Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel

Az előadások a következő témára: "Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel"— Előadás másolata:

1 Gyermeknevelés és munkapiaci részvétel
Blaskó Zsuzsa Népességtudományi Kutatóintézet, KSH Corvinus Egyetem 2010 december 14

2 Kisgyermeket nevelő nők munkavállalása (OECD 2007)
jellemzően 50% felett Gyerekek korával nő Nagy szórások országok között – illetve abban, hoyg mekkora a gyerek jelenlétének hatása

3 Problématérkép

4 Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre
Nemzetközi szakirodalom áttekintése

5 Anyai munkavállalás hatása a gyermekfejlődésre (Blaskó, Esély 2010/3)
Anyai munkavállalás időzítésének hatásai Nemzetközi kutatási tapasztalatok: Nincs megfelelő magyar vizsgálat Összehasonlítás korlátai! Nem a 3 év kérdését nézik Longitudinális felvételek Hatások 3 területe: fizikai egészség; pszicho-szociális fejlődés; kognitív fejlődés 1. Fizikai fejlődés, egészségi állapot Szoptatás: egészségi hatásai, WHO; Korai munkavállalás hatása a szoptatásra Hatás a gyermekhalandóságra: Ruhm 2000; Tanaka 2005: fizetett szabadság! Fertőző betegségek: Bp-i longitudinális (Bass) Gordon et.al. (légúti, fül) Kramer et.al. (allergiakockázat csökken) Túlsúly

6 Hatások a gyermekfejlődésre
2. Pszicho-szociális fejlődés Kötődéselmélet (Bowlby 1969) Önmagában nem negatív – a körülmények fontosak! – időpont, munkavállalás körülményei, intézményminőség… Első életévben: negatív hatások, különösen ha korán (Vandell, Han és mások, Youngblade…) problémás viselkedés, agresszió, csökkenő frusztráció tűrés… Iskolás kor! Utána: vegyes kép – nincs negatív hatás vagy kevés nehezen szétválasztható időpont szerint Negatív hatást fokozza: Anyai stressz, szerepzavar, elégedetlenség a munkával, nem komplex munka… Rossz minőségű intézmény Hosszú idő az intézményben

7 Hatások a gyermekfejlődésre
3. Kognitív fejlődés Jobb az intézmény? – szakképzett gondozók Első év: enyhe negatív hatások – különösen magas óraszám mellett (Alwin és Thornton; Mott; Han és mások; Waldfogel és mások) – pl. későbbi szókincs, matematika Első év után: pozitív hatások, szókincs, szövegértés, matematika – késleltetve! Alacsony jövedelmű családok? Általános vizsgálatok szerint náluk többet árt a nem-anyai ellátás: de milyen az az ellátás??!! – célzott beavatkozások (Head Start, Sure Start…) Intézményminőség!!!

8 Hatások a gyermekfejlődésre
Következtetések Anyai gondoskodás egy éves korig: Fizikai: + Pszichés: ++! Kognitív: (+) 2 és 3 éves kor között Fizikai: - (megfelelő higiéne) Pszichés: megfelelő körülmények mellett csökkenő kockázat Kognitív: megfelelő körülmények mellett növekvő haszon Nincs mindenkire érvényes, egységes recept Tehát: Választási szabadság, egyre inkább munkába állást ösztönző megoldás!

9 Társadalmi attitűdök – régi és vadonatúj vizsgálatok

10 Amit már régen tudunk… Attitűdök: „6 éves kora előtt mindenképpen megsínyli egy kisgyerek, ha az anya dolgozik” – ISSP2002 Nemzetközi összehasonlításban általában „konzervatív” álláspontok általában a nemi szerep ideológiákban és a családi értékek tekintetében: házasság, válás, gyerekvállalás fontossága, nemek közötti munkamegosztás… Hosszú ideje – némi „modernizálódással” a 90-es években

