiatalok eleve ne is nyúljanak drogokhoz. Színtere az óvodától kezdve az általános iskola alsó tagozata (egyes iskolákban a felső tagozatos osztályok is). Úgy kell a drogmegelőzésről beszélni, hogy a drog ne is kerüljön szóba.

10 Drogprevenció A másodlagos prevenció a drogokat már kipróbáló, de drogot rendszeresen még nem fogyasztó fiatalokat kívánja megszólítani. Színtere a felső tagozatos és a középiskolás korú fiatalok, esetleg a felsőoktatásban hallgatók. Cél a droghasználat megállítása, visszaszorítása.

11 Drogprevenció A harmadlagos prevenció a drogfüggők társadalmi beilleszkedését kívánja segíteni: a problémás használókat, drogfüggőket célozza meg. Célja a különféle betegségek, ill. elhalálozás, valamint a súlyosabb drogkarrier kialakulásának a megelőzése. Színterei a kórházak, rehabilitációs otthonok, alacsony küszöbű intézmények. Iskolai szintéren erről nem lehet szó. Ez már szakellátás. Meg kell előzni a mélyebb használatot és a halált.

12 Drogprevenció – „új felosztás” 1
Általános prevenció (Universal prevention) – mindenkire kiterjedő megelőző munka, amely az általános populációt célozza meg, legfőképp az iskolai és közösségi alapú munkánál használjuk. Idejétmúlt ez a felosztás, de ezt használjuk, a legújabb szakirodalom ezt használja, az EMCDDA is ezen felosztás alapján gyűjti az információt a prevenciós tevékenységekről. Az általános prevenció mindenkire vonatkozik (szülő, gyermek, tanár, diák…). A droggal kapcsolatos attitűd alakítása a feladata.

13 Drogprevenció – „új felosztás” 2
Szelektív prevenció (selective prevention) - kockázati csoportokat célzó megelőző munka. A megelőző munka során megcélzott csoport nem minden tagja fogyasztott már feltétlenül drogot. Pl. ilyen megcélzott csoport lehet drogfogyasztó szülők gyermekeinek csoportja. (a drogfogyasztás kialakulása szempontjából fontos pszichoszociális, demográfiai, környezeti vagy biológiai kockázati tényezők jelenléte a csoportnál). Azt a kockázati kört kell megtalálni, akik esélyesek lehetnek arra, hogy lelki problémáikat kémiai szerekkel akarják megoldani.

14 Drogprevenció – „új felosztás” 3
Indikált (javallt) prevenció (indicated prevention) – egyénre irányul. Az egyén szükségleteire alakított a megelőző munka. Olyan személyeket célzunk meg egyénileg, akiknél már valamiféle probléma felfedezhető a drogfogyasztással kapcsolatban (pl. kipróbálás történt), vagy egyéb kockázatos viselkedést folytatnak (törvénnyel való összetűzés, élménykereső magatartás, antiszociális magatartás, függőség). Ez a legritkább és legköltségesebb módszer. Drogprevenció – „új felosztás” 3 A másodlagos prevenció az indikált prevencióval hasonlatos fogalom. A szelektív és indikált típusok esetében a megelőző munka során megcélzott egyének még nem lehetnek rendszeres fogyasztók, legfeljebb kipróbálók, alkalmi fogyasztók, hiszen rendszeres fogyasztás, kialakult függőség esetén már kezelésről beszélünk nem megelőzésről. A korábbi hármas felosztás (elsődleges, másodlagos, harmadlagos) valójában a megelőző munka két aspektusát kombinálta: a célcsoportot és a megelőző munka célját. A fenti felosztás esetén csupán egy aspektust veszünk figyelembe: a célcsoportot, anélkül hogy kijelentenénk, mi a munkánk célja. Ezen a módon könnyebb az egyes programok csoportosítása is.

15 A megelőzés színterei (A Nemzeti Drogstratégia szerint)
Gyermekvédelem intézményrendszere Rendőrségi bűnmegelőzés Kockázati csoportok, veszélyeztető állapotok Romákkal kapcsolatos megelőző programok Család Iskola Munkahely Szabadidő Egyházak Média Információs társadalom Honvédség Mi a hiba ebben? Mi nehezíti a munkánkat? Látható, hogy milyen nagy terület ez, mennyire kevés az, amivel mi itt foglalkozni tudunk ebben a néhány órában

16 Film Vekerdy: Iskolai drogmegelőzés

17 Szemléletbeli különbségek
Prevenció – negatív szemlélet, a betegség, ill. annak súlyosbodása megelőzésére irányul. Egészségfejlesztés – pozitív szemlélet, azon pontok, értékek megfogalmazása, hangsúlyozása, amit erősíteni fejleszteni lehet a célból, hogy képes legyen egészséges életvezetést megvalósítani, melynek része a drogmentesség is. Az előző cél elérését biztosítja az, ha az egészségfejlesztés szemléletét alkalmazzuk. Hogy ez mit jelent az iskolai színtéren, arról majd a végén lesz szó. Az egészségfejlesztés célja egy egészséges életmód szemléletének terjesztése. Ha ezt sikerül kialakítani, akkor ennek része lesz a drogmentes életmód is.

