I. Bevezetés a földrajzba

Az előadások a következő témára: "I. Bevezetés a földrajzba"— Előadás másolata:

1 I. Bevezetés a földrajzba
1. A földrajz tantárgy és tudomány Földrajz=GEOGRÁFIA=földünk és környezetünk kötelező tantárgy és szabadon választható érettségi/felvételi tantárgy alapműveltség+speciális ismeretek 7., 8., 9., 10. évf. + fakt.

2 2. A földrajz(tudomány) fogalma
Földrajz(tudomány)=geográfia A földrajz „két lábon álló” tudomány, (természet- és egyben társadalomtudomány is) amely környezetünket a Földet és a benne folyó emberi tevékenységet/életet vizsgálja. TERMÉSZET FÖLDRAJZ TÁRSADALOM FÖLDRAJZ 3. A földrajztudomány nagyobb résztudományai Geológia-földtan Hidrológia-víztan Klimatológia-éghajlattan Demográfia-népességtan Iparföldrajz Közlekedésföldrajz stb. Segédtudomány: kémia, informatika, térképészet, statisztika, közgazdaságtan stb. A modern földrajztudomány megteremtője: Alexander Humboldt / /

3 4. Utazók, felfedezők a nagyvilágból
Ferdinand Magellan portugál hajós Föld körülhajózása /1520/ Jurij Gagarin orosz űrhajós Világűr /1961/ Auguste Piccard svájci tengerkutató Marianna-árok /1960/ Neil Armstrong USA űrhajós Hold /1969/ Edmund Hillary újzélandi hegymászó Mont Everesten /1953/ Roald Amundsen norvég sarkkutató Déli-Sark /1911/

4 5. Magyar földrajztudósok, utazók felfedezők
Kőrösi Csoma Sándor Nyelvész, utazó, példaértékű kitartás / / Farkas Bertalan űrhajós első magyar a világűrben /1980/ Lóczy Lajos / / geográfus, Balaton, Kína Erőss Zsolt hegymászó első magyar a Mont Everesten /2002/ Balázs Dénes karsztkutató, világutazó, író / /

5 6. A földrajztudomány részei
földtan (geológia) vulkántan (vulkanológia) őslénytan (paleontológia) éghajlattan (klimatológia) időjárástan (meteorológia) víztan (hidrológia) térképészet (kartográfia) stb. 7. A földrajz tanulása A földrajz szép és érdekes tárgy, fedezd fel ezeket! Mindenképpen figyelj tanórán! Tekintsd át a vázlatot ! A tankönyvet is nézd át az ábrákkal és fotókkal együtt! A tanulásra szánt idő függvényében ismételj, oldj meg az írásbeli feladatokat! Elérhetőség: Cél: követelmények teljesítése és eredményes érettségi vizsga/továbbtanulás!

6 II. Csillagászati földrajz és térképészet
Ebben az éven TERMÉSZETFÖLDRAJZ II. Csillagászati földrajz és térképészet 1. Alapfogalmak Csillagászat=asztronómia Univerzum=Világmindenség (kb. 14 (13,7) milliárd éves végtelen, tágul=ősrobbanás) galaxis=csillagrendszer Galaxis=saját csillagrendszerünk 100 milliárd csillag, 100 ezer fényév átmérő (fénysebesség= km/s fényév 9,5 billió km) Csillag=saját fénnyel rendelkező égitest Anyaguk izzó gáz=plazma, Energiatermelés=H→He fúzió Típusok: energia termelés és fényerő alapján: pl. Nap típusú csillag