11 Amit már régen tudunk… Hetvenes-nyolcvanas évek
Surveyekben három év alatti gyerekekkel kapcsolatban kevés konkrét kérdés Fokozódó „tradicionalizálódás”??? GYES különös adottság? Vö: Sulyok: Egy ország gyesen S. Molnár Edit összefoglalója: 1974: Mi lenne a jó: „a kereső nők kisebb, pl. 10 éves kor alatti gyermek mellett otthon maradnának”, vagy „ha csak lehet, kisebb gyermekek mellett is folytassák kereső munkájukat” pontos egyetértés-index az előbbivel „ha anyagilag megengedhetnék maguknak, vajon szívesen otthon maradnának-e még egy időre az anyák a gyes lejárta után”: 45% szerint visszamennének Nyolcvanas évek: A gyes „megjelenésekor” ezt szinte ajándékként élték meg az anyák, lehetőségként, hogy 2 és fél – 3 évig nem kell dolgozniuk és a gyerekükkel lehetnek. Az interjúk szerint ekkor még fel sem merült az a gondolat, hogy valójában ez így „természetes”, hiszen az anyának a gyermek három éves koráig a gyereke mellett a helye. Ezt a közvélekedést nagy valószínűséggel maga a gyes rendszere generálta az évtizedek során. a kereső nők (gyakorlatilag minden fiatal nő az volt!) kisebb, pl. 10 éves kor alatti gyermek mellett otthon maradnának”, vagy pedig azt tartanák-e helyesnek, hogy „ha csak lehet, kisebb gyermekek mellett is folytassák kereső munkájukat”. A +32 pontos egyetértés-index az „otthonmaradás-pártiak” mintegy kétharmados fölényét jelzi. Ennek a csoportnak több mint fele úgy találta, hogy (a gyermek 10 éves koráig) „a pénzkereset a férj dolga, a feleségé pedig kizárólag a gyermek, a család”. Kisebb részük azzal indokolta álláspontját, hogy „a család légkörére kedvezőtlenül hat, ha egy kisgyermekes anya dolgozik”. A többség tehát pártfogolta volna a 3 éves otthon maradásnak akár 10 évre történő kibővítését. Ezt közvetett módon az is indokolhatta, hogy az óvodás korú és a kisiskolás (alsó tagozatos) gyermekek ideális nevelkedési színhelyét illetően azt lehetett érzékelni: az iskolába járás első évei az anya, a család számára megpróbáltatással járnak. Az alsó tagozatosak otthoni nevelkedését közel 10 százalékponttal tartották volna megfelelőbbnek az óvodásokéhoz képest. Az óvodai férőhelyekkel a 70-es években még nem volt probléma, így a gyermek egész napi felügyelete megnyugtatóbb volt a dolgozó szülők számára, mint az alsó tagozatosaké. Nem lekicsinylendő azonban az ún. „munka-pártiak” egyharmadnyi arányt képviselő csoportja sem. Az ő indokaik között – nem meglepő módon – az állt első helyen, hogy „szükség van a nő keresetére”. Az indokok másik fele arra utalt, hogy a közgondolkodástól korántsem voltak már idegenek 35 évvel ezelőtt sem a „modernizálódás” irányába mutató attitűdök (a nők jogos munka-igényei, a munkaerő-piac szükséglete, a háztartási munka nem kielégítő volta, az egyenjogúság biztosítása) Nyomás a tradicionalizálódásra: Összességében a nők munka-igényének (szakmai igényüknek, anyagi függetlenségük jogosultságának) elismerése egyik oldalról, ezzel szemben a férfiak leterheltsége, a gyermeknevelési gondok súlya, a munkahelyek fanyalgása a gyerekes anyák, mint nem teljes értékű munkaerő miatt másik oldalról – komoly gondolati feszültséget jelentett, és a közgondolkodást a tradicionális családmodell preferálása felé nyomta. Úgy tűnik, az eleve meglehetősen konzervatív közvélemény tradicionális elemeinek erősödését - amely az ISSP felvételek tanulsága szerint egészen a 90-es évek közepéig valószínűsíthető – ha másfajta kérdés-megfogalmazásokkal is, de már között is tetten érhettük. Részletes vizsgálatok összetettebb képet mutatnak: Két-kereső anyagi igénye Munkapiac állapotának hatásai épp a női munkavállalás megítélése kevésbé „tradicionális” …. És a legtöbbet változó 1985 1989 „Csak az a gyermek kap jó nevelést, akinek az anyja otthon van, nem dolgozik” - 39 -1 „Amíg a gyermek általános iskolás, minden nő szívesen otthon maradna, ha a gyermeknevelést megfizetnék” + 39 + 66 „Nevelési szempontból jó, ha a gyerek azt látja: az anyja is dolgozik, hasznos munkát végez.” + 37

12 1990 után…

13 Amit nem tudunk… Általános, nem a 3 év alattiakra vonatkozó kérdések
Sok probléma megoldatlan: Egységes lenne a 0-3 éves időszak? (Sőt, sokszor hosszabb időszakra kérdezünk) Személyes motivációk, magyarázatok: miért tartják fontosnak az anyai gondoskodást a gyermek 3 éves koráig? A megkérdezett mennyire saját véleményének ad hangot a kérdésre válaszolva, és mennyiben voltak a kifejezett véleményre hatással a kérdezett környezetének tagjai: családtagok, ismerősök? Csak nagymintás, kérdőíves adatfelvételek zárt kérdések, egytől ötig terjedő skálák több problémát is elfednek „munkafogalom” jellegzetességei mit gondolnak maguk az anyák? Hipotézis: - a (legalább) három évig való anyai otthonmaradást is kevesebben tartják kiemelten fontosnak, mint ahogyan azt a „szokásos” vizsgálatok sugallják, - az ezt fontosnak tartók véleménye is rugalmas bizonyos fokig, vagyis egyes körülmények mérlegelésével változik. Ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni 1.) egy új survey felvételünk 2.) a kisgyermekes anyák körében készült interjús vizsgálatunk… Amire nem válaszolunk: attitűdök / viselkedés / intézményrendszer közötti oksági kapcsolat jellege adaptáció vs. szelekció (Lesthaeghe) – Kognitív disszonancia (Festinger) azok, akik egyetértenek azzal, hogy három éves kor alatt a kisgyermek megsínyli, ha az anya munkába áll, vajon egyformán gondolkoznak a teljes 0-3 éves időszakról? Nem lehetéses-e, hogy egy részük például csak a gyermek egy-másfél éves koráig tartja nagyon fontosnak az anya otthonmaradását, 2 és 3 éves kor között kevésbé fontosnak, 2 év után pedig ezt már szinte közömbösnek látják? Az ilyen és ehhez hasonló – vagy akár ellenkező előjelű – differenciák kifejezésére ez a kérdezésmód nem ad lehetőséget. Mert széles körben elterjedtek a korai kötődéselméleti álláspontok, illetve azoknak az anyai gondoskodást a gyermek lelki fejlődése szempontjából legalább 3 évig fontosnak tartó változatai? Az érzelmi biztonságot, vagy a fizikai biztonságot tartják az otthoni gondoskodás előnyének – vagy esetleg valami mást? Esetleg a közösségben megszerezhető betegségektől féltik a gyermekeket? Talán a rendelkezésre álló lehetőségekkel elégedetlenek: nem bíznak a bölcsődék által nyújtott gondolkodásban? Ha így van, mitől tartanak: a fizikai gondoskodás (etetés, pelenkázás…), a lelki támogatás vagy éppen a kognitív fejlesztés elégtelenségétől? Számos egyéb lehetőség és persze a felsoroltak kombinációi is előfodrulhatnak – a köztük való különbségtétel pedig lényeges eltérésekre vezethet a probléma lehetséges kezelési módjait illetően. Ez utóbbi probléma különösen a leginkább érintettek, a kisgyerekes anyák esetében fontos, akikkel kapcsolatban igen fontos lehet, hogy mennyire saját jószántukból, vagy mennyire környezetük nyomására döntenek az otthon maradás mellett.

