A Katolikus Egyház Magyarországon 1945 és 1990 között

Az előadások a következő témára: "A Katolikus Egyház Magyarországon 1945 és 1990 között"— Előadás másolata:

1 A Katolikus Egyház Magyarországon 1945 és 1990 között
oktatási segédlet Várnai Péter 2010. október

2 1945 Március: Serédi Jusztinián bíboros hirtelen halála.
Április: Boldog Apor Vilmos győri püspököt a reá bízott nők védelme miatt szovjet katonák lelövik. Augusztus: Mindszenty József esztergomi érsek kinevezése.

3 1946 Február: Magyarország köztársaság, ezzel megszűnik az Egyház közjogi szerepe. 52 gimnázium, 20 gazdasági középiskola, 35 tanítóképző és közel iskola van a Katolikus Egyház fenntartásában. Július: Rajk László kommunista belügyminiszter hazug gyilkossági váddal feloszlatja valamennyi egyesületet: összesen 1513 katolikus szervezetet. (Rajkot 1949-ben elvtársai kivégzik.)

4 1946 február 21-én XII. Piusz pápa a római Szent Péter Bazilikában bíborossá kreálta Mindszenty Józsefet. „Az új kardinálisok közül Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot.”

5 1947 Április: Ledöntik Prohászka Ottokár püspök budapesti szobrát.
Esztergomban, zarándokkal kezdik a "Boldogasszony Évet„ Október: Mindszenty bíboros pásztorlevelet bocsát ki a szlovákiai deportálások és a németek kitelepítése ellen.

6 1948 Egész évben hadjárat a prímás ellen.
Június: Az egyházi iskolák államosítása. November: Letartóztatják Zakar Andrást, a prímás titkárát. December 26. Mindszenty József bíborost Esztergomból elhurcolják és az Andrássy út 60-ban megkezdik kínvallatását.

7 1949 Február 3: Mindszenty bíborost életfogytiglani börtönre ítélik. Vád: hazaárulás, kémkedés, valutaspekuláció. Szeptember: eltörlik az iskolai hitoktatást. Minden intézményben az ateista ideológiát kötelező oktatni. (Megverik a pásztort és szétszéled a nyáj.)

8 1950 Június - október: 413 házból fő szerzetest deportálnak. Az intézményeket kifosztják. A szerzetesek működési engedélyét „megvonják”. Augusztus: Papi békemozgal- mat hoznak létre szovjet mintára. Szeptember: az Egyház visszakap 8 (nyolc) gimnáziumot (72 volt), engedélyeznek 4 rendet (59 volt). Grősz József érsek elfogadja, majd börtönbe vetik.

9 Békepapság Kérdés: „Békemű” avagy „Mű béke” ?
A kommunista rendszer által szervezett mozgalom. Egyik eszköze az egyházak megtörésének. Az augusztus 1-én egy „békegyűlésen” Kádár János irányításával szovjet mintára hozták létre. Módszerei: a diktatúra a kulcspozíciókba saját embereit ültette. A papságot megosztotta. A rendszer ellenségeinek tekintett papokat pedig zaklatta és megfélemlítette. Kérdés: „Békemű” avagy „Mű béke” ?

10 Magyarországon évtizedekig működött
Magyarországon évtizedekig működött. Voltak akik csak a látszat kedvéért működtek együtt és keveset ártottak. Mások aktív segítséget nyújtottak a vallásgyakorlás és az Egyház üldözésében. Sokan okoztak paptársaiknak súlyos károkat. Sokakat kínzással, lelki terrorizálással kényszerítettek. A mozgalom alapító vezetője Beresztóczy Miklós kanonok lett, akit előtte megkínoztak. Lelkileg megtört és zsarolt Horváth Richárd nagyon messze ment el az együttműködésben az Egyház üldözőivel.

11 1951 Felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt, az Egyház megsemmisítése és felszámolása céljából (1956-ig, majd 1989-ig működik) A püspököket parlamenti esküre kényszerítik a Magyar Népköztársaság alkotmányára. („A szerzetesek kérdése csak vagonkérdés”.) Kommunista kormánybiztosok (bajszos püspök), napi felügyeletet gyakorolnak és békepapokat helyeztetnek a püspöki irodákba. A püspökök (hamisított) körlevelekben békekölcsön jegyzésére buzdítják a híveket.