7 Geocentrikus világkép=földközéppontú (ókor Ptolemaiosz) helytelen
Heliocentrikus világkép=napközéppontú (középkor Kopernikusz) csak a Naprendszerre érvényes, a Világmindenségnek nincsen közepe… Híres csillagászok: Kepler, Kopernikusz Galilei, Newton Jelenleg a legmodernebb távcső a Hubble-űrteleszkóp 2011-re elkészült a nemzetközi űrállomás is A Naprendszer Naprendszer=Nap és gravitációs erőterébe tartozó égitestek összessége (átmérője 2 fényév) Nap=legközelebbi csillag a Naprendszer központja HHe fúzió, energia termelés, saját fény Bolygó=saját fénnyel nem rendelkező égitest - Föld típusú: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, - Jupiter típusú: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz (Kepler I. törvénye, Kepler II. törvénye) - Egyéb égitestek: törpebolygó=Plútó, kisbolygók, üstökösök, meteorok

8 3. A Föld alakja, méretei, mozgásai
Föld alakja világűrből nézve=gömb Föld valódi alakja=GEOID „körte forma” (C+G) Föld kerülete kb km, sugara kb km Forgás Saját (ferde) tengelye körül 1 nap alatt ↓ Nappalok és éjszakák váltakozása Égitestek látszólagos mozgása az égbolton Keringés Nap körül (ellipszis alakú pályán) 1 év alatt ↓ Évszakok váltakozása, Nappalok és éjszakák hosszának változása

9 4. Időszámítás Napi időszámítás-forgás
Helyi idő: Nap járása által mért idő /napóra/ (rossz) Zónaidő: zónán belül egységes idő (praktikus-jó) 24 időzóna a Földön London (Greenwich)=Kezdő délkörtől (Világidő) K→ +1 óra, Ny→ -1 óra (Pl. Londonban 12 óra akkor Budapesten 13 óra) Évi időszámítás-keringés 1 év =365 és kb. ¼ nap Julián naptár 4 évente szökőév Gregorián naptár pontosít… /Nyári-, Téli napforduló/ /Őszi-, Tavaszi napéjegyenlőség/

10 5. Fogyatkozások - Hold Napfogyatkozás Holdfogyatkozás
A Föld égi kísérője a Hold – fényváltozásai FÖLD-HOLD-NAP egy síkban áll Napfogyatkozás Holdfogyatkozás HOLD- FÖLD-NAP egy síkban áll Teljes napfogyatkozás

11 Vetületek:a gömbfelszínt síkra vetítik
6. Térképészet 6/a. Térkép=Föld felszínének arányosan kisebbítet síkban kiterített felülnézeti rajza. (Atlasz) Térképi ábrázolás: méretarány=kicsinyítés mértéke, vonalas aránymérték=távolságmérés, keret=felső keret-északirány (tájolás) (égtájak-iránytű) színskála, szintvonal, jelek, névanyag, (Atlaszban keresőhálózat és névmutató…) Lázár-térkép Térképeket több ezer év óta készítenek, az első Magyar- országot ábrázoló térkép a Lázár térkép az as években készült. Vetületek:a gömbfelszínt síkra vetítik

12 hosszúsági körök szélességi körök
6/b. Földrajzi koordináták, fokhálózat Földrajzi fokhálózat segítségével bármely felszíni pont helyzete pontosan megadható /tájékozódás/ A Földrajzi fokhálózat elemei: Egyenlítőtől=É-ra és D-re szélességi körök (0-90°) Kezdő délkörtől=K-re és Ny-ra hosszúsági körök (0-180°) Budapest földrajzi koordinátái: Ész 47,5° Kh 19° (HF: London, Tokió, New York, Sydney) hosszúsági körök szélességi körök

13 6/c. Tájékozódás a térképen
- 1 Tájékozódás - égtájak iránya… ÉSZAKI IRÁNY!!! Tájolóval, iránytűvel, gnomonnal, Sarkcsillaggal, GPS-es stb. Magasság és távolság mérése…. -2 Tájolás térképi észak és terepi észak fedésbe hozása… 3 Álláspont – az a pont a térképen ahol a valóságban tartózkodom… meghatározása: tereptárggyal vagy GPS-el Határozd meg Budapest és Kiskunhalas távolságát légvonalban! Milyen irányban van tőlünk Budapest?

14 6/c. Tájékozódás a térképen? Hol van az álláspontunk?