14 „Családi Értékek” vizsgálat 2009, KSH NKI
OTKA Pongrácz Marietta, S.Molnár Edit, Murinkó Lívia, Blaskó Zsuzsa, Kapitány Balázs Demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó attitűdök vizsgálata Női munkavállalás kérdésblokk TÁRKI 1500 fő, év 2009 november ELŐZETES EREDMÉNYEK, NE HIVATKOZD!

15 Otthonmaradás-párti közvélemény
Szokásos kérdés „Konzervatív” válaszok Különösen otthonmaradás pártiak: falusiak, iskolázatlanok, gyermekesek

16 Tényleg ennyire otthonmaradás-párti? /1.
Csak részben támasztja alá hipotézisünket: szabadon döntve is a többség három éves korra, vagy még későbbre teszi a határt. A (legalább) három éves korhoz való ragaszkodás különösen erős: férfiak, iskolázatlanok, falusiak Megfordítva: leginkább elfogadhatónak tartják, hogy az anyák gyermekük három éves kora előtt (de leginkább a gyermek két éves korában) munkába álljanak a nők, a városokban élők, az érettségizettek és a diplomások. Nem számít az életkor és a gyermeknevelési tapasztalat

17 Tényleg ennyire otthonmaradás-párti? /3.

18 Interjús vizsgálat kisgyermekes anyák körében
Kérdezettek: 2 és 3 év közötti gyermeket nevelő, hivatalosan nem dolgozó anyák, akiknek a gyermeke nem jár bölcsődébe, és nem várnak éppen gyereket – Miért ők? Az interjúk: tavasza és 2009 márciusa között összesen 35 interjú Módszer: strukturált interjú (másfél-két óra) Összetétel: alacsonyan és magasan képzettek, valamint falvakban, városokban és a fővárosban élők is. Vizsgált témák: a család összetétele, életmódja, napirendje, az anya iskola- és munkahelytörténete, a gyermekneveléssel és a Gyes-Gyed rendszerrel kapcsolatos tapasztalatai, véleménye A vizsgálatot készítette: Fodor Éva (CEU), Kispéter Erika (CEU), Blaskó Zsuzsa (NKI) Miért ők? legélesebben merül fel a „munka vagy otthonmaradás?” dilemmája: A korosztályból gyermekintézménybe járók aránya kb. 15% – növekvő társadalmi elfogadottság? GYED helyett csak GYES Változások érintettjei ! Mindezek ellenére otthon vannak: viselkedése alapján a 2 éven túli otthonmaradás mellett leginkább elkötelezett csoport Nem reprezentatív, még az anyák körében sem:

19 Eredmények, általános következtetések
A kisgyermekek gondozásáról kialakult közbeszédet elsősorban a gyermekpszichológiai érvrendszer formálta csak elvétve jelennek meg olyan értelmezési keretek, mint a gyermekgyógyászaté vagy a pedagógiáé. A bölcsőde leggyakrabban mint a fizikai ellátás minimális szintjét nyújtani képes gyermekmegőrző intézmény jelenik meg   (csaknem) teljes egyetértés csupán az első két évben való otthonmaradás fontosságáról mutatható ki – egyébként figyelemre méltó sokszínűség: a három éves életkori határ nem jelent mindnyájuk számára merev választóvonalat, amely előtt „mindenképpen megsínyli a kisgyerek, ha az anya dolgozni jár”. Egy részük )kb. egyharmad) a három évesnél korábbi – ám a két éves kort követő! – munkába állás esetén sem látja veszélyeztetve gyermeke fejlődését, és inkább külső kényszerek hatására marad távol a munkavégzéstől. az anyák egy része számára az anyai gondoskodás nem feltétlenül napi 24 órás anyai készenlétet jelent – főállású anyaság és munkavégzés összeférhet Bár interjúalanyaink többségére a fent leírt, három éves otthonmaradást támogató motívumok a jellemzők, (csaknem) teljes egyetértés csupán az első két évben való otthonmaradás fontosságáról mutatható ki. Interjúalanyaink közül körülbelül egyharmadnyian ugyanis nem voltak meggyőződve a három éves anyai jelenlét fontosságáról és mintegy egy évvel korábbi munkába állást is elfogadhatónak tartottak volna. Az ő esetükben a preferenciák mellett más szempontok (elsősorban a munkavállalás és a gyermekelhelyezés nehézségei) is szerepet játszanak a hosszú otthonmaradás gyakorlatának kialakulásában. , amely előtt „mindenképpen megsínyli a kisgyerek, ha az anya dolgozni jár”. Egy részük a három évesnél korábbi – ám a két éves kort követő! – munkába állás esetén sem látja veszélyeztetve gyermeke fejlődését, és inkább külső kényszerek hatására marad távol a munkavégzéstől. A többiek egységesnek tűnnek annyiban, hogy elsősorban pszichológiai érvekkel támasztják alá az anyai gondoskodás fontosságát, és a 3 évnél fiatalabb gyermeket még túlságosan „kicsinek” vélik a közösségbe kerüléshez, az anyától való elszakadáshoz. Kiderült azonban az is, hogy az anyák egy része számára az anyai gondoskodás nem feltétlenül napi 24 órás anyai készenlétet jelent: megfelelő körülmények mellett a munkavégzés és akár a „főállású anyaság” sem zárják ki egymást. Eredményeink a kisgyermeket (de legalábbis a 2 és 3 év közötti kisgyermeket) nevelő szülők rendelkezésére álló választási lehetőségek bővítésének szükségességét jelzik.

