Országos közvéleménykutatás az erdőkkel és az erdészekkel kapcsolatban

Az előadások a következő témára: "Országos közvéleménykutatás az erdőkkel és az erdészekkel kapcsolatban"— Előadás másolata:

1 Országos közvéleménykutatás az erdőkkel és az erdészekkel kapcsolatban
ERDŐ-KUTATÁS Országos közvéleménykutatás az erdőkkel és az erdészekkel kapcsolatban Kutatási jelentés 2007. május-június

2 A kutatás célja és alapadatai
A Mecseki Erdészeti Zrt. megbízásából nagyszabású, összetett, országos kutatást végeztünk annak érdekében, hogy feltárjuk a magyar lakosság attitűdjeit és viszonyulását a magyar erdőkhöz valamint az erdészekhez. A felmérés unikális jellegének köszönhetően nemcsak számszerű adatokhoz, hanem olyan általános véleményekhez is jutottunk, amit korábban ennyire rendszerezetten nem tudtunk. A kutatás adatai: 3 fókuszcsoportos beszélgetés Budapesten, Győrött és Szegeden, ahol a résztvevők 1,5-2 órán keresztül beszélgettek az erdőkről, a magyar lakosság erdőkhöz való viszonyáról, valamint az erdészekről; 800 fős országos megkérdezés CATI (computer assisted telephon interview – számítógéppel támogatott telefonos megkérdezés) módszerrel, országos szinten nem, kor és iskolai végzettség alapján reprezentatív. A kutatás májusában és júniusában zajlott.

3 A minta összetétele A 800 fős megkérdezés mintaösszetétele a következő: nem szerinti megoszlás 48% férfi 52% nő korosztály szerinti megoszlás 9% év között 21% év között 19% év között 18% év között 19% év között 14% 60 év felett iskolai végzettség szerinti megoszlás 23% alapfokú végzettség 66% középfokú végzettség 11% felsőfokú végzettség

4 Vezetői összefoglaló – 1. Nincs társadalmi tudat és felelősségvállalás
Az összetett, kvalitatív és kvantitatív kutatás alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a magyar lakosságnak nincs az erdőkkel és az erdészekkel kapcsolatban társadalmi tudata, felelőssége és véleményalkotása. Mindenki fontosnak tartja az erdőket, de tenni a nagy többség nem akar és nem tud. Valamilyen oknál fogva úgy érzik, alapvető társadalmi elvárás vagy pozitív személyes önkép, ha az emberek járnak erdőbe, így a döntő többség állítja, ő erdőbe járó. Ugyanakkor úgy vélik, hogy rajtuk kívül minimális mennyiségű ember jár fák közé. A valóságos képet így inkább ebből a megközelítésből tudjuk elképzelni: a lakosság nagy része pozitívan áll az erdőkhöz, szeretnének járni oda, de valójában nem járnak erdőbe. A többség úgy véli – ugyanúgy, mint a környezet-védelem esetén –, hogy a magyarok nagy része nem törődik az erdőkkel, és a negatív hozzáállásuknak is köszönhető, hogy romlanak az erdők.

5 Vezetői összefoglaló – 2
Vezetői összefoglaló – 2. Nincs elég erdő, lopják a fákat, de mit lehet tenni? A tény, hogy Magyarország erdőterületének aránya majd egy évszázad alatt 11,8%-ról 19%-ra emelkedett, egyáltalán nem közismert. Sőt: a többség úgy gondolja, folyamatosan csökken az erdőállomány, aminek a minősége rossz, nem gondozott, kevés benne a turista-út, azok sem jó minőségűek és folytathatnánk a negatív sort. Mindez alapján úgy véljük, a többség nem saját tapasztalatai alapján mond véleményt, hanem a tömeg-médiumok befolyásoló hatása érezhető (esőerdők irtása, fa-lopások, de pl. Budapesten az Andrássy úti vagy Liszt Ferenc téren tapasztalt anomáliák is ezt a véleményt erősítik), az általános magyar negatív-véleményalkotás tökéletesen illeszkedik ebbe a képbe. Az erdők azonban feltétlen szükségesek, bár sok a félelem: főleg a kullancsokkal, de a hajléktalanoktól, bűnözőktől, sőt néhányan a vadállatoktól is félnek.

6 Vezetői összefoglaló – 3. Az a fontos, ami a mikrokörnyezetben van
A csoportokon elsősorban nagyvárosi embereket kérdeztünk meg, és esetükben egyértelmű volt, hogy számukra az erdő a városi lét kiegészítője. Az erdők célja, hogy tisztítsa a koszos városi levegőt, otthonosabbá tegye a betonon alapuló városi környezetet, elősegítse a városiak hétvégi pihenését, kikapcsolódását. Ezek alapján nem meglepő, hogy erdőként kezelték a kutatás alanyai a városi ligeteket, az út menti fákat, vagy a tereken levő fás területeket. Úgy érzik, hogy a városi vagy útszéli fák pusztulása egyértelműen a fás területek szignifikáns csökkenésével jár együtt, így könnyebben leszűrhető a következtetés a rossz minőségű, elhanyagolt erdőkre vonatkozóan. Feltehetően az általánosan tapasztalható szemetes környezet is indukálja azt, hogy a többség meg van győződve arról, szemetesek az erdőink.