15 6/c. Tájékozódás a térképen? Hol van az álláspontunk?
Kiskunhalas Szilády Gimnázium

16 6/c. Helymeghatározás modern eszközei-űrkutatás Űrkutatás, űripar=környező világűr megismerése, kutatás és gazdasági hasznosítás…(űrhajók űrrepülőgépek , műholdak, űrállomások) - Digitális térképek: számítógépen használható térképek… GPS: (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, A Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó rendszer, legelterjedtebbek az autós navigációra és útvonaltervezésre használt szoftverek - Útvonaltervezés az Interneten: számtalan internetes program áll rendelkezésre a közlekedők számára: Google Maps: Ez egy ingyenes számítógépes program az Interneten, ami virtuális földgömbként, atlaszként működik. Remekül lehet használni tájékozódásra, térinformatikai adatok keresésére.

17 III. Kőzetburok földrajza és földtörténet
1. Föld szerkezete Föld kora kb. 4,6 milliárd év Föld felépítése=gömbhéjas szerkezet kívülről befelé haladva nő a nyomás és a hőmérséklet Gömbhéjak: földkéreg, földköpeny, földmag Kőzetburok - szilárd kőzetekből áll - óceánok alatt vékonyabb (bazalt+peridotit-felső köpeny) - szárazföldek alatt vastagabb (gránit+bazalt+peridotit-felső köpeny) - lemezek mozognak, „úsznak a magmán”

18 2. Mozgások a kőzetburokban
Magma áramlások mozgatják a kőzetburok lemezeit Ütközés, Távolodás, Elcsúszás A. Ütközés pl. Andok-hg., Himalája-hg. Óceáni és szárazföldi lemez ütközik, óceáni lemez alábukik, beolvad, felszínen robbanásos vulkanizmus /andezit/, szárazföldi lemez gyűrődik, előtérben mélytengeri árok… Két szárazföldi lemez ütközik, közöttük lévő üledék gyűrődik B. Távolodás pl. Atlanti-hátság, Izland Két óceáni lemezek között hasadékvölgy és hátság, csendes vulkanizmus /bazalt/ A. B.

19 3. Vulkanizmus Magma felszíni tevékenysége=vulkanizmus
Előfordulása=kőzetburok lemezek szegélyénél pl. Fuji, Krakatau, Szt. Helén, Hekla, Etna, Vezúv Magma=izzó kőzetolvadék a Föld belsejében Láva=izzón kőzetolvadék a felszínen Vulkáni működés szakaszai: - gőz- és gázszivárgás, földrengések - törmelékszórás, - lávaömlés, - utóvulkáni működések. Típusai: csatornás vulkán, pajzsvulkán stb. (csatornás) Rétegvulkán felépítése kúp=J, magmakamra=A, kürtő=B, kráter=C, láva=H, törmelékfelhő= Felrobbanva romvulkán és kaldera keletkezik…

20 3.b Földrengések Hatása katasztrofális…
Kialakulása: főként ütköző kőzetlemezeknél keletkezik, a lemezben feszültség (energia) halmozódik fel, mely gyorsan kioltódva rengéshullámokat gerjeszt Mérése: erősség alapján (Richter skála, Mercalli skála) Szeizmográf-szeizmogram Földrengéseket nem lehet előre jelezni Védekezés: kitelepítés és földrengésbiztos épületek építése… Gyakori: D-Európa, Japán, Kalifornia stb. Hatása katasztrofális… EPICENTRUM HIPOCENTRUM

21 4. Gyűrődés, vetődés hegységképződés
Hegységképződés=gyűrődés, vetődés és vulkanizmus hatására kialakuló felszíni kiemelkedések Hegységtípusok kialakulás és magasság szerint Hegységek szerkezetét belső erők, formakincsüket külső erők hozzák létre! Belső erők hatására megy végbe a gyűrődés és vetődés Gyűrődés=képlékeny kőzet oldalnyomásra redőkbe préselődik és kiemelkedik Fiatal lánchegységek=Alpok, Kárpátok, Himalája Vetődés=kemény kőzetek összetöredeznek, az egyes rögök elmozdulnak /sasbérc, lépcsős vidék árok/ Idős röghegységek: Urál-hg. Német közép-hg. Velencei hg.

