Energetikai gazdaságtan

Az előadások a következő témára: "Energetikai gazdaságtan"— Előadás másolata:

1 Energetikai gazdaságtan
Energiapiacok, energiakereskedelem I.

2 Tartalom Az energiapiacok jellemzői Energetikai trendek és tendenciák
A hazai földgázpiac működése Árampiaci kitekintés Jövőbeli kilátások Orientációs kérdések

3 Energiapiacok Energiahordozó, energia: termék  saját piac
Pl. olaj, szén, földgáz, áram, távhő, hidrogén, PB gáz, stb. Az áram és a földgáz speciális termékek, mert: Hálózatos iparág  regionális piacok Magas beruházási költségek  magas belépési korlátok Piacukon gyakran kialakulnak természetes monopóliumok  vertikálisan integrált vállalatok Stratégiai fontosságú iparág a gazdaság számára Szabályozás keretrendszerét a politikai döntéshozók saját érdekükben megváltoztathatjákkockázat a beruházóknak Egyes termékeknek nincs helyettesítője, fogyasztásukból azonban még nem fizetés esetén sem zárhatók ki adott felhasználók Termékek fogyasztásában jelentős szerepe van a szezonalitásnak

4 Energiapiacok Cél: verseny megteremtése az energiapiacon Feltételei:
Társadalmat érő veszteségek ↓, gazdaság versenyképessége ↑ Feltételei: „végtelen számú” (kellően sok) eladó és vevő, ne legyenek tranzakciós költségek, homogén termék struktúra, egyértelmű piaci szabályok, érvényesül a tranzitív preferencia, átláthatóság, hozzáférhetőség, tökéletes informáltság Eredmények: gazdasági és műszaki hatékonyság javulás, innováció árverseny, meggátolja az árak elszabadulását szolgáltatási színvonal javulás idézhet elő

5 Globális trendek I. Globális energia igényének növekedése

6 Globális trendek II. XX. század: az olajkorszaka, a XXI. század a gázé lesz? Palagáz forradalom  US gáz ár ↓  globális szén ár ↓ LNG kereskedelem fellendülése Növekvő igények prognosztizáltak világszerte Kontinentális gázárak elszakadása

7 Globális trendek III. Olaj árak emelkedése

8 Globális trendek IV. Megújulók rohamos térnyerése

9 Kontinentális trendek
Legfőbb tényezők: Csökkenő energiaigények Magas fokú importfüggőség Megújulók meredek térhódítása a kontinentális energiamixben Törekvés a szabadpiaci verseny és egységes szabályozási környezet létrehozására Megingott bizalom az atomenergiával szemben EU energiaigénye csökken (2035-re 6%-al) Globális igényeknek 12%-a 2012-ben, 2035-re 9%-ra csökken Energiahordozók iránti igény: olaj 26%-al csökken, szén 55%-al csökken, gáz 17%-al nő, megújuló 177%-al nő. 2035-re a megújulók részaránya elérheti a 34%-ot kontinentálisan

10 Kontinentális trendek II.
Megújuló erőművi kapacitások alakulása Európában CO2 emissziós kvóta ár alakulása

11 Kontinentális trendek III.
CO2 emissziós kvóta díjak csökkenése + olcsó(bb) szén + drága olaj indexált orosz gáz  megváltozott piaci helyzet Földgáz források diverzifikálására való törekvés Megújulók térnyerése, csökkenő fogyasztás, kínálati piac kialakulása piaci verseny! Volatilis piacok (erős áringadozás, negatív árak, stb.) Úton az egységes szabályozású európai energiapiacok felé Csökkenő spark spread a gáztüzelésű erőművek esetén Németország: Energiewende

12 Földgázpiac Földgáz „egyszerűsített” értéklánca Források Szállítás
Fogyasztás

13 Földgázpiac Földgázpiaci modell Földgázpiac Belföldi termelés
Források Szállítás Felhasználás Belföldi termelés Szállítás Tárolás Elosztás Fogyasztás Ipari fogyasztók Erőművek Lakosság Egyet. Szolg. Földgázpiac Szabadpiac Import

