Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái

Az előadások a következő témára: "Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái"— Előadás másolata:

1 Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái

2 Vázlat Általános bevezető Magyarországi gondok - Európai jelenség?
Globális probléma? Változások a család körül Nők Férfiak Ifjúság, kultúra

3 Magyarországon és Európán belül csökken a gyermekvállalások száma
A 90-es évektől kezdve fokozatosan csökken a házasságon belül született gyermekek száma Nő a válások száma,csökken a házasságok száma Terjedőben van a szingli életmód Nemcsak a Ratkó-korszak után, Magyarországon figyelhető meg. Egész Európában elterjedt.

4 Ratkó-korszak Ratkó Anna ( ) népjóléti, egészségügyi miniszter, illetve a félévtizednek a népesedéspolitikája Abortusztilalom és gyermektelenségi adó 1956:Ratkó-politika vége 1956-ra a népesség 64%-a társadalom biztosított 1960-ra a 9.9 milliós népesség Generáció neve: Ratkó-gyerekek

5 Európa és Magyarország
Magyarországon 1990 óta 1.8-ról 1.3-ra csökkent a termékenységi arányszám A gyermekvállalás átlagos életkora 26-ról 30 évre nőtt. Az északi államokban, magas fejlettségi szint - magas gyermekvállalási kedv. Magyarország az erős középmezőnyben

6 Az utóbbi két évtizedben jelentős változások
Lengyelországban volt, majdnem 1 egésszel csökkent az említett arányszám Nem csak Magyarországot veszélyezteti az elöregedő társadalom. Diagram! Olaszország, mint Európa egyik legkatolikusabb állama áll a legrosszabbul (2,4-ről 1,2-re)

7 Nem egységes, azonos színvonalhoz, szinthez közelít.
Európa nem homogén gyermekvállalás szempontjából skandináv országok: fejlettebb női munkavállalás kevés a házasságkötés Olaszország: katolikus ország de kevés a gyermek és csökken a házasságkötési kedv

8 Harmadik világ XX. Század második fele
Egyre kevesebben mezőgazdász Urbanizáció Százmilliók éheznek ’60-’70-es évek: megállíthatatlannak tűnő népesedés a harmadik világban

9 Mik lehetnek a fenti trendek okai?
Család szerepének változása oktatási expanzió párkapcsolatok alakulása nők helyzetének változása a férfi szerepének megváltozása családpolitika értékváltozások ifjúsági kultúra változásai

10 A családfejlődés A család gazdasági egység házasság anyagi szempontok szerint, földesúr beleszól a jobbágy házasságba földnélkülieknek megtiltják. a házasságon kívüli szexualitás tolerált a gyermekek fiatal korukba más családhoz szegődtek XVI.-XVII sz. korlátozott patriarchális XVIII. századtól zárt, otthonközpontú, nukleáris Háború a család körül

11

12 Oktatási expanzió Egyre idősebb korban is tanulnak még az emberek.
Az utóbbi évtizedben 35%-al nőtt azoknak az aránya, akik 20 évesen is tanulnak még A kitolt életkor befolyásolja a a párkapcsolatok alakulását, a házasságvállalást, és karrierépítést

13 Párkapcsolatok alakulása
Halasztás és mintaváltás a tartós párkapcsolatokban A házasságkötések és válások alakulásától Az első párkapcsolatok megalapításának idejétől és típusától Függ az élettársi kapcsolatok és a házasság között átmeneti idő változásától Az unióban és Magyarországon is jelentősen csökkent a házasságok száma, míg a válásoké enyhén nőtt. Változott a párkapcsolati formák száma

14 A nők szerepe A nők alapvetően nem változott.
A „modern idők” jelentős változásokat hoztak. Az életmód átalakulása ->más tevékenységre is jutott idő. A századfordulóra az átlagos brit gyermeklétszám 2-3 fő Az ipari forradalom -> nagy számban alkalmaztak női munkaerőt

15 A nők szerepe 2 Az oktatás tömegessé vált-> egyre több nő szerzett diplomát. Korábban nők számára elképzelhetetlen munkakörök betöltése (tanár, orvos, kutató). A XIX. Század vége Angliában elindult a női egyenjogúságért folytatott harc (suffrage) Mrs. Pankhurst és lányai, Emily Davison.

16 Feminizmus

17 A nők szerepe 3 A nők tömeges munkába állását szükségmegoldásnak hitték A változás azonban tartósnak bizonyult A nők nagyobb aktivitása eldöntötte a vitákat a nők politikai jogairól Ez még nem teljes egyenjogúság A változások látványos kifejeződést kaptak

18 A férfi szerep változása
Családfenntartó, apa, otthonteremtő, szerelmi társ. A válások miatt szinte megszűnik az apaszerep. Az otthonteremtés sokszor egyenlő a lehetetlennel. Többszörös szerepvesztés. A férfivel szembeni elvárások gyökeresen és alapjaiban változtak meg

19 A férfiak szerepe 2 A hagyományos családmodell széthullásával a társadalmak is elvesztették stabilitásukat. A szerepvesztések a házastársi kapcsolaton belül is éreztetik hatásukat. A férfi különböző pótcselekvéseket végez Ha a férfiak otthon nem kapják meg a kellő törődést menekülnek a helyzetből

20 Férfitípusok a XXI. században
Európában A családfenntartó (az összes férfi 26%-a) A modern irányító (34%) Az énközpontú (26%) Az el nem kötelezett férfiak (14%). Magyarországon modern irányító típus a leggyakoribb (34%) őket az énközpontúak követik (30%). A családfenntartók (19%) el nem kötelezettek (17%).

21 Értékváltozások, szingli életmód
Az individualizmus térhódítása Az egyedül élők aránya nő mindenütt a világon Adatok szerint 2001-ben Magyarországon a férfiak 22%-a, a nők 40%-a élt párkapcsolat nélkül. Ebben a tekintetben Amerikát is megelőzte Sokan azt tartják, hogy a szinglik többségükben városi, sőt nagyvárosi lakosok Az egyedül élők száma az apró falvakban is gyarapszik Talán a vagyonközösség a probléma?

22 Értékváltozások, szingli életmód
Nyugaton, főként Amerikában, egész iparágak - alapoznak a szinglikre „Szingli” elsősorban a éves, többnyire magasan képzett és jól kereső, független nők. Száz évvel ezelőtt arra nevelték a lányokat, hogy kiszolgálják urukat. Nem csak társadalmi státusuk, de a lelkületük is megváltozott. A mai lányok olyan férfit szeretnének, aki egyenrangú személyként kezeli őket, ugyanakkor valamilyen módon el is kápráztatná őket.

23 Ifjúsági kultúrák, szubkultúrák
A fiatalkor mint társadalmi probléma II. világháborút követő időszak Ifjúsági probléma megjelenése: 60-as évek vége,diákmozgalmak, hippik 50-es évek: az ifjúsági szubkultúra az alsóbb 60-70-es évek: a másság kerül előtérbe, a fiatalok 80-as évek: „heroikus” fiatal 90-es évek: nincsenek szubkultúrák

24 Ifjúság Magyarországon
Ifjúsági korszakváltás Magyarországon: Megnövekedett szabadidő, önálló fogyasztói lét A szülők és a fiatalok beszűkült anyagi lehetőségeivel társult Általános rossz közérzet Ifjúság 2004 adatai szerint mégis csökkent az elégedetlenek aránya Az elégedettség fő forrása: barátok és partner kapcsolatok