7 Vezetői összefoglaló – 4
Vezetői összefoglaló – 4. Szeretjük az erdészeket, bár egyet sem ismerünk Az erdészekkel kapcsolatos attitűdök egyértelműen pozitívak: szeretjük őket, és fontosnak tartjuk a munkájukat. Ez mindenképpen jó hír. Ugyanakkor a kép árnyaltabb ennél: szinte senki nem ismer konkrétan erdészt, nem tudjuk, mivel foglalkoznak pontosan, hol laknak, milyen végzettség szükséges hozzá, vagy egyáltalán ki fizeti őket, mennyi a fizetésük. Ennek megfelelően kevesen is szeretnék, ha pl. a gyerekük valamikor erdész lenne. Az erdészeket felkészültnek, szakmailag megfelelőnek tartja a magyar lakosság, ugyanakkor „láthatatlannak”: ritkán lehet találkozni velük, így a munkájukkal sincsenek tisztában. A legtöbbünknek még ma is, ha erdészről kérdeznek, Trokán Péter jut eszünkbe a Szomszédokból, a maga idillikus életével, erdei házával, zöld Lada Nivájával.

8 Javaslatok Egyértelmű kommunikáció
A valóban unikális kutatásból egyértelműen azt látjuk, hogy a nagy többség jellemzően azon információkhoz jut hozzá, amiket a tömegmédiumok juttatnak el (kullancs-veszély, erőszakos támadások, lopás és fakitermelés, illegális versenyek vagy balesetek, tv2 Napló erdőtakarítás, stb.), hiszen ezek akár bulvárhírként is terjednek. Ennek megfelelően úgy érezzük, egyértelmű, rövid és egyszerű üzenetekkel lehet a leginkább elérni a laikus közönséget, melyek mindenki mikrokörnyezetében értelmezhetőek lehetnek: szólhat az erdők állapotáról, nagyságáról, vagy az erdészek munkájáról, a lényeg, hogy az ország bármely részén élő magyar találkozhasson ezekkel az információkkal, azokat gyorsan megélhesse, értelmezhesse és kezelje. Az összetett, tudományos üzenetek csak a szakmának szólhatnak, a laikusoktól nem várható el, hogy azokat kezelje, sőt tisztában kell azzal lenni, hogy a lakosokat mindez nem is érdekli. Nekik rövid, tömör, könnyen kezelhető üzenetek, szlogenek kellenek.

9 3. A kutatás eredményei 3/1. Erdőbe-járási szokások

10 Erdőbe-járási szokások Szükséges, de a megítélése vegyes
Az emberek láthatóan szeretik az erdőt, de vannak fenntartásaik. Láthatóan a kullancsokkal szemben van a legnagyobb félelem, ugyanakkor egyre több negatív hír jelenik meg az erdős területeken történt bűncselekményekről is (erőszak, lopás, támadás stb.), amelyek száma ha nem is túl nagy, a szájhagyomány könnyen tud belőlük jelentős súlyú hírt teremteni. Az erdőbe járás elsősorban kikapcsolódást jelent a túrázóknak, a természet közelségét (minekután városiakat kérdeztünk a csoportokon), a „vadon” izgalmát, és egyben a társas kapcsolatok erősítését is. Ugyanakkor tény: egyre kevésbé használják ki ezeket az előnyöket. Az erdő legfontosabb feladatának – városiak lévén – az oxigént termelést tartották: tisztítja az amúgy szmogos levegőt. „Igen, járok erdőbe. De nem nagyon merek. Sok a kullancs.” „Egyedül abszolút nem megyek ki, este egyáltalán, inkább reggel, vagy dél körül amikor többen vannak, többen látják nincs gond, de nem tudod, hogy ki a normális és ki nem.”

11 Erdőbe-járási szokások Az erdő társadalmi megítélése egyértelműen pozitív
A megkérdezettek döntő többsége (70%) állítja, szokott járni erdőbe. Érdekes módon lényegesen több férfi (73%), mint nő (67%) állítja, hogy jár erdőbe. Szintén megosztja a társadalmat az erdőbe-járási szokásokban az életkor: a éves lakosság esetén minden 4 felnőttből 3 jár erdőbe, míg a fiatalabbaknál és idősebbeknél ez az arány 65% körüli; jelentős esés 65+ esetén tapasztalható (45%). Az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő az erdőbe járási kedv is: míg minden második alapfokú végzettségű jár erdőbe, addig a diplomásoknál ez az érték 81%. Szokott járni erdőbe? n=800 fő

12 Szokott járni erdőbe? Totál: n=800 fő

13 „Mások” erdőbe járási szokása A valóság nem is ennyire rózsás?
A kérdőívben jóval később megkérdeztük, hogy a válaszadók szerint a magyarok hány százaléka jár erdőbe. Ezek alapján az előbbi igen magas érték más megvilágításba kerül: a többség (76%!) szerint az arány pont fordított a saját bevalláshoz képest, és a magyarok max. 30%-a jár erdőbe. Természetesen van különbség a nemek, korosztályok és az iskolai végzettség esetén, de ez az eltérés inkább negatív irányultságú. Véleménye szerint az emberek hány százaléka jár rendszeresen erdőbe? n=800 fő

