Az iratkezelés, a bírósági ügyvitel rendje a Gyulai Törvényszéken Tárgyalótermi viselkedési szabályok (Kivonat az ügyfeleket érintő rendelkezésekről.)

Az előadások a következő témára: "Az iratkezelés, a bírósági ügyvitel rendje a Gyulai Törvényszéken Tárgyalótermi viselkedési szabályok (Kivonat az ügyfeleket érintő rendelkezésekről.)"— Előadás másolata:

1 Az iratkezelés, a bírósági ügyvitel rendje a Gyulai Törvényszéken Tárgyalótermi viselkedési szabályok (Kivonat az ügyfeleket érintő rendelkezésekről.) 2014. március hó 31.

2 Sok iratkezelési, ügyviteli jellegű, valamint a kitűzött tárgyalással összefüggő kérdésem van. Hol kaphatok rá választ?

3 A BÜSZ és az Egységes Iratkezelési Szabályzat
Az bíróságokon általánosan alkalmazott iratkezelés rendjét, az ügyviteli előírásokat elsősorban a 14/2002(VIII.1.) IM rendelet, valamint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács évi 4. számú szabályzata szabályozza. Elérhetőségük:

4 Még a fentieken kívül van saját belső szabályzat is?
Igen, van. A Gyulai Törvényszék Iratkezelési Szabályzatának célja, hogy a rendelet és az országos szabályzat által nem szabályozott kérdésekben is segítséget nyújtsunk az eljárás valamennyi szereplőjének. A jelen bemutató célja az, hogy miután a rendelet és a szabályzat jogi szaknyelven íródott, célszerűnek mutatkozott néhány, az ügyfeleket érintő rendelkezés közérthetőbbé tétele.

5 A Gyulai Törvényszék saját iratkezelési szabályzata mindenki által megismerhető-e?
A szabályzat teljeskörűen nem, de azoknak az ügyfelekre vonatkozó rendelkezéseit a kezelőirodákban kifüggesztjük. Így ott is megismerhetőek az iratba való betekintés, az iratok másolása, a telefonon és szóban történő felvilágosítás szabályai, és egyéb szabályok is.

6 Kezelőiroda Az ügyfelek igen gyakran kerülnek a kezelőirodákkal kapcsolatba. A büntető, a polgári, a gazdasági, a végrehajtási, a büntetés-végrehajtási irodákban dolgozók az ügyfélfogadási időben - fogadják a személyesen érkező ügyfeleket, képviselőket, - szóban vagy telefonon tájékoztatást nyújtanak, - a beadványokat átveszik és iktatják.

7 Ügyfélfogadási idő A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje: ♦ hétfő, kedd, szerda, péntek 9:00-11:00 ♦ csütörtök 8:30-15:00  

8 Ügyfélfogadási idő Ennyire azért nem kell sietni, mint ahogyan azt az előző képen teszik, bár az ügyfélfogadási időt mindenképpen célszerű betartani. Mi ennek az oka? Az, hogy a kezelőirodák főszabályszerűen csak az ügyfélfogadási időben fogadják a személyesen érkező ügyfeleket, jogi képviselőket, főszabályszerűen csak az ügyfélfogadási időben adják meg a telefonon történő tájékoztatást, főszabályszerűen csak az ügyfélfogadási időben veszik át ott a beadványokat. Vannak ugyanakkor kivételek, amelyeket a következő dián találunk meg.

9 Ügyfélfogadási idő - kivételek
Ügyfélfogadási időn kívül a kezelőiroda dolgozói a telefonon vagy szóban történő tájékoztatásra csak sürgős szükség esetében (például ha a bejelentés az aznapi vagy következő napi tárgyaláson való jelenléttel vagy akadályoztatással függ össze), illetve a más állami vagy más hivatalos szervek részéről történő megkeresés esetén köteles. Bár ezt sokszor az ügyfelek nem tekintik „igazságosnak”, de ne feledjük, hogy a kezelőirodák dolgozóinak nagyon sok egyéb feladata is van, amiknek az elvégzését rendkívül megnehezítené az ügyfelek folyamatos személyes megjelenése vagy telefonos megkeresése. Ez a megoldás megegyezik más hatóságok munkamódszerével is, hiszen például útlevelet is csak a meghatározott időpontokban (ügyfélfogadási időben) készíttethetünk.

