Kooperatív tanulási módszer

Az előadások a következő témára: "Kooperatív tanulási módszer"— Előadás másolata:

1 Kooperatív tanulási módszer

2 Mi a kooperatív tanulás?
A kooperatív tanulás nem csoportmunka Kooperatív tanulásról beszélhetünk, ha a következő négy alapelv teljesül: Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció

3 A kooperatív tanulás jellemzői
Nem a tanár a tudás forrása (frontális) , hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit közösen megtanuljanak Együttműködő készség fejlesztését tartja szem előtt Egyenlő esélyt biztosít minden gyerek számára függetlenül tudás szintjüktől, etnikumuktól, nemüktől Közösségépítő szerepe is van A csoport tagjainak aktív részvételét teszi lehetővé

4 6 kulcsfogalom Csoport Kooperatív tanulásszervezés
Együttműködési szándék Együttműködési készség Alapelvek Módszerek

5 Csoport A csoport lehet: Heterogén vagy Homogén csoport
Módszerek csoportalakításra 4 tagú csoport ajánlott a szakértők szerint

6 Kooperatív tanulásszervezés
Amire oda kell figyelnünk: Az asztalok-padok elrendezése (4-es csoport alkotására alkalmas legyen, mindenki számára látható legyen a tábla) Eszközök előkészítése az óra-tevékenység előtt Csendjel

7 Együttműködési szándék
Az együttműködés fenntartásához használt módok: Közösségépítés Kooperatív feladatok Jutalmazási/értékelési rendszer

8 Alkalmazhatóság Minden tanórán alkalmazható
A tanóra minden részében használható Több felkészülést, kidolgozottabb munkatervet igényel Nem minden pedagógiai cél elérésében alkalmazható Nem kell új iskolát alapítani, egyetlen tanár is alkalmazhatja Nem szükséges hozzá megfizethetetlen eszközkészlet

9 Negatív oldalai Vannak esetek mikor nem alkalmayható
( például tehetséggondozásra) Komplex tervezést igényel és több didaktikai eszközt A terv nem módsoítható tanóra közben, nem rugalamas

10 Néhány kooperatív tanulási módszer
Gondolkodó kalapok Szemafor Szerepjáték Kerekasztal Kvartett Három megy, egy marad Ablak Belső kör, külső kör Gyors léptek Mozaik

11 Ablak módszer A résztvevők, 3-4 es csoportokban, egy –egy feladatlapon dolgoznak: vagy Az első lépésben a résztvevők felsorolják gondolataikat a témával kapcsolatban az 1, 2, 3, 4-eshez. A következő lépésben a vélemények cseréje valósul meg.A felsorolt gondolatok közül konszenzus alapján kiválasztanak 3-at melyet a legfontosabbank tartanak.(ezek kerülnek a lap közepén szereplő ablakba) A kiválasztott gondolatok felkerülnek a táblára, majd ezek közös megvitatása következik.

12 Fürt módszer A fürt módszer egy típusa a brainstormingnak. Előnye, hogy segít megjeleníteni grafikusan az összefüggéseket , a logikai kapcsolatokat a téma fogalmai és gondolatai között. Felírunk egy témát vagy egy szót (melyről szeretnénk többet megtudni) a tábla vagy egy lap közepére. Feljegyezzük az összes témával, szóval kapcsolatos ismeretet, gondolatot, összekötve ezeket a megadott szóval. A felírt gondolatok között is összefüggéseket keresünk, összekötjük őket vonalakkal. Addig folytatjuk, míg kimerítjük a témát, vagy míg letelik a foglakozásra szánt időnk.