22 5. Kőzetek, ásványkincsek
Kőzet=földkéreg szilárd ásványtársulása Folyamatos körforgásban vannak Ásványkincsek=gazdaságilag hasznosítható anyagai a földkéregnek: energiahordozók (nem megújuló), ércek stb. Magmás-vulkanikus Üledékes Átalakult Gránit Bazalt Riolit Andezit Tufák Vasérc Platina Arany Rézérc stb. Homok Homokkő Mészkő Lösz Agyag Kőszén Kőolaj Bauxit stb. Márvány Palák stb.

23 6. Földtörténet Föld 4,6 milliárd éves égitest
Geológia tanulmányozza (cél: ősföldrajzi kép felvázolása) Földtörténeti korbeosztás: Idő-kor Esemény Ős és Előidő 4,6 md-570 millió év Ősmasszívumok kialakulása (ősóceánban élet keletkezése és fejlődése, őslégkör) pl. Balti-pajzs, Kanadai-pajzs, Afrikai-pajzs Óidő millió év Röghegységek kialakulása (oxigéndús légkör, szárazföldön élőlények) pl. Urál-hg., Német-középhg., Appalache-hg. Középidő millió év Tengerelöntés, üledékes ásványkincsek , mai kontinensek (dinoszauruszok fénykora és kipusztulása) Újidő III. időszak 65-2 millió év Fiatal lánchegységek kialakulása (élőlények valamennyi törzse kialakul) pl. Himalája-hg., Andok-hg., Alpok-hg. Újidő IV. időszak 2 millió évtől napjaink Eljegesedés-jégkorszak, vulkánok, sivatagok, síkságok, partvidék, (ősemberek, mai ember) pl. Alföld., Kisalföld, Germán-a., Ny-Szibériai-a. pl. Góbi-sivatag, Szahara, pl. Etna-vulkán, Vezúv-vulkán, Fuji-vulkán

24

25 Első írásbeli számonkérés
Bevezető Csillagászati földrajz térképészet Kőzetburok, földtörténet Feladatok: fogalommeghatározás, logikai eldöntendő feladatok, számítási feladatok, ábrakiegészítés, vaktérkép, Mintapéldák az Interneten!

26 IV. Levegőburok földrajza
1. Légkör fogalma, időjárás és éghajlat Légkör=a Földet körülvevő gázburok (levegőburok=atmoszféra) Időjárás=a levegő gyors fizikai állapotváltozása (Meteorológia) Éghajlat=nagyobb térség időjárási rendszere (Klimatológia) A levegő létfeltétel, élettér, ipari alapanyag, energiaforrás, szállítóközeg stb. Időjárási és éghajlati elemek: - Napsugárzás - Hőmérséklet (°C) - Szél - Csapadék (mm) - Légnyomás - Páratartalom - Felhőzet Időjárási és éghajlati jelenségek energiaforrása a Nap!

27 2. A légkör összetétele és szerkezete
A levegő = gázkeverék 78% nitrogén (N), 21% oxigén (O2), 1% nemesgázok Részei: Felső légkör (több ezer km) Középső légkör( km) Alsó légkör - Sztratoszféra (10-50 km) Ózonpajzs - Troposzféra (0-10 km) Legfontosabb rész, légkör anyagának 80%-a, időjárási jelenségek, élőlények Földfelszín