14 Véleménye szerint az emberek hány százaléka jár rendszeresen erdőbe
Véleménye szerint az emberek hány százaléka jár rendszeresen erdőbe? Totál: n=800 fő

15 Az erdőbe járás gyakorisága Lényegesen megosztóbb a gyakoriság
Az igen magasnak vélt erdőbe-járás mellett némileg enyhítheti a túl optimális képet az erdőbe-járási gyakoriság: minden ötödik honfitársunk állítja, hogy hetente megy fák közé, míg 30-30% havonta illetve félévente. A férfiak ismét gyakrabban járnak erdőbe (29% hetente), és talán meglepő módon az évesek mutatnak kiugróan magas értéket (32% hetente). Az eddigiek alapján nem meglepő, de a magasabb iskolai végzettséggel nő a gyakorisága is az erdőbe járásnak (diplomások 23, középfokúak 21%, alapfokúak 15%). Milyen gyakran jár erdőbe? n=560 fő (akik járnak erdőbe)

16 Milyen gyakran jár erdőbe? Totál: n=560 fő (bázis: akik járnak erdőbe)

17 Az emberek hozzáállása az erdőhöz Nem ismertek az erdők, csupán néhány nevesebb
A fókuszcsoportok alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy a lakosság nem ismeri a magyar erdőket: néhány nagyobb, a média által gyakrabban említett fás területek beépültek a tudatba (pl. Gemenci erdő); néhány terület, ami alapvető ismeretekből származik (Bakony, Mátra, Börzsöny, Pilis, Tátra); és ami egyértelműen nem lehet tévedés (nemzeti parkok). Minden valószínűség szerint az embereket nem is érdeklik az erdők neve, nem ez alapján sorolják be az erdőket. Ugyanakkor úgy vélik, ezeket a neveket nem is közli velük senki: nincsenek megjelölve a térképeken, nem egyértelműen a jelzések az utak mentén, stb. „Nem úgy megy az ember, inkább a helységnév alapján tájékozódunk. Lehet, hogy van annak az erdőnek neve, ami ott van, de Isten igazából nem tudjuk.” „Van nálunk is kis liget, az is erdő, nem? Körbeveszik a fák.”

18 magyar emberek hozzáállását
Az emberek hozzáállása az erdőhöz Akárcsak a környezetvédelem: én igen, más nem… A fókuszcsoportokon és a telefonos megkérdezésnél is érezhető volt a tipikus hozzáállás: ahogy a környezetvédelemnél, úgy az erdőkhöz való hozzáállásnál is az átlag-magyar úgy érzi, hogy más honfitársa nem-törődő az erdőkkel kapcsolatban, ellentétben saját magával, aki viszont vigyáz a környezetre. A válaszadók 58%-a szerint más magyarok hozzáállása az erdőkhöz nem-törődő, 22%-a szerint pedig semmilyen. Mindössze 15% véleménye az, hogy törődőek a magyarok. Milyennek ítéli meg a magyar emberek hozzáállását az erdőkhöz? n=800 fő

19 Milyennek ítéli meg a magyar emberek hozzáállását az erdőkhöz
Milyennek ítéli meg a magyar emberek hozzáállását az erdőkhöz? Totál: n=800 fő

20 3/2. Az erdők megítélése

21 Az erdők megítélése Az a fontos, amit látunk
Úgy tűnik, nagyon fontosnak tartjuk az erdőket magunk körül, és itt a hangsúly ezen a két utolsó mondaton van. A csoportos beszélgetések alapján ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a lakosok úgy érzik, tisztában vannak az erdőkkel kapcsolatos dolgokkal, de valójában csak a közvetlen környezetükben található fás területekkel foglalkoznak. Ez főleg Budapesten volt nagyon érzékelhető: a fővárosiak egyértelműen a napi problémáikat vetítették ki az erdőkre, és a mikrokörnyezetük környezeti problémáival azonosították azokat. De jelentős eltérés nem volt sem Szegeden, sem Győrben ebben a témában. „De például felelőtlenség az is, amikor nagyon szép vidéki út mellett a fasorokat kivágják”. „Platánfasorokat kivágják.” „Andrássy úton is kitépték.” „A 31-s út mellett is kivágnak öreg fákat és látja az ember, ott a maradványait semmi a baja a fának, akkor miért.” (Budapesti csoport) „Azért hihetetlen egy kicsit, merthogy amit kivágnak, azt hiába ültetik újra, erre hivatkoztak a Nagymező utcában is, hogy majd ültetnek oda sokat, de annak meg kell nőni. Ezért hihetetlen, mert lehet, hogy az nő, de az akkor nem akkora terjedelmű.” (Győri csoport)

22 Az erdők megítélése Általánosságban nincs jó vélemény az erdőkről
Valamiért úgy érezzük, kevés erdőnk van és azok is rossz minőségben. Az ítélkezés okát – mint jeleztük korábban – két dologban látjuk, az egyik az általános magyar hozzáállás, a másik a média hatása. Ugyanakkor azt meg kell jegyeznünk, hogy pl. Romániát nagyon erdős területnek tartják a megkérdezettek, olyannyira, hogy ott akár 60-70%-os erdősültséget is el tudnak képzelni (ez terület-független, ugyanis mind a budapesti, mind a győri csoporton spontán Romániát említették példaként a csoporttagok). Azt azonban a csoportok alapján is egyértelműen kijelenthetjük, az emberek nagy tömege nem jár erdőbe, és ennek okaként nem saját „lustaságukat, hanem más tényezőket jelölnek meg. „Magyarországnak 27 %-a az erdő, külföldön ez kb %. Nálunk egyre nagyobb a fakitermelés.” „Harácsolás, gyűjtögetés. Az árak mennek felfele, és biztos, hogy nem azt szedik össze, ami letört.” „Nem is azzal van a gond, hogy kivágják a fát, de nem pótolják. Sok favágást lát az ember, hogy tarvágás.”