20 Mennyi ideig jó otthon maradni a gyerekkel?
Többségében (20 eset): 3 év nagyon fontos (néha „még tovább”) „fontos” : 6 fő „2-3 év elég volna”: 6 eset „1-2 év elég”: 1 eset Eredeti tervek (retrospektíve): 20 esetben 3 év, 3 esetben 2-2,5 év, 1 eset másfél év – többiek: nincs terv A 2 év egyértelműen többségi! De: a háttérben nagyfokú változatosság: - a meggyőződés mértékét illetően - az érvek jellegét és számosságát illetően - abban, hogy „egyetemlegesnek” tartják a szabályt, vagy (f)elismernek differenciáló tényezőket - saját élethelyzetük alakulásától függően mennyire kezelik rugalmasan ezt az elvet Iskolázottság, településtípus nem jellemző De: 3 évnél kevesebbel megelégedők beszámoltak álláskeresési nehézségekről, / gyermek-elhelyezési gondokról Mindenképpen három évig? viselkedésük alapján, várhatóan erősen elkötelezettek lehetnek a 3 éves „teljes állású” anyaság mellett. Ez a megkérdezett anyák többségére valóban igaz: fontosnak, sőt nagyon fontosnak tartják a három évet, egy részük pedig kifejezetten elkötelezettnek tekinthető. Vannak azonban a két éven túl otthon tartózkodók között olyanok is, akik két évet – de ennél nem kevesebbet! – is elegendőnek tartanának. Az viszont jellemző, hogy azok, akik a 3 évesnél határozottan rövidebb otthonmaradást tartanak csak szükségesnek, egyúttal beszámoltak álláskeresési nehézségekről és/vagy gyermek-elhelyezési gondokról is. Ők tehát inkább külső kényszerek nyomására, semmint személyes meggyőződésből vannak otthon kisgyermekükkel. Bár természetesen nem tekinthetünk el attól a lehetőségtől, hogy kinyilvánított preferenciáikat a rendelkezésre álló lehetőségekhez, elsősorban a megtapasztalt munkapiaci nehézségekhez, illetve a gyermek alternatív ellátásának megold(hat)atlanságához igazítják – ezt azonban interjúinkból nem tudjuk megállapítani.

21 Miért ennyi idő? „Pszichológiai” magyarázatok
A gyermekpszichológia a domináns értelmezési keret? (vö. Haskova és mások) Szinte minden érvrendszerben felbukkanó elem Homályosan / nagy belső erővel, meggyőződéssel / klisék mentén, a bevett ideológia visszamondása vagy személyes élményekhez kötötten; néhány szavas vagy részletes megfogalmazás Kulcsfogalmak, -motívumok: - Anya-gyerek kapcsolat, kötődés-ragaszkodás-szeretet-bizalom-biztonság, - meghatározó életévek, gyereknek szüksége van az anyjára, hosszú távú következmények; addig túl kicsik; nagyon ragaszkodnak, nehéz őket otthagyni, jó a gyereknek („csak) - személyes tapasztalat (ritkán)

22 Miért ennyi idő? „Pszichológiai” magyarázatok (folyt.)
„Én azért is gondolom, mert szerintem aki korán beadja így bölcsődébe, nincs meg köztük az az anya-gyerek kapcsolat, én nekem ragaszkodnak hozzám a gyerekek, én nekem, ha már nincs anya, akkor már, szóval én hozzám jobban ragaszkodnak mint az apjukhoz, mert az apjuk sokat dolgozik”. (falu, 8 ált.) „… ez a három év, alapozza meg az életét, már most ezek nagy szavak, vagy valami de azért biztos, hogy egy családi környezet, mert az még olyan pici, azért. Azért egy kis burok kell neki, aztán majd eljön az az idő, amikor szocializálódni kell…” (falu, érettségi) „ Igen, igen, én úgy érzem, valahogy azt érzem, és most is úgy érzem, hogy a nagyobb kötődés, vagy nem tudom, hogy mondjam ezt másként, szóval nagyobb a kötődésem mondjuk az anyukámhoz, mert ő mindent átélt velem.” (falu, diploma) „És a három év alatt, lehet, hogy nem foglalkozik vele a szülő annyit, amennyit kellene, de azért úgy gondolom, hogy egy biztonságérzetet ad neki, hogy van egy apja meg egy anyja, aki ott van vele, ha ő jót csinál, vagy rosszat csinál, vagy el tudja mondani azt, hogy hú, ez most milyen dolog. És nem véletlen, hogy ott vannak a drogosok évesen kipróbálja a drogokat. Ez miért jut eszébe? … Valami hiányzik. … És mi az ami hiányzik neki? A biztonságérzet…” (9 – falu, diploma)

23 Miért ennyi idő?” Pszichológiai” magyarázatok (folyt.)
„A 3 éves kor a védőnő szerint is egy nagyon korai, nagyon befolyásolja majd végig az életüket. Tehát hogy milyen kapcsolata van az anyával és az szerintem nagyon fontos… Ezt szerintem érzi az ember, fontos, mert addig a tied. Én azt tudom, hogy az iskolában idegileg teljes mértékben tönkremennek a mai világban…” (falu, 8 ált.) „… Hát mert az a három év a gyerek életében a legfontosabb. Az anyuka a fő kapocs ott a gyerekhez, szóval az teljesen meghatározza szerintem a felnőtt életét, hogy hogy viszonyul – hogy mit kap az alatt a három év alatt, hogy hogy indítja útnak az ember.” (város, érettségi) „… Hát nem tudom, inkább az érzelmi alapot gondolom, hogy ez megadja neki, meg a biztonságérzetet, hogy mindig számíthat rám. Meg most kezd el beszélni, most kezd tanulni dolgokat. Tehát én úgy gondolom, hogy nagyon fontos (a 3 év). Tehát még most is pici, most is szüksége van rám… Ha most az ember ezt megalapozza, én úgy gondolom, hogy mindig számíthat rám, akkor ez, meg hát az, hogy tanuljon meg szépen viselkedni, meg okos legyen, meg ne menje ki az úttestre, meg mit tudom én, tehát ilyen dolgokat, ezt most kell neki megtanulnia… Tehát most látom, mióta van gyerekem, hogy amit most megalapozok, az mondjuk felnőtt korára bevésődik, szerintem.” (város, technikum)