18 Szemléletbeli különbségek
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS PREVENCIÓ Egészségből mint pozitívumból indul ki Az egészség testi-lelki-szociális jól-lét Alulról építkező A közösségi részvételt hangsúlyozza Teljes környezetet és közösséget megcélzó Interdiszciplináris Többszörös erőforrásra épít Több szektorra támaszkodik (önkormányzat, civil szektor, egészségügy stb.) Interaktivitásra törxik A betegségből mint negatívumból indul ki Az egészséget a betegség hiányaként értelmezi Hierarchikus személetű A szakemberek részvételét hangsúlyozza A speciális problémákra összpontosít Medikális szemléletű Speciális tudásokra épít Szűk szakmai kör végezheti Frontális

19 Kortársak vagy kórtársak?
Kortársképzés és kortárssegítő képzés Kortárshatások: Kortársnyomás „Mondj nemet” Kortársbefolyás „Mondj igent…” Kortársnyomás: amikor valakit presszionálnak. Erre találták ki a „mondj nemet” programot. Kortársbefolyás: a másik fiatal által mutatott minta követése. A „jófej” Géza attól sikeres, hogy az afterparty-n drogozott, és ez trendi élményeket ad. A kortársképzésbe a „jófej” diákokat érdemes bevonni, mert az általuk közvetített értékeket akarják követni a többiek. A kortárssegítő képzésre jelentkezők között mindenképpen motivációs vizsgálatot kell végezni. Ki kell szűrni azokat, akik potenciálisan drogfogyasztókká válhatnak.

20 Miért ideális helyszín munkához az iskola?
Az iskolán keresztül a teljes populáció nagyon nagy részét elérjük A diákok többsége nem fogyaszt drogokat – azt szeretnénk, ha ez így is maradna (érdeklődés felkeltése?!) Az iskola az életre készít fel – sajnos a drogok az életünk része A tanulókon keresztül elérhetjük a szülőket, családot, a tágabb közösséget Bizonyíték van rá, hogy a drogmegelőzés hatékony tevékenység Szülők, társadalom elvárja egészségnevelési, drogmegelőzési munkánk - benne vannak a rendszerünkben A tudatlanság nem egyenlő az ártatlansággal Drogok az életünk része, pl. gyógyszerek is azok – ne címkézzék azokat, akiknek szükségük van rá – meg kell tanulni, hogyan használják - innen át lehet térni az illegálisra Felelősség a tanárokon, eredményeket kell felmutatni

21 Miért fontos az iskoláskorúakra koncentrálnunk?
A serdülők egészégre ártalmas kockázatvállalása népegészségügyi problémává érett, mely kockázatok többnyire összefüggnek a magatartással, a viselkedéssel és az egész életmóddal. Olyan életkorban avatkozunk be, amikor még csak formálják a szokásaikat, mintegy „ismerkednek” a különböző életvezetési mintákkal, amikor életvezetési szokásaikat alakítják ki

22 A PROBLÉMA SOHASEM A DROG, MINDIG AZ EMBER!!!
Munkánk célja Nem lehetséges/elegendő csak a drogmentesség elérése önmagában! Az előzőekből következik, hogy… A PROBLÉMA SOHASEM A DROG, MINDIG AZ EMBER!!!

23 Jelen helyzet – problematikus pontok
A drogprevenciós munkát a laikusok részéről valamiféle misztikus köd övezi Az iskolák háttérbe helyezkednek, prevenciós szolgáltatókra, többnyire külső szakemberekre hagyatkoznak a drogprevencióval kapcsolatos feladatok megoldásában Bizonytalannak, eszköztelennek érzik magukat az pedagógusok, nem érzik, hogy sokat tudnának tenni, hiszen „ők nem szakértők” Nagyon sokféle program van a „piacon”

24 Jelen helyzet – problematikus pontok
A pedagógus olyan szakember, aki hatékonyan képes kezelni saját kompetenciahatárain belül a drogprobléma okozta kihívásokat! Módszere az egészségfejlesztés

25 Egészségfejlesztés „Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek során az emberek fokozódó kontrollt nyernek saját életük, következésképpen pedig saját egészségi állapotuk felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen.” (Ottawa Charta, 1986) Készségek és képességek fejlesztése mellett a társadalmi, a környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányuló törekvés.

