A fenntartható energetika hazai kihívásai

Az előadások a következő témára: "A fenntartható energetika hazai kihívásai"— Előadás másolata:

1 A fenntartható energetika hazai kihívásai
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János A fenntartható energetika hazai kihívásai Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság, Balatonszemes,

2 Tartalom Fenntartható energetika a világban.
Magyarország mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek. Fogyasztói energiaigények. Hazai adottságoknak megfelelő változások.

3 Fenntartható energetika
Napjainkban paradigma-váltás: fogyasztói társadalom helyett fenntartható (zöld, „harmonikus fogyasztású) társadalom. Fenntartható fejlődés: az ökonómia, az ökológia és a társadalmi teherviselés összhangja. Ezen belül a fenntartható energetika: Versenyképesség: minél kisebb költségű energiahordozó összetétel, környezet- és klímavédelem: a szennyezőanyagok minél kisebb globális (CO2) és lokális (SOx, NOx) kibocsátása; Ellátásbiztonság: több energiahordozóra épülő, arányos energiahordozó összetétel; harmonikus egysége („szentháromsága”).

4 Ok a környezeti szűkösség
A globális humán-ökológiai rendszer kilenc fizikai irányvonala: népességnövekedés, energiafogyasztás, globális felmelegedés, a sztratoszférikus ózonréteg károsodása, a mezőgazdasági termőterület szűkössége, a trópusi erdőirtás, az ivóvíz-szűkösség, a halállomány csökkenése, a biodiverzitás veszteségei [T. F. Homer-Dixon].

5 1. Világ Nagyságrendnyi társadalmi, gazdasági (köztük energetikai) különbségek: Népesség: 1900: 1,6 milliárd fő (0,7 milliárd fő ipari országok, 44 %), 2003: 6,0 milliárd fő (1,4 milliárd fő ipari országok, 23 %). GDP/fő.év: Országtól függően néhány száz USD/fő-től néhány tízezer USD/fő (két nagyságrend). Energiafogyasztás: Világátlag: 80 GJ/fő.év, Fekete Afrika: 13 GJ/fő.év, USA: 325 GJ/fő.év.

6 Világgazdaság Kétpólusú (Európa, USA; USA-SZU): kb. 1945-ig; 1990-ig,
Multipólusú: napjainkban (ország-csoportok). Multikulturális (Huntington: „civilizációk harca”): Protestáns (USA, Kanada, Ausztrália, Ny-Európa), katolikus (DNY- és Kö-Európa), ortodox (DK-Európa, Oroszország), Római katolikus (Dél-Amerika), Iszlám, Tao, buddhista, shinto, Hindu, Törzsi. Feltörekvő országok: Kína, India, Brazília, Mexikó, Dél-Afrikai Köztársaság. G-8, G-20, G-42. Regionális együttműködések, szerveződések. Centrum (Ny-Európa, K-USA, napjainkban K-Ázsia, Ny-USA), fejlett, első világ és periféria, fejletlen országok, harmadik világ „harca”.

7 Versenyképesség: tüzelőanyagok
Energiahordozó készletek „látható” véges mennyisége: szén (200 év), kőolaj (40-50 év, olajpalával 100 év), földgáz (40-50 (60-80?)) év, szénből mesterséges metán?), urán (U-235 (5 g/kg), év, jobb hasznosítással, atomenergia rendszerrel, más üzemanyaggal (Th-232→U-233)?), A tüzelőanyagok egymással való helyettesítése korlátozott. A szénhidrogének eloszlása egyenlőtlen: kőolaj (62 % arab országok, 12 % Oroszország), földgáz (40 % arab országok, 36 % Oroszország (+közép-ázsiai utódállamok)). A szén és urán eloszlása kiegyensúlyozottabb, de urán üzemanyag-előállítás csak néhány országban (USA, Oroszország, Anglia-Franciaország, Kína, India, Izrael, Dél-Afrikai Közt., Pakisztán) Ennek következtében a primer energiahordozók ára monoton növekszik: egyre drágább lelőhelyek kitermelése, az egyenlőtlen eloszlás miatt nemzetközi instabilitás (konfliktusok, terrorizmus), jövőben (?): környezet, szűkösség, erőszak.