13 Belső kör, külső kör A résztvevők két koncentrikus körben rendeződnek el A külső és belső kör tagjai egymással szemben állnak Az aktuális párok megbeszélnek egy adott témát (amit a pedagógus javasolt), ezután a külső kör tagjai egy lépést tesznek jobbra, ezáltal új párt kapnak A témát megbeszélik az új párral Ismételhető többször, a célkitűzésektől függően

14 Gyors léptek A gyors léptek módszer véleményeket ütköztet, egy témát több oldalról dolgoz fel. A módszer lényege a vélemények cseréje. A résztvevők három csoportra oszlanak. Minden csoport kap egy lapot, melyen szerepel a téma egy feldolgozása egy adott szempontból.Minden tagja a csoportnak feljegyzi a poszterre a gondolatait, kérdéseit a témáról. A következő lépésben, minden csoport átül egy másik csoport poszteréhez, ahol a téma egy másik szempontból való bemutatása szerpel. A csoport tagjai itt is kifejtik gondolataikat a témával kapcsolatban. A csoportok addig folytatják mozgásukat, míg eljutnak eredeti helyükre. A résztvevők ezután felolvassák az elkészült posztereket, összesítik a különböző nézőpontok szerint, kiemelik a legfontosabb gondolatokat.

15 Szakértői mozaik Egy szakértői lapot állítunk össze, melyen 4-5 téma szerepel a csoportok számára. 4-es, 5-ös csoportokat képzünk, majd a csoportok minden tagjához rendelünk egy számot 1-4-ig (vagy 5-ig). A csoporton belül, minden tag kap egy témát a fenti listáról Az azonos számmal rendelkező tagok - az adott téma szakértői- összegyűlnek, hogy megbeszéljék a kapott témát. A kapott anyagok segítségével megbeszélik a témát. Azt a módot is kidolgozzák, mely segítségével a szakértők az ismeretetket átadják. A szakértők visszatérnek eredeti csoportjukhoz és bemutatják a csoport többi tagjának a tanult ismereteket. Lehetőség van kérdések feltételére is, melyeket a szakértő válaszol meg. A csoportok bemutatják eredmémnyeiket.

16 Füllentős A résztvevőket 4-es csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy A4-es lapot, melyet 4 egyenlő részre tépünk. Minden kapot lapot megszámozunk, 1-4-ig, ezek lesznek a szavazó lapok. Minden csoport megfogalamaz 4 kijelentést egy adott témával kapcsolatban, melyek közül 3 igaz és egy hamis.A kijelentéseket felírják a kapott lapokra. A csapatok felmutatják a kijelentéseket é többi csapat pedig ki kell találja, melyi kijelentés hamis. Fel kell mutatniuk a hamis kijelentés számát. A csoport, amelyik a kijelentéseket fogalamzta meg elfogadja vagy elutasítja a válaszokat, majd meg is indokolja válaszát. (miért igaz, illetve hamis a válasz).

17 Színes kalapok módszere
Eszközként 6 kalapot használunk, melyek különböző hozzáállást képviselnek az adott témában , az alábbiak szerint: Fehér kalap: objektív és semleges Piros kalap: Az érzelmeknek és a képzeletnek szabad utat enged Fekete kalap: pesszimista, negatív Sárga kalap: pozitív és konstruktív Zöld kalap: új gondolatokat fejez ki, kreatív Kék kalap: Kontroll alatt tartja a gondolati folyamatot. 6-os csoportokat alkotunk, minden tag különböző színű kalapot kap. A csoport tagjai együttműködnek a feladat megoldásában, kalapjuk színét (viszonyulásukat a témához) figyelembe véve.

18 Jelzőlámpa A résztvevők, 4-es csoportokban (melyeket véletlenszerűen választunk meg) egy adott témát dolgoznak fel. A csoport gondolataikat, ismereteiket feljegyzik Minden csoport kap egy jelyőlámpát kartonból (piros, sárga, zöld színekkel) A pedagógus felolvassa a csoportok által feljegyzetteket és kéri a csoportok véleményét a feljegyzettekről. Minden csoport szavaz a kapott jelzőlámpával. Zöldet mutat, ha egyetért, pirosat, ha nem és sárgát, ha vannak kérdései. A gondolatok vagy ismeretek, melyek meg lettek szavazva felkerülnek a táblára vagy egy poszterre.

19 Szerepjáték A szerepjáték egy helyzet szimulációja, melyben a szereplők, számukra ismeretlen helyzetekbe kerülnek, ez által jobban megértik az illető helyzetet és a benne szereplőket. A szerepjáték után hasznos a történtek átbeszélése a szereplők és a megfigyelők szempontjából.