24 Miért ennyi idő: Egyéb magyarázatok
Pedagógiai szempontok: „…hogy tanuljon meg szépen viselkedni, meg okos legyen, meg ne menjen ki az úttestre, meg mit tudom én, tehát ilyen dolgokat, ezt most kell neki megtanulnia… Tehát most látom, mióta van gyerekem, hogy amit most megalapozok, az mondjuk felnőtt korára bevésődik, szerintem.” (város, technikum) … Azért a bölcsődében csak ugyanúgy vannak, mint itthon. Mert játszik, meg ugye rájuk van szólva, meg el vannak altatva, meg vannak etetve. Az óvoda az már más, mert az óvoda az már készíti őket az iskolára.” (város, szakmunkás) Gyermekgyógyászati megfontolás: „Egyrészt a fizikai fejlődése is, a lelki fejlődés nyilván, de a fizikai fejlődése szempontjából is, tehát amit mondtam, hogy ha bedugom a gyerekemet kétévesen egy közösségbe, akkor ott állandóan beteg lesz.” …(Budapest, diploma)

25 Miért ennyi idő: Egyéb magyarázatok
Az anya személyes jóléte: „…azt gondolom, hogy az a három év kell az anyukának…” (község, érettségi)  „… De lehet, hogy én majd rosszabbul fogom viselni, hogy már óvodába megy és nem lesz velem. Annyira megszoktam már, hogy mindig velem van.” (város, érettségi)  „Ki akartam évezni ezt az időszakot, ezt, amikor otthon lehetek vele.” (Budapest, technikum) „… az én számomra biztos volt az, hogy én nem fogom az én gyerekemet bölcsődébe adni a picit, mert azt mondtam, hogy hiába is mondják, hogy ezeket az éveket visszakapom, mert persze, mert visszakapom, nem fogom visszakapni.” (község, diploma)

26 Bölcsőde-sztereotípiák
Munkavállalás költségeit növelő tényezők így (is) érveltek az anyai gondozás fontossága mellett. Előítéletek; sokad-kézből származó információkra, vagy saját, de nagyon felületes élmények fizikai ellátás minősége, a túlzsúfoltság, a nem megfelelőnek tartott gondozó-gyermek arány „Hát a bölcsőde egy megőrző. Tehát egy gyerekmegőrző, őszintén. Látom én is, mert ugye nagyon sokszor mentünk a bölcsi felé.” (város, diploma) „Kívülről láttam csak a bölcsit, én úgy gondolom, hogy nagyon sok gyerek van, kevés dadussal.” (község, diploma) „Tudod, utánajártam, hogy mi fog ott történni, vagy mit kapnak enni? ... Amikor meghallottam, hogy azt mondják, hogy margarint kikeverve májkrémmel...!” (város, érettségi) Egyéb elvárások, differenciáltabb igények: „Tehát hogy nem eszünk húst és nem eszünk semmi olyasmit, amiben ilyen természetellenes anyag van. Ilyen műanyag kajákat nem, tehát azért is főzök sokszor, mert szigorúan normális anyagból elkészített kajákat eszünk. És mondjuk az ő szervezete még annyira fejlődésben van, hogy amit én látok, hogy a bölcsődében mivel tömik a gyerekeket, én nem szeretném. Hát óvodában esetleg már lehet olyat választani, ahol normális kaja van, meg vannak helyek, ahol ezt elfogadják, de bölcsődéről én nem hallottam ilyet.” (Budapest, érettségi)

27 Munka vagy főállású anyaság???
anyák egy (kisebb) része az otthonmaradás és a munkavégzés összeegyeztetésére is lát lehetőséget: „atipikus”, rugalmas megoldások Véleményük: a munkavállalás bizonyos formái mellett nem sérülnek a gyermek érdekei sem. Magyar munkafogalom sajátosságai!  „… mert én azt látom, hogy aki akar dolgozni, akár itthon is tud, az tud. Meg talál egy olyan munkát – szóval én, én a mai napig is azt vallom, hogy ha tudok itthonról úgy dolgozni, hogy ez nem megy az ő rovására, akkor igenis dolgozzak. De azt viszont valamilyen szinten ellenzem, hogy én most egy munkahelyen dolgozom, értem ezalatt, hogy napi 8 órát, vagy bármennyit, 6 órát, ami tényleg mindennap kötött. Hogy én igenis szeretem azt, amikor az ember itthon van a gyerekkel.” (község, diploma)  „Egyébként nem is azt tartom fontosnak, hogy legyen otthon 3 éves koráig, hanem hogy legyenek együtt. Tehát ha mellette tud dolgozni, vagy vele, vagy nem tudom, azt így jónak tartom. Szerintem az így nem jó, hogy nagyon oda van kötve (az anya), mármint hogy otthonra, mert ezt így nehéz kibírni.” (Budapest, diplomás) végeznek valamilyen pénzkereső tevékenységet, bár magukat „gyermekükkel otthon lévő” anyukaként definiálják. férjével közös vállalkozás ügyeit intézi, játékvarrás, óvodai könyvelés általában jellemző volt a magasabb iskolai végzettség (legalább érettségi), több esetben a rugalmas beosztásban dolgozó férj és a gyermekkel való hosszú együttlét iránti nagyfokú elkötelezettség is. Az így érvelő anyák szerint nagyonis fontos a gyermek számára az anya folyamatos jelenléte az első három életévben (vagy még tovább), ám az anyai gondoskodás nem veszít értékéből azáltal, hogy az anya az idő egy részét otthon végzett, rugalmasan időzíthető munkával tölti. Közülük többen gyakorolják is ennek a fajta munka-család összehangolásnak valamilyen formáját. Az alkalmazott stratégiák között olyanok szerepelnek, mint a gyermek alvásidejének kihasználása munkavégzésre, az ügyintézések gyermekkel közös bonyolítása stb.. Ezek a példák is azt sejtetik, hogy a magyar társadalomban általánosan uralkodó felfogás, amely szerint a kisgyermek számára káros, ha az anyja munkába áll, részben legalábbis abból a tényből táplálkozik, hogy a „munkába járás” a nők (és tegyük hozzá: a férfiak) nagy többsége számára a napi sok órás, otthontól távoli munkavégzést jelenti. Azok a rugalmas, nálunk még valóban erősen „atipikus” foglalkoztatási formák, amelyek megkönnyítenék a munkavégzés és a szülői gondoskodás összehangolását, csupán egy szűk kisebbség számára jelentenek valódi opciót.