14 Földgázpiac Forrás: MEKH honlap

15 A földgázipar történelme
1739: A „városi gáz” feltalálása 1784 Belgium: egyetemi előadóterem megvilágítása gáz lámpásokkal 1814: London 1815: Párizs 1826: Berlin 1859: USA Pennsylvania: az első földgázkút fúrása, közel 10 km-es vezetéken való szállítása 1885: Robert Bunsen  Bunsen égő feltalálása 1891: Az első jelentősebb gázvezeték építése (Chicago), ~200 km ~ : A földgáz széles körű felhasználásának dinamikus növekedése (first gas boom) a városi gázvilágítás elterjedése

16 Archívum

17 A hazai földgázipar történelme I.
1815: Gróf Széchenyi István Angliából Magyarországra hozta az első gázlámpást 1816. június 5.: az első pesti gázlámpás a Nemzeti Múzeum homlokzata előtt 1832: kereskedelmi forgalomban megjelennek a gázlámpák 1838: a Nemzeti Színház is gázvilágítást kapott (1884 – Operaház) 1856: a központi gázszolgáltatás kezdete Pesten (első hazai gázgyár: Általános Osztrák Légszesztársaság) Századforduló: ~ gázlámpás városszerte, 4 gázgyár 1920-ig csak világítási célú felhasználás 1937: a hazai szénhidrogén termelés kezdete (EUROGASCO), MAORT 1940: hazai földgáz termelés: 76 millió m3 (csak 2 mill. m3 került felhasználásra) 1941: első hazai gázvezeték (27 km, Bázakerettye – Nagykanizsa) 1941: első országos távvezeték, „zalai 8 colos” (250 km) Forrás: FGSZ, 70 éves a földgázszállítás, kiadvány (2010)

18 A hazai földgázipar történelme II.
1949: az első dugós szállítás (magyar szabadalom!) 1949: MAORT államosítás  MASZOLAJ 1954 KVV – Kőolajvezeték Vállalat 1957 KT majd OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt) 1960-as évek: intenzív gázvezeték építési hullám 1968: 29 nagyváros és 18 nagyipari fogyasztó bekapcsolódott az ellátásba 1975: Testvériség I.-II.-III.: Beregdaróc – Zsámbok – Hajdúszoboszló 1976: az első kompresszorállomás üzembe lépése (Városföld) 1991: OKGT jogutódjaként megalakul a MOL Rt. 2000: Gázszállítási és olajszállítás szétválasztása, 2004: MOL Földgázszállító Rt., 2008: FGSZ Zrt. Forrás: FGSZ - 70 éves a földgázszállítás, kiadvány (2010)

19 Földgáz infrastruktúra napjainkban
Szállítóvezeték rendszer hossza: ~5780 km (35-63 bar) Elosztóvezeték rendszer hossza: ~ km Gáztárolók száma: 5 (kap.: 6,33 milliárd m3) Kompresszor állomások száma: 6 db Gázátadási pontok: 400 db Vezetékes gázellátásba bekapcsolódott települések száma: 2895 (2011, ~90%) Vezetékes gázellátásba bekapcsolódott háztartási fogyasztók: 3,32 millió Éves fogyasztás: 9-10 milliárd m3 (2013: 9,234 milliárd m3) Napi csúcsfogyasztás: ~75 millió m3 (rekord (2005) : 89,5 millió m3) Éves hazai termelés: ~2 milliárd m3 (2013-ban 1,848 milliárd m3) Forrás: Földgázszállító Zrt. honlapja,

20 Gáztárolók Szőreg Forrás: MFGT honlap,

21 Határkeresztező kapacitások
Vezeték Napi kapacitás Éves kapacitás Szállítási irány Hat.ker. Átadás éve millió m3/nap milliárd m3/év Mo. - Ukrajna 71,3 26 kétirányú Beregdaróc 1975 Mo. - Ausztria 14,4 4,48 Mosonmagyar- óvár 1996 Mo. - Horvátország 19,2 6,5 egyirányú (ki) Drávaszerdahely 2010 Mo. - Románia 4,8 1,7 kétirányú* Csanádpalota 1958 Mo. - Szerbia 13,2 Kiskundorozsma Mo. - Szlovákia 5 Balassagyarmat 2015