23 Az erdők megítélése Kevesen tudják, ki is a tulajdonosa az erdőnek
A csoporton résztvevők nagy része meglepően fogadta, hogy vannak magántulajdonban is erdők, szinte mindenki úgy vélte, az erdő állami tulajdonban van. Mint ahogy a későbbiekben arra kitérünk, azt sem tudják nagyon, hogy az erdőket ki kezeli, ki gondozza. Az erdészek mellett sokan vélik úgy, hogy a vadásztársaságok, vagy egyéb gazdasági társaságok, de magántulajdon esetében úgy vélik, azok csak a fakitermeléssel vagy a turizmussal foglalkozhatnak. „Meglátszik az erdőn, hogy ki a gazdája, vannak az erdőgazdaságok és látszik, hogy odafigyelnek az erdőre, azzal foglalkoznak. Vannak kisebb vadásztársaságok, azok kevésbé figyelnek az erdőre. A tavaszi vadkárokat elhárító vadászatok vannak, most nő a kukorica búza és nagyon nagy kárt okoz. Éjszaka ingyen lehet menni az erdő szélére, jönnek a disznók, lehet lőni őket. De volt már, hogy olyan vadásztársasághoz mentünk el, hogy hiába ültünk ki a lesre, az erdőben az út nincs lekaszálva, hiába látom a disznót, hogy valami mozog, nem látom, hogy mi az. Csollán van, gaz van az erdő szélén is. Ha a vadásztársaság odafigyelne, lekaszálná a részeket, akkor eredményesebbek lennének a vadászatok.”

24 Az erdők megítélése Semleges vélemény: erősíti a hipotézist
Minden második megkérdezett közepesnek ítéli meg jelenleg a magyar erdőket: ez a semleges véleményalkotás két képet vetít elénk: a magyarok (ugyanúgy, mint mindenben) nem akarnak egyértelmű véleményt alkotni, és inkább a semleges értéket választják; a másik feltevésünk, hogy a megkérdezettek többsége úgy érzi, valóban gyakran jár erdőbe, de a valóság nem ez: az emberek ugyan járnak/jártak erdőben, de nem olyan gyakran, ahogy ők gondolják, így ezt a véleményalkotást fenntartással fogjuk fogadni. Milyennek ítéli meg jelenleg a magyar erdők helyzetét? n=800 fő

25 Milyennek ítéli meg a magyar erdők helyzetét? Totál: n=800 fő

26 Vélemény a magyar erdőkről A magyarok keveslik a hazai erdőket
Van-e elegendő erdő hazánkban? A telefonos interjúk során megkérdezettek döntő többsége szerint sincs elegendő erdő hazánkban: a lakosság mintegy 70%-a véli úgy, hogy több fás területre lenne szüksége Magyarországon. A kérdés nagyon nehéz: ezt bizonyítja a válaszok nagy szórása is. Sem a nem, sem az iskolai végzettség szerinti megoszlás nem mutat különbséget, ugyanakkor a korosztályoknál nagy a megoszlás: a kora huszonévesek közül minden második válaszadó gondolja úgy, hogy van elegendő erdő idehaza, ez az arány az éveseknél minden negyedik. n=800 fő

27 Van-e elegendő erdő hazánkban? Totál: n=800 fő

28 Vélemény a magyar erdőkről Szerintünk kevés az erdő és nem is jó állapotú…
Véleménye szerint hogyan változott az elmúlt években a magyar erdők állapota? Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy mindössze minden 11. válaszadó szerint javult a hazai erdők állapota. Érdekes módon ennek a kérdésnek a megítélése újra csak nem mutat lényeges különbséget a nemek és az iskolai végzettség tekintetében. Ugyanakkor a korosztályban már van eltérés, minél idősebb a válaszadó, annál inkább gondolja úgy, hogy romlott az erdők állapota: míg a húszévesek 42%-a, addig a 65 évesek 70%-a van ezen a véleményen. n=800 fő „Állandóan azt halljuk, hogy irtják, irtják, és hogy kevés.” (részlet a fókuszcsoportokból)

29 Hogyan változott az elmúlt években a magyar erdők állapota
Hogyan változott az elmúlt években a magyar erdők állapota? Totál: n=800 fő

30 változott-e Magyarország
Vélemény a magyar erdőkről Szerintünk kevés és rossz az erdő és még fogy is… Az elmúlt 50 évben változott-e Magyarország erdősültsége? Hogy fokozzuk az erdőkkel kapcsolatos általánosan szomorú képet, a válaszadók 63%-a szerint az elmúlt években csökkent az erdősültség hazánkban. Ráadásul ennél a kérdésnél a legnagyobb a tudatlansági arány: a megkérdezettek 13%-a egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, hogyan változott az erdők mennyisége. Véleményünk szerint ez az érték sokkal nagyobb: ezt bizonyítja az is, hogy igen nagy szórása van a válaszoknak a korosztályok és az iskolai végzettség tekintetében. n=800 fő