8 Versenyképesség: megújuló energiaforrások
Napsugárzás: 5,4.106 EJ/év, Ebből levegőben, földön óceánon hővé alakul (47 %): 2, EJ/év, Rövid hullámon visszaverődik az űrbe (30 %): 1, EJ/év, Hidrológiai (elpárolgás, csapadék) ciklus (23 %): 1, EJ/év, Szél, hullámzás (<1 %): 11,7.103 EJ/év, Fotoszintézis (biomassza): 1, EJ/év, Óceán árapály: 93,6 EJ/év, Vulkánok, forró források: 9,36 EJ/év, Hővezetés a kőzetekben (átlag 30 km): 1, EJ/év. A világ jelenlegi primerenergia-felhasználása: 500 EJ/év, azaz a napenergia elvileg 5100-szor, szél 23-szor, a biomassza 2,5-ször több, mint a jelenlegi évi felhasználás. Akkor mi a probléma? 2/3 (tenger) : 1/3 (szárazföld), kicsi teljesítmény-sűrűség, nagy területigény, rendelkezésre állás (éjjel-nappal, fúj, nem fúj, termesztési ciklus). Az eddig ismert technológiák nem elég hatékonyak. Ennek következtében a megújuló energiaforrásokból előállított szekunder energiahordozók egyelőre drágábbak, mint a tüzelőanyagokból, a meglévő technológiákkal előállított.

9 Környezet- és klímavédelem
Globális felmelegedés: CO2 (vitatott?) Karbon-kibocsátású technológiák: (Tiszta) Szén: Hü=33,8 GJ/t, 3,66 t CO2 , 0,108 t/GJ; Kőolaj (C8H18): Hü=40 GJ/t, 3,09 t CO2, 0,077 t/GJ; Földgáz (CH4): Hü=49,5 GJ/t, 2,75 t CO2, 0,055 t/GJ. Karbon-mentes technológiák: Hidrogén: Hü=119,6 GJ/t, Atomerőművek, Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, geotermikus). DE az előállításukhoz, felépítésükhöz felhasznált (számított) fosszilis energia CO2-kibocsátása. Karbon-semleges (jogilag karbon-mentes): Másodlagos biomassza-technológiák (termesztésükhöz, energetikai felhasználásukhoz kevesebb CO2 kibocsátással járó fosszilis energiafelhasználás, mint ami eltüzelésükkel jár. Kommunális, ipari hulladék (kényszer). Harmadlagos technológiák (üzemanyag, hő és villamos energia, termékek (pl. takarmány) kombináció; hasznosítási cél 1 kg-ból 0,8 kg). Sztratoszférikus ózonréteg károsodása: üvegházhatású gázok (metán, fluor, stb.). Lokális környezetszennyezés (technológiailag megoldott, többletköltség?): Pernye (leválasztás), SOx (füstgáz-kéntelenítés), NOx (DENOX, fluid-tüzelés, katalizátor).

10 Ellátásbiztonság Arányos energiahordozó struktúra (fejlett országok növekvő importfüggése): Saját termelés (fosszilis, karbon-mentes), Import (primer, szekunder). A hazai primer energiahordozók előnyben részesítése! Forrásdiverzifikáció: Az import energiahordozók több forrásból való beszerzése (ha lehetséges). Készletezés, tartalék: A tárolható primerenergia (szén, földgáz, olaj) felhalmozása a kisebb fogyasztású időszakban (nyáron) a nagyfogyasztású időszakra (télre); A nem tárolható villamos energia (csúcs, menetrendtartó, alap) erőmű összetétele, szabályozhatósága, tartalékerőművek; A kevés tüzelőanyagot felhasználó atomerőművek (42 t fűtőelem-köteg (14 t üzemanyag)/440 MWeév), Együttműködő VER-k (kisebb tartalék), átviteli kapacitások növelése. Energiatakarékosság: Hatékonyabb (jobb hatásfokú) energiatermelés, Hatékony, takarékos energiafelhasználás.

11 Ellátásbiztonság Nagy egyenlőtlenségek a régiók között: ott van kevés forrás, ahol nagy a felhasználás, és ott van sok forrás, ahol kevés a felhasználás. A primerenergia-források messzebb, nehezebb körülmények között vannak, egyre hosszabbak a szállítási útvonalak. Egyre több szűk keresztmetszet (csővezetékek, tankerek, olajfinomítók, szakember-hiány!). Feltörekvő országok (Kína, India, Brazília, Mexikó) gyorsan fejlődő gazdaságainak energiaigénye jelentősen nő. Növekvő verseny → a nagy fogyasztók energiaellátásának egyre nagyobb része importból → importfüggőség → az ellátásbiztonság sérül. Nemzetközi feltételektől való erős függés (terrorizmus, politikai zsarolás, bizonytalan jövőbeli környezetvédelmi követelmények) → konfliktusok lehetősége. Nagy kereskedelmi szervezetek (pl. OPEC) által szervezett együttműködési szabályok.