28 3. Levegő felmelegedése és üvegházhatás
A levegőt a napsugarak alulról felfelé a földfelszín közvetítésével melegítik fel. Levegő hőmérséklete a felszínre jutó napenergia mennyiségtől (napsugarak hajlásszögétől) függ. A légkör hőmérséklete és a légnyomás is alulról felfelé haladva csökken. A légkör átlaghőmérséklete az Egyenlítőtől a Sarkvidékek felé csökken. Hőmérséklet évi járása=a levegő átlaghőmérséklete nyártól télig csökken és téltől nyárig nő. Hőmérséklet napi járása=a levegő hőmérséklete napkeltétől 14 óráig nő, majd napkeltéig csökken. Az üvegházhatás lényege=az ún. üvegházgázok CO2 széndioxid és H2O vízgőz a napsugarakat átengedik, a felszínről származó sugárzást csapdába ejtik, így megemelik a légkör hőmérsékletét . Légkör átlaghőmérséklete: kb. 14 °C Hazánkban: kb. 10 °C

29 4. Felhő és csapadékképződés
Felemelkedő levegő hőmérséklete csökken, páratartalma nő. A harmatpont alá hűlt levegőből a feleslegessé váló vízgőz (pára) kicsapódik, vízcseppek vagy jégszemcsék formájában=felhő, ezek növekednek és egy idő után lehullanak=csapadék Harmatpont az a hőmérséklet ahol a levegő páratartalma 100%-os. Köd=talaj felszín közelében kialakult felhő Csapadéktípusok Hulló csapadék: szemerkélő eső, eső, zivatar, hó jégeső Talajmenti csapadék: harmat, dér, zúzmara

30 Felhőtípusok Gomolyfelhő (bárányfelhő) Rétegfelhő csendes szemerkélő több napos eső Zivatarfelhő heves zápor, zivatar villámlás, mennydörgés

31 5. Szél Szél= a felszínnel párhuzamos irányú légáramlás Osztályozás: irány és erősség alapján, megújuló energiahordozó, felszínformáló hatása van (P+É) Szél kialakulása: hőmérséklet és légnyomás különbség miatt áramlik a levegő M → A nappal éjszaka

32 Trópusi viharok és a tornádó
Trópusi viharok (óriási pusztító légörvények) Hurrikán-Amerika Tájfun=Ázsia Tornádó mérsékelt övi, kisebb de igen nagy sebességű és pusztító forgó légtölcsér

33 Egyéb szelek Főn szél=hegységeken átkelő meleg száraz bukószél,
Passzát szél=trópusi öv szele Iránya az É-i féltekén ÉK-i, a déli féltekén DK-i Kitérítő erő: A Föld forgásából származó erő, az északi féltekén a szeleket jobb, a déli féltekén bal kéz felé téríti el. Monszun szél=évszakos irányváltást mutató szél, Nyári monszun csapadékot szállít az óceán felől Téli monszun száraz mert a szárazföld felől fúj Előfordulása főként D-, DK-, és K-Ázsia Trópusi monszunszél működése: NYÁR TÉL

34 Szél munkája A szél külső erő, pusztító és építő munkát végez, száraz éghajlaton főként sivatagban hatékony A sivatagokban igen erőteljes az aprózódás a nagy napi hőingás miatt… Sivatagi felszínformák Aprózódás miatt törmelékébe temetkező hegy Oázis=sivatagi vízlelőhely Dűne=sivatagi homokbucka

35 6. Ciklonok, anticiklonok
Ciklon=körkörös izobárokkal határolt több 1000 Km átmérőjű alacsony nyomású légörvény, benne a levegő hidegfrontban /heves zápor zivatar-lehűlés/ és melegfrontban /csendes szemerkélő eső-felmelegedés/ áramlik(csapadékot szállít). Anticiklon=körkörös izobárokkal határolt magas nyomású légörvény (csapadékot nem szállít). Izobár=azonos légnyomású pontokat összekötő vonal

36 7. Nagy földi légkörzés Nagy földi légkörzés= az egész Földet behálózó szélrendszer, mely a sarkvidékek hideg és a trópusok meleg levegőjét kicseréli. Hasonlít egy mechanikus óra fogaskerekeihez… A Szélrendszer részei: Hideg öv-sarki szelek Mérsékelt öv-nyugatias szelek Trópusi öv-passzát szelek Az egyes szelek úgy kapcsolódnak egymásba, mint az óra fogaskerekei…