31 Az elmúlt 50 évben változott-e Magyarország erdősültsége
Az elmúlt 50 évben változott-e Magyarország erdősültsége? Totál: n=800 fő

32 Idézetek a magyar erdők állapotára vonatkozóan
„Pont ismerőseink laknak Baranya megyében Sellyén, és útközben öt évvel ezelőtt erdő volt, de most teljesen kipusztították ott a környéken az erdőket, és így most nem vagyok olyan biztos, hogy növekedett.” „Szerintem is csökkent, én sem tudom elhinni, hogy nőtt az utóbbi években.” „Ráadásul az erőművek - ha jól tudom - az utóbbi években fát is használnak a biomasszához, amit az Európai Unió meghirdetett, és abba nem csak olyan növényeket visznek, hanem fát is.” „Illetve néha vannak ezek a - ami nehezen hihető - minőségi és mennyiségi kérdések is. Azért mondom, de lehet hogy az is erdő, amit gyorsan ültetnek és pici fenyvesek vannak. De az még, ha nem igazán, de hogy működik az erdő, de nem az, ami nagyon gyorsan megteremtené a körülményeket olyan állatok számára, amik kihaltak, vagy kijjebb, feljebb költöztek. Tatabánya felé volt, amikor ezeket az ipari parkokat lésítették. Érthető a közlekedés, és belenyesnek egyet, és hát a helyi önkormányzatok átcsoportosítják, hogy az milyen felhasználási terület. Belenyírnak egy parcellába, vagy egy ilyen erdős részbe.” „Erre azért van esély, mert itt szóba került a bútoripar és azt tudni kell, hogy Magyarországon nincs igazán minőségi fa, és ami bútorhoz kell azt Erdélyből, Ukrajnából, az osztrák oldalról hozzák át.”

33 Magyarország területének
Vélemény a magyar erdőkről Nem igazán tudunk konkrét kérdésre választ adni Véleménye szerint Magyarország területének hány százaléka erdő? A tényadatok ismerete mindig a legkisebb, így jelen kutatásunknál is a legnagyobb bizonytalanság abban van, hogy vajon mekkora Magyarország erdős területe: kb % szerint 10% alatt vagy 30 % felett úgy 35-35% szerint viszont vagy 20-30% között lehet ez a terület A többség szerint az erdős terület 10 és 30% között van, de ezt az érték – mint láttuk – alacsonynak és folyamatosan csökkenőnek tartják a megkérdezettek. A középiskolások még emlékeznek a tanultakra, és egyedül ők határozzák meg jól az értéket. n=800 fő

34 Véleménye szerint Magyarország hány százaléka erdő? Totál: n=800 fő

35 Gondozottnak tartja-e a
Vélemény a magyar erdőkről Vélemény: ami erdő van, még az sem gondozott Gondozottnak tartja-e a magyar erdőket? Most már talán az sem meglepő, hogy mi, magyarok, nem tartjuk gondozottnak az erdőinket. Hogy mit jelent a gondozottság, a fókuszcsoportoknál elemeztük, de talán érdekes, hogy a gyakrabban erdőbe járó férfiak vélik inkább úgy, hogy nem gondozottak az erdők, és ugyanúgy jóval átlag felett gondolják így az idősebbek és a felsőfokú végzettségűek. Továbbra is nagy a bizonytalanság: a megkérdezettek 11%-a nem tud véleményt alkotni abban, hogy gondozottak-e a magyar erdők, vagy sem. n=800 fő

36 Gondozottnak tartja-e a magyar erdőket? Totál: n=800 fő

37 Vélemény a magyar erdőkről A turista-útvonalakról még kevesebbet tudunk
Elegendő turista-útvonal van Magyarországon az erdőkben? Amint mélyebben szeretnénk kutakodni az erdőkkel kapcsolatban, egyre kevésbé tudnak véleményt alkotni honfitársaink. Így nem meglepő, hogy minden második válaszadó szerint van elegendő turista-útvonal idehaza, minden harmadik szerint nincs, míg minden ötödik nem tudja. Minél idősebb valaki, annál kevésbé tartja úgy, hogy van elegendő útvonal, és ugyanígy alakul ez az érték az iskolai végzettség csökkenésével is. n=800 fő

38 Elegendő turista-útvonal van Magyarországon az erdőkben
Elegendő turista-útvonal van Magyarországon az erdőkben? Totál: n=800 fő

39 Milyen állapotban vannak
Vélemény a magyar erdőkről A turista-útvonalak megítélése szintén közepes Milyen állapotban vannak a turistaútvonalak? Szinte senki sem tartja kiválónak a magyar turistaútvonalakat, sokkal inkább közepesnek. Ugyanakkor viszonylag magas azok aránya is, akik jónak tartják ezeket az útvonalakat (23%) és azok aránya is, akik gyengének (17%). 13% pedig nem tud véleményt alkotni. Ezek a nagyarányú eltérések továbbra is azt a feltételezést erősítik, hogy a válaszadók valamiért azt akarják hinni vagy elhitetni, hogy szeretik az erdőket, és gyakran járnak oda, miközben úgy tűnik, hogy ez közel sem igaz. n=800 fő