22 Szektoronkénti földgáz fogyasztás
(Lakosság) Forrás: EUROSTAT

23 A hazai erőműpark Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai 2013

24 A magyar gázpiac evolúciója I.
Előzmények – az első kőolaj válság 1975 – súlyos hiány az ország külkereskedelmi mérlegében  hitelfelvétel 1980’ – Magyarország adósság csapdába kerül 1989 – rendszerváltás  piacgazdaság megteremtése, de súlyos eladósodottság, infláció, keleti piacok megszűnése  a gazdaságba tőkét kell injektálni  privatizáció 1994 – megkezdődik az energia szektor vállalatainak privatizációja (elosztó társaságok eladása, később MOL privatizációja) Forrás: Veress József: Gazdaságpolitika, egyetemi jegyzet, 2010.

25 A magyar gázpiac evolúciója II.
1994 – Magyar Energia Hivatal létrehozása 1994 – gázszolgáltató társaságok privatizációja  az egyedüli nagykereskedő továbbra is a MOL, az árak hatóságilag szabályozottak  nincs jelentős különbség a piaci szerkezetben EU energiapiaci célkitűzése: piacnyitás, verseny megteremtése Európai Energia Charta + 3 energiapiaci direktíva(1998, 2003, 2009) Liberalizáció célja: a szabadpiac általi előnyök biztosítása Vertikálisan integrált vállaltok szétválasztása Piaci verseny feltételeinek megteremtése Diszkriminációmentes hozzáférés a szállító rendszerhez Átlátható díjrendszer Hatékony kapacitás kiosztás

26 A magyar gázpiac evolúciója III.
2004 – a piacnyitás kezdete fogyasztók feljogosítása a közüzemi szolgáltatásból a szabadpiacra történő kilépésre Sávosan megvalósítva – ig, elsőként a nagyfogyasztók, végül a lakosság Bevezetésre kerülnek a rendszerhasználati díjak Vertikálisan integrált vállalatok számviteli szétválasztása (unbundling kezdete) : MOL privatizáció gázkereskedelmi és tárolási üzletágának eladása  E.ON Földgáz Trade és E.ON Földgáz Storage + MOL Földgázkereskedő leválasztása 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (GET) a hazai liberalizált gázpiac szabályozásának alapjait fekteti le. Hatályos től

27 A magyar gázpiac evolúciója III.
2009 – az egyetemes szolgáltatás bevezetése A fogyasztóknak kötelezően ki kell lépnie a versenypiacra (sávosan megvalósítva 2011-ig) Egyetemes szolgáltatásra 2011 után kizárólag a 20 m3/h- nál kisebb fogyasztású lakossági fogyasztók jogosultak ESZ bevezetésével a szolgáltatókra szigorúbb előírások (adatpublikáció, ügyfélszolgálat, védendő fogyasztók, stb.) ESZ vállatok tevékenységi köre is kibővültgázkereskedelmi engedélyt kaptaklehetőségük nyílt a nagykereskedőn kívüli gázbeszerzésre („EMFESZ sztori”) ESZ ár: nem hatósági, de szabályozott 2014: Hibrid piaci szerkezet (ESZ + szabadpiac)

28 Egyetemes szolgáltatás
Az RHD díjakat a MEKH (korábban MEH) rendeletben szabályozza Régiónként eltérő lehet (rendszer üz. ktg./ állapotától függ) Az elismert fajlagos földgáz árra (gáz molekula költsége) a szolgáltatók tehetnek javaslatot Hivatal hagyja jóvá Felülvizsgálati lehetőség 3 havonta Ármoratórium (2010) A lakossági gázár összetevői Gázdíj (molekula ára, a gáz beszerzésének költsége) Rendszerhasználati díjak (szállítás, elosztás, tárolás, r. irányítás) ÁFA (27%)