10 A telefonközpontot kezelő igazságügyi alkalmazott ezzel kapcsolatos feladata
A fentiek teljesülése érdekében a telefonközpontot kezelő igazságügyi alkalmazott köteles az ügyfélfogadási időről tájékoztatni az érdeklődőket, és a már említett kivételektől eltekintve megtagadni a kezelőiroda kapcsolását. A későbbiekben arról is szólunk, hogy bírót vagy a bíró mellé beosztott igazságügyi alkalmazottat kapcsolhatja-e.

11 A kezelőiroda vezetőjének néhány feladata részletesebben
- felvilágosítás nyújtása - iratbetekintés biztosítása - másolatok kiadása - kép- és hangfelvétel megtekintésének biztosításában való részvétel, az ilyen jellegű másolatának kiadása

12 Felvilágosítás nyújtása

13 Felvilágosítás nyújtása
Az irodavezető csak a jogszabályokban meghatározott személyek vagy meghatalmazottjuk részére adhat felvilágosítást. Ehhez minden alkalommal szükséges a személyazonosság és a meghatalmazás megfelelő igazolása. Ezzel elkerülhető, hogy az ügyhöz nem kapcsolódó személyek őket nem érintő információkhoz jussanak. Ha valaki telefonon érdeklődik, az irodavezető a telefonálótól is adatokat kér. Ilyenek bírósági ügyszám, a felek (vádlottak) neve, az ügy tárgya, valamint a saját személyazonosságára vonatkozó adatok, ezen belül a neve, ügybeli szerepe és a címe. Telefonon a felvilágosításra jogosult személynek kizárólagosan a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá hogy előterjesztettek-e jogorvoslati kérelmet, adható felvilágosítás. Az egészségügyi intézet (orvos) által kiállított, valamint az egyéb okból zártan kezelt iratokról csak a tanács elnöke, illetve a tanács elnökének hiányában a bíróság elnöke engedélyével nyújtható felvilágosítás.

14 Iratbetekintés

15 Iratbetekintési jog általános szabályai
A felvilágosításra jogosult személyek (a következő diákon ezekről részletesebb tájékoztatást nyújtunk) élhetnek az iratbetekintés jogával is. Ennek a biztosítása is csak az ügyfélfogadási időben történhet. Az ügyfélfogadási időn kívül az iratbetekintés biztosítására az irodavezető csak akkor köteles, ha az erre vonatkozóan benyújtott kérelem alapján a bíróság elnöke utasítja. Természetesen, ha bárki él ezzel a jogával, az irodavezető közben az irodát nem hagyhatja el. Az iratbetekintéssel kapcsolatos adatokat külön nyilvántartásban feljegyzik, amit az ügyfélnek aláírásával igazolnia kell. Az iratbetekintési kérelem szóban is előterjeszthető, annak elbírálásához bírói vagy elnöki engedélyre nincs szükség.

16 Iratbetekintés speciális szabályai a polgári eljárásban
Kik tekinthetik meg az iratokat és milyen mértékben? 1. A felek és azok képviselői, valamint az ügyész a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per iratait. 2. A perben részt vevő egyéb személyek (tanú, szakértő) ugyancsak külön engedély nélkül azon iratok betekintésére jogosultak, amelyek azzal az eljárási cselekménnyel függnek össze, amelyben ők ténylegesen részt vettek. 3. A perben részt nem vevő személyeknek az eljárásról felvilágosítás kivételesen és csak annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez valamilyen jogi érdeke fűződik. Az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, illetve a szükséges felvilágosítás megadását. A jogi érdek fennállását minden esetben önállóan kell megítélni.

