Szalkai Gábor A járások kialakításának módszertani lehetőségei

Az előadások a következő témára: "Szalkai Gábor A járások kialakításának módszertani lehetőségei"— Előadás másolata:

1 Szalkai Gábor A járások kialakításának módszertani lehetőségei
ELTE TTK, Regionális Tudományi Tanszék

2 Peremfeltételek megyehatárok sérthetetlensége
Budapest figyelmen kívül hagyása a járások lehetséges száma 100 és 400 között folyamatosan változtatható, paraméterezhető dinamikus modellek „települési igények” kevés térkapcsolati mutató népszámlálási adatok 10 évesek elérhetőség (szinte) csak közúti modell alapján állami adatszolgáltatás akadozása

3 Módszertani alapok 1.) központok sorrendjének meghatározása
2.) központok kiválasztása 3.) központokhoz tartozó körzetek kijelölése

4 Bibó féle alapelvek - optimális megközelíthetőség
- egységek arányosságának elve (elsősorban népességi szempontból) - igazgatási területrendezés egységének elve (egy központban legyen intézhető minden ügy) - alsóbb és felsőbb szintű területi egységek egymásba illeszthetőségének elve - a célszerű területi hovatartozás szintenkénti eltérése és összeütközése (magasabb központba is a legjobb eljutást kellene biztosítani, de az ellentétben állhat az egymásba illeszthetőséggel) - súlypontok váltakozásának elve (egymás melletti szintek nem lehetnek egyformán erősek)

5 Központok kijelölése 1.) központsorrend meghatározása
a települések népessége a településekhez rendelhető ingázási volumen a kereskedelmi egységekkel való ellátottság (nem napi igények) a meglévő közfunkciók száma (15 mutató alapján)

6 Kereskedelmi egységekkel való ellátottság
állatgyógyászati termékek üzleteinek száma bútor-, háztartási-cikk- és világítástechnikai szaküzletek száma egyéb iparcikk-szaküzletek száma elektromos háztartási készülékek szaküzleteinek száma festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteinek száma gépjárműalkatrész-szaküzletek száma gépjármű-szaküzletek száma használtcikk-szaküzletek száma kölcsönzőhelyek száma összesen motorkerékpár- és alkatrészszaküzletek száma nagykereskedelmi raktárak száma összesen

7 Közigazgatási funkciók
önálló jegyzőségi, illetve körjegyzőségi központok ÁFSZ Munkaügyi Központok földhivatalok NAV kirendeltségek OEP kirendeltségek Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság kirendeltségei Állami Népegészség-ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kirendeltségei Magyar Államkincstár kirendeltségei elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört gyakorló (körzetközponti) települések rendőrkapitányságok hivatásos önkormányzati tűzoltóságok bíróságok ügyészségek gyámhivatalok okmányirodák

8 Közigazgatási funkciók

9 Módszertani kérdések 1.) központok sorrendjének meghatározása 2.) központok kiválasztása 3.) központokhoz tartozó körzetek kijelölése Bibói elvek szerint, optimális megközelíthetőség alapján legkisebb „lehetséges” járásméret kérdése

10

11 Módszertani kérdések 2.) központok kiválasztása
legkisebb „lehetséges” járásméret kérdése 20, 25, 30, 40 km (perces?) maximális ingázási távolság

12 Távolság a városoktól A városoktól 267 település van 20 km-nél távolabb, itt 168 ezer ember él

13 Járásközpontok: miből lehet válogatni?
Vámosmikola, Galgamácsa, Rakaca, Tiszabecs

14 2.) Központok kiválasztása
20, 25, 30, 40 km-es maximális ingázási távolság központ kiválasztó almodulok: csak hierarchikusan tesztelő modell : addig választja ki a központokat, amíg minden település egy központ x km-es vonzáskörzetébe kerül visszatesztelő (elérhetőség optimalizáló) modell: az x km teljesítéséhez szükséges településeket hagyja bent, „tekintet nélkül” azok településhierarchiában elfoglalt helyzetére hibrid modell: visszatesztelő modul, korlátozott kiejtéssel a lehetséges tudományos megoldás: az ellátandó népességszámmal súlyozott utazási távolság minimalizálása

15 Eltérés a modellek között

16 20 km

17 25 km

18 30 km

19 40 km

20 3. A központokhoz tartozó körzetek kijelölése
elérhetőségi adatok alapján ennek korrekciója a munkavállalási célú ingázással

21 Ingázási céltelepülések, 2001

22 A központokhoz tartozó körzetek kijelölése
elérhetőségi adatok alapján elérhetőség korrekciója a munkavállalási célú ingázással manuális ellenőrzés tömegközlekedési kapcsolatok

23 Áttekintő adatok /átlagértékek/

24 Áttekintő adatok

25 20 km Járásszám: 325 – átlagnépesség: 25,6 ezer Átlagos távolság 9,9 km Átlagos eljutási idő 11,1 perc

26 30 km Járásszám: 161 – átlagnépesség: 51,8 ezer Átlagos távolság 14,1 km Átlagos eljutási idő 15,5 perc

27 40 km Járásszám: 105 – átlagnépesség: 79,4 ezer Átlagos távolság 18,0 km Átlagos eljutási idő 19,6 perc

28 Az első döntés kiépítettség – költségalapú központkijelölés
A Kormány 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozata a járások kialakításáról „A járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél”

29 Járás 160

30 A közfunkciók és a településszámok összefüggése
Meglevő közfunkciók száma Települések száma Települések aggregált száma 15 23 14 6 29 13 58 12 30 88 11 7 95 10 9 104 110 8 119 128 16 144 5 174 4 82 256 3 269 2 102 371 1 1481 1852 1302 3154

31 Járás 160 – a járásközpontok távolsága
8 település: 40 km felett +119 település: 30 km felett

32 Járás175: A legközelebbi központ másik járásban – távolság a saját központhoz
Tállya (Gönci járás), Szerencshez 22 km-el közelebb

33 Átlagos utazási távolság a központba
Járás 175 – jellemzők legnagyobb kimaradó népességű: Budaörs (30 ezer fő) legtöbb közfunkcióval rendelkező kimaradó: Dorog (12 közfunkció) súlyozott utazási távolság: Gönci járás (18 km), Debreceni járás (1 km) legnagyobb népességű járás: Miskolci 251 ezer fő legkisebb népességű járás: Bélapátfalvi 8800 fő Átlagos utazási távolság a központba súlyozott átlag súlyozatlan átlag járás 160 7,4 15,0 járás 175 6,9 14,6 kistérség 175 (174) 7,1 14,5

34 A járás160 és járás175 eltérései

35 A KSH175 és a járás175 eltérései

36 A KSH175 és a járás175 eltérései

37 A legközelebbi központ másik megyében – távolság a saját központhoz
Egyek (Balmazújvárosi járás <40 km; Tiszafüred 13 km)