29 Energia kereskedelem I.
Cél: olcsón venni, drágán eladni Energia kereskedelem Ellátási céllal Árfolyamnyereség elérése céljából (nem jár szállítással) Fedezeti (hedge) ügyeltek kötése (adott profitszint biztosítása) Long pozíció Short pozíció Ár Ár Idő Idő

30 Energia kereskedelem II.
Kockázatkezelés Deviza árfolyam kockázat (EUR/HUF változása) Maradék görbe kockázat (fogyasztói igények pontatlan lefedése miatt) Ajánlat tartási kockázat (árfolyam változás) Likviditási kockázat (egy nagy ügylet módosít az árakon) Pontatlan előrejelzés miatti kockázatok Credit risk (nem fizet az ügyfél) Location spread Time spread Szabályozás változása

31 Energia kereskedelem III.
Kereskedési lehetőségek a szabadpiacon Bilaterális megállapodások Szervezett piaci (tőzsdei) kereskedelem Klíring Ház Eladó Vevő Szervezett piac Szállító Fizetés Ügylet adatai Ajánlat Fizikai szállítás Eladói ajánlat Vételi ajánlat Tőzsdei ügylet Over-the-Counter (OTC) ügylet

32 Bilaterális ügyletek Személyesen, brókereken vagy elektronikus „hirdetőtáblán” keresztül Nem anonim, a partnerek tudják ki van az ügylet másik oldalán Nem (csak) standardizált termékek Az ilyen ügyletek adatai nem publikusaknem transzparens, a piaci szereplők informáltsága erősen eltérő lehet Nincs garancia rendszer a fizikai szállításra/pénzügyi rendezésre Kisebb piacra lépési korlátok, rugalmas Az ügyletkötők megállapodnak, hogy: Mekkora gázmennyiséget? Mikor? Mennyiért? Hol (melyik ponton) szállítanak le?

33 Szervezett piaci (tőzsdei) kereskedelem
Elektronikus platformon keresztüli kereskedés Standardizált termékek (tetszőleges régiók azonos termékei egyszerre láthatóak) Kerekedés anonim Az ügyletek ellenoldalán mindig egy központi szerződő fél áll. A nap végén összesíti az ügyleteket és az aggregát adatokat (szállítási menetrendet) adja le a szállító felé. A rendszerben megjelenő ajánlatok a tőzsdetagok számára azonos módon jelennek megazonos informáltság Kereskedés a MGP-re (magyar gázrendszer virtuális kereskedelmi pontja - „közlekedő edények elve”)

34 Szervezett földgázpiac
Magyarországon január 2. óta üzemel gáztőzsde Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac (CEEGEX Zrt.) Klíringház: Keler KSZF (központi szerződő fél) Szállításért felelős: Földgázszállító Zrt. Tulajdonságai: Transzparens működés (Piaci Szabályzat publikusan elérhető) Nap végén záró- és elszámolóárakat publikál Napi szinten információt nyújt az energia termékek árfolyamáról Sok kereskedő, nagy forgalommegbízható árjelzésindexként szolgálhat Diszkriminációmentes hozzáférést biztosít a tagok számára Az ajánlatok egy helyen elérhetőek, egyszerűbb kereskedni A tőzsdei ügyletek mögött pénzügyi és fizikai garanciarendszer a teljesítésre (kockázat↓) Forrás: CEEGEX honlap,

35 Szervezett földgázpiaci termékek
Zsinór szállítású földgáz termékek: Azonnali (spot) termékek - Másnapi (Day-Ahead) (szállítás: D gáznap 06:00-tól D+1 gáznap 06:00-ig) - Szombat, vasárnap és hétvége - Speciális ünnep termék Hosszútávú termékek - front 3 hónap - front 4 negyedév Standardizált termékek, más európai tőzsdén is azonos terméket jelentenek, csupán a leszállítás helye különbözik tőzsdénként! Forrás: CEEGEX honlap,