17 Iratbetekintési speciális szabályai a büntetőeljárásban
Kik tekinthetnek be az iratokba? 1. A vádlott és a védő a bírósági eljárás során külön engedély nélkül megtekintheti az ügy iratait. A védő iratbetekintéséről a büntető irodán az iratkezelési szabályzat mellékletében rögzített nyilvántartást kell vezetni. 2. A sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt, valamint az ő képviselőjük az eljárás őt érintő irataiba tekinthet be ugyancsak külön engedély nélkül. Amennyiben ezen személyek vonatkozásában kétség merül fel az iratbetekintési jog terjedelméről, akkor az eljáró tanács elnökének, illetve az eljáró bírónak az utasítása szerint jár el. 3. A szakértő a feladatának teljesítéséhez szükséges ügy iratait tekintheti meg, s amennyiben e vonatkozásban az iroda nem tud dönteni az iratbetekintés teljesítéséről, akkor erre ugyancsak a fentiek irányadók. A tanú csak a vallomásáról készült iratot tekintheti meg. A nyomozási bíró eljárásában keletkezett iratoknál nincs iratbetekintési jog.

18 Másolatok kiadása

19 Papíralapú másolatok kiadása
A kezelőirodában az erre rendszeresített nyomtatványon, illetve írásban kérhető Az írásbeli kérelem benyújtása kötelező abban az esetben, ha a másolat kiadását több irat vonatkozásában igénylik. Fontos szabály, hogy a más bíróságtól, hatóságtól, szervtől beszerzett iratokból másolat – külön bírói engedély nélkül – nem adható ki. Büntető ügyben a másolat kiadásához bírói engedély szükséges. Ha ez megtörténik, a másolatot a személyazonosság és a meghatalmazás megfelelő igazolása után a kezelőiroda adja ki. A másolat iránti kérelemben konkrétan meg kell jelölni, hogy milyen iratról kérik a másolat kiadását és a bírói döntésnek is ugyanilyen konkrétnak kell lennie, kiterjedve arra is, hogy a másolat kiadására illetékmentesen, vagy illeték lerovása mellett kerül sor. Civilisztikai (polgári, gazdasági) ügyszakban a másolat kiadásához bírói engedélyre nincs szükség, kétség esetében azonban a kiadást megelőzően az irodavezető a tanács elnökéhez fordulhat. A papíralapú másolat kiadása – kevés kivételtől eltekintve – illeték- vagy díjköteles, az ezzel összefüggő szabályokról az irodavezető tájékoztatást nyújt.

20 Másolatok kiadása Amennyiben a másolandó irat valamely ok folytán nem áll rendelkezésre, az irodavezető ezt közli a kérelmezővel, és meghatározza azt az új megjelenési időpontot, amikor a másolat kiadása már lehetséges. Amennyiben az ügyfél a személyes átvételben akadályoztatva van, az irodavezető intézkedik a bíróság székhelyétől távol lakó személy részére a másolat megküldéséről. Az iratbetekintéssel élő személy kérelme alapján a másolatok kiadása akként is történhet, hogy a megjelölt polgári és büntető ügyben a bíró által engedélyezett iratokról a kérelmező saját maga fényképfelvételeket készít. Ebben az esetben a másolat biztosítása nem illetékköteles.

21 Kép- és hangfelvétel megtekintése, másolata
A bírósági iratok között már rendelkezésre álló kép- és hangfelvétel megtekintése, arról másolat kiadása bírói engedély alapján történik. Az ilyen másolat kiadása indokolt kérelem, és általában az ehhez szükséges eszköz (DVD, kazetta, PENDRIVE) rendelkezésre bocsátása alapján lehetséges. A másolat elkészítését követően az irodavezető gondoskodik annak a kérelmező részére történő átadásáról.