12 1951 A budapesti Regnum Marianum templomot városrendezési okokra hivatkozva felrobbantják. (a helyén máig sem épült semmi)

13 Hamisított püspökkari körlevelek jelentek meg az aratásra, TSZ szervezésre és vasgyűjtésre bíztatva. A Katolikus Papok Országos Békebizottsága csatlakozik a Hazafias Népfronthoz. (működik a diktatúra és hazudik rendületlenül.) Engedélyezik Grósz József érsek börtönbüntetésének megszakítását. Politikai határozat: mindent lehet az Egyház fizikai megsemmisítésére.

14 1956 Október: XII. Piusz pápa körlevelet ad ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Kifejezi rokonszenvét a magyar nép iránt.  Mindszenty bíboros kiszabadul felsőpetényi fogságából. Felfüggeszti a békemozgalom 11 vezetőjét. Rádióbeszédet mond és az eseményeket szabadságharcnak minősíti.  A budapesti amerikai követségen kér és kap menedékjogot.

15 Vezető egyházi szolgálatok betöltéséhez az ateista állam engedélye szükséges. A Szentszék megtiltja a papok politikai szerepvállalását. Három engedetlen papot a pápa kiközösít. (Az MSZMP KB fröcsög a méregtől.) Politikai okok miatt a KPI-ből kizárnak 73 kispapot. Folyamatos papi bebörtönzések. A Papi Békemozgalom békegyűléseken rongálja az Egyház tekintélyét. Politikai döntés: az Egyház működésének akadályozása.

16 ÁVH --- ÁEH Az Állami Egyházügyi Hivatal az állam diktatórikus intézménye az egyházak fölött ben hozták létre ben jogutód nélkül megszűnt. Célja az egyházak ellenőrzése, akadályozása, adminisztratív eszközökkel való üldözése. Áthelyezés, építési engedély, útlevél, könyv, A pártállami diktatúra egyik jellemző szerve. Együttműködők: BM, BM III. csf., KüM, IM, tanácsi apparátus (egyházügyi titkár).

17 Mindszenty bíboros 1956. november szeptember 28. Belső száműzetés az USA nagykövetségén. 1958: MSZMP KB határozat: „Mindszenty semmiféle egyházi funkciót nem végezhet.” 1971: VI. Pál pápa kérésére elhagyja Magyarországot. 1974: A pápa megfosztja esztergomi érseki székétől. 1975: Mariazellben temetik el. 1991: Végső nyughelyére, az Esztergomi Bazilikába kerül.

18 Püspökök sorsa 1945 és 1964 között
Boldog Apor Vilmos győri püspök. Nők védelmében lép fel és szovjet katona megölte 1945 áprilisában. Mindszenty József bíboros. Életfogytiglanra ítélve. Börtönben Internálva októberig. Belső száműzetésben ig. Számkivetésben 1975-ig. Grősz József kalocsai érsek. 15 év börtönre ítélve. Börtönben Internálva Amnesztiával szabadult. Zadravecz István tábori püspök. Börtönben Internálva Kitelepítve Házi őrizetben 1965-ig Boldog Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök. Kistarcsára internálva Megfagyott a zárkában.

19 Pétery József váci püspök. Házi őrizetben 1952
Pétery József váci püspök. Házi őrizetben Hejcére internálva és Badalik Bertalan veszprémi püspök. Házi őrizetben Hejcére internálva Hamvas Endre csanádi püspök. Internálva 1952 és 1955 (?) Shvoy Lajos székesfehérvári püspök házi őrizetben. Bárd János kalocsai segédpüspök püspökké szentelve majd „akadályoztatva” a kalocsai érseki palotában „lakik”.

20 Endrey Mihály egri segédpüspök. Internálva Vámosmikolára 1958-1964
Szabó Imre esztergomi segédpüspök. Kitelepítve „Kiesett” az érsekség első emeleti ablakából 1963. Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök. Kitelepítve Felfüggesztve a szolgálatból Belon Gellért pécsi püspök. Püspökké kinevezve Püspökké szentelve Közben 23 éven át „akadályoztatva.”.