40 Milyen állapotban vannak a turistaútvonalak? Totál: n=800 fő

41 Vélemény a magyar erdőkről De legalább nem félünk az erdőtől…
Vannak-e félelmei, ha erdőben jár? A nagy átlag nem fél az erdőktől: a megoszlása a félőknek és nem félőknek 1/3:2/3. A megoszlás azonban ennél a kérdésnél sokkal látványosabb, mint az eddigiek esetében: a nők sokkal inkább félnek; 25 év alattiak félnek a leginkább; diplomások körében magas a félelem rátája. Úgy véljük, a médiának van erre a kérdésre a legnagyobb hatása: a befogadókészség látszatra ebben a célcsoportban (25 év alattiak, nők és diplomások) a legnagyobb. n=800 fő

42 Vannak-e félelmei, ha erdőben jár? Totál: n=800 fő

43 Vélemény a magyar erdőkről A kullancsoktól és a hajléktalanoktól, bűnözőktől félünk
Meggyőződésünk, hogy az erdővel kapcsolatos félelmek egy része a tudatlanságon alapul, másik része viszont a tudatos ismeret-terjesztés eredménye. Előbbire kitűnő példa az, hogy míg a vadállatoktól való félelem az alapfokú és középfokú végzettségűek körében 20% körüli, addig ugyanez az érték a diplomások körében 0%. Utóbbi esetében viszont a kullancsok elleni félelem a bizonyíték, ahol a média hatása is erősen érezhető. A kullancsoktól átlag felett félnek a férfiak, a 35 éven alattiak, valamint a középfokú végzettségűek. A legnagyobb arányú félelem a kullancsok esetében figyelhető meg: érdemes lenne ezt az értéket folyamatosan figyelni, hiszen ezzel a témával valóban sokat foglalkozik a társadalom. Az úgynevezett illegális elemektől a nők negyede, a diplomások fele, a 65 év felettiek 40%-a tart az erdőben. „A rossz emberektől, az élőktől kell félni, nem a holtaktól.”

44 Vélemény a magyar erdőkről A főbb félelmek az erdőben (n=256 fő, bázis: akik félnek az erdőben)

45 Vélemény a magyar erdőkről A vadállományról
A megkérdezettek úgy vélik, korábban lényegesen nagyobb volt a vadállomány, mint jelenleg. Persze a vadak besorolása is kérdéses, minekután jelentős különbséget tesznek a laikusok például a szárnyasok, az „aranyos” vadak (őzike, nyuszi, kis vadmalacka) és a „vad” vadak (vaddisznó, róka, netalán farkas) között. A vadállományról a magyarok fejében leggyakrabban ismét a negatív dolgok ugranak be: az illegális vadászat, a csempészés. Ugyanakkor talán szerencsésnek is mondható, hogy nem jut eszünkbe semmi negatívum pl. támadásról vagy harapásról. Feltehetően a vadállomány összetételéről semmit nem tudnak a laikusok, de úgy gondolják, hogy a magyar vadállomány egészséges és értékes – nem hiába jönnek ide pl. az olaszok. „Nekem kellemetlenebb, a vadászokkal kapcsolatban. Tudjuk, hogy illegális vadászat, rengeteg olasz elsősorban, fürjek, és azok pontosan az alföldi kiserdőben vannak. Nem, ez nincs leszabályozva az országban, az állatállomány kezelése az erdőkben, sőt, ki is pusztulhatnak.”

46 3/3. Az erdészek megítélése

47 A magyar erdészek Budapesten romantikus, vidéken kritikus vélemény
A lakossági vélemény meglehetősen vegyes az erdészekkel kapcsolatban: érdekes módon amíg a mindig kritikus fővárosiak elfogadóbbak az erdészekkel szemben, addig a két vidéki városban erős kritikákat is megfogalmaztak. A budapestieknek az erdész a szomszédokbeli Trokán Péter játszotta romantikus kép, nyugalmas környezetben, szép ruhában, vidám állatok között. A vidékiek ellenben olykor negatív képet festenek róluk, bár inkább rébuszokban beszélnek, semmint konkrétumokat tudnának említeni. „Sopronban van az egyetem, nagyon szép egyenruhájuk van. Selmecbányáról költözött oda, Mária Terézia alapította az egyetemet.” „Ha én elmondanám, akkor feljelentés lenne a vége.” „Zöldruhások, puskások.” „Ismerek normálisat is, aki azért van, hogyha fát kivágnak, azt megbüntesse, de ismerek olyant is, aki ott van a házikóban, de nem tesz semmit. Attól függetlenül, hogy erdőgazdálkodási nem tudom mi a neve.”