26 Az egészségfejlesztés akcióterületei
Egészséget támogató politikák Egészséget támogató környezet Helyi közösségi akciók erősítése Egyéni készségek fejlesztése Az iskola egészségügy orientációja

27 Az egészségfejlesztés akcióterületei
iskola Civil szerve-zetek egészségügy önkormányzat TÁRSADALOM

28 Legfőbb kritériumok Korszerű egészségnevelési tanterv, tananyag megléte Nevesítsük-e a drogprevenciót? Mitől lesz igazán hatékony az egészségnevelési munkánk? Az egészséget támogató iskolai környezet kialakítása Szoros kapcsolat a tágabb közösséggel

29 A Nemzeti stratégia megvalósításának iskolai színtere
A prevenció az egészségfejlesztés komplex, holisztikus szemléleti keretében történik A legális és illegális drogok problematikájának együttes kezelése Törekvés az interaktivitásra Kurrikulumszerűen épülnek a tananyagba Lehetőség szerint az oktatási rendszer különböző szintjein folyamatos megvalósulást biztosít Figyelembe veszi a korosztály és iskola sajátosságait

30 A módszerek hatékonysága
HATÉKONY MÓDSZEREK HATÁSTALAN MÓDSZEREK Hosszú távú (több évig tart) Holisztikus szemléletű A drogproblémát „tünetként” kezeli, és az okokra fókuszál A legális és illegális drogproblémát együtt kezeli Korrekt információkat közöl A tananyagba épül Rendszerszemléletű Kortárs- és médiahatásokkal is foglalkozik Interkatív módszereket alkalmaz Kampány programok Információközlésen alapuló programok Elrettentő programok (ellenhatásúak!!!)

31 Film! Tűnj el világ!

32 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok – főbb csoportok
Információközlésen alapuló módszerek Érzelmi nevelés Társas hatás modell „Drog alternatívák” Integrált megközelítés

33 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Informá-cióáta-dás Információátadás az alábbiakról: drogok fajtái, azok használatának következményei; drogokkal való visszaélés, mítoszok, tévhitek, igazságok; biológiai, kémiai, folyamatok, jogi kérdések; drogok története; egészséggel összefüggő hatások. Cél: azon személyes meggyőződés megszilárdítása, hogy a droghasználat kockázattal jár. Frontális előadás, videofilmek, beszélgetések, viták.

34 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Döntés-hozatali készségek fejlesztése A droghasználattal kapcsolatos racionális döntéshozási képességek fejlesztése. Stratégiák – problémaazonosítás, megoldások keresése és lehetőségek közötti választások. Készségfejlesztő tréningek. Nem feltétlenül a drogfogyasztás témaköréhez kapcsolódnak. Beszélgetések, szerepjátékok stb.

35 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek „Fogada-lomtétel” „pledge-making skill program” A drogoktól való tartózkodásra biztatja a fiatalokat a program, egyfajta ígéretet, fogadalmat tesznek annak betartására. (pl. drogmentes klub). Gyakran erkölcsi alapelveken nyugszik ez a megközelítés. A tevékeny-ségeknek van egyfajta ceremonikus karaktere. A fogadalmak gyakran pl. szerződésekbe foglaltatnak. Finn klub!! Erős elköteleződés a fiatalok részéről

36 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Érték-tisztázó program „value clarification” A fiatalok személyes értékeinek valamint viselkedésük következményeinek tisztázása, megvizsgálása; arra való rávilágítás, hogy a droghasználat valójában nem összeegyeztethető az általunk fontosnak tartott értékekkel. Már létező értékek azonosítása avagy új értékek megfogalmazása – pl. csoportmeg-beszélés, vita, munkalapok kitöltése Saját értékek központi helyzetbe hozása – azon meggyőződés kialakítása, hogy életünk céljával a drogfogyasztás nem összeegyeztethető Prioritások megfogalmazása

37 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Célok kitűzése „Goal setting” Célok megfogalmazásához és eléréséhez szükséges készségek fejlesztése; teljesítményorientált attitűd kialakítása; a drogfogyasztás oly módon kerül feltüntetésre, ami nem összeegyeztethető ezekkel a célokkal; Oktató jellegű technikák, csoportmegbe-szélés, munkalapok. Jutalom lehetséges. célkitűzés folyamata a források , készségek, idő és jutalmak realisztikus keretébe illesztett Választáshoz készségek fejlesztése

38 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Stressz-menedzsment Konfliktusos, lelkileg megterhelő helyzetekkel való megküzdéshez stratégiák tanítása; feszültségoldáshoz készségek fejlesztése; alternatív lehetőségek keresése a drogfogyasztás helyett feszültséggel teli szituációkban Tanító, megbeszélő stratégiák alkalmazása; fizikai stressz-kezelő technikák Önhatékonyság (self-efficacy) növelése