21 1948 és 1951 közötti erőszakos egyházüldözés
Bebörtönöztek, vagy internáltak: 14 püspököt (a püspökök 2/3 -a), 1300 papot (a papság ¼-e) és szerzetest (a szerzetesek ¼-e) Államosítottak 636 szerzetesek tulajdonában lévő intézményt, iskolát, rendházat, valamint egyházmegyei tulajdonból 20 nyomdát, 46 kiadót Feloszlattak 59 szerzetesrendet és deportáltak, szerzetest Betiltottak 60 újságot és folyóiratot Betiltott egyesületek: KALOT 100 ezer fő, KALÁSZ 33 ezer fő, KIOE 30 ezer fő, CREDO férfiegyesület 60 ezer fő, EMERICANA egyetemista egyesület 10 ezer fő

22 Nagy létszámú egyházi perek
1949. február Mindszenty József bíboros: életfogyt., 11 társa 3-15 év 1951 július Grősz József kalocsai érsek: 15 év és 30 pap: 3-15 év + egy kivégzés 1952 december Bulányi György piarista: életfogyt., 10 társa: 7-15 év 1953 április Major Kálmán veszprémi spirituális: 9 év, 5 kispap: 6-6 év 1953 május Zana Albert szalézi atya és 3 társa kötél, 13 fiatal 8-15 év 1956 február Vácz Jenő sj.: 10 év és 5 jezsuita: év

23 1957 december a Központi Szeminárium 8 kispapja: 6-10 év
1961 május 70 pap és 50 világi keresztény: 2-12 év. 1965 május 30 pap: 3-8 év 1971 május 4 regnumi pap és 2 világi vezető: 1-1,5 év 1972-ben 4 domonkos pap: 3-3 év

24 Kivégzett papok Kiss Szaléz ofm, 1946. október
Papp Ervin kispap, május Vezér Ferenc pálos, augusztus Zana Albert szalézi, május Sándor István szalézi, május

25 Meggyilkolt papok 1957-1964 között
Turchányi Egon érseki titkár, börtönben Brenner János káplán, orgyilkosság áldozata Kenyeres Lajos plébános, orgyilkosság áldozata Kovács Ferenc káplán, börtönben agyonverték Somogyvári Hetény ofm, börtönben agyonverték Szabó László káplán, orgyilkosság áldozata

26 Börtönben „csúcstartók”
Lénárd Ödön piarista 19 év 3 hónap Tabódy István szfv. em. 19 év Szigeti Imre domonkos 14 év

27 1977: VI. Pál pápa fogadja Kádár Jánost.
1964 - 1962 és 65 között a II. Vatikáni Zsinat résztvevőit a BM, az ÁEH és a KüM is megfigyeli-lehallgatja. A zsinati könyv 10 év késéssel jelenhet csak meg. 1964. szeptember: „Részleges megállapodás” aláírásával engedélyezik a püspöki székek betöltését. Az adminisztratív egyházüldözés „jogi keretek” között folyik tovább. 1977: VI. Pál pápa fogadja Kádár Jánost. Nagymarosi Ifjúsági Találkozó. (titkosrendőri felügyelet mellett)

28 -1988 1980. május: II. János Pál pápa ellen merényletet követ el a KGB bérgyilkosa. 1980. október: A római Magyarok Nagyasszonya kápolna felszentelése. 1982. II. János Pál pápa sürgeti a szerzetesrendek újraéledését. 1986. szeptember: Budapestre látogat Boldog Kalkuttai Teréz anya. 1988. március: Szendy József püspök nyíltan követeli az Egyház szabadságát.

29 1988-1989 1988: Katolikus Ifjúsági Vezetőképző indul.
1988: Megalakul a Cserkészszövetség és a Máltai Szeretetszolgálat. 1989: A lelkiségi mozgalmak és a MKPK találkozója. 1989 május: Taizé-i Találkozó Pécsett. 1989. augusztus: Működhetnek a szerzetesrendek.

30 1990 Törvény a vallásszabadságról.
Apostoli nuncius érkezik Budapestre. Katolikus műsorokat sugároz a MTV. Megsemmisítik a Mindszenty bíboros elleni 1949-ben hozott ítéletet. 1991. augusztus: II. János Pál pápa látogatása Magyarországon.