12 Fenntartható energetika [EC] eszközei
Versenyképesség: versenyképes (legkisebb költségű) energiahordozó árak, amelynek eszközei: európai és országos energiahordozó piac, verseny, európai földgáz- és villamosenergia-hálózatok; az energiatermelés hatásfokának növelése, (CO2) „karbon-mentes” energetikai technológiák (tiszta szén, megújuló energiaforrások (alternatív tüzelőanyagok), nukleáris energia) alkalmazása kutatás-fejlesztéssel. Környezet- és klímavédelem: a globális CO2 (és lokális káros anyag) kibocsátás csökkentése, amelynek eszközei: CO2-emisszió nemzetközi kereskedelme; energiahatékonyság javítása a hatékonyabb energiaigényekkel, jobb hatásfokú vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel; („karbon-mentes”) megújuló energiaforrások (alternatív tüzelőanyagok) és nukleáris energia alkalmazása kutatás-fejlesztéssel. Ellátásbiztonság: a (hazai és import) energiahordozók arányossága, amelynek eszközei: egységes EU és ehhez illeszkedő hazai energiapolitika, nemzetközi párbeszéd; beszerzési források diverzifikálása, a hazai (és EU) források előnyben részesítése; európai készletgazdálkodás (olaj, földgáz), energiatárolás.

13 Felzárkózó és fenntartható energetika
Felzárkózó (fogyasztói?) Energiaigények [%/év] Feltörekvő gazdaságok (3-3,5 milliárd fő) Meddig és mivel? Tüzelőanyagok véges mennyisége, Megújuló energiaforrások, Új technológiák? Lassú átállás a fenntartható fejlődésre. Hogyan változik a társadalom értékrendje a fenntarthatóság elfogadása szempontjából? Fenntartható Energiaigények (? %/év) Fejlett gazdaságok (1,4 milliárd fő) Mivel? Energiahatékonyság (termelés, felhasználás), Megújuló energiaforrások, Új technológiák? Társadalom fejlettsége, értékrendje egyre jobban elfogadja a fenntarthatóság szempontjait?

14 Felzárkózó és fenntartható energetika
A fosszilis energiahordozók felhasználásának növekedése; A megújuló energiaforrások hasznosítására különböző adottságok az egyes országokban. Az energiahatékonyság javulása a szakmakultúra fejlődésével együtt jár; Új technológiák? Fenntartható A karbon-mentes energetikai technológiák (megújuló energiaforrások) részarányának növekedése; Az energiahatékonyság javítható, mert a szakmakultúra megvan; Új technológiák?

15 2. Magyarország Az energetika három területe (a szekunder energiahordozók) szerint: Hő (Mo: földgáz), Villamos energia (Mo: földgáz, nukleáris, szén), Üzemanyag (Mo: kőolaj). 2006. [EU Energy in Figures 2009, Hungary] Primerenergia-felhasználás, Végenergia-felhasználás, Szekunderenergia-felhasználás, Végenergia-felhasználás szektoronként, Szén-dioxid kibocsátás. Számított mérleg: Primer-tüzelőanyag villamos energia-nem energetikai=vég Primer-hő átalakítás vesztesége nincs figyelembe véve.

16 Magyarország szekunderenergia-felhasználása [PJ] (%) 2006-ban
Tüzelőanyag Termelt E Hatásfok Tüzelőanyag E Hő Üzemanyag Primer-vég eltérés Szilárd 25,21 (20) 0,30 84,02 (21) 27,7 (6) 18,02 Olaj 1,68 (1) 0,33 5,68 (1) 11,9 (3) 195,93 114,07 Földgáz 47,7 (37) 0,34 136,29 (35) 301,88 (71) 41,5 Nukleáris 48,46 (38) 145,38 (37) Villamos energia Megújulók 5,71 (4) 0,28 20,39 (5) 32,86 (8) Egyéb 0,14 -27,1 Hő, ipari hulladék 52,68 (12) Szállítási veszteség -9,44 (-7) Nem energetikai -99,87 Összes (%) 128,9 (17) 391,76 (34) 427,02 (57) 195,93 (26) 46,62 (4) Veszteség - 262,86