48 A magyar erdészek Mindenesetre kevés konkrét ismeret
Bátran kijelenthetjük, hogy a lakosság nagyon keveset tud az erdészekről. Már többedszer említjük a média szerepét: egyértelműen olyan ismereteik vannak, amiket főleg a tömegmédiumokból (főleg hírek, híradó) szereznek: balesetek, motorosok, illegális versenyek az erdőben. Ennek megfelelően a többség sztereotípiákat említ az erdészekkel kapcsolatban, és feladataik közé inkább a saját vágyait sorolja, semmint csak a realitásokat. „A munkájukról nem sokat.” „Mostanában annyit, hogy mindig akkor jelennek meg, ha valami van. Vagy véletlenül lelőtték egymást. Vagy a motorosokkal hadakoznak.” „Az állatállományt, a fákat, növényeket gondozzák.” „Én úttörőként mentem fát ültetni most ilyen nincs, ilyenről nem hallottam, de a gyerekeim sem voltak ilyen helyen.”

49 Az erdők megvédése Az erdészek, az állam és mindenki feladata
Kinek a feladata az erdők rendben tartása? A megkérdezettek nem tudtak egyértelmű meghatározást adni arra, hogy kiknek a feladata az erdők rendben tartása: szinte ugyanannyian vélik úgy, hogy az állam, és ugyanennyien úgy, hogy az erdészek feladata az erdők rendben tartása; van még két erősebb csoport 10% körüli értékkel: ide tartozik „mindenki” illetve a „tulajdonos”. Szinte semmi különbség nincs e kérdéskörben a nemek között, vagy az iskolai végzettség tekintetében. Ugyanakkor a korosztály szerinti vizsgálatnál erős eltérések vannak. n=800 fő

50 Kinek a feladata az erdők rendben tartása? Totál: n=800 fő

51 Az erdészek Szinte mindenki találkozott már eggyel
Találkozott már erdésszel? Az, hogy a többség szerint az erdészek feladata az erdők rendben tartása, talán annak is betudható, hogy a válaszadók döntő többsége már találkozott erdésszel. A nemek körében nem láttunk eltérést ebből a szempontból. Ugyanakkor az életkor már determinál: az idősebbek nagyobb arányban találkoztak már erdésszel. Ugyanígy az iskolai végzettség: a diplomások közül lényegesen többen vannak azok, akik már találkoztak erdésszel. n=800 fő

52 Találkozott már erdésszel? Totál: n=800 fő

53 Az erdészek megítélése Az erdészek megítélése pozitív, bár nem ismertek
A megkérdezettek fele (50%) kiválónak vagy jónak ítélik meg a magyar erdészeket, míg 30%-nek a véleménye közepes vagy gyenge. Minden ötödik válaszadó ugyanakkor semmilyen véleményt nem tud formálni az erdészekről. A férfiak lényegesen jobb véleménnyel vannak az erdészekről, mint a nők. Ugyanígy pozitívabb a hozzáállásuk a 18 év alattiaknak, valamint a magasabb iskolai végzettségűeknek. Mi a véleménye a magyar erdészekről? n=800 fő

54 Mi a véleménye a magyar erdészekről? Totál: n=800 fő

55 Az erdészek felkészültsége Jól felkészült erdészek
Minimálisan, de még magasabb azok aránya, akik jól felkészültnek tartják az erdészeket (51%). A férfiak (56%) továbbra is jobb véleménnyel vannak az erdészekről, mint a nők (44%). Ugyanígy a 18 év alattiak ítélik meg leginkább felkészültnek az erdészeket (62%), míg a legkevésbé jó véleménnyel a évesek vannak (41%). A középfokúak 54%-a van jó véleménnyel az erdészekről, míg az alapfokúaknak mindössze 41%-a. Mi a véleménye a magyar erdészek felkészültségéről? n=800 fő

56 Mi a véleménye a magyar erdészek felkészültségéről? Totál: n=800 fő

57 Az erdészek megítélése Felkészültek, képzettek, de nem láthatóak
Már régóta tudjuk, hogy a magyarok képtelenek osztályozni honfitársaikat, de ez egy másik kutatás témája lehet: a lényeg az ábrán az egymáshoz való viszonyulások értelmezése. Ez alapján az erdészeket felkészültnek és szakmailag eredményesnek tartjuk, akik társadalmi megítélése pont átlagos (hát persze). Ugyanakkor láthatatlanok, nem tudjuk, hogy mit dolgozhatnak, így nem is biztos, hogy a többség akar ennél nagyobb elismerést adni.

58 Az erdészek végzettsége Mindenképpen minimum érettségi
A többség szerint diploma szükséges ahhoz, hogy valaki erdész lehessen, ugyanakkor sokan (37%) vélik úgy, hogy elegendő az érettségi is. Azok után, hogy a férfiak jól felkészültnek tartják az erdészeket, talán meglepő, hogy inkább ők gondolják úgy, hogy elegendő az érettségi az erdészethez. Ugyanígy vélik az idősebbek (50 év felett) is. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek közel 70%-a tudja, hogy igenis szükséges a diploma. Milyen végzettség szükséges, hogy valaki erdész legyen? n=800 fő

59 Milyen végzettség szükséges, hogy valaki erdész legyen? Totál: n=800 fő

60 Az erdészet, mint munka Veszélyes is, meg nem is
Az erdészet, mint szakma ismerete, eddigiek alapján is látható, kevésbé ismert foglalkozás. Ezt erősíti bennünk az is, hogy a megkérdezettek fele úgy véli, veszélyes szakmája van az erdésznek, a másik fele szerint viszont nem. Nem meglepő, hogy inkább a nők gondolják úgy, veszélyes szakma az erdészeké, de az életkor növekedése is növeli a félelmet a szakmával kapcsolatban: pl. a 65 év felettiek közül ugyanannyian gondolják veszélyesnek a szakmát, mint az 55 év alattiak körében akik veszélytelennek (kb. 60%). Veszélyes foglalkozásnak tartja az erdész szakmát? n=800 fő