37 8. Levegőszennyezés, globális felmelegedés
Levegőszennyezés= az emberi tevékenység, (ipar, közlekedés, stb.) káros anyagokat juttat a légkörbe (füst, kipufogógáz, korom, SO2, CO2 ) Globális felmelegedés=az emberi tevékenység során CO2 jut a légkörbe, ami az üvegházhatást fokozva megemeli a légkör átlaghőmérsékletét Katasztrofális hatások: sarki jégsapkák elolvadnak világtenger szintje nő, fokozódik a szárazság sivatagok növekednek, (Kiskunság szárazabb lesz) levegőminőség romlása, ózonlyuk, savas esők, stb.

38 V. Vízburok földrajza 1. Vízburok fogalma, felosztása
Vízburok=a Föld folyékony vízből, valamint jégből álló része (Hidroszféra) a Föld felszínének 71%-át borítja! Világtenger (sós víz): - Csendes-óceán A - Atlanti-óceán B - India-óceán C - Jeges-tenger D Szárazföldi vizek (édes víz) : Felszíni: folyók, tavak Mélységi: talajvíz, artézi víz, karszt víz, termálvíz stb. Víz erőforrás: létfeltétel, szállítóközeg, öntöző és hűtőanyag valamint megújuló energiahordozó D A B A C

39 2. Óceánok, tengerek, tengervíz mozgásai, partformák
Óceánok=óriási sós vízzel telt önálló „medencék” 1 liter tengervíz áltagosan 35 g sót (NaCl) tartalmaz feloldva Tengerfenék átlagos mélysége 5 km Tengervíz mozgásai Hullámzás=vízrészecskék körkörös mozgása, haladás nincs, partformálás tengerrengés-szökőár-óriáshullám – cunami Tengeráramlás=hideg áramlás- hűt meleg áramlások- fűt, éghajlatmódosítás, tartósan fújó szelek mozgatják Tengerjárás=apály (vízszint csökkenés) és dagály (vízszint növekedés) naponta kétszer váltja egymástHold vonzása

40 partformák Hullámzás formálja a partot! Pusztuló magaspart (hullámmarás, abbrázió) Épülő lapospart (turzás)

41 3. Folyók, szakaszjellege, munkavégzése és torkolatok
éghajlattól, csapadéktól, lejtéstől függ Tölcsér torkolat Folyó=lejtős mederben lefolyó víz Folyók munkát végeznek: P-pusztít, É-épít Felső szakasz: V alakú völgy - P Középső szakasz: kanyarog (meander) - P+É Alsó szakasz: hordalékát lerakja, síkságok - É Vízgyűjtő: az a terület ahonnan a folyó a vizét összegyűjti Vízhozam: a meder kereszt- metszetén egységi idő alatt átfolyó vízmennyiség Vízjárás: mederben lévő víz mennyiségének változása Árvíz: mederből kilépő folyóvíz Delta torkolat

42 4. Tavak, típusai és pusztulása
Tó=szárazföldi állóvíz Kialakulásuk külső+belső erők hatására Típusok: morotva-, moréna-, kráter-, sziklamedencés-, deflációs- stb. Komplex tavak: több hatás alakítja ki a tómedencét: Balaton Tavak pusztulása: kiszáradás, feltöltődés 5. Mélységi vizek Mélységi víz: felszín alatt található vizek Talajvíz: talajban lévő víz, legfelső vízzáró réteg fölött Belvíz: felszínen összegyűlt talajvíz-káros Artézi víz: rétegnyomással rendelkező tiszta mélységi víz Karszt víz: mészkő repedéseiben lévő víz Termál víz: 20 °C-nál melegebb mélységi víz, gyógyhatású Hazánk igen gazdag gyógyvizekben, termál- és ásványvizekben…

