Klímaőrjárat Tanári kézikönyv.

Az előadások a következő témára: "Klímaőrjárat Tanári kézikönyv."— Előadás másolata:

1 Klímaőrjárat Tanári kézikönyv

2 Az éghajlatváltozás elméleti háttere 1
Az éghajlatváltozás elméleti háttere 1. A klíma és a természeti rendszerek elemi tulajdonságai Klíma Egy hely hosszútávon jellemző időjárási viszonyainak összessége Állandóan változó dinamikus rendszer (csapadékmennyiség, óceántól való távolság, tengerszint feletti magasság) Klímavédelem- a változások nyomon követése Rendszergondolkodás: holisztikus látásmód

3 Egyensúlyra törekvés és negatív visszacsatolás
A természeti folyamatok sosem stagnálóak, mindig dinamikusak, változóak A legtöbb jelenség az egyensúly felé törekszik: negatív visszacsatolás (egy folyamat következménye gátolja magát a folyamatot) Folyamatok, amelyek önmagukat erősítve drasztikus változást eredményeznek : pozitív visszacsatolás (egy esemény következménye tovább gerjeszti a kiváltó okot) Pl. klímaberendezések, populációk egyedszámának alakulása

4 Kibújva a kontroll alól
Korábban: technokrata gondolkodásmód (önmagában nagyszerű tudományos felfedezések = nincs, ami megállítson minket!) Ma: a tudomány is felismerte, hogy vannak korlátaink, globális szinten mégsem akarjuk ezt elfogadni Az egyensúly a környezeti rendszer eltartó képessége felé tart Ökológiai eltartó képesség kifejezője: ökológiai lábnyom hektárban kifejezett mutatószám károsodás nélkül termeli meg az életvitelünkhöz szükséges javakat

5 Hogy kell elképzelni az ökológiai lábnyomot?
2. Ökológiai lábnyomunk Hogy kell elképzelni az ökológiai lábnyomot? Mintha üvegburát tennénk egy területre, amely tökéletes önfenntartásra képes A fejlett országok nagyobb terület javait használják fel, mint amekkora területen az ország fekszik (1980-as évek) A többlet erőforrást más országok kárára vonják el: az őserdők, zöld felületek nyersanyag fogyasztási igényt szolgálnak- magunk alatt vágják a fát Ökológiai hiány: a jövő nemzedékekre hárított következmény

6 Hát akkor hatékonyságra fel!
Mondja sok, még mindig techroknata fejjel gondolkodó újító A hatékonyság növelés csak akkor eredményes, ha a fel nem használt javakat meghagyjuk a természetnek (vö.: hatékonyabban dolgozunk- a felszabadult időt munkára fordítjuk) A problémára adott válasz még mindig abban a szellemben születik, amiben a probléma maga Még mindig a tüneteket kezeljük az okok helyett

7 Mit tehetünk tehát? Fel kell ismernünk a fizikai korlátunkat, környezetünk eltartó képességét (ökológiai értelemben: korlátot szab az egyes populációk túlszaporodásának) Sokféleképp lehet az eltartó képességet számolni pl.: Egyiptom- az ország eltartó képessége fölött, de a globális átlag alatt Ma a globális rendszerben a szennyezés felelősségét térben és időben áthárítják a kiszolgáltatottabb közösségekre, a meg nem született generációkra (pl.: kínai gyárak) A fenntartható rendszer kizárólag helyi, lokális javakkal gazdálkodik…

8 3. Éghajlatváltozás Mi az éghajlatváltozás? A természet és az ember összefüggő rendszert alkotnak 50 évvel ezelőtt hívták rá fel először a figyelmet Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), 2500 klímatudós Klímaváltozás: a Föld éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozása helyi vagy globális szinten Klímaváltozás okai lehetnek: természetes folyamatok, bolygót érő külső hatások, emberi tevékenység XX. sz.: 0,7 0C-os emelkedés, legmelegebb 12 év, Magyarország.: globális átlag felett- több, mint 1 0C

9 Mi okozza a felmelegedést?
Üvegházhatás: természetes jelenség, nélküle 30 fokkal alacsonyabb lenne az átlaghőmérséklet a Földön A Föld felszínre érkező rövid hullámú sugárzás már kisebb energiájú hosszú hullámú sugárzásként verődik vissza: a levegőben lévő üvegházgázok nem engedik ki az atmoszférából Probléma: a modern társadalom tevékenysége révén megnőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége Szén-dioxid: ppm, 1800-as évek vége- 330 ppm, ma- 380 ppm, határ- 450 ppm

10 Vannak már látható változások?
Igen: - sarki jégsapkák megolvadása - tenger és óceánszint növekedés - gleccserek visszahúzódása - szélsőséges időjárási jelenségek (viharok, hőhullámok, árvizek) - óceánok savasodása (korallzátonyok!) - növények, állatok észak felé, a hegyeken felfelé terjeszkednek

11 Üvegházgázok: Fosszilis üzemanyagokból származó szén-dioxid: - fotoszintetizáló élőlények- nagy nyomás, magas hőmérséklet - szén, kőolaj, földgáz + mészkő Metán: - a szén-dioxidnál 23-szor erősebb üvegházgáz - rizstermesztés, kérődző állatok, Szibéria lápjai Dinitrogén-oxid: - a szén-dioxidnál 300-szor erősebb üvegházgáz - intenzív mezőgazdaság, műtrágya gyártás Fluorozott üvegházhatású gázok: szer hatékonyabb a CO2-nél - természetben nem fordul elő, hűtő- és fagyasztógépek, légkondicionálók

12 CO2 nyelők: Óceánok: - nyelő kapacitásuk korlátozott, 8 milliárd t CO2 évente - a vizek savanyodását okozza Növekedő növényzet: - jelentős nyelő - energetikai célú faültetvény! Elégetés—CO2 Talaj: - sok a bizonytalanság Szénmegkötő és –tároló (CCS) technológiák: - mesterséges technológiák, kutatási fázisban - átterhelések kockázata, összességében nem fenntartható

13 4. Az éghajlatváltozásról bővebben
Az emberiség szerepe az éghajlatváltozás kialakulásában A, Iparosítás, gépesítés Ipari forradalom: korlátlannak tűnő nem megújuló energiaforrások Szén, kőolaj, földgáz A fosszilis anyagok elégetésekor keletkező CO2 üvegházhatást okoz Gépesített élelmiszertermelés- a humán populáció exponenciális növekedése Civilizációs betegségek: elhízás, kondíció hiány, tüdőrák

14 B, Világkereskedelem Szállításhoz szükséges infrastruktúra miatt élőhelyeket teszünk tönkre Élelmiszereket, nyersanyagokat szállítunk a világ egyik pontjáról a másikra, nagyrészt értelmetlenül (helyben is elő lehetne állítani) Pl. Amerika- evőpálcika- Japán, Dél-Ázsia- gyufa- Amerika

15 C, Intenzív mezőgazdaság
Élelmiszertermelés: oka és elszenvedője az éghajlatváltozásnak Eredeti cél: éhezők ellátása, de ők egyre többen vannak, miközben a cégtulajdonosok hihetetlen mértékben gazdagodtak meg- kevesek profitja Óriási monokultúrás táblák, műtrágyázás, vegyszerek- élelmiszereink veszítenek tápértékükből

16 D, Erdőpusztítás Humán populáció növekedése: növekvő területhasználat A legnagyobb kárt a bolygónk tüdejét képező esőerdők látják éven belül az Amazóniai esőerdő fele lehet a múlté, helyét szavanna foglalja majd el Ez közvetlenül fenyegeti a páratlan biodiverