Animáció-programszervezés Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak

Az előadások a következő témára: "Animáció-programszervezés Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak"— Előadás másolata:

1 Animáció-programszervezés Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak
Képzési program – Telkibánya Dr. Dankó László tanszékvezető egyetemi docens Zemplén Régióért Egyesület - Sárospatak

2 Miről lesz szó? 1. Az animáció fogalma, definiálása, típusai
2. Turisztikai animáció 3. A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma 4. Az animátor, mint vezető 5. A különböző csoportok animálása 6. Rendezvényszervezési alapfogalmak 7. Rendezvénytípusok 8.Kulturális- művészeti rendezvények szervezésének folyamata 9. Mentorálás itt Fűzéren és a helyszínen.

3 1. Az animáció alapjai: fogalma, típusai definiálása
Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó, amelynek jelentései: éltet, elevenít, élővé tesz, valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el, hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel. Animálni = lelket, szellemet tölteni egy közösségbe, egy társadalomba, mozgást, aktivitást idézve elő. Animálni annyit tesz, mint életet adni egy csoportnak, lehetővé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Az animáció megkönnyíti az egyének, illetve csoportok közötti kölcsönös megértést. Segíti az egyéni és csoportos önkifejezést, cselekvési szándékot, kreativitást.

4 Az animáció fogalomköre, tényezői
Animáció = életerő; megelevenítés, élénkítés, nyüzsgés. Fő területei: 1. Rajz (film); 2. Számítástechnika (mozgó elemek); 3. Szocio-kulturális animáció (az elidegenedés ellen). Sajátos és fontos szerepet tölt be a turizmusban. Az animátor definiciója: életvidám és kreatív ember, aki felelősséggel képes aktivizálni és lelkesíteni valamilyen tevékenységre egy közösséget és személyenként annak tényleges és potenciális tagjait. Az animátor feladata: megtervezni/irányítani a különböző embercsoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, segíteni a hasznos, értelmes és szórakoztató sport- és kulturális programok megvalósítását.

5 Finger-Gaylor szerzőpáros anagrammája
Anregung (javaslattevés, kezdeményezés) Neugierde (kiváncsiság) Interesse (érdeklődés) Motivation (indíték) Aufforderung (felkérés, buzdítás) Tatigkeit (tevékenység) Impuls (ösztönzés) Offenheit (nyitottság) Nachwirkung (utóhatás)

6 Az animáció fajtái Az animáció kialakulásában 3-féle vonulat különíthető el: 1. filmes és számítástechnikai animáció: filmes iparban megjelent animáció: az élettelen rajzokból álló képsorozatokat keltik életre, a kamera megfelelő gyorsaságú mozgatásával (pl. rajzfilm), animáció a számtech. területén: itt olyan rövid mozgó képsorról beszélünk, amely az interneten max mp-es, és egyszerű képekből, legtöbbször rajzokból áll.

7 Az animáció fajtái 2. szocio-kulturális animáció:
A szociokulturális animáció olyan stabilizációs technika, amelyet a különböző társadalmi testületek, szervezetek, egyesületek keretében alkalmaznak, s amelynek legfőbb célja az állam szociális destabilizációs tényezőinek felszínre hozása, és közösségi körülmények közötti szakszerű alkalmazása. Célja a szociális segítés illetve a kultúra közvetítés és művelődés. Az animáció ellátja a krízishelyzetbe kerültek, valamint a tartósan hátrányos helyzetűek fejlesztését, stabilizációját. Ez azt jelenti, hogy a gazdagság és szegénység, a munkavállalók és munkanélküliek, a fiatalok és öregek, az alternatívok, deviánsak és a jól szocializáltak, valamint a fogyatékosok és az egészségesek között húzódó alapellentéteket (esélytelenség) megpróbálja feloldani.

8 Az animáció fajtái 3. A rendezvény (turisztikai) animáció:
kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidő-centrumokban, sport-létesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül, közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki elsődleges feladatául.

9 Az animáció típusai Rekreációs animáció A felfokozott életritmusnak, a stressznek, a mozgásszegény életmódnak köszönhetően – szellemileg és fizikailag egyaránt –fáradt ember energiáinak újratermelését, felfrissítését célozza meg. rekreációs parkok élményfürdők Animáció az egészségmegőrzés jegyében gyógyturizmus sportanimáció Animáció a lelki kondicionálás jegyében thai-chi,jóga, meditáció, autogén tréning Kulturális animáció múzeumok, kastélyok animációja Látvány animáció természetjárás (nemzeti parkok, sivatagok, lakatlan szigetek) Gasztronómiai animáció borkóstoló főzőtanfolyam gasztronómiai fesztiválok A tipikus szórakozások animációja presztízs jellegű animáció (sarki expedíció) kaland animáció (katasztrófa turizmus, túlélő túrák).

10 Az animáció csoportosítása a szabadidős tevékenység jellege szerint
Mozgás, sport helyszín szerint ez lehet szabadban (íjászat, strandröplabda) vagy házon belül (fitness) életkor szerint gyermekek tevékenységei (számháború, bújócska), felnőttek tevékenységei (lovaglás, sziklamászás, jet-ski) Társas tevékenységek gyermekeknek: jelmezbál, kis kertész program felnőtteknek: casinó, kvíz-műsorok családoknak: társasjáték, piknik Hobbi és kreatív tevékenységek gyurmázás, üvegfestés, fényképezés, lufi hajtogatás Művelődés, felfedezés gyermekeknek: bábszínház, erdei iskola felnőtteknek: olvasói estek, pódiumbeszélgetések családoknak: óriás játékok, múzeumlátogatás Kaland gyermekeknek: kincskeresés, arcfestés felnőtteknek: szabadban éjszakázás, ejtőernyőzés, dzsip-túra Pihenés, nyugalom gyermekeknek: szieszta, mesedélután> felnőtteknek: thai-csi, kisebb gyalogtúrák családoknak: templom látogatás orgona koncerttel

11 2. A turisztikai animáció
Az animáció általános célja, hogy lehetőséget adjon az önfejlesztésre, segítse az egyéni törekvések megfelelő célokhoz való csatlakozását, egymás értékeinek tiszteletben tartását. Minden animáció – csoportmunka, Sem pro-, sem kontrafüggőség nem alakulhat ki az animátor személyével kapcsolatban. Csapat szellem van. A turisztikai animátornak sok emberre kell figyelnie. Fegyelmezetten, a környezethez alkalmazkodva kell olyanokkal és olyanoknak programokat csinálnia, akiket korábban nem ismert. Ezért e munkakör ellátásához a szakmai ismeretek és az idegen nyelv tudás mellett magas fokú intelligenciára, érettségre, toleranciára és a bizalmat megalapozó önbizalomra van szükség.

12 A turisztikai animáció történelmi áttekintése
Ókorban: ünnepi játékok; középkorban: lovagi játékok; új korban: piaci szórakoztatás; ipari forradalom korában: Thomas Cook; múlt század közepétől: üdülőfalvak. 1950-ben: Gérard Blitz és Gilbert Trigano megalapítja a Club Mediterranée társulást. Kevés pénzzel, sok ötlettel, Mallorcan hozzák létre az első „vászonfalut”: Sátorban laknak, egy közös asztalnál étkeznek, este tábortűznél kölcsönösen szórakoztatják egymást. Francia fiataloknak. 1954- ben Kft-vé alakulnak (Edmond de Rothschild báró), különböző rangú emberek oldott hangulatú, szimpatikus nyaralóhelye. Ennek hatására jobb módúak (sznobok) is jönnek a már fényűzőbben berendezett létesítményekbe.

13 A „Club Mediterranée” cégfilozófiája
1962-ben a „Collier-bar”: önálló elszámolási egység az üdülőfalvakon belül. Ettől kezdve a Club Med’ a többi európai ország fogyasztóit veszi célba. Így terjeszkedik. 1966-ben LIFE-riport: megnyílik számára az USA piaca. 1967-ben 31 üdülőfalú, közös asztal helyett óriás bűfé. 1977-ben „A 3 medence” elmélete. Ausztrália és Japán tehetős turistáin van a sor. A Club ezzel párhuzamosan „felújítja” kapcsolatait a francia középréteg fogyasztóival. 1985- magyar (Franchise) kísérlet (Tihany). A legnagyobb T/O (IBUSZ) és szállásférőhelyek. Követők: (F) Eldorado, Kappa, FRAM; (D) Robinson Klub, Club Aldeana; (I) Valtur; Hotel-Club; CenterPark; VVF.

14 turisztikai animáció belföldön
A rendezvény (turisztikai) animációt megteremtő alkalmazott az animátor vagy játékmester, „az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemzően az üdülőfalvakban, a klubüdülőkben, a kempingekben, a szállodákban…és az Északi várak útján gondoskodik a vendégek… jó hangulatáról, segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport és kulturális programok tervezését és megvalósítását.”

15 Az animáció hazai szerepe
A T/O-k az animációt mindig a fogyasztók ízlésének változásához illesztik. Ezért az animátorokkal szemben 1.rendű követelmény : a kreativitás. Nélkülözhetetlenek ma már az üdülőközpontokban, a luxus hajókon, incentive utazások és kongresszusok alkalmával. Az EU-ban az animáció különféle (szórakoztatás, sport, játék stb.) területeire szakosodott cégek működnek; v. ugyancsak szakosodott animátorokat szerződtetnek és közvetítenek ki, tanácsot adnak a turisztikai fejlesztések során. A növekedési pólusok általában a húzóágazatok körül alakulnak ki, ezért bizonyos tur.-i fejlesztések stratégiai fontosságúak lehetnek a gazdaság egészére nézve. Az animáció biztosítása elengedhetetlen.

16 Animáció és fejlesztés a turizmusban
A turizmus, amely sokáig a gazdasági expanziónak egyik következménye volt, napjainkban sok ország számára a fejlődés motorjává vált. Valóságos iparág lett, melynek termékei fokozódó konkurencia tárgyai. E termékeknél spontán nemzedékváltás nehezen képzelhető el. Ezért inkább a fejlődés belső mozgatórúgóit kell feltárnunk, felhasználnunk. Nemcsak a mikro-, hanem egészen a pikoszféráig kell behatolni, hogy megleljük a fejlesztés „mozdonyait”. A szakembernek választ kell adni arra, hogy milyen legyen az ideális turisztikai létesítmény. Korábban technokrata és sztereotip módon tervezték ezeket. Azt gondolták: a puszta létük elegendő lesz a turisták vonzására. Egyetlen funkcióval rendelkeztek, pedig „funkcionális alkímiára”, a különböző elemek vegyítésére van inkább szükség: animációra!

17 A múlt tartós tanulságai /1
A vizsgált „klasszikus üdülőközpontok” a XX. sz. elejétől > teljes egyensúlyban integrálódtak az adott régióban, > minden központ közepében egy lüktető szív dobogott, > alkalmazkodni tudtak az új generációk igényeihez, > kivételes animációs helyszínek, amelyek ma is vonzzák a legjobban költő és a legigényesebb ügyfélköröket. Felmerül a kérdés: hogyan ültethető át pld. Saint-Tropez turisztikai rendszere más tengerparti közegbe, avagy hogyan hasznosíthatók Saint-Moritz hóvidéki tapasztalatai egy un. negyedik generációs síparadicsom sikeres elindítása érdekében?

18 A múlt tartós tanulságai /2
Bármely üdülőközpontot is nézzük (tengerparton vagy hegyen) ugyanaz a film pereg le: mindenütt találunk > egy zseniális kezdeményezőt (lehet: építész, herceg, hoteltulajdonos, bankár, marsall), akihez a későbbiekben > véleményformáló személyiségek (R.Nash, B.B., angol ipari mágnások, orosz főhercegek) csatlakoznak, majdan > kialakul egy rendszer, amely egy konzisztens magból áll (lehet: hotel, kaszinó, gyógyfürdő, festői halpiac) + kapcsolódó tevékenységekből (társasági rendezvények, előadások, jótékonysági bálok, sportesemények), hogy kellemesen teljenek a napok . Végül, kikristályosodik > egy turisztikai infrastruktúra, amely a legmagasabb igényeket képes kielégíteni. Összefoglalva:egy esetleges „átültetés” sikere a helyes funkciók és a befogadó tér dinamikájának a biztosításán fog múlni.

19 A múlt tartós tanulságai /3
De az előbbieken túl, a siker szükségessé teszi a majdani ügyfélkör életmódjának a figyelembevételét is óta a nagypolgárság,az arisztokrácia tagjai nem azért keresik a gyógyfürdőket, hogy kikúrálják magukat, hanem, hogy hozzájuk hasonló emberekkel találkozzanak élvezvén az ottani (relatíve) engedékenyebb légkört. Az ivókúra és a fürdés csak alibi, s a gyógyszálló csupán színházi díszlet ahol e szereplők eljátszhatják a „vakációs komédiát”. A párizsi Louvre szolgáltat ilyen alibit a Pigalle-i forró éjszakáknak; Bangkok úszó piaca pedig az egzotikus kalandoknak, de ma az un. jótékonysági báloknak is van ilyen utazást igazoló szerepük és alkalmat teremtenek arra, hogy a jelenlevők önön „tiszteletreméltóságukat” bizonyítsák. De valójában mi is húzódhat e mögött?

20 A társadalmi státusz látszatának kifejezése
A megjelenés szükséglete: a magasabb társ-i ranghoz való tartozást ill. jutást fejezi ki. „Aki számít, ott van”; Az elit dominanciája: E csoport összetétele változhat a gazdasági és a kulturális átalakulásoktól függően. A szabadidő eltöltése általában (dolce farniente) és a turisztikai fogyasztás különösen alkalmas e szükséglet kifejezésére. Napjainkban ez a hajdani „arisztokratikus” séma kissé devalválódott ugyan, de továbbra is többségi referencia értékkel bír. Ugyanakkor megjelentek új csoportok (pld. a fiatal yuppik), akik más standardokat hirdetnek (pld. elit sportok űzése a vakáció alatt) a jólét látszólagos jeleként. Csak a díszlet változott, animáció kell ma is!

21 Az animáció gazdasági hatásai/1
Gazdag ügyfélkör: presztízs, luxus, nagy vásárló erő és költés. Visszatérők, bármikor jönnek, mindig garanciát jelentenek, nagy reklámhatást és foglalkoztatottságot. Motivált ügyfélkör: megfizeti a valós árat, elősegíti az emberi kapcsolatokat, nem függ a tömegturizmustól, a vertikális szegmentáció miatt kisebb a reklám költsége. Fiatal ügyfélkör: nagy a létszámuk és a szabad idejük, néha jelentős a fizetőképességük, felnőtt korban visszatérnek, az animáció legfontosabb tényezői, (dekoráció). Animációs ügyfélkör: kényes pszichológiai megközelítést kíván (alibik miatt), s alapos szakmai ismereteket az fogadó struktúra megteremtéséhez (Delphi- módszer).

22 Az animáció gazdasági hatásai/2
Az animáció spontán módon alakulhat, de provokálható is; fontos profit forrás, eszköz a szezon megnyújtásához, pótlólagos vonzerő, és jelentős image szempontból is. Az ügyfelek (tájékozottabbak, sok egyéni tapasztalattal rendelkeznek) igényesebbek lettek, szelektálnak és kevésbé érzékenyek a reklámra. A 2. lakás-, és a time sharing válsága (mert drágább, unalmas ill. előnytelen) és az egycsillagos szállók népszerűsége ellene hatnak annak, hogy évente 15 napot társas viszonyban nyaraljunk. A mozgó szabadságok kerülnek előtérbe. A turisztikai fejlesztéseket korszerű termékfejlesztésre, egyre több animációra kell alapozni.

23 A multifunkció stratégiája/ 1
A turisztikai beruházások során előre kell meghatározni az attraktív funkciókat; a létesítményeket „húzó” maggal és belső dinamikát gerjesztő berendezésekkel kell ellátni. Multifunkcionális létesítményeket, individualizált tereket, együttélési struktúrákat kell létrehozni, amelyek egyaránt szolgálják a nyugalom és a nyüzsgés iránti igényt. Mégpedig két szinten: globálisan (fő utca, központi tér, csillag v. lineáris kialakítással a pólus körül v. 2 pólus között) ill. a belső berendezés szintjén (bútorozás, dekoráció, utcára nyitott üzletrész, köztéri padok, koncentrikus kialakítás, térszűkítés stb.) Példák az utolsó simítások szerepére.

24 A multifunkció stratégiája /2
A szállodaipar az a terület, ahol a multifunkció leginkább megvalósítható: a szobakiadás (iroda, butik, konferencia) a vendéglátás (étterem, bár, cukrászda, bankett), és az animáció szintjén (járda, terasz, lokál, rendezvények). A városi animáció: malle-k, útkereszteződések, rakpart, gyalogos zóna, diszkók, kikötők (Rhodos), buszmegállók. Egyéb helyszínek: tourinform (de találkozási pont, olvasóterem, helyi termékek boltja is), főiskolák (Nímes). A siker kulcsa a kreativitás: Név- és médium választás, a projekt hírverése, megszemélyesítő akciók (100 éves étterem), filmek, dalok, könyvek, mediatikus események (koreai háború, Csernobil), promóciók innovatív hatása.

25 Új trendek az animációban
Multifunkció: egy szálloda nem csak alvásra való. Mikro-termékekkel jobban lehet kihasználni a m2-re jutó emberi és technikai lehetőségeket.”Mindenkinek tetszik valami,de nem ugyanaz tetszik mindenkinek”. Polivalencia: a zsánereket nem keverik össze, de úgy társítják őket, hogy vegyüljön a közönség, mert a túlzott szegmentálás szétfeszíti a piacot. Beaubourg. Üzleti tur. : többféle motiváció együttes használata. Konvivialítás: olyan együttélési struktúrák létrehozása a legalacsonyabb szinteken is, amelyek kedveznek az emberi kapcsolatok kialakításának, a turisták számára a többoldalú aktivitásának.

26 3.A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma
Az animátor emberekkel dolgozik, ezért > alkalmazkodnia kell a fogyasztók különböző típusaihoz; > érzékelnie, és figyelnie kell környezete változásaira; > fokozott figyelmet kell tanúsítania (feszült unalom!); > kitűnő memóriával és jó pszichológiai érzékkel kell rendelkeznie (tréninggel mindkettő fejleszthető). Érzelmeket (hangulatokat és indulatokat) kell felmérnie, amelyek (+ és -) cselekvéseket válthatnak ki, valamint motivációkat kell észlelnie (tehát: azokat a tényezőket, amelyek a különböző szükségletek kielégítésére irányuló cselekvéseket ösztönzik).

27 A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma /2
Utóbbiak gyakran ellentétesek és kudarchoz vezetnek; a karakterológia segíthet ebben. A turizmusban részvevő embereket is különböző típusokra oszthatjuk: a./ személyiségi jegyek és b./ lelki sajátosságok alapján. ad a./ Vérmérsékletük és reakcióképességük alapján megkülönböztetünk: vérmes (szangvinikus), hirtelen haragú (kolerikus), mélabús (melankolikus) és hidegvérű (flegmatikus) típusú embereket. ad b./ a lelki sajátosságok alapján pedig beszélhetünk extrovertált (kifelé nyitott) és introvertált (befelé forduló) típusú fogyasztókról ill. animátorokról.

28 A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma /3
A tiszta típus ritka, a legtöbb ember vérmérséklete az élet folyamán változik, a tulajdonságok egy része is formálódik, de a legalapvetőbb vonások jellemzőek maradnak. A fentieken túl különböző személyiségi problémákra is tekintettel kell lenni: pl. beilleszkedési nehézségekre (a személyiségi jegyein nem tud uralkodni); depresszív hajlamra (tele van feszültséggel); szereplési vágyra (önmutogató v. naiv; pszichopatákra és neurotikusokra (szenvednek, de kímélik a környezetüket). Nagyon körültekintően kell eljárni ilyen esetekben. Tapintat, türelem, bizalom, figyelem !!! Fontos még az illem és az erkölcsi hozzáállás: a./Etikett, b./protokoll, c./ általános magatartás.

29 A turisztikai fogyasztás pszichológiai tartalma /4
Etikett = a társadalmi érintkezés formáinak megszabott és megmerevedett rendszere. Protokoll = hivatalos kapcsolatok, érvényesülő szokások és formaságok összessége. Magatartás és erkölcs: a vendég szívesen tér vissza. Ha nem csapták be, és jó érezte magát (csúszópénz, stb.) Külsődleges normák: kulturált megjelenés, jól ápoltság, alkalomhoz illő ruházat, jó modor (modoros/modortalan beszéd), mimika, mosoly, nyelvhelyesség, pontosság. Belső indíttatású normák: udvariasság, szerénység, jó ízlés, mértéktartás, tapintat, diszkréció, bizalom, segítőkészség, fegyelmezettség, korrektség, becsületesség.

30 Animáció a turisztikai kereslet új formái tükrében
Láthattuk, hogy a turisztikai fogyasztás erős pszichológiai tartalommal bír. E tényezőknek, ill. az általuk létrehozott „vakációs komédia”-nak az ismerete rendkívül fontos a turisztikai beruházások (vonzerők) sikere szempontjából. A fejlesztők különböző piaci szegmensekhez juthatnak el általuk, és ún. elsődleges ügyfélköröket alakíthatnak ki. A turizmus fejlődése több szociológiai mutációval járt a „szabadidő-társadalom” hierarchiája területén. Bizonyos csoportok megmaradása mellett, minden korban, újabb mikro-környezetek is feltűnnek. A XX. sz. elején még az „English Way of Life” és a cári Oroszország életvitele dominál a nagypolgárság körében.

31 R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /1/
Az 50-es évek Franciaországában pl. a technokraták, az emigránsok és a kisebbségek teremtenek „standard”-et. A 60-as években pedig az értelmiségi, a marginális és a deviáns (rock, punk, meleg) mikroközösségek. A 70-es években , a beat-, a hippi-, és a zöld mozgalmak alkotnak új szabadidő modelleket (saját „leader”-ekkel). A 80-as évek új vezérfogyasztói: az új gazdasági elit és a vidéki polgárság, már nem utánozza a főváros szokásait. A 90-es években az intellektuális és szociális értelemben emancipált új fogyasztói generáció diktálja a normákat, (kreatívabb és találékonyabb az utazások módjában is). Napjainkban az érték nem csak az ártól függ, de a társ,-i környezetre jellemző kollektív és személyes vágyaktól is. Ezeket az értékeket nevezi R.P.D szabadidő mítoszoknak.

32 R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /2/
1. A gazdasággal összefüggő mítoszok: A bőségszarú mítosza: a szabadidő kompenzál és díjaz, tehát a bőség illúzióját kell kelteni a turistában. Sziszifusz mítosza:a szabadidő csak zárójel a dolgozó ember életében, általa felmérheti valós társadalmi helyzetét, amelyet erre a „jobbra” szeretné felcserélni 2. A kultúrával összegfüggő mítoszok: Az aranykor mítosza: az egyik leghatékonyabb témát képezi a turizmusban: a gyökerekhez való visszatéréstől, a régi idők utáni nosztalgiáig – minden érdekli a turistát. Az Olimpia mítosza: a turista a legkomolyabban játszhatja el azt, ami lenni szeretne. A profinak ezt kell elhitetnie.

33 R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /3/
Odüsszeusz mítosza: a menekülés, a felejtés, a másutt jobb lenni kényszere. Afrodite mítosza: a látatni és a csábítani, a testünk felfedezésének mítosza; wellness, fitness stb. Bacchusz mítosza: a szórakozás, a csoportban való üdülés, a bulik, a túlkapások szükséglete. Olimposz mítosza: az ég nosztalgiája, a felemelkedés igénye( repülőgépre szállunk, hegyet mászunk stb.) Fortuna mítosza: kitörni a jelen helyzetből, nyerni játékban, álmokat megvalósítani. Minerva (Pallas-Athene) mítosza: utazás, új dolgokat látni, megismerni, és állandóan tanulni.

34 R.P.DUFOUR szabadidő mítoszai /4/
3. A környezettel összefüggő mítoszok A sivatag mítosza: üdüléskor a turista távol akar lenni a nagyvárosok ártalmaitól. A tiszta és végtelen (sivatag, puszta, tenger) látványa – pszichoterápiával ér fel. Heliopolis mítosza: a turista, bár menekül a várostól, mások kapcsolatát keresi, animációra és biztonságra vágyik. Poseidon (Neptun) mítosza: a víz az élet forrása, tisztító elem, regeneráló közeg: gyógy idegenforgalom. Odipusz mítosza: az ős/anya/föld keresése, a természettel való kapcsolat (barlangok, vulkánok, trópusi meleg vizek, és források, valamint napfürdőzés) révén.

35 R.P. DUFOUR szabadidő mítoszai /5
4. A társadalommal összefüggő mítoszok: Az örök ifjúság mítosza: ez arra is utal, hogy a fiataloknak elsődleges szerepük van az üdülők sikeres működésében Eros mítosza: a szerelem és a rafinált lakoma szükséglete; együtt szerepelhet Bacchus és Aphrodite mítoszával, de önállóan is fontos Pandora mítosza: együtt jóban és rosszban; szociális lényként kell kikapcsolódni is. Prometeusz mítosza: szükségletünk, hogy a lehető legtöbb érdekes és hasznos dolgot tegyünk a szabadság alatt. Szegmentációval elsődleges ügyfélkörök alakíthatók ki.

36 4. Az animátor, mint vezető
Hogyan jellemezhető a munkája? Mi a szerepe a közösségben? Milyen magatartást, szemléleti-cselekvési koncepciót testesít meg?

37 Milyen a jó animátor?

38 Milyen a jó animátor? 1. mentálisan és fizikálisan egészséges
2. ne szenvedjen krónikus betegségben 3. ne legyen napallergiája 4. ne legyen büntetett előéletű 5. ne legyen se letöltendő, se felfüggesztett büntetése 6. beszéljen több idegen nyelven 7. ne legyen alkohol vagy drog függő 8. kommunikatív, aki könnyen teremt kapcsolatot 9. kedves, jó kedélyű 10. szervezőkészsége mutatkozzon meg a programok során 11. rendezett, ápolt külső, megnyerő fellépés 12. A bizalomgerjesztő megjelenésen túl az egyenruha, a ruházat szerepet játszhat a „cég” arculatának kialakításában

39 A jó animátor tulajdonságai:
A szakma iránti hatékony érdeklődés sportolni vágyó iránti őszinte figyelem Hivatásszeretet Hiteles életcélok és értékrendszer Személyes példamutatás Reális önértékelés + hit saját munkájában Következetesség Önfegyelem (a „tanítványokkal” szembeni magatartásban) Igazságérzet Kitartás Alkalmazkodó képesség.

40 Az animátor személye, tevékenysége
Az egyének és csoportok fejlődésének az ügyvivője. Tevékenységet, aktivitást keltsen életre. Fejlesszen továbbnevelő célzattal a kultúra és a sport területén. A tevékenység az egész lakossághoz szól a minél teljesebb folyamatos művelődés (önművelés) felé nyit.

41 Az animátor személye, tevékenysége
Segít az embereknek megérteni a társadalom mechanizmusát, az újrateremteni úgy, hogy az emberek maguk vállaljanak felelősséget benne. Szenzibilizálja a csoportot a fejlődés perspektívái iránt, a jobb teljesebb élet a társadalomban való szocializáció, a közösségi szelem és az egyén tisztelete iránt. A csoport meg tudja határozni céljait, és meg tudja választani a legmegfelelőbb eszközöket azok eléréséhez.

42 Milyen ismeretekkel rendelkezik a jó animátor?
Rekreációs és kulturális ismeretek (célja, feladata, eszköz és célrendszer…). A nemeknek, koroknak megfelelő anatómiai, edzéselméleti, pedagógiai, pszichológiai alapismeretek. A kliensek aktuális egészségi és fittségi állapota, sporthoz kapcsolódó múltjuk és jelenük. A rekreációs mozgásformák közül néhányat készség szinten elsajátított (bemutatja, együtt végzi a sportolni vágyókkal), a többiből sportági ismeretei vannak (tudja ajánlani, megszervezi, levezeti). Tisztában legyen a helyi lehetőségekkel, illetve az esetlegesen megváltozó körülményekhez alkalmazkodni tudjon. Rendelkezzen megfelelő számú és minőségű eszközökkel. Példamutató, hiteles megjelenés. Ismereteinek átadása a befogadó színvonalához alakítva.

43 Ami nem az animátor Nem élharcos (aki vezeti a csoportot)
Nem helyi ügyintéző (valamilyen hatalom szolgálatában) Nem szent mártír (nagylelkűen feláldoz) Nem túlbuzgó (aktivista) Nem elvont idealista (népboldogító) DE! Nem lehet közömbös, sem színtelen. Kell, hogy legyen elkötelezettsége, személyes állásfoglalása.

44 Animációs vezetési stílusok
Autoriter stílus: az animátor a saját álláspontját akarja elfogadtatni. Ehhez a meggyőzéstől, a manipuláción át, a kényszerítésig mindent megpróbál. A csoport elfogadja/ elutasítja. Jó eredményt, tartósan nem lehet elérni vele. Laissez-faire stílus: lényege a lazaság, az animátor átengedi a vezetést a csoportnak. Klikkek és anarchia alakulhat ki, amíg ki nem választódik egy vezéregyéniség Asszociatív stílus: demokratikus = kölcsönösen segítik egymást, mindenki az animátorral van. Az alkalmazását gátolhatja: a nagy létszám, a csoporttagok érettségének hiánya, az idő korlátozott volta. Rutin és túlszabályozás alakulhat ki, ami rontja a kreativitás kibontakozását. Non-direktív (tartózkodó).

45 1. Következmények (autoriter)
A tagok vagy elfogadják vagy elutasítják ezt a stílust. Vagy alávetettség vagy lázadás. A vezető megtorló intézkedései a ellenszegülőkkel szemben és (a hatalma megtartása érdekében) engedményeket tesz, kárpótol, jutalmaz.

46 2. Következmények (laissez-faire)
A csoport saját fantáziája és szeszélyei szerint fejlődik. Anarchia, harc a természetes vezetők, klikkek között. Kiválasztódik egy „új főnök”, aki zsarnokibb, funkcionálisan keményebb stílust diktál.

47 3. Következmények (asszociatív)
A cél megközelítése kölcsönös segítséggel és egyidejű hozzájárulásokkal történik. Mindenki személyesen is érintettnek érzi magát. Feladatok, tervek, viták, elemzések, megvalósítások, kutatások, döntések, értékelések. A cél elérése nem csak az animátor ügye.

48 A demokratikus stílus akadályai
Létszám: terjedelmes csoportnál képtelen az együttműködő magatartásra, pedig a csoportra szeretné bízni a kezdeményezést, a felelősséget. Az érettség: minél fejlettebb a csoport, annál gyakrabban kell irányítani. (visszahúzódás időben) Rendelkezésre álló idő: pl. rövid Szokás, hagyomány: „…ezt mi így szoktuk” Fenyegetés: parancsok, bénító adminisztratív szabályok.

49 4. Következmény: a non-direktív irányítás
Az animátor tagja a csoportnak sajátos egyedi stílusban. Feladja privilegizált vezető szerepét, melyben minden tőle függne, nem kívánja helyzetét arra felhasználni, hogy saját nézőpontját, értékrendjét és céljait erőltesse rá a csoportra. Segítse a csoporton belül: megvilágosodást (helyzet, probléma) objektivitás realitás) alkalmazkodóképességet (élet és egyén igazodása) kreativitást (állandó megújulás).

50 A non-direktív irányítás
Nem a vezető hiányát jelenti, vagy a beavatkozás kiküszöbölését. Inkább tartózkodó magatartás, tiszteletadás a mások személyisége iránt. Minden olyan manőver visszautasítása, amely más gondolkodásmódot vagy életmódot akar az egyénre vagy csoportra kényszeríteni.

51 Az animáció szervezésének folyamata
1. Előkészítés - tájékozódás: a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.) résztvevők összetételéről az adott attrakció, szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról. sport-és játéklétesítményeiről helyi vezetők, megbízók kérései a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén. 2. Animátori csapat kialakítása külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat, meg kell határozni a team nagyságát ki kell jelölni, ki az aki alkalmas vezető animátornak . különböző területre specializálódott animátorok megkeresése (egyetemista, főiskolás gyakornokok).

52 Az animáció szervezésének folyamata
3. Programterv kidolgozása a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal együtt. ötletek cseréje részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása az előkészítési munka. 4. Programok hirdetése fontos feladat a programok reklámozása: plakát, szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső, személyes invitálás, leghatásosabb a személyes érdeklődés-felkeltés hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk.

53 Az értékelés jelentősége
Az értékelés- a közösségi élet egészének szempontjából való értékítéletet jelenti, tartalmilag vonatkozhat technikai feltételek, ill. a személyek közötti kapcsolatok elemzésére. Első fázis a visszacsatolás lehetőséget ad a múlt feltárására. Ez az elemzés jelenti az értékelés alapelemét. Az elemzés történésekből indul ki, melyeket a csoport tagjai másként éltek át és másként érzékeltek. Második fázist a jelen elemzése jelenti. Ez választ keres arra, hogy mivel magyarázhatók a múlt történései, mennyiben érintik a jelen céljait. A harmadik fázis a jövőre vonatkozó álláspontok értékelését jelenti. A megvalósításhoz szükség van-e új módszerek, technikák alkalmazására vagy sem.

54 Az értékelés jelentősége
A spontán értékelés akkor következik be, ha úgy vélik, hogy a csoport vagy annak egy tagja által megélt esemény érdeklődésre számíthat, hatást gyakorolhat, gátolhatja vagy feloldhatja a magatartást. Az értékelést nem tervezték, de a körülmények kedvezőek az értékeléshez. A pontos értékelés előre meghatározott időpontban történik. Az értékelési eljárásmódok változhatnak, a séma azonban azonos marad, megállapítás – tisztázás -helyesbítés.

55 Az értékelés jelentősége
Egyéni értékelés (5-6 fő) csak kis csoportok mellett lehetséges. Ilyen esetekben minden tag elmondja vagy leírja véleményét, ehhez a társak hozzászólhatnak, a vita összegzését, tartalmi ismertetését az animátor végzi. Alcsoportokban (7-8 fő) történő értékelésre akkor kerül sor, ha a csoport nagy létszáma miatt az érdemi munka érdekében több kisebb ún. alcsoportokban értékelnek először, majd e vitákat tükröző jelentések alapján a nagy csoport összegzi a véleményeket. Az egy csoportba (10-12 fő) történő értékelés mellett mindenki elmondhatja a véleményét, de előfordul, hogy az agresszívebb tagok túlzottan határozott fellépése a szerényebbekre bénítóan hat.

56 5. A különböző csoportok animálása
Életkor és speciális igények alapján 5-8 csoport lehet: Két gyermekcsoport: 3-6 évesig és 7-12 év közöttiek; Két ifjúsági cs.: (serdülők), (fiatal felnőttek) Felnőttek csoportja: éves kórúak; Idősek ( nyugdíjasok) csoportja: 60 éven felüliek; Külön csoportok: betegek ill. fogyatékkal élők. Minden animáció csoportmunka: fontos a feladatok elosztása, a felelősségvállalás. Az animátor ügyességén múlik a kollektív munka sikere fő/animátor lehet egy csoportban a tagok korától, állapotától függően, az önkéntesség elve alapján. A csoportot azonban csakis az animátor vezetheti, Ő készíti elő, hirdeti és megvalósítja a programokat.

57 A gyermekcsoportok animálása/1
3+2 K: kreativitás, komplexitás, közösségi munka. Ezekre alapozva kell az animátornak olyan szituációkat teremtenie, melyek hatnak a kicsik konstruktivitására és serkentik a koncentrációs készségüket. Eszközül a művészet különböző műfajait használjuk. Az együttdolgozásra tervezett s végzett munka a legjobb módszer a készségek kibontakoztatására. Az egyéni képesség különbségeinek nincsen meghatározó szerepe. A részvétel tét nélküli (nincs kudarc) de az együttesség fokozza az élmény átélési szintjét. Sokszínű, sokrétű és kötetlen foglakozások. Cél:különböző anyagok, eszközök, technikák használatának és kifejezési módoknak az elsajátítása.

58 A gyermekcsoportok animálása /2
De nemcsak a tevékenység eredménye fontos, hanem maga a folyamat, a kollektív munka, s a kötetlen tanulás Szabadidejükben a gyerekek inkább éreznek késztetést 1-1 probléma megoldására, mint az iskolában. Jó, ha a tananyag gerincét a különféle anyagok (agyag, kavics, fonál, szövet, papír, nemez stb.) tanulmányozása képezi. A foglakozások tárgyainak a megválasztását célszerű a személyi és környezeti feltételektől függővé tenni. Témajavaslatok: rajzolás, nyomhagyás, nyomtatás, bábok-, jelmez-, ékszer-, mozaik-, s edény-készítés, építkezések mindenféle anyag felhasználásával. Javaslatok kérése a foglalkozások arculatának kialakítására (plakát, szórólap készítése, terem díszítése stb.). Játék és szórakozás.

59 Ifjúsági csoportok animálása /1
Minden fiatal aktívabb a szabadidős tevékenységekben is. Ezekben szívesen vannak felnőttek nélkül, de igénylik a segítséget abban, amihez nem értenek (pénzügyek). Cél: az önirányítás feltételrendszerének megteremtése. Az animátor több változatot mutat be, hogy ők válasszák ki a legjobbat, és ezután „készenléti helyzetbe” vonul. A serdülők a családi kötöttség és ellenőrzés alól akarják kivonni magukat. Ők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni és sportolni lehet. Gyakori probléma, hogy a csoportok koedukáltak, és a éves lányok érettebbek, inkább a 3-4 évvel idősebb fiúk társaságát keresik.

60 Ifjúsági csoportok animálása/2
Problémát jelent még a gyermekkortól való elszakadás, a fiziológiai változás, a tisztázatlan jövőkép, a meg nem értettség érzése, a más korosztállyal való kapcsolattartás. A fiatal felnőttek motivációi hasonlóak, felelősségérzetük azonban nagyobb. A gyakorlatban a motivációk általában összemosódnak, a csoportok is gyakran változnak, mert tagjaik keresik a helyüket, a tartós kapcsolatokat. Figyelműket leginkább a következő érdeklődési körök kötik le: szabadban végzett fizikai és sporttevékenységek; a természeti és társadalmi környezet megfigyelése-elemzése; a manuális műhelymunkák; terembe végezhető játékok; az új (audiovizuális) technikák megismerése; a (zene, dráma, képző-) művészeti foglalkozások.

61 A felnőttek csoportjának animálása
Kialakulását különböző élethelyzetek motiválják pl. fiatal házasoknál (gyermeknevelés), v. a szakmai munka; az idősebbeknél (a közelgő nyugdíjazás), ill. mindenegyes korosztálynál a megélhetési gondok befolyásolják. A (műveltség-, hivatás-, származásbeli) problémák a nagy korkülönbségre is visszavezethetőek. A csoport céljai: - A napi munka fáradalmainak, stressz kipihenése. Ilyenkor részt vesznek a programban, de nem kezdeményeznek, ösztönzésre van szükség aktivitásuk fokozása érdekében. - A személyes kiteljesedés: az ismeretnövelés, ami intenzív részvételt jelent. - A családi együttlét: olyan program kell, amely erősíti a családi kapcsolatot (közös kirándulás, múzeumlátogatás, közös étkezések: bankett, piknik).

62 A felnőtt csoportok céljai és az animáció
Erőgyűjtés, pihenés Sportolás, mozgás Kompenzációs tevékenységek Személyes kiteljesedés és gazdagodás Családi együttlét Étkezés.

63 A felnőtt animáció módszerei
Az animáció feltételezi a tevékenységek és magatartások állandó elemzését és értékelését. Vita Tájékoztatás Elemzés Közös munka Döntés Gyakorlás, önképzés Értékelés Pihenés, lazítás.

64 Csapatépítés, csapatépítő tréningek
Bizonyított tény, hogy a csapatmunka nagyban szerepet játszik egy cég sikerességének fokozásában. Egy vállalat számára sokat jelenthet a munkatársak szaktudása, felkészültsége, azonban a hatékonyság megsokszorozódik, ha az egyes emberek a csapatépítés folyamatában csapattá érnek, és egymást segítve, kreatív hangulatban tevékenykednek a cég sikerének érdekében. Ehhez járul hozzá a csapatépítő tréning.

65 Milyen hasznot hoz a csapatépítés, egy csapatépítő tréning?
Csak azt kell megtanulni, hogyan is lehet hasznosítani az egyénben - tehát a Benned és Bennetek - meglévő képességeket. A megoldás abban rejlik, hogy a Te kiváló munkatársaid tudnak-e professzionális módon team munkát végezni? Az üzleti életben, a szakmai munkában az egyik legfontosabb kérdés az emberekkel való bánásmód. A siker a legtöbb esetben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megnyerni az embereket a saját elképzeléseinknek. Egy jó csapatban a kiégés (burnout) lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak. Kutatások azt bizonyítják, hogy az egyén mérhető eredményeinek mindössze 15%-a írható a technikai tudás javára, és mintegy 85 % az emberi érintkezés technikájában mutatott ügyességének köszönhető.

66 Mi a csapatépítés, a csapatépítő tréning célja?
A csapatépítés segítsen felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani a munkatársak az alvó és kihasználatlan képességeit, amelyek a továbbiakban segíteni fogják a csapatotokat a rejtett lehetőségek feltárásában. A csapatépítő tréning során azok a munkatársi viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához. A csapatépítő csoport munka azokat a tulajdonságokat fejleszti, amelyek elengedhetetlenek a sikeres üzleti vállalkozásához és a kiegyensúlyozott életviteléhez: önismeret, emberismeret, magabiztosság, optimizmus, felelősség- és kockázatvállalás, függetlenség, önzetlenség, teherbírás, tolerancia, becsvágy, beleérző képesség.

67 Mire jó a csapatépítő tréning?
A vállalaton belüli szervezeti változásokra történő felkészülésre. Közösség alakítására. Különböző problémák megoldási hatékonyságának növelésére. Egységes cég-kép kialakítására. A vállalati értékek tudatossá tételére.

68 Mi történik a csapatépítő tréning folyamán?
A tréningen a résztvevőknek különböző gyakorlatokat kell megoldaniuk, mesterségesen létrehozott stressz helyzetekben. A nehézséget legtöbb esetben az egyének komfortzónájának átlépése jelenti. Minden egyes feladat elvégzése után, a friss élményre alapozva a trénerek segítségével-, akik jelen esetben moderátorokként tevékenykednek- történik a tapasztalatok feldolgozása, átültetése a mindennapi munkahelyi élet területeire.

69 Néhány a csoport teljesítményét befolyásoló tényezőkből:
munkafegyelem és racionális problémakezelés a munkahelyen, konfliktusok kezelése a csoporton belül, a csoport kommunikációs csatornái, a magánélet és a szakma szétválasztása, hatékony feladatmegosztás, deviáns emberi játszmák kiküszöbölése, teljesítménymotivált, pozitív munkahelyi légkör, csoportkohézió - elkötelezettség, érdekeltség.

70 Az időskorú csoportok animálása
Tagjai sok szabadidővel rendelkeznek. Családi körben v. szeretett-otthonban élnek. Többségük beteg, elesett. Félelem az elszigeteltségtől, a családi kapcsolatok elvesztésétől. Szívesen vesznek rész hobby-körökben, ünnepségeken, banketteken, bálokon, kirándulásokon, utazásokban. A mértékre vigyázni kell. Megszépült emlékek vannak gondolataik középpontjában. Értékes tapasztalatokkal rendelkeznek. Fontos őket meghallgatni. Könnyen és hasznosan lehet őket bevonni a különféle programok szervezésébe és lebonyolításába.

71 A beteg v. fogyatékkal élők csoportja
A velük való foglakozás az egyik legszebb animátori feladat. E csoportok tagjai fokozott empátiát igényelnek. Sok játékötletre van szükség, állapotjavító gyakorlatokra, Ezek során ügyelni kell a változatosságra, mert e két csoport tagjai nem képesek tartós figyelemre. Vidám és oldott hangulatú foglalkozások ajánlatosak Az animátor technikai eszközei: Az animáció esetenként jelentős műszaki ismereteket követel (pl. grafikai-, vizuális és térelválasztó technikákat valamint vetítési-, audio- és látvány technikákat). Az animáció legfőbb helyszínei: az üdülők, klubok, tengerjáró hajók, luxus vonatok, konferenciák, kiállítások, rendezvények, gyógy és wellness szállodák, bevásárló központok, kórházak.

72 6. Rendezvényszervezési alapfogalmak
A rendezvényszervezés olyan összetett feladat, amely lehetővé teszi, hogy egy adott helyen és adott időben, zömében idegen személyek meghatározott célból, eseményen találkozzanak, amelynek kiszolgálására egy kiépített és tökéletesen működő infrastruktúrára van szükség.

73 ALAPFOGALMAK RENDEZVÉNY
A rendezvény szó szintetizáló fogalom, magában foglalja mindazokat a nagyobb tevékenységi formákat, amelyek megszervezésére professzionális szervezőre van szükség. Így többek között a kongresszusszervezést, kiállítás szervezést, művészeti - , sport-, valamint komplex vendéglátó események szervezését (pl. várnap, bál).

74 ALAPFOGALMAK RENDEZVÉNYSZERVEZŐ
A rendezvényszervező az a személy, aki összefogja a különböző résztevékenységeket, s ezeket a tevékenységeket koordinálja.

75 ALAPFOGALMAK MANAGER angol eredetű szó, jelentése: Igazgató, ügyvezető
Intéző Színházi impresszárió (US) Pártvezér Jó gazda, gazdasszony, takarékos ember

76 ALAPFOGALMAK MANAGER (lexikon szerint)
Előadóművészek vagy sportolók szerepléseit szervező üzletember. Összetett bonyolult feladat,nagyobb (üzleti) vállalkozás megszervezésével és irányításával, különösen ennek gazdasági vonatkozásaival foglalkozó szakember

77 ALAPFOGALMAK HELYSZÍN
Az a terület, létesítmény, épület ahol a rendezvény bonyolítható. A rendezvényhelyszínnek megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie. (hangosítás, világítás, színpad, nézőtér, WC, ruhatár, büfé stb. )

78 ALAPFOGALMAK KÖZÖNSÉG (PUBLIKUM)
(a latin publicus „nyilvános” szóból származik) A műalkotások befogadóinak összessége; szűkebb értelemben egy-egy konkrét művészeti mű összes befogadója, tágabb értelemben a társadalom azon rétegeinek, osztályainak összessége, amelynek tagjai korunk művészetének potenciális befogadói.

79 ALAPFOGALMAK KÖZREMÜKÖDŐK (MŰVÉSZEK)
Művész olyan alkotó, akinek tevékenysége az esztétikum szférájához tartozó esztétikai tárgyak létrehozására irányul. (író, költő, festő,szobrász, zeneszerző, stb.). A köznapi szóhasználat az előadó-művészet területén működő alkotókat is művésznek nevezi. A közreműködők köre sokkal szélesebb mint a szereplő művészek.

80 ALAPFOGALMAK KÖZREMÜKÖDŐK: Műszaki személyzet (roadok)
Az előadás kötelékébe tartozó, különféle munkaköröket ellátó szakmunkások és segédmunkások, akik az előadás előkészítésének és lebonyolításának technikai feladatait végzik. (hangosító, világosító, villanyszerelő, díszletmunkás, pirotechnikus, videó technikus,) Egyéb közreműködők: jegyszedő, ruhatáros, büfés, biztonsági őr, stb.

81 ALAPFOGALMAK MECÉNÁS (Gaius Maecenas /i.e. 1 század/ gazdag római polgár, Augustus császár barátja, művészek – költők (Horatius, Vergilius) támogatója volt. Neve a tudomány és művészetpártoló fogalmává lett. Az ókori és középkori viszonyok között a művészetek fejlődésében nagy szerepe volt a gazdag és befolyásos pártfogóknak, mecénásoknak. A művészi tevékenység számos ága ma is rászorul pártfogókra. Magyarországon ezt a szerepet főképpen az állam gyakorolja, pályázatok formájában. (pl. Nemzeti Kulturális Alapprogram)

82 ALAPFOGALMAK SZPONZOR
Reklámcéllal anyagi támogatást nyújtó intézmény, cég, vagy magánszemély. A támogatás nem csak pénzben, hanem tárgyakban, szolgáltatásokban is létrejöhet. A támogatás ellentételezéseként a cég vagy a magánszemély reklám megjelenési lehetőséget kap.

83 7. Rendezvénytípusok 1. KONGRESSZUS – KONFERENCIA RENDEZVÉNYEK
(közgyűlés, fórum, szimpózium, szeminárium, workshop stb.) Kongresszus olyan rendezvény, amelyre egy adott helyre, nagyszámú (minimum 50 fő ) résztvevő érkezik, akik számára a részvételi jog semmilyen módon nincs korlátozva. Amely szigorúan az előre kiadott napirend szerint végzi a munkáját és az eredményéről széles körben beszámol. Amelynek kiszolgálására egy teljesen kiépített és tökéletesen működő idegenforgalomra és ahhoz kapcsolódó infrastruktúrára van szükség.

84 RENDEZVÉNYTÍPUSOK 2. KIÁLLÍTÁS
Vizuális befogadást igénylő tartalmak, ismeretek közlését, átadását biztosító természetes és mesterséges, művészi, grafikai és szimbolikus tárgyak nyilvános bemutatója. A kiállítás rendezésének célja: - közvetlen esztétikai és művészeti élményt nyújtani a látogatóknak, - bizonyos tényeket tapasztalatokat, eredményeket közvetlenül szemléltetni és bemutatni, - a kiállítás mondanivalójával bizonyos dolgokra felhívni a közönség figyelmét, - elérni bizonyos üzleti célokat.

85 RENDEZVÉNYTÍPUSOK 3. SPORTRENDEZVÉNYEK
Sport fogalma: Az ügyességet fokozó, az egészség megőrzését elősegítő, szórakoztató, játékos időtöltés illetve ennek versenyszerűen űzött formája.Lehet csupán kedvtelést szolgáló (amatőr) vagy pénzszerzési célból végzett (professzionista). A sportrendezvények szervezése a versenyek, vetélkedések, viadalok körülményeit megteremtő feltételek biztosítása.

86 RENDEZVÉNYTÍPUSOK 4. KULTURÁLIS-MÜVÉSZETI RENDEZVÉNYEK
Olyan kötetlen formájú rendezvény, amelyen az előadó saját vagy más művész alkotását közvetíti a közönségnek. A művészeti tevékenység sorába tartozik: színjátszás (várjátékok), versmondás, felolvasás, énekes és hangszeres előadás, stb. Az előadás a próbák során teljes művészi komplexitásban kidolgozott és minden technikai vonatkozásban előkészített megjelenése a közönség előtt

87 RENDEZVÉNYTÍPUSOK 5. VENDÉGLÁTÓ RENDEZVÉNYEK Gálavacsorák Fogadások
Partik Bálok

88 8. Kulturális-művészeti rendezvények szervezésének folyamata
RENDEZVÉNYSZERVEZÉS SZAKASZAI: - INFORMÁCIÓK - TERVEZÉS - Szakmai tervezés - Gazdasági tervezés - LEBONYOLÍTÁS - ÉRTÉKELÉS

89 I. INFORMÁCIÓK KÖZÖNSÉG – RÉSZTVEVŐK A PROGRAM RENDEZVÉNY HELYSZÍN
REKLÁM – PROPAGANDA RENDEZVÉNY KÖRÜLI ESEMÉNY GAZDASÁGI HELYZET

90 1. INF. KÖZÖNSÉG-RÉSZTVEVŐK
Mi érdekli ? Hány embert érdekel ? Milyen korosztály ? Korosztályon belül milyen réteg ? Milyen az anyagi lehetősége ? Milyen a helyi adottság (természeti és emberalkotta környezet – „díszlet”)? Milyen tematikus hasznosítási célkitűzésünk van (visszatérő, ismétlődő rendezvény, specialitás, pl: Füzéri Várnapok – falunap – búcsú, stb)?

91 2. INF. A program SZAKMAI INFORMÁCIÓK a program lehetőségek,
Mik a sikeres törekvések-irányzatok Dívat előadók és sláger programok A hely szelleme (Genius Loci), A vár-várrom történelmi múltja, szerepe, Hagyományápolás, nemzettudat erősítése Inter-regionális kulturális (vallási) útvonal.

92 3.INF. Rendezvény helyszíne(1)
Helyszín kiválasztása (1 és 2 pont alapján) Technikai szükségletek-lehetőségek világítási és hangosítási lehetőségek (bekötések, meglévő világítási rendszer használata, mikrofonok, mikrofonállványok) áramvételi lehetőségek (honnan, milyen teljesítményű /amperszám/, bekötés módja) Biztonságtechnika (kordonok, security, stage pass, a felszerelések –technikák biztonsága)

93 3.INF. Rendezvény helyszíne (2)
Színpad (milyen dobogó rendszerek vannak, függönyök, díszlet lehetőségek, vonal és ponthúzók) Öltözők (tükör, mosdók, zárhatóság, fűtés-szellőzés, színpad megközelítése, biztonsági szempontok) Bejáratok és kijáratok száma, mérete (a tömeg és a pakolás miatt) Mosdók (számuk és azok állapota) Büfék (állapota, választék, árak) Jegypénztárak (száma, elhelyezkedése, nyitva tartás)

94 3.INF. Rendezvény helyszíne (3)
Vendégek irányításának, mozgatásának jelzései (piktogramok) Vendégek és közreműködők közlekedése és parkolása. VIP beszállítás-bekísérés Orvosi szoba

95 4.INF. Reklám és propaganda információk
Mennyi idő áll a rendelkezésre a reklámhoz ? Milyen reklámhordozókat tudunk és akarunk használni ? (hatékony hordozók ismerete, reklámhatékonyság vizsgálata) Milyen lehetőségeink vannak ? (fizetett és ingyenes lehetőségek) Reklámhordozók tervezése (plakát, szórólap, média reklámok stb.) Szponzorok felkutatása, szponzorajánlat készítése.

96 5.INF. Rendezvény körüli más események
Hasonló műfajban abban az időpontban mi lesz ? (azonos típusú rendezvények hatása) Dátum megállapításának buktatói (ünnepnapok, alkalmas napok, művészeti eseménynél fizetésnapok) Konkurencia elemzés (mivel és kivel szabad versenyezni ?) Klasztertagok együttműködése, szinergiája

97 6.INF. Gazdasági helyzet Kockázat elemzés (előkalkuláció)
A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége. A kockázatkezelés a lehetséges veszélyek, veszteségek csökkentése, bekövetkezésük megakadályozása, elhárítása, a felelősség megosztása, áthárítása kiadások fedezete, várható bevételek, fedezeti pont számítása pályázatok lehetősége szponzorok és mecénások.

98 II.TERVEZÉS – 1. SZAKMAI TERVEZÉS
Rendezvény forgatókönyve - díszlet terv - reklám és propaganda terv - rendezvény szakmai terve - biztonsági terv - időtáblázat felelősökkel.

99 2. GAZDASÁGI TERVEZÉS Költségvetés ( részvételi díj vagy jegyár megállapítása ): - Bérleti díjak ( helyszín), - Technikai költségek ( hang, fény, videó,díszlet, jelmez, stb.), - Nyomda költségek (plakát, szórólap, jegy).

100 2.TERV. KÖLTSÉGVETÉS II. - Reklám költségek ( plakáthely, rádió,
televízió, hirdetések a sajtóban, egyéb : szórólaposztás). - Hivatalos költségek: - jogdíj (nettó bevétel 9 %-a) - közönségszervezés jutaléka (10-15 %) - Áfa (25 %), - rendőrség, tűzoltóság, mentők, - nemzeti park-természetvédelem.

101 Műsorközlés A művelődési és közoktatási miniszter 8/1992.MKM rendelete értelmében a felhasználó a nyilvános zene felhasználással egyidejűleg köteles a felhasznált művekről műsorközlést adni és a jogdíjfizetést érintő változásokat az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek 3 napon belül bejelenteni: Rendezvény helye Rendezvény megnevezése Időpontja Rendező neve és címe A helyiség befogadóképessége ( fő) Résztvevők száma ( fő ).

102 Jogdíj kiszámítása Komolyzenei koncert (9 %) Könnyűzenei koncert (9 %)
Disco- Bál – Táncház (8 %) Irodalmi – zenei, vegyes műsor (7 %) Művelődési Intézmények által működtetett műkedvelő előadások (3 %) Bevétel nélküli rendezvény ( jogdíjközleményben megtalálható).

103 Jogdíj kiszámítása Eladott jegyek ( típusonként)
jegyár db szám összesen Bruttó jegybevétel áfa összege Nettó jegybevétel Szponzori támogatás Összes bevétel ( nettó + szponzori) Jogdíj összege.

104 2.TERV. KÖLTSÉGVETÉS III. - Tiszteletdíjak
- művészek, technikusok, ruhatár, biztonságiak, jegyszedők stb. ( számlás vagy megbízási jogviszony) Sajtótájékoztató és vendégelés költségei Bevételek: jegybevétel, szponzor pénz, reklámbevétel, stb. pl. üzleti Jegyár megállapítás a kiadás alapján.

105 2.TERV. GAZDASÁGI TERVEZÉS
Jegyértékesítés terve ( jelentkezési lapok) (elszámolási határidők meghatározása) Szponzori szerződések, hirdetésszervezés Pénzügyi terv ( cash-flow) kifizetések ütemezése.

106 III. LEBONYOLÍTÁS SZERZŐDÉSKÖTÉSEK ENGEDÉLYEK BESZERZÉSE
POSTÁZÁS ( MEGHÍVÓK, VIPJEGYEK, ) KÖZREMÜKÖDŐK SZERZŐDTETÉSE SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ MEGSZERVEZÉSE HIRDETÉSEK ÉS PROPAGANDA BEINDÍTÁSA RENDEZVÉNY NAPJA.

107 1.LEBONY. SZERZŐDÉS Szerződéskötések
(megbízási szerződések, szponzori, terembérleti, egyéb bérleti, vállalkozói pl. árusok, büfé-vendéglátás, jegyterjesztés, nyomdai munkák stb. ) Mit kell tartalmazni a szerződésnek ? - kik kötik meg ( pontos címek és adatok) - megállapodás célja - díjazás - lemondási kikötések (vis maior – időjárás, baleset) - záró rendelkezések (bíróság kijelölése).

108 2.LEBONY. ENGEDÉLYEK, TÁJÉKOZTATÁS
PIROTECHNIKA MENTŐK (LÉTSZÁM FÜGGŐ) SZABADTÉREN TERÜLETFOGLALÁS RENDŐRI BIZTOSÍTÁS

109 3.LEBONY. MEGHÍVÓK Időbeni kiküldés ( nem túl előre, de nem túl későn)
Visszajelentkezési határidő, hely. Sajtójegyek, VIP kezelése Csak meghívó – jegyet csak annak aki visszajelentkezett.

110 4.LEBONY. KÖZREMÜKÖDŐK Rendezők – hostessek (öltözet, kitűző)
Művészek feltételei ( esetleges ellátások) Ruhatárosok Biztonságiak Orvos.

111 5.LEBONY. SAJTÓTÁJÉKOZATÓ
Sajtóterv elkészítése Sajtótájékoztató időpontjának kijelölése Sajtóanyag elkészítése Sajtólista Sajtótájékoztató körülményei, vendéglátása Sajtótájékoztató levezetése

112 6.LEBONY. PROPAGANDA Plakátkihelyezés Szórólap készítés és terítése
Tömegkommunikáció Tájékoztatás „mindenáron” meglepő ötletek ( más rendezvényen, parkoló autók, lakótelepek, stb. )

113 7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
Helyszín átvétele ( helyi emberek átadják, amennyiben valami sérülés látunk, jegyzőkönyv, tisztaság és műszaki állapot ellenőrzése, a helyi dolgozók jelenléte, pl. villanyszerelő a bekötéshez) Irányító rendszerek felszerelése (öltöző beosztás kiírása, vendégtájékoztatás, WC. büfé, orvos, pénztár, bejárat – vészkijárat stb.)

114 7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
Színpad díszletépítése és technikai felszerelése (forgatókönyvben meghatározott sorrendben és időben) Jegyárusítás a helyszínen (megmaradt jegyek árusítása ) Vendéglátás – büfé (személyzeti büfé, vendégbüfé) Próbák (fellépők érkezése, fogadása, próbarend előre a forgatókönyv szerint) Hang és fénypróbák.

115 7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
Rendezők – hostessek eligazítása pontos információ a rendezvényről, jegyminta, protokoll milyen módon érkezik, kik a vezetői a rendezvénynek, kihez lehet probléma esetén fordulni,pontos információk a rendezvény kezdéséről, végéről, ki hol teljesít szolgálatot, mire kell figyelnie, A külsőségek a rendezvény üzenetének elsődleges kifejező eszköze lehet a vendégek felé. Miután meghatároztuk a rendezvény lehetőségeit, céljait, a külsőségek segítenek abban, hogy ezeket láthatóvá tegyük. Ezt segíti az egyenruha vagy csak egy-egy megkülönböztető jelzést ( egyen nyakkendő, sál vagy kitűző)

116 7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
Rendezvény kezdési – nyitás (rendezvényvezető utolsó ellenőrzése: színpad, terem, tisztaság, mindenki a helyén, beengedő zene és fény, ruhatár) Ajtónyitási engedély megadása (időpont megválasztása fontos általában 1 óra, hogy a közönségnek legyen ideje kényelmesen elhelyezkedni)

117 7.LEBONY. RENDEZVÉNY NAPJA
Kezdés (max. 10 perccel a meghirdetett időpont után) Bontás Jegyelszámolás a helyszínnel Kifizetések ( gázsik, alkalmiak) Rövid értékelés (köszönet !!!!)

118 IV. ÉRTÉKELÉS Elszámolás ( jegyelszámolás) Számlák kifizetése
Utókalkuláció – tényleges kifizetések birtokában, gazdasági értékelés Köszönő levelek Sajtófigyelés Közvetlen stábbal és a művészekkel értékelés Szerzői Jogvédő Iroda bejelentés.

119 9. Mentorálás Programötletek gyűjtése a várklaszter tag adottságainak, ötleteinek és lehetőségeinek megfelelően itt és otthon, Elképzelések egyeztetése, finomítása üzenetváltásokban, Helyszíni konzultáció, bejárás egyeztetett időpontban, Program összeállítása, véglegesítése.

120 Várklaszteres animációk a tevékenység jellege szerint
Mozgás, sport helyszín szerint ez lehet szabadban (íjászat, strandröplabda) vagy házon belül (tréning, fitness) életkor szerint gyermekek tevékenységei (várjáték, számháború, bújócska), felnőttek tevékenységei (vártúra, sziklamászás, lovaglás). Társas tevékenységek gyermekeknek: jelmezbál korhű jelmezekben, kis kertész program felnőtteknek: verseny és kvíz-műsorok a történelemből, régészetből, néprajzból családoknak: társasjáték, várpiknik. Hobbi és kreatív tevékenységek üvegfestés, vár fényképezés és kiállítás apró díjakkal, ásatás – régészkedés. Művelődés, felfedezés gyermekeknek: bábszínház, erdei iskola felnőtteknek: olvasói estek, pódiumbeszélgetések a várhoz kapcsolódó témákban családoknak: óriás játékok, vármúzeum látogatása Kaland gyermekeknek: kincskeresés - régészkedés, arcfestés felnőtteknek: szabadban éjszakázás a várban, lovas-, kocsis-, dzsip-túra. Pihenés, nyugalom gyermekeknek: szieszta, mesedélután felnőtteknek: thai-csi, kisebb gyalogtúrák a várkörnyékén, természetben, családoknak: várba, vártemplomba tett látogatás, koncert.

121 Az animáció szervezésének folyamata
1. Előkészítés - tájékozódás: a hely adottságairól (berendezés, befogadóképesség, környezete stb.) résztvevők összetételéről az adott szálláshely típusáról, elhelyezkedéséről, árszínvonaláról. sport-és játéklétesítményeiről helyi vezetők, megbízók kérései a vendégek igényéről, esetleges tapasztalatairól az animáció terén. 2. Animátori csapat kialakítása külföldön animátor ügynökségek közvetítik az animátorokat, meg kell határozni a team nagyságát ki kell jelölni, ki az aki alkalmas vezető animátornak különböző területre specializálódott animátorok megkeresése.

122 Az animáció szervezésének folyamata
3. Programterv kidolgozása a vezető animátor az összegyűjtött információkat elemzi az animátorokkal együtt. ötletek cseréje részletes program kidolgozása, a feladatok konkrét meghatározása, szétosztása az előkészítési munka. 4. Programok hirdetése fontos feladat a programok reklámozása, szórólapok, hangosbemondó, mikrofon, szócső, személyes invitálás, leghatásosabb a személyes érdeklődés-felkeltés hatásos, ha különböző érzékelési területekre hatunk.

123 Példa1.: Eurovelo11

124 Példa2.: vártúra Zemplénben

125 Példa3.: ZTK látogatóközpontok