43 5. Karsztosodás Mészkőhegységekben előforduló folyamat. (Pl.
Bükk, Aggteleki-karszt). A mészkő és a csapadékvíz reakciójára végbemenő folyamat. A mélybe szivárgó víz oldja a mészkövet (pl. dolina) valamint a meszes vízből kicsapódhat a mésztartalom (pl. cseppkő). Felszíni karsztformák: dolina, polje, víznyelő, karr, Mélységi karsztformák: barlangok, cseppkövek, A kasztos barlangok belsejében karsztvíz található… Kopár mészkőfelszín, karr Dolina /tó/ Cseppköves barlang

44 6. A jég: gleccserek és belföldi jégtakarók
Hideg éghajlati övben valamint hegyvidéki éghajlati területen fordulnak elő , jég=szilárd halmazállapotú víz GLECCSER: magas hegységben kialakuló lassan mozgó jégfolyam, alapanyaga hóból összetömörödő jég=FIRN A jégbe fagyott kőzttel = MORÉNA pusztítja a felszínt… Magashegység formakincse: Tűhegyes csúcs, éles hegygerinc, meredek lejtők, - Fagyhatású aprózódás - „U” alakú völgy-GLECCSER - „V” alakú völgy-FOLYÓK Hóhatár az a magasság ahol az évi középhőmérséklet 0 °C alatt marad… Belföldi jégtakarók: Sarkvidékeken a szárazföldeket, szigeteket (Grönland) borító több km vastag jégpáncél letarolja a felszínt – tökéletlen hullámos síkság Képződésük: a leesett hó jéggé fagy és felhalmozódik (firn). jégmező tengeri jéghegy

45 7. Vízszennyezés, vízgazdálkodás
Tisza 2000, Kolontár 2010 7. Vízszennyezés, vízgazdálkodás Az ember sokrétűen használja a vizeket, ennek következtében erőteljesen szennyezzük is azokat! Vízgazdálkodás: a vizek sokrétű hasznosítását és védelmét jelenti Völgyzáró gát vízerőművel, energiatermelés Élményfürdő, turizmus Árvízvédelem,folyós-szabályozás Tengeri kikötő, közlekedés, hajózás

46

47 Második írásbeli számonkérés
Levegőburok Vízburok Feladatok: fogalommeghatározás, logikai eldöntendő feladatok, számítási feladatok, ábrakiegészítés, vaktérkép, Mintapéldák az Interneten!

48 VI. Föld éghajlata és a felszín formakincse
1. Éghajlat: nagyobb térség időjárási rendszere Földön éghajlati övek alakultak ki, mert a felszínre jutó napenergia és a hőmérséklet is az Egyenlítőtől a Sarkvidékek felé csökken Az éghajlat, a növényzet , a talaj és a felszínformák övezetesen változnak a Föld felszínén. 2. Éghajlati övek: Arktikus/hideg éghajlati öv Szubarktikus éghajlati öv * Mérsékelt éghajlati öv Szubtrópusi éghajlati öv * Trópusi/forró éghajlati öv Az éghajlati öveken belül éghajlati területek találhatók melyeket éghajlati diagramokkal jellemezhetünk grafikusan. * Másfajta felosztásban a Mérsékelt- övezeten belül kapnak helyet. Magyarország a mérsékelt öv (nedves) kontinentális éghajlati területén található! Fokozódó üvegházhatás Globális felmelegedés

49 3. Éghajlati övek, területek, hőmérséklet, csapadék, szél, növényzet, formakincs