61 Veszélyes foglalkozásnak tartja az erdész szakmát? Totál: n=800 fő

62 Az erdészet, mint munka Nem nevezhető rokonszenves munkának
A megkérdezettek 1/3-a szerint közkedvelt szakma az erdészeké – ez az általános megkérdezésekhez viszonyítva alacsonynak számít. A nemek között nincs eltérés a szakma megítélését illetően. Ugyanakkor a pályaválasztók körében (35 évesig) az átlagosnál lényegesen magasabb azok aránya, akiknek nem vonzó az erdész szakma. Érdekes módon azonban az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan javul az erdészet megítélése is. Véleménye szerint közkedvelt foglalkozás az erdészé? n=800 fő

63 Véleménye szerint közkedvelt foglalkozás az erdészé? Totál: n=800 fő

64 Az erdészet, mint munka Az állam, vagy gazdasági társaság fizeti
Az emberek negyedének fogalma sincs, hogy a magyar erdészek honnan is kaphatják a fizetésüket. Ugyanakkor 40% véli úgy, hogy az államtól, másik 30% gondolja pedig azt, hogy gazdasági társaságoktól. A leginkább a férfiak, a 18 év alattiak és a középfokú végzettségűek (a középiskolások!) vélik úgy, hogy az államtól kapják az erdészek a fizetésüket. Gazdasági társaságra tippeltek a nők és a középkorúak. A diplomások nagy része egyszerűen nem formált véleményt ebben a kérdésben. Honnan kapja a fizetését az erdész? n=800 fő

65 Honnan kapja a fizetését az erdész? Totál: n=800 fő

66 Az erdészet, mint munka Tényleg nem egy kívánatos állás
Fontos üzenet, de a megkérdezetteknek mindössze 3%-a véli úgy, hogy az erdészek fizetése átlag feletti. Ugyanakkor a döntő többség szerint átlagos (46%) vagy átlag alatti (27%). Leginkább a középkorúak és a diplomások szerint átlag alatti a bér, a többi szegmens inkább az átlagos jövedelem mellett tette le a voksát. Mennyire vannak megfizetve Ön szerint az erdészek? n=800 fő

67 Mennyire vannak megfizetve Ön szerint az erdészek? Totál: n=800 fő

68 Az erdészet, mint munka Romantikus állás, de azért nem nekünk
A válaszadók egy nagyobb (minden harmadik) része örülne, ha gyermeke erdész lenne (elsősorban a kevésbé képzettek, és az idősebbek, illetve a gyermektelen fiatalok). Egy másik nagy szegmens (arányuk azonosan 33%) semlegesen áll a témához (elsősorban a fiatalok és a diplomások). 10% egyáltalán nem örülne (nők), míg ugyanennyien nagyon örülnének (egyértelműen a legidősebbek). Szeretné, ha az Ön gyermeke erdész lenne? n=800 fő

69 Véleménye szerint mennyire van szükség az erdészekre? Totál: n=800 fő

70 Az erdészet, mint munka Mindenképpen szükségesek
Talán a kutatás legörvendetesebb eredménye, hogy habár a lakosság igen keveset tud az erdészekről, viszont szükségesnek tartják őket: a megkérdezettek 99%-a (!!!) szerint szükségesek illetve nagyon szükségesek, ugyanakkor mindössze 1% szerint kétséges a szükségük, és 0% szerint nem igazán szükségesek. És ami a legfontosabb: minimális (összességében 0%) nem tudott véleményt formálni ebben a kérdésben. Véleménye szerint mennyire van szükség az erdészekre? n=800 fő

71 Véleménye szerint mennyire van szükség az erdészekre? Totál: n=800 fő

72 Az erdész, mint ember Illúzió, amit képzelünk róluk (?)
A csoporttagoknak az is feladatuk volt, hogy készítsenek egy kép-montázst tetszőleges képekből az erdészekről. Mint a következő képek is mutatják, enyhén illuzórikus képet festettek le az erdészekről a résztvevők, és ez főleg akkor tűnik fel, amikor összehasonlítjuk egy másik, jobban ismert szakmáról (jelen esetben a tűzoltókról) készült képekkel. Míg az erdészek esetén nem voltak kézzel fogható üzenetei a képeknek, csak az emocionális elemek (mint szabadság, fittség, egészségesség, kiegyensúlyozottság…), addig a tűzoltóknál megjelent a hős, a segítőkészség, a bátorság, vakmerőség vagy a csapatmunka, mint hívószavak. Egyedüli beépült elemként az oktatás és gondozás jelent meg az erdészek esetén, ami használható racionális hívószó lehet lehet egy későbbi kampány során (kérdés, hogy egyáltalán racionális hívószóra van-e egyáltalán szükség?).

73 Az erdész, mint ember Illúzió, amit képzelünk róluk (?)

74 Az erdész, mint ember Illúzió, amit képzelünk róluk (?)

75 Az erdész vs tűzoltó Racionális kontra emocionális

76 Köszönjük!