17 Magyarország végenergia-felhasználása [PJ] szektoronként 2006-ban
PJ/év Részarány [%] Ipar 145,39 19,4 Közlekedés 195,93 26 Háztartások 258,84 34,6 Mezőgazdaság 17,56 2 Szolgáltatás, stb 134,38 18 Összes 750,3 52,6 %

18 Magyarország CO2-kibocsátása [Mt] 2006-ban 61 Mt/év
Tüzelőanyag Villamos energia Hő Üzemanyag Összes Szilárd 9,14 3,01 12,15 Olaj 0,44 0,92 15,13 16,49 Földgáz 7,57 16,77 24,34 Nukleáris Megújulók Egyéb - Hő, ipari hulladék Összes (%) 17,15 (32) 20,7 (39) 15,13 (29) 52,98 (100)

19 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek?
Versenyképesség A hazai villamosenergia-rendszer (VER) része az UCPE-nek, a földgáz-hálózat egy irányból, Oroszországból kapja a gázt, az osztrák csatlakozás kisegítő jellegű. A földgáz- és villamosenergia-piac jogilag liberalizált, de az egyirányú beszállítás (földgáz), ill. az erőmű összetétele, kapacitása és import (VER) miatt a verseny korlátozott, miközben a hazai piac mérete túl kicsi. A villamosenergia-termelés átlagos hatásfoka 33 %, a kapcsoltan termelt hővel együtt 37 %. A hőtermelés hatásfoka – a tüzelőanyagtól és a kazán állapotától függően – % között változhat. A hő árát alapvetően (80 %-ban), a termelt villamos energia átlagárát részben (35 %-ban) a hosszú távon legjobb használati értékű, legkisebb CO2-kibocsátású, ezért legdrágább földgáz ára határozza meg, mert részaránya a hőtermelésben (a távhő 75 %-val együtt) 80 %, a villamosenergia-termelésben 2008-ban 39 %. Az üzemanyag ára kb. 70 % adótartalommal bír (EU gyakorlat), különbség az adók számában (több) és a felhasználásban (nem csak közlekedésre fordítják) van.

20 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek?
Környezet- és klímavédelem Egyelőre államilag kiosztott CO2-kvóták. A fűtési hő a háztartások és szolgáltatások (52,6 %) energiafelhasználásának %-át teszi ki. Az épületek szigetelése nem megfelelő, a fűtés hőigénye, hőfelhasználása pazarló. A távhő részaránya – nemzetközi összehasonlításban is – jelentős (lakások 16 %-a), a távhőrendszerekben (az elmúlt húsz évben) számos, döntően földgáz-alapú kapcsolt (gázmotoros (>500 MWe) és gázturbinás (>800 MWe)) egység létesült. A villamosenergia-termelésben a karbon-mentes (nukleáris+megújuló) részaránya a primerenergiában 18 %, a termelt villamos energiában 42 %. A hőtermelésben a karbon-mentes (megújulók) részarány a végenergiában (a hőtermelés tüzelőanyagában) mindössze 8 %. Az üzemanyagoknál nem mérhető a bekevert, karbon-semleges bio-alkohol és bio-dízel mennyisége.

21 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek?
Ellátásbiztonság Nincs egységes EU energiapolitika, s valószínűleg rövid időn belül nem is lesz. A hazai energiapolitika nem részesíti előnyben a hazai energiahordozókat. A primer energiahordozók arányossága jelentősen sérült (földgáz 41 %, főleg fűtési hő 80 %), egyre nagyobb mértékű, s így egyre kockázatosabb függés a GAZPROM-tól. A kőolaj és üzemanyag készletek, valamint a tárolt földgáz mennyisége megfelel az EU irányelveknek. A VER erőművek tartaléktartási követelményei közel megfelelnek az UCPTE előírásainak, miközben az erőművek összetétele a szabályozhatóság szempontjából kedvezőtlen.