39 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Önbecsülést fejlesztő program A cél az egyéni fontosság érzésének, önbecsülésnek a fejlesztése. Problémákkal, nehézségekkel, kudarcokkal való megküzdés segítése. A természetes „egyediség”, személyes „erő” megbecsülése. Sikerélményt adó tevékenységek; csoportmegbe-szélés, munkalapok Önhatékonyság (self-efficacy) növelése

40 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Ellenállást segítő készségek fejlesztése „Resistance skills training” A”külső világból” érkező nyomásnak való ellenállást segítő készségek fejlesztése (kortársak, testvérek, felnőttek, média, hirdetések) „Nemet mondás” megtanítás szerep-játékokkal, szituációs játékokkal; beszélgetések; filmek; kortársnyomás demonstrálása Miért nem elég a nemet mondást tanítani?

41 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Életvezetési készségek fejlesztése „Life –skills training” Az „élet vezetéséhez” szükséges készségek megtanítása, melyeknek alkalmazása nem csupán a drogokkal szembeni ellenállást segítik (pl. kommunikációs, problémamegoldó, döntéshozatali készségek stb.) Pl. Asszertivitást fejlesztő tevékenységek; szerepjáték, szituációs játék, vita; csoport-megbeszélések Miért nem elég a nemet mondást tanítani?

42 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Norma-felállító program „Norm-setting programmes” Egyfajta konzervatív normák felállítása a droghasználattal kapcsolatban. Reális kép kialakítása drogfogyasztás valódi mértékével és elfogadottságával kapcsolatban. Csoport-megbeszélések; felmérések készítése, adatokról való beszélgetés, viták egy viselkedés helyességéről, elfogadásáról Túlbecsülik általában a drogfogyasztás mértékét a fiatalok. Mi is hibásak vagyunk ebben. Nem csak a drogokra vonatkozik. Partira ki megy el…

43 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Segítő programok „Assisstance programmes” Életvezetési problémákkal küzdők számára tanácsadás, segítségnyújtás. Többnyire kortársak végzik. Társas támogatás nyújtása! Osztálytermi valamint személyes beszélgetések. Hangsúly van a korai felismerésen, beavatkozáson.

44 A megelőző munka során alkalmazott irányzatok
Típus Program tartalma Tevékenységek Drog-alternatívák A drogfogyasztás „helyett” egyéb tevékenységek felajánlása, melyek akár a kockázatkeresés kielégítését, akár pszichológiai elmélyülést nyújthatnak. Információ-átadás, figyelem-felkeltés; pl. extrém sportok, túrázások, művészeti tevékenységek, egyházi közösségekben való részvétel

45 Onnan indulj, ahol a fiatalok tartanak!
? A drog jó Legalább 10 óra, következő évben utánkövetés A fiatalok sokfélék, programjaink látszólag egységes üzenetet hordoznak, különféleképpen hatnak a fiatalokra. Alacsony legyen a prevalencia a fiatalok körében Honna tudjuk, hogy hol vannak a gyerekek: Rajz és beszéd, fókuszcsoport, interjúk, action research !

46 Leghatékonyabb megközelítés
olyan iskolai légkör kialakítása, mely igazolhatóan az egészséget támogatja! Iskola szervezeti világának, az iskolát körülvevő helyi közösség felépítésének figyelembevétele Az iskolai közeg és a család is azt kell, hogy közvetítse, amiről mi beszélünk.

47 Film

48 Munkánk célja az volt, hogy olyan újabb szempontokat, olyan szemléletet kaphassanak, amely az egészséges iskolai légkör megvalósításához (így a drogok veszélyétől is sokkal védettebb környezet kialakításához is) hozzásegítheti Önöket, valamint tantestületüket és diákjaikat egyaránt.

49 Ezért tárgyaltuk: a szenvedélybetegségek kialakulásának családi vonatkozású okait, a kémiai szerekhez és viselkedési szokásokhoz kötődő kóros szokásokat, annak (a pedagógus szempontjából) legfontosabb formáit, a drogokkal kapcsolatos ismereteket és azok kulturális, kultúrtörténeti vonatkozásait, a (mikro- és makro)társadalmakon belüli deviáns folyamatokat, a legfontosabb törvényi és más jogszabályi rendelkezéseket, a leglényegesebb drogpolitikai és –történelmi kérdéseket, az ellátórendszer felépítését, valamint a segítségnyújtás lehetőségeit, az iskolai színtér adta kereteket, és a pedagógus kompetenciahatárainak legjobban megfelelő irányvonalakat.

50 Eredményes és örömteli munkát kívánok szép hivatásukhoz!

51 Köszönöm figyelmüket! fzms@freestart.hu zoltan.ferenczi@sulinova.hu
30/