50 4. A talaj 5. Hegyvidéki éghajlat
Talaj=Földfelszín legfelső termékeny rétege. Kialakulása függ az éghajlattól, növényzettől kőzetminőségtől. Elhelyezkedése a Földön övezetes! Mezőgazdaság erőforrása. Legfontosabb tényező a humuszképződés. Vigyázni kell a talajra! Humusz= a talaj szerves anyag tartalma /Sötét szín- több a humusz - jobb a talaj minősége/ Talajszelvény rétegei Humuszképződés-kimosódás Humusz felhalmozódás-bemosódás Alapkőzet 5. Hegyvidéki éghajlat Elhelyezkedés nem övezetes bárhol lehet a földön ahol magasabb hegyvidék van! Környezeténél hidegebb csapadékosabb szelesebb. Alulról felfelé haladva csökken a hőmérséklet  hegyvidéki növényövek: sziklahavas /HÓHATÁR/ havasi rétek, legelők törpe fenyő fenyő erdők lombos erdők szántóföldek

51 A felszínformákat a napenergiából táplálkozó ún. külső erők
formálják : - szél, - víz (folyók, csapadék), jég (gleccser), - aprózódás, - mállás stb. építő (É) és pusztító (P) munkát egyaránt végezhetnek… Elhelyezkedésük a felszínen övezetes! SZÉL JÉG KARSZTOSODÁS VÍZ

52 SZÓBELI VIZSGA 5 percben vázolja a kérdésben foglalt témát, Atlasz használható! 1. Jellemezze a Föld alakját, keringését és forgását! Melyek a keringés és forgás következményei? Mutassa be a keringés és fogás szerepét az időszámításban! 2. Mi a csillag? Mi a Nap? Jellemezze a Naprendszer kialakulását és felépítését! Hasonlítsa össze a külső és a belső bolygók főbb tulajdonságait! 3. Mi a hegy? Ismertesse a főbb hegységtípusokat? Konkrét példák segítségével vázolja az őket kialakító folyamatoknak: gyűrődésnek, vetődésnek a kialakulását és formakincsét! 4. Mi a magma? Mi a láva? Mi a vulkanizmus? Magyarázza el a vulkánok működésének folyamatát, jellemezze felépítésüket! 5. Mi a kőzet? Mi a kőzetburok? Jellemezze a kőzetburok szerkezetét! Vázolja egy óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez ütközésének és két óceáni kőzetlemez távolodásának folyamatát! 6. Ismertesse a fontosabb földtörténeti eseményeket! Vázolja a kéregfejlődést a légkör és az élővilág fontosabb földtörténeti eseményeit is!

53 7. Melyek a Világtenger részei. Melyek a tengervíz tulajdonságai
7. Melyek a Világtenger részei? Melyek a tengervíz tulajdonságai? Jellemezze a hullámzást, a tengeráramlást és a tengerjárást! 8. Mi a folyó, vízhozam, vízjárás? Jellemezze a folyók szakaszjellegét, munkáját és torkolattípusaikat! 9. Jellemezze a ciklont és anticiklont. Hasonlítsa össze a hideg és melegfront szerkezetét, a levegő mozgását, valamit a felhőzet és a csapadék jellegét is! 10. Mi a szél, beszéljen a szél munkájáról! Mi a tornádó és a hurrikán?Vázolja a parti szél és monszun szél kialakulását is! 11. Jellemezze a karsztosodás folyamatát, feltételeit, a felszíni és mélységi karsztformákat! 12. Mi a talaj, miért fontos a védelme? Mi a humusz melyek a talajszelvény rétegei, melyek a főbb zonális talajok? 13. Mutassa be a trópusi éghajlati öv éghajlati jellemzőit, éghajlati területeit hőmérsékleti és csapadékviszonyait , valamint szélrendszerét, növényzetét és talaját!

54 tágabb környezetünkben sok érdekes és szép dolog található!
14. Jellemezze a kontinentális éghajlati terület éghajlati jellemzőit, növényzetét, talaját és a felszínformálódást is! 15. Jellemeze a hegyvidéki éghajlatot, a hegyvidéki növényöveket a magashegységi formakincset és kialakulásukat! EREDMÉNYES FELKÉSZÜLÉST! Földünkön, szűkebb és tágabb környezetünkben sok érdekes és szép dolog található! Érdemes nyitott szemel járni és vigyázni természeti és kulturális értékeinkre!