28 Rugalmasság, választási szabadság növelése!
Következtetések Rugalmasság, választási szabadság növelése!

29 SZÜNET

30 Meghatározók: mitől függ a (női / kisgyerekes) munkavállalás mértéke?
Szociológiai megközelítés Nemzeti különbségek vizsgálatában Struktúra vs. Kultúra (+ gazdaság és egyéni tényezők) Strukturális tényezők: intézményi berendezkedés – társadalompolitikai intézmények; gyermekellátás; (munkapiac) Kulturális tényezők: értékek, normák, elvárások, történelmi hatások – az egyén vs. a társadalom szintjén pl. C. Hakim Versengő vagy kiegészítő magyarázatok? Hatásmechanizmus? Közgazdaságtani megközelítés Az egyéni döntést vizsgálja Költségek és hasznok összevetése A munkavállalás hasznossága: Bér+; gyermekelhelyezés költségei-; ingázás költségei-; anyai jólét? Az otthonmaradás hasznossága: gyermektámogatás mértéke:+ háztartási termelés értéke: + anyai szabadidő értéke: ? anyai gondoskodáshoz társított hasznosság: ?

31 Társadalompolitikai célkitűzések
Versengő célok? női munkavállalás növelése demográfiai szempontok esélyegyenlőségi szempontok gyermekjólét, gyermekfejlődés „Az anya otthonmaradásának támogatása bizonyos ideig, majd a munka és a család összeegyeztetésének elősegítése” ? Lehetőség a költségek és hasznok befolyásolása társadalompolitikai eszközökkel (melyek befolyásolhatók?) o      Lisszaboni célkitűzés: aktivitás növelés, különösen az idősek és a nők köében) Luxembugi folyamat – 1997, Luxemburg, - lisszabon: % female emp EU foglalkoztatáspolitikai irányelvek: foglalkoztathatóság javítása / vállalkozói szándék erősítése / vállalkozók és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének növelése / nők és férfiak esélyegyenlősége 21. direktíva: család és a munka összeegyeztethetősége (családbarát politika, megfizethető, elérhető és magas színvonalú gyermekgondozási szolgáltatások, szülői és egyéb szabadságok) On October 29, 2009, Hungary  received a reasoned opinion for incorrect transposition of Directive 96/34/EC. According to the Commission, Hungarian national law is not in line with the Directive on three points: in the armed forces, the unpaid parental leave is available only after the end of the maternity leave; national law does not protect workers against dismissal on the grounds of an application for parental leave; national law does not provide for the right to return to the same job or equivalent job after taking parental leave.

32 Társadalompolitikai eszközök
Pénzbeli transzferek Munkavállaláshoz kötött (szülői / anyasági szabadságok) Nem munkavállaláshoz kötött Adórendszerben megjelenő ösztönzők Nem pénzbeli transzferek Gyermekintézmények Egyéb (pl. baby-sitter támogatás) Munkapiaci környezet alakítása (korlátozottan) Család-munka egyensúly Családbarát munkahelyek, részmunkaidő, rugalmas munkavállalás… Egyéb nem pénzbeli: tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás stb

33 Szülői szabadságok rendszere
Munkaviszonyhoz kötött Függ a munkaviszony lététől, hosszától Biztosítási logika, társadalombiztosítási ellátás Jövedelem-fenntartás a foglalkoztatási státushoz kapcsolódva. Munkajövedelmet helyettesít. Járulékokból fedezik. Változatok: korábbi fizetés százalékában / felső plafonnal vagy anélkül / fix összeg… ezek kombinációi Rugalmasság: ki veheti fel? / mikor veheti fel? Hatások a munkavállalásra Hatások a termékenységre Munkaviszonyhoz nem kötött A megnövekvő jövedelmi igényt kezeli Egyszeri / folyamatos Alanyi jogú (demogrant) / jövedelmi kritériumhoz kötött Minél jobb módú a család, annál kevésbé játszik szerepet a költségvetésében Hatás a munkakínálatra Hatás a termékenységre -         (Másik lehetőség, h munkaviszonytól függ, de összege attól független (Bokros idején gyes)) Rugalmasság: -         ki veszi fel? Apa vs. Anya használata (Svédországban a szülők maguk oszthatják el egymás között az időt) -         Flexibilitás az időbeosztásban pl Svédországban lehet félállásként kivenni; részletekben kivenni.) pl. a gyerek 7-8 éves korágis lehet igénybe venni, amikor akarja pl. Olaszország Hatások Pozitívan hat a munkavállalásra ha munkaviszonyhoz kötött a pénzbeli ellátás nem túl hosszú a szabadság kifejezetten ösztönzi a gyermekvállalás előtti munkavállalást termékenységre gyakorolt hatás - pozitív (pl. Gábos 2003) de a legtöbb szerző szerint nem jelentős. -        Gyerek-sorszámonként változó mértékű – általában nagyobb sorszámú gyerek megszületésének valószínűségét jobban növeli. Illetve: ezt befolyásolhatja a juttatás logikája is – pl. gyors egymás utáni születést ösztönző rendszerek. -        Illetve? társadalmi csoportonként változó hatások. -        Kritika: lehet, hogy csak előre hozzák a szülést? – befejezett termékenységet nehéz vizsgálni. Ha (jövedelemtesztelt) means-tested, (pl. elvileg a családi pótlék Bokros alatt) Az alacsony jövedelműekhez áramoltat pénzt Hatás a munkakínálatra: az alacsony jövedelműek munkakínálatát csökkentheti Ha nem munkaviszonyhoz köti, a termékenységet növeli