20 Kóborlás a teremben A gyerekek 3-4-es csoportokaban dolgoznak egy olyan feladaton, melynek van egy végterméke (pl. egy poszter) A termékeket (posztereket) kiállítjuk a teremben A csoportok körbejárják a termet, megtekintik a kifüggesztett munkákat, megjegyzésket fűznek hozzájuk. A teremben való kóborlás után a csoportok elemzik saját munkájukat és megbeszélik a kapott véleményeket.

21 Kerekasztal A pedagógus javasol egy olyan témát-feladatot, melynek több megoldása-válasza van A pedagógus elindít egy listát, melyre minden résztvevő felírja válaszát-megoldását a feladatra. Miután a lista mindenkihez eljutott, a pedagógus összesíti a résztvevők által adott válaszokat(megoldásokat).

22 Diák kvartett A kvartett módszer lépései:
A gyerekek 4-es csoportokban dolgoznak Minden csoporttag kap egy sorszámot A pedagógus bemutatja a megoldandó feladatot A csoportok minden résztvevője elsajátítja a feladat megoldását A pedagógus választ egy sorszámot, az adott sorszámú csoporttag, minden csoportból, bemutaja a feladat megoldását.

23 Három megy, egy marad A résztvevők 4-es csoportokban dolgoznak
A feladat megoldása után hárman a csoport tagjai közül a szomszéd csoporthoz ül át, egy tag viszont marad csoportjánál, hogy bemutassa a feladat megoldását. Miután a 3 csoporttag visszaül eredeti csoportjához, a ciklust megismételjük, de egy másik csoporttag marad az asztalnál, bemutatni a feladatot. Addig ismételjük a tevékenységet, míg minden csoporttag volt a bemutató szerepében.

24 Beszélő korongok Megadjuk a témát, amiről beszélni szeretnénk
Minden résztvevő kap egy meghatározott számú korongot (2-3 darabot). Ha egy résztvevő hozzá akar szólni a témához egy korongot helyez el az asztalra. Minden résztvevő korongja az asztalra kell kerüljön, vagyis minden résztvevő annyiszor kell hozzá szóljon a témához, ahány korongja van. Ha egy résztvevő korongjai elfogynak, többet nem szólhet hozzá a témához.

25 Indián beszélgetés A módszer lényege, hogy a csoport tagjai, mielőtt elmondanák véleményüket a témáról, össze kell foglalják a csoport többi tagja által elmondottakat. A módszer erőssége, hogy a csoport minden tagjának figyelnie kell a többiekre, valamint a visszacsatolás is megvalósul, az által, hogy kiderül mennyire volt érthető és világos a tagok által elmondott információ.

26 Kíváncsi riporter A csoport egy adott témán dolgozik
Minden csoportból egy tag információkat gyűjt a többi csoporttól. A kíváncsi riporter visszatér csoportjához, megosztja a csoport többi tagjával a megszerzett információkat, mellyel hozzájárul a feladat megoldásához.

27 Konkrét példa Szakértők: Mit kell tenni mikor egy diák AIDS-es lesz?
Szakértői mozaik Mit kell tenni mikor egy diák AIDS-es lesz? Szakértők: Iskolaigazgató Szülő Orvos Osztályfőnök Szakértőcsoportban megbeszélik és felkészülnek, majd mindenki visszatér saját csoportjához és megtanítja a többieknek, amit tanult.

28 Egyszerű csoportalakítási módszerek
irányított csoportok Nevekkel ellátott puzzle Nevekkel ellátott kártyák véletlenszerű csoportok Kártyák Számozott kártyák Szimbólumokat tartalmazó kártyák Puzzle Sorozatok család

29 Könyvészet Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, Ökonet KFT Kiadó, Budapest, 2001 P. Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv, Alexandra Kiadó, Pécs, 2007 *** Együtt-működik, Kooperatív foglalkozástervek osztály, FüPI Kiadó, Budapest, 2004 *** Együtt-működik, Kooperatív foglalkozástervek osztály, FüPI Kiadó, Budapest, 2004 Baranyai Tünde, Tempfli Gabriella: Kooperatív módszerek bevezetésének lehetőségei a matematika órákon, 2o1o, Státus Kiadó, Csíkszereda