22 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek?
A hazai energetika jelenlegi energiahordozó összetétele nem felel meg a fenntartható energetika követelményeinek, mert Versenyképesség: a primer és szekunder energiahordozók összetétele a kívánatosnál drágább energiaellátást eredményez; Környezet- és klímavédelem: a karbon-mentes technológiák részaránya a lehetségesnél jóval kisebb, Energiaellátás biztonsága: a földgáz nagy részaránya miatt sérült. Ezért a fenntartható energetika követelményei csak a primer (főleg földgáz) és szekunder (főleg hő) energiahordozók arányainak jövőbeli megváltoztatásával elégíthetők ki.

23 A kívánatos módosítások
A fenntartható energetika követelményeit hatékonyabb energiaigényekkel (kisebb primerenergia-felhasználás), a hazai primer energiahordozókra jobban alapozó (ellátásbiztonság javítása), karbon-mentes, -semleges (környezet- és klímavédelem), hatékonyabb hő- és villamosenergia-termelő technológiákkal (kisebb primerenergia-felhasználás) lehet kielégíteni, aminek következménye a felhasznált földgáz mennyiségének, részarányának csökkenése (a versenyképesség és ellátásbiztonság javulása).

24 3. Fogyasztói energiaigények
A fogyasztó mindig teljesítményt igényel, amit energiaként tartunk nyilván, számolunk el (teljesítmény- és energiagazdálkodás) Szekunder energiahordozók: Hő (tüzelőanyag): helyiségfűtés (t<100 oC), (-hűtés (légkondicionálás)) használati melegvíz, főzés, ipari-technológiai (t>100 oC). Villamos energia: világítás, információtechnika, hajtás (vasút, villamos (troli), ipari berendezések), hűtés (légkondicionálás, fagyasztás), (helyiségfűtés (pl. Norvégia 80 %-ban, de 98 %-ban vízerőművekben előállított villamos energia), ipari-technológiai). Üzemanyag: hajtás (belsőégésű motorok, gázturbina).

25 Hő: térfűtés Helyiségfűtés → fogyasztói szokások:
Milyen belső hőmérsékletet tartunk (tb=20±2 oC), de ettől eltérő is lehet. (Mérsékelt, hideg égöv) a fűtési szezon időtartama eltérő,milyen hőmérséklettől fűtünk? távhő< 12 oC, földgáz <15 oC, De országonként is eltérő. Fűtési mód: egyedi, központi, távfűtés. Hőigény → építési kultúra: az épület tájolása, nyílászárók, szigetelés → „energiatakarékos” épületek, fűtési mód, szellőzés.

26 Hő: egyéb hő Használati melegvíz (>45 oC) → fogyasztói szokások:
fürdés, zuhanyozás, mosogatás, takarékosabb vízfelhasználás (l/főnap). Főzés → fogyasztói szokások: családi, étterem, előkészített ételek. Ipari technológia → szakmakultúra: Hőigény: hatékonyabb (kisebb energiaigényű) technológiák, hulladékhő- és hulladékvíz-visszanyerés, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés (alap) és kazán (csúcs hőforrás) kooperációja, üzemeltetés színvonala, szakmakultúra.

27 Villamos energia Világítás, információtechnika („szórakoztató” elektronika) → fogyasztói szokások (de <10 %): technológiaváltás → energiatakarékos égők (világítótestek követése), egyre kisebb fogyasztású berendezések, de készenléti állapot (kapcsold ki). Hajtás-közlekedés: → kooperatívabb társadalom Az egyéni közlekedésről „átállás” a városi vagy, távolsági tömegközlekedésre. De ehhez megfelelő infrastruktúra és színvonal szükséges. Hűtés → fogyasztói szokások: légkondicionálás (tb=22 oC), milyen hőmérséklettől, fagyasztás (élelmiszerek, -35 oC-ig), ipari technológiák (pl. gázok cseppfolyósítása, -180 oC-ig).

28 Üzemanyag Közlekedés → fogyasztói szokások, kultúra:
régi városok, közlekedésre egyre kevésbé alkalmas belső részekkel, egyedi (személygépkocsi) vagy tömeg-, városi (metro, villamos, busz, megfelelő utak) vagy távolsági (autópálya, vasút, légi). Takarékosabb üzemanyag-fogyasztás → kultúra: kisebb méretű, -fogyasztású gépkocsik, ezek vásárlása közlekedésszervezés (GPS, információk), parkolási lehetőségek, vezetési kultúra megváltozása. Társadalmi hatás: elővárosok, naponta közlekedés a nagyvárosba, a nagyvárosban üzleti negyedek kialakulása, belső lakónegyedek csökkenése.