22 Elektronikus másolat megküldése, anonimizált határozat kiadása a Polgári Perrendtartás által szabályozott eljárásokban 1. A fél, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személy, valamint azok képviselője kérheti, hogy bizonyos iratok (leginkább jegyzőkönyv) elektronikus másolatát az általa megjelölt címre továbbítsa a bíróság, amennyiben az iratról neki papíralapú másolat is adható lenne, és az irat elektronikus okiratként, vagy a papíralapú okirat elektronikus másolataként a bíróságnál rendelkezésre áll. Ebben az esetben a másolat kiadásáért nem kell illetéket fizetni. Az elektronikus másolat kiadása a bíróság kezelőirodai címéről történik. Fontos szabály, hogy például az ilyen iratnak en történő megküldése nem tekinthető hivatalos másolatnak, ahhoz joghatály nem fűződik. Az elküldés olyan formátumban történik meg, hogy annak tartalma ne legyen utóbb megváltoztatható, és csak olyan címekre, amiket az Internet-szolgáltatók a saját védelmi rendszerükkel biztosítanak. (például nem küldünk jegyzőkönyvet „citromail-es” címre, de elfogadható az Invitel-es, T-Home-os, stb. cím) 2. Az ítéletről és a jogorvoslat folytán eljárt felsőbb bíróság hatályon kívül helyező végzéséről bárki (tehát nem csak az eljárásban részt vevő személyek) kérhetnek elektronikus másolatot – anonimizált határozat kiadására vonatkozó – eljárás írásbeli kérelemre indul. Az másolat 5 munkanapon belül készül el, anonimizált (a személyes adatokat kitörölt) formában. Ez a kérelem azonban illetékköteles, oldalanként 300 Ft, legfeljebb 5000 Ft., amely összeget illetékben kell leróni.

23 A nem kezelőirodába beosztott igazságügyi alkalmazott kötelezettségei
A bíró mellé beosztott igazságügyi alkalmazott - az ügyfeleknek sem személyesen, sem telefonon felvilágosítást nem adhat, - ügyfeleket, jogi képviselőket nem fogadhat, - részükre iratokat közvetlenül nem adhat át.

24 Bíró kötelezettségei A bíró
- az ügyfeleknek sem személyesen, sem telefonon felvilágosítást nem adhat, - ügyfeleket, jogi képviselőket nem fogadhat, - részükre a tárgyaláson kívül iratokat közvetlenül nem adhat át.

25 A tárgyaláson való megjelenés és viselkedés főbb szabályai
Ezzel kapcsolatosan az Országos Bírósági Hivatal közérthető és részletes tájékoztatást nyújt, amely a linkre kattintva érhető el. Néhány fontosabb részt azonban célszerű ebben a tájékoztatóban is megjeleníteni, erre kerül sor a következő oldalakon.

26 A tárgyaláson való megjelenés és viselkedés főbb szabályai
Kérjük, a tárgyalás kezdetén pontosan jelenjen meg. Várható késését – ha mód van rá – előzetesen jelezze. Ha önhibáján kívül késett el, indokait igazolási kérelemben adhatja elő. Kérjük, a tárgyalóterembe csak szólításra lépjen be és készítse elő érvényes személyazonosító okmányát (személyi igazolvány vagy útlevél vagy járművezetői engedély), valamint adóigazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Kérjük, mobiltelefonját és egyéb kommunikációs eszközeit kapcsolja ki, vagy némítsa le, mielőtt a tárgyalóterembe lép.

27 A tárgyaláson való megjelenés és viselkedés főbb szabályai
A tárgyalóteremben minden jelenlévőnek meghatározott helye van. Az ülésrenddel kapcsolatban kérjük, kövesse a bíró útmutatását. Ételt vagy italt fogyasztani a tárgyalóteremben kizárólag egészségi okból, bírói engedéllyel lehet. A tárgyalás méltóságához a jelenlévők öltözéke is hozzájárul. Ezért kérjük, a tárgyaláson alkalomhoz illő öltözetben jelenjen meg. Ha a bíró megítélése szerint a jelenlévő öltözéke sérti a tárgyalás méltóságát, őt a tárgyalóteremből kiutasíthatja.

28 Reméljük, hogy ezzel az összeállítással segíteni tudtunk az ügyfeleink részére.
Bármely egyéb felmerülő kérdésben keressék fel a Gyulai Törvényszék weboldalát