36 Szervezett fg. piac – adatközlés példa
Forrás: CEEGEX honlap,

37 Fogalmak Likviditás Energiapiaci „forgalom” HUB
Fizikai vagy virtuális földgáz kereskedelmi csomópont Churn rate Indikátor, amely azt mutatja meg, hogy az egységnyi földgázmennyiség hányszor cserél gazdát egy hub-on a tényleges fizikai leszállítást megelőzően A piaci likviditás jellemzésére használatos. Market maker (piaci árjegyző) Olyan piaci szereplő, akinek szerződésben vállalt kötelessége meghatározott termékre minden nap eladási és vételi ajánlatot beadni  kereskedés ösztönző

38 Külföldi példák Az európai gáztőzsdék indulási időpontjai
• 1996 NBP (Anglia) • 2000 ZEE (Belgium) • 2003 TTF (Hollandia) • 2003 PSV (Olaszország) • 2004 PEG (Franciaország) • 2006 BEB (Németország) • 2007 AOC (Spanyolország ) • 2007 Gaspool (Németország) • 2007 NCG (Németország) • 2009 CEGH (Ausztria) • 2013 CEEGEX (Magyarország)

39 Külföldi példák Forrás: ECONGAS honlap

40 Ausztria Gáz HUB: Baumgarten Tőzsde: Central European Gas Hub (CEGH)
2009-től spot, 2010-től határidős, 2012-től intraday piac Spot piacon több 78 tag, határidős piacon ~20 tag 2012-ben több mint 46 milliárd m3 kereskedett földgáz Számos tekintetben hasonló Magyarországhoz (fogyasztás, infrastruk., források) Forrás: CEGH honlap,

41 További gázpiaci termékek
Vezeték kapacitás A vezetékhasználat „joga”, azaz garancia arra, hogy adott időben, adott helyen a felhasználó a lekötött energiamennyiségnek megfelelő gáz keresztül tudjon szállítani. (ez csak a használati jog, a szállításért külön kell fizetni) Kiosztása előjegyzés alapján (fix árak), de túljegyzés esetén aukció (Magyarországon) Hosszútávú/éves/havi/napi kapacitás köthető le Megkülönböztethető nem megszakítható/megszakítható/bachhaul kapacitás A felesleges (lekötött de nem kihasznált) kapacitás használati jogával a felhasználók szabadon kereskedhetnek a másodlagos kapacitás kereskedelmi piacon (NFKP) Tárolói kapacitás (rugalmassági termék) A földgáztároló használatának joga („parkoló hely bérlete” adott gázvolumennek) A tárolói kapacitások részben aukción kerülnek értékesítésre

42 Földgázpiaci helyzetkép I.
Hibrid piaci szerkezet (szabad piac + ESZ) ESZ erősen veszteséges

43 Földgázpiaci helyzetkép II.
A hosszú távú gázszerződések néhány nagykereskedő cég kezében  igényeket fedezi  nem alakult ki igazi árverseny Olaj árak felszökése  gázár emelkedés Olajindexált árképlet Forrás: MEKH honlap

44 Földgázpiaci helyzetkép III.
Több mint 40 földgáz kereskedelmi engedélyes cég Mo.-n Nehéz hozzájutni (a jelenleg) olcsóbb nyugati gázforrásokhoz Rezsicsökkentés ( ,5%) Állami befolyás növekedése E.On Földgáz Storage  MFGT E.On Földgáz Trade+MVMP Gáz  MFGK Főgáz részvények állami megvásárlása Az országos ellátásbiztonság szignifikáns javulása Kapacitás/földgáz/tárolói termékek kereskedelme külön platformon

45 Földgázpiaci helyzetkép IV.
Forrás: Ságodi Attila (KPMG), ESZK előadás, január 13., BME Q. épület

46 A hazai földgázpiaci kilátásai
2015-től megkezdi üzemét a Magyar-Szlovák Intrekonnektor Jelentős forrás bővülés, Mo. már akár az orosz import nélkül is fedezni tudja igényeit ellátásbiztonság további javulása Magyarországon várhatóan keresztül fog haladni a Déli Áramalt gázvezeték, újabb jelentős forrás biztosítva hazánknak Forrás:

47 A hazai földgázpiaci kilátásai II.
2015: elkészül a lengyelországi LNG terminál, döntés a horvátországi LNG terminál megépítéséről : a hosszútávú gázszerződések újratárgyalása Mi várható? A fogyasztás további csökkenése Hatékonyság javulás (pl. épület szigetelés, új építésű házak) Megújulók térnyerése (pl. hőszivattyús rendszerek) A magas gázárak, alacsony villamosenergia árak mellett a gáztüzelésű erőművek fogyasztása tovább csökken A hazai termelés enyhe csökkenése 2030-ig elegendő hazai készletek

48 Energetikai gazdaságtan
Energiapiacok, energiakereskedelem II.

49 Árampiac vs. gázpiac Árampiaci kitekintés
Sok hasonlóság, számos különbség Az árampiac liberalizációja pár évvel korábban lezajlott, sikeresebbnek mondható Az árampiacon órás termékek, valamint a base load (zsinór) és peak load (csúcs) termékek is kereskedhetőek A villamosenergia rendszer egyensúlyban tartása sokkal bonyolultabb, precízebb megoldásokat kíván (50 Hz±0,1Hz) A villamosenergia tárolása hazánkban még nem megoldott Negyed órás menetrendfogyasztói igények pontosabb előrejelzése szükséges

50 Történelmi áttekintő 1882 – New York – a világ első közcélú erőműve
1884 – Temesvár villamosítása 1888 – Mátészalka villamosítása (Párizzsal egyidőben) 1893 – Magyar Villamossági Rt. 42,5 Hz-es váltóáram, 3kV-os fő és 105 V-os elosztó fesz. 1894 – Általános Villamossági Rt. 26 Hz váltóáram, 2kV-os 2 fázisú, 2X110V egyenáram a fogy. 1896 – Földalatti – saját villamosenergia ellátással 1892 – DÉDÁSZ – Dél-dunántúli Áramsz. V. (Nagykanizsa gőzmalom) 1894 – Pécs, utána Kecskemét, Gyula, Makó 1900 – Ikervári vízerőmű 1,8 MW, 1896 – 65km-es rendszer (Szombathely, Sopron, Sárvár) Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány

51 Ikervári vízerőmű Forrás:

52 Ikervári vízerőmű

53 Történelmi áttekintő Első erőművek: Ajka, Csepel
1914 – Kelenföldi Erőmű (138 MW) 1934 – az első villamosenergia törvény 1935 – az összes város (56)+ községek 35%-a villamosítva 1945 – települések 40%-a villamosított 1949 – Távvezeték Építő Vállalat (TávÉp) létrejön 1949 – létrejön az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) 1952 – Alaphálózat hossza 1000 km, átállás 100120 kV 1953 – Első öt éves terv – meredek igény növekedés 1950’ – erőmű építés: Inota, Ajka, Borsod, Tiszapalkonya, Pécs, Komló Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány

54 Történelmi áttekintő Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány

55 Történelmi áttekintő Forrás: MAVIR; A rendszerirányítás 60 éves története - kiadvány

56 Történelmi áttekintő 1963 – Magyar Villamos Művek Tröszt (23 erőmű)
1960’ – vill.e. igény növekedés: 7,2%/év Dunamenti Erőmű, Mátrai Erőmű (Visonta), Kispesti E. 1970’ – import kapacitások kiépítése Tiszai Erőmű (860 MW), Paks előkészítés, BNM projekt – Paksi Atomerőmű üzembe lépése 1989 – Bős-Nagymarosi vízlépcsőSTOP 1989 – Rendszerváltásprivatizáció 2006 – Magyar Villamos Rendszerirányító 2008 – Piacnyitás 2010 – hazai áramtőzsde indulása (HUPX) 2012 – HU-SK-CZ piac összekapcsolás (market coupling)

57 Napjainkban Magyarország villamosenergia lefedettsége: 99%
Lakossági fogyasztók száma: több mint 5 millió Mérlegkörök száma: <60