34 Szülői szabadságok összehasonlítása – OECD 2006 / 2007
Maternity Leave % rate of allowance2 FRE paid maternity leave Paternity leave3 FRE paid paternity leave Parental and prolonged period of leave4 Maximum length of parental and prolonged period of leave for women5 FRE paid parental leave Maternity and parental paid leave (full-rate equivalent) Maximum length of leaves for women (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (3)+(10) (1)+(8) or (7) Australia 6 x(10) .. 52 46 Austria 16 100 16,0 0,4 104 96 17,4 16,7 32,7 112 Belgium 15 75,3 11,3 2 60 1,2 12 21,7 2,6 13,9 27 Bulgaria 63 90,0 56,7 57 Canada 55,3 8,3 35 55,1 19,3 27,6 50 Czech Republic 28 48,9 13,7 156 136 37,0 50,3 64 164 Denmark 18 18,0 32 Estonia 28,0 152 40,8 62 90 180 Finland 17,5 66,9 11,7 7 64,3 4,5 138,5 8769 33.4 12156,7 France 143 19,9 31,1 47,1 159 Germany 14 14,0 148 23,5 34,8 48,8 162 Greece 17 17,0 Hungary 24 70 16,8 1 84 87 72,8 89,6 108 Iceland 13 80 10,4 26 Ireland 48 37,9 18,2 0,0 Italy 21 76,2 30 7,8 23,8 47 Japan 8,4 44 71 31,2 39,6 58 Korea 15,0 … 81,3 42,3 57,3 67 Latvia 19 19,0 1,6 Lithuania 21,0 4 84,9 88,3 109,3 125 Luxembourg 50,4 12,1 28,1 40 Malta 45,4 5,9 Mexico 12,0 Netherlands 29 New Zealand 7,0 Norway 9 9,0 8 75 38,4 47,4 Poland 10,3 16,1 34,1 174 Portugal 3 66,7 Romania 75,2 15,8 Slovak Republic 55,0 15,4 128 24,0 30,7 46,1 Slovenia 21,5 2,8 37 Spain 146 Sweden 9,6 79,5 9,3 72 73,3 52,8 62,4 Switzerland 11,2 Turkey 66 7,9 United Kingdom 39 0,3 United States Elkülönül anyasági / apasági / szülői szabadság + fizetetetlen valami mindenhol van FTE= Full time Equvivalent Változatos helyettesítési ráták / időtartamok Mo: hosszú_ ld FTE parental leave

35 Magyarország: A gyermektámogatások rendszere /1.
Családi pótlék = nevelési ellátás + iskoláztatási támogatás A TERHESSÉGI-GYERMEKÁGYI SEGÉLY Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre? Az ellátás annak a biztosított nőnek jár, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt szült. A szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 napon keresztül), melyet a szülés várható időpontja előtt 4 héttel korábban is igénybe lehet venni, és összege a napi átlagkereset 70 százaléka. 2010. április 30-t követően született gyermekek esetében Annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, ÉS a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, GYED Ki jogosult a gyermekgondozási díjra? Az a biztosított szülő, (apa is!!!) - aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, - továbbá a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességigyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Milyen mértékű a gyermekgondozási díj? A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 %-a. ( Ft) Gyermekgondozási segély – GYES (havi ellátás) Összege 2008-ban azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (bruttó Ft –, ikergyermekek esetén dupla összegű Ft) Nyugdíjas igénylő esetén nem vonnak nyugdíjjárulékot. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás időtartama 8,5 % nyugdíjjárulék levonása mellett, szolgálati időnek számít. Ki jogosult rá, ki után A szülő – saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, – ikergyermekek után a gyermekek tankötelessé válása évének végéig, – tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének végéig. TELJES OTTHON TÖLTÖTT, TÁMOGATOTT IDŐ: 3 ÉV / GYEREK! NAGYON HOSSZÚ!

36 A gyerektámogatások rendszere /2.
GYES 1966-tól ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig. 1969: kiterjesztés 3 éves korig. 1999-ig biztosítási alapú. GYED 1984-től a szülési szabadság meghosszabbítása. 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem hosszú távúak. tb. viszonyhoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad. GYET 1993, legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél Történetileg -         Szülési szabadság korai bevezetése 1966 – a munkától való hosszú idejű távollétet támogatja – Motivációk között a születési számok (lokális) mélypontja + munkakínálat csökkentése GYES – ekkor még munkaviszonyhoz kötött, szabadság a gyermek 2,5 éves koráig. 1969: kiterjesztés 3 éves korig. Munkapiaci cél is: 1953-as abortuszrendelet következményeként várhatóan növekvő női tömegek kivonása a munkapiacról. 1999-ig biztosítási alapú. Anya munkaviszonya fennmaradt, valamelyes munkavállalás (bizonyos időtől, bizonyos időben) engedélyezve volt mellette. GYED 1984-től: a szülési szabadság meghosszabbítás. 1981-től csökken a népesség – gyes pozitív hatásai csak mérsékeltek és nem hosszú távúak. GYED: európai vizosnylatban egyedülálló, tb vizonyohoz kötött, keresetarányos. Anya munkaviszonya fennmarad. GYET 1993, legkisebb gyerek 8 éves koráig, 3+ gyereknél Rendszerváltás óta több, nagymértékű változás, elsősorban a támogatottak körében Bokros csomag, majd Orbán-visszarendezés