29 4. Hazai adottságoknak megfelelő változások Térfűtés
Fajlagos fűtési energiaigények: hazai átlag: kWhth/m2év ( MJ/m2év), nyugat-európai átlag: kWhth/m2év ( MJ/m2év), hazai biomassza forrásból kielégíthető (40 kWhth/m2év (140 MJ/m2év), passzív ház <15 kWhth/m2év (54 MJ/m2év). Szükséges átalakítások: szigetelés (tető és pince is), nyílászárók cseréje, kisebb hőteljesítményű, szabályozható, saját fogyasztói méréssel ellátott fűtési rendszer, új szellőzés. Lakásonként 1,5 millió Ft, kb. 2,5 millió lakással számolva 3, (billiárd) Ft. Új épületeknél megfelelő tájolás, a megszokottól eltérő házformák. Távhőnél a hőforrás és a távvezeték-hálózat illesztése a kisebb hőigényekhez is. Jelenleg részleges átalakítás, nem érezhető a hőforrás földgáz-megtakarítása, de túl sok nyitott ablak.

30 Következmény: kisebb hőigény, rövidebb fűtési szezon
Következmény: kisebb hőigény, rövidebb fűtési szezon! Lakossági elfogadtatás?

31 Földgáz kiváltás új fűtési technológiákkal
Egyedi fűtés: mezőgazdasági melléktermékekből biomassza-pellet melegvíz-kazánok, földhő-hasznosítás hőszivattyúval. Meglévő földgázkazánnal (csúcsigények) kooperáció. Feltétele: a többlet villamos energia karbonmentes technológiákkal! Távfűtés: A földgáz tüzelőanyagú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés ma már nem ad földgáz-megtakarítást, ezért a közvetlen villamosenergia-termelés (ηE>55 %) és egyedi földgázfűtés (ηQ>90 %) energetikailag kedvezőbb (kevesebb veszteség)! A szén, mezőgazdasági és állattenyésztési melléktermékekből (másodlagos biomassza) és válogatott (szelektíven gyűjtött) kommunális hulladékból (harmadlagos biomassza, környezetvédelmi kényszer) a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés tüzelőanyag-megtakarítást eredményez; → Lakossági elfogadtatás? Geotermikus kút távfűtésre (> 2 km), hmv-re (>1 km). Ezért a távhő olcsóbbá válik (kooperáció a meglévő földgázkazánokkal), a kiépült kapacitás hasznosul! Használati melegvíz: Napkollektoros hmv termelés + boiler (földgáz vagy villamos energia) kooperációja.

32 Villamosenergia-termelés (földgázfelhasználás csökkentés)
Karbon (CO2) mentes, semleges villamosenergia-termelő erőművek: atomerőmű (Paks ig meghosszabbítva, 3. generációs létesítése (2020?) vizsgálat alatt), Szélerőmű ( MW), Vízerőmű (szivattyús tározós), kooperáció a szomszédokkal (Szlovákia, Ausztria) + megfelelő teljesítményű határkeresztező átviteli kapacitások, Másodlagos és harmadlagos biomassza fűtőerőművekben kapcsolt villamos energia. Jobb hatásfokú fosszilis erőművek: Menetrendtartó hazai szénre épült erőművek (ηE>42 %) felkészülve a CCS technológiára; Menetrendtartó új (ηE>55 %), kombinált gáz-gőz erőművek; 200 MW-os blokkok kiegészítése gázturbinával (ηE>50 %).

33 Energiahatékonyság Fűtési hő csökkentése.
Villamosenergia-felhasználás csökkentése: Világítás, szórakoztató elektronika <10 %, Közlekedés: akkumulátor hajtású személygépkocsik → karbon-mentes villamosenergia-felhasználás növekedése! Szállítási veszteségek csökkentése: decentralizált kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, intelligens hálózatok, fogyasztók (lakosság?) vezérelt felhasználással (tarifákkal). A villamos energia tárolása (szivattyús tározós, levegő-tározós) mellett jó akkumulátor! Üzemanyag csökkentése: Közlekedési szokások megváltoztatása. Új „üzemanyag” (hidrogén, villamos energia).

34 Köszönöm a figyelmet!