58 A hazai villamosenergia rendszer
Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai 2013

59 A hazai erőműpark Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai 2013

60 Erőművek energiahordozó felhasználása
Forrás: MEKH honlap

61 VER mérleg - 2013 Felhasználás forrásmegoszlása Hazai termelés !!!
Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai 2013

62 Szélerőművek termelése
Kihasználtság Szélerőművek beépített teljesítő képessége: ~330 MW Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai 2013

63 Napi terhelési görbék - 2013
Forrás: MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer adatai 2013

64 Helyzetkép Forrás:

65 Villamosenergia szektor szereplői
Termelői engedélyesek Dunamenti Erőmű, Paksi Atomerőmű, Hungarowind Elosztói engedélyesek ELMŰ Hálózati Kft., E.On Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. Egyetemes szolgáltatók ELMŰ Nyrt., ÉMÁSZ Nyrt., E.On Energiaszolgáltató Rendszerirányító (TSO) MAVIR Zrt. Fogyasztók AUDI, TESCO, BME, Te és én Kereskedők Danske, GDF Suez, MVM Partner, Gazprom, Morgan Stanley Szabályozó hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

66 Villamosenergia piaci modell
Forrás: MEKH honlap, Tájékoztató a Magyar Energia Hivatal évi tevékenységéről

67 Energiakereskedelem Jól működő villamosenergia piac feltételei
Szabad kereskedő választás és váltás Szabad hálózati hozzáférés garantálása (belső hálózathoz, határ keresztező kapacitáshoz) Szabad belépés az áramtermelési szektorba Torzítatlan és diszkriminációmentes külkereskedelem Versenyszabályok szabályozói érvényesítése Hosszú távú befektetéseket garantáló szabályozói környezet kialakítása Hálózati árszabályozás Termelő egységek esetében a kiszámítható versenykörnyezet az, ami garantáltatja a hosszú távú befektetéseket. Piac integráció (piac tipikusan koncentrált szerkezete miatt) Forrás: Magyar Energetikai Társaság honlapja;

68 Magyar áramtőzsde: HUPX
HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-Piac Cégbejegyezés: 2007 Tulajdonos: MAVIR Zrt. (100 %) Működés kezdete: 2010. július – HUPX DAM 2011. július – HUPX PhF Termékek Órás/blokk/profilos blokk ajánlat Heti/havi/negyedéves/éves (Base load és Peak load) SPOT Futures Idővonal Most Következő nap DAM Hónap / év Forrás: HUPX honlap;

69 HUPX II. Előnyei: Minden ajánlat egy helyen Transzparens működésű Piaci szereplők azonos informáltsága Garancia rendszer a Klíringház által Információt szolgáltat (árak, mennyiségek) 2013-ban az átlagos napi fogyasztás 25%-a a HUPX-en keresztül cserélt gazdát 2014~30% Több mint 60 tag Forrás: HUPX honlap;

70 HUPX Adatpublikáció Forrás: HUPX honlap;

71 Európai áramtőzsdék

72 Market coupling CZ-SK-HU piac-összekapcsolás: 2012. szept .11.
A piac-összekapcsolás legfőbb előnye, hogy lehetőséget nyújt az implicit aukció alkalmazására, melynek során a villamos energiát és a szállításához szükséges kapacitásjogot egyszerre, kapcsolt áruként értékesítik a piaci szereplőknek Megvalósítása jogszabályi kötelezettség volt Első lépés a páneurópai árampiac felé Elvárások mérséklődjön a különböző villamosenergia-piacok árainak ingadozása  stabilabb árak  megvalósult hatékonyabbá váljon az országok közti kereskedés hozzájárulás az európai villamosenergia-piacok integrációjához ellátásbiztonság javítása piaci mélység és a likviditás növelése keresleti és kínálati sokkok hatása tompulhat a piac-összekapcs. köv. CZ-SK-HU-RO összekapcsolás: 2014 Q4 Forrás: HUPX honlap;

73 Market coupling II. Forrás: HUPX honlap;

74 Market coupling III. Forrás: HUPX honlap

75 A lakossági fogyasztók áram ára
Forrás: EP Policy Department - The Impact of Oil Price on Eu Energy Prices, (2014) tanulmány, 214. oldal

76 Az áram ára Forrás: HUPX honlap;

77 Lakossági áram árak I. Forrás: MEKH honlap;

78 Lakossági áram árak II. Forrás: MEKH honlap;

79 Lakossági áram árak III.
Forrás: MEKH honlap;

80 A hazai energetikai jövőbeli kérdései
Rövid távon Állami befolyás növekedésetermészetes piaci hatásmechanizmusok torzulása? Megújulók térnyerése? (Kötelező átvételi tarifák?) Áram import részaránya alakulása? Market coupling  egységes regionális piac (HU-SK-PL-RO) Hosszú távú gázszerződések újratárgyalása ( között) Túlkínálat a földgáz piacon (fogyasztás csökkenés, forrás bővülés Szabályozói környezet stabilitásának kérdése? Rezsicsökkentés Robin Hood adó (válság adó) Nonprofit energia szektor

81 A hazai energetikai jövőbeli kérdései II.
Hosszú távon Paks II. beruházás megvalósulása Palagáz termelés hazai lehetőségei Bioüzemanyagok és CNG közösségi közlekedésben betöltött szerepének változása Elektromos autók elterjedése Decentralizált energiatermelés térnyerése Smart technológiák térnyerése Energia tárolás megvalósítása SZET, vízerőmű építés, egyéb megoldások CO2 emissziós kvóta változása

82 Orientációs kérdések I.
Miért nevezhető speciális iparágnak a gáz és villamosenergia szektor? (1) Mik a piaci verseny feltételei az (energia)piacokon? (3) Mit eredményezhet a piaci verseny kialakulása? (3) Rajzolja fel a földgáz értékláncának egyszerűsített modelljét? (13) Nevezze meg a földgáz értékláncának elemeit! (13) A földgáz fogyasztásáért melyik 3 fő szegmens felelős? (13,22) Hány éves múltra tekinthet vissza a hazai szénhidrogénipar (termelés kezdete)? (17) Rendezze növekvő sorrendbe: (19) Magyarország éves gázfogyasztás napjainkban Magyarország éves földgáz termelése Magyarország összesített gáztároló kapacitása Sorolja fel azokat az országokat, ahonnan Magyarország földgázt tud importálni 2015-ben? (21)

83 Orientációs kérdések II.
Milyen tendenciát mutat az ipari földgáz fogyasztása a rendszerváltás óta? Mik lehetnek az okai? (22) Nevezzen meg legalább 5 hazai erőművet! (23) Mikortól van lehetősége a földgáz fogyasztóknak a szabadpiacról vásárolni? (26) Milyen változást hozott az egyetemes szolgáltatás bevezetése? (27) Napjainkban melyik fogyasztói réteg jogosult egyetemes szolgáltatás igénybevételére? (27) Mi a fő különbség az egyetemes szolgáltatás és a szabad piac között? Mik a lakossági gázár fő összetevői? (28) Az OTC ügyletek és a tőzsdei energiakereskedelem összehasonlítása.(31-33) Mi a churn rate? (37) Nevezzen meg földgázpiaci termékeket! (35,41) földgáz molekula, vezeték kapacitás, tárolói kapacitás Mit jelent a hibrid piaci szerkezet? (ESZ+szabad piac egyszerre jelen)

84 Orientációs kérdések III.
Nevezze meg a villamosenergia szektor szereplőit. (65) A hazai beépített erőművi kapacitás nagyságrendileg hány MW? (59) A 2013-ban hazánkban termelt villamos energia forrásösszetétele. (61) 2013-ban a hazai villamosenergia fogyasztásnak mekkora hányadát fedezte az import (nagyságrendileg)? (61) Mekkora a hazai beépített szélerőmű kapacitás, mekkora az átlagos kihasználtsága? (62) Mik voltak a főbb elvárások a HU-SK-CZ árampiac összekapcsolásával szemben? (72) Milyen hatások/események befolyásolhatják a hazai energiaszektor jövőjét? (80,81)