37 Magyarország: a gyermektámogatások rendszere /3.
„Bokros csomag”: kiadáscsökkentési célok + jövedelemátcsoportosítás a szegények felé Családi pótlék és gyes jövedelemtesztelt Gyed megszűnik Adókedvezmény megszűnik Orbán visszarendezés: családi pótlék alanyi jogon GYES alanyai jogon adókedvezmények korlátozva vissza 2000-től maximalizált összeggel GYED Bajnai kormány 2010 májustól … GYES 2 évre rövidül Szigorodó GYED és TGYÁS feltételek Intézményi férőhelyek? Részmunka a visszatérőknek? Orbán kormány Bokros: nem népesedési, hanem kiadáscsökkentési célok + jövedelemátcsoportositás a szegények felé -         a családi pótlék és a gyes jövedelem teszthez kötése. Családi pótlék: 3 jövedelemsáv. Alanyi jogon 3 és több gyerekeseknek, tartósan beteg gyerekek után. Gyes: egy jövedelemhatár -         gyed megszüntetése (valóban nem a szegényeket támogatta, viszont ez volt a leghasznosabb a gyerek és munka összeegyeztetésében -         gyermek után járó adókedvezmény megszűnése -        a vártnál kevésbé drámai hatás a termékenységre Orbán visszarendezés -        ismét állampolgári jogú családi pótlék, -        gyes alanyi jogú, -        gyermekek után járó adókedvezmények vissza -        2000 jan 1-től, maximális összeg jelentős korlátozásával gyed Részmunka a közszférában? A gyes időtartamát újra három évre hosszabbítja meg a kormány - ismertette a kabinet döntését Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón. Hozzátette, a gyes három évre való meghosszabbítása visszamenőleg is érvényes lesz, tehát azokra is vonatkozik majd, akik most gyesen vannak. (Nekik a jelenlegi szabályozás kétéves gyest enged meg.) Az államtitkár közölte egyúttal, hogy visszaállítja a kormány azt a gyakorlatot, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, négyórás munkaidő mellett kapja meg a gyest, a nyolcórás munkaidő mellett már nem.

38 Gyermekintézmények 0-3, 3-6 éves korosztály
Állami vs. magán finanszírozású Minőség! Elérhetőség, megfizethetőség, rugalmasság – regionális és társadalmi egyenlőtlenségek Egyértelmű pozitív hatás a munkavállalásra Gyermekvállalásra pozitív hatás Az anyai munkavállalás elősegítésének leghatékonyabb eszköze Nem feltétlenül kell, hogy az állam nyújtsa – ld. Amerika – persze ha drága, akkor differenciáltan hat a különböző rétegek munkavállalására Egyébként is differenciált a hozzáférés: elérhetőség, megfizethetőség, időbeosztás megfelelése, színvonala térben / társadalmi csoportonként eltér Gyermekvállalásra pozitív hatás (Del Boca et.al. 2003)

39 Gyermekintézményben ellátott gyermekek aránya az Európai Unió országaiban. 2006.

40 Gyermekintézmények Magyarországon
Bölcsőde 60062 gyerek 1983-ban, ban 0-3 évesek 10.8%-a 1983-ben, 8.7 % 2008-ban intézmények zsúfoltak (128 gyerek / 100 férőhely elsősorban a kistelepüléseken szűntek meg – 3145 településből 245-ben van bölcsőde magas költségek – önkormányzatok nem tudják fenntartani igénybe vevők: közepes jövedelmű, dolgozó szülő – motiváció: kell a második kereset; anya fél, h elveszti a munkahelyét – ritkábban: karrier lassan bővül a rendszer rugalmassága Családi napközi elvi lehetőség, de kevés van szigorú szabályozás - enyhítések önkormányzat felügyelete magas költségek minőségi aggályok Főként a kistelepülésen remélnek tőle megoldást Egyéb alternatívák integrált óvoda-bölcsőde kissé nő a rendszer rugalmassága, családsegítő szolgáltatások megjelenése: baba-mam klub, időpszakos gyermekfelügyelet, otthoni segítség, gyerekhotel Családi napközi: ÁNTSZ előírások 20 hetes - 14 éves korig fogad gyermekeket.  Egy családi napközi legfeljebb 5 fős létszámmal működhet, kivéve, ha a gondozónak van segítsége, ekkor még két gyermek ellátására van lehetőség. legtöbbször saját háztartásában foglalkozik hasonlít egy  gyermekközpontú sokgyermekes családhoz A családi napközinek otthont adó  helyiségeknek magas követelményrendszernek kell megfelelni: rendelkezni kell az alábbi előzetes szakhatósági hozzájárulásokkal: ÁNTSZ, tűzoltóság, helyi építésügyi hatóság. A családi napközi fenntartását önkormányzat, civil szervezet, nonprofit vállalkozás oly módon végezheti, hogy az állam évi 250 ezer Ft (251 gondozási nap) támogatást nyújt gyermekenként a működéshez.

41 Gyermekintézmények /1. Óvodák:
számuk visszaesett a rendszerváltás után (vállalatik megszűntek, önkormányzati csökkent) de több egyházi és magán 1990-ben 385 ezer férőhely; 2000: 371 ezer túlzsúfoltság de így is jó a 3-7 évesek intézménybe járási mutatója: 90% körül - OECD: kb. 65% probléma a rugalmassággal, … esélyegyenlőségi szempontokkal

42 Befejezés: dilemmák Hosszú a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő  nagyon alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatása. A napközbeni intézményi ellátó rendszer a legfejletlenebbek közé tartozik. A megmaradt bölcsődék túlzsúfoltak. Születések száma alacsony Magyarország költi a legtöbbet a munkától való szülői távollét készpénzes támogatására* és fizeti a legmagasabb összeget a szülői távollétre** *) /GDP/fő/gyerek. **) full-time eqivalent parental leave = hetek száma  kifizetés/átlagkereset Nem világosak a célok – egyik sem teljesül Nem kiszámítható a rendszer Rugalmatlanság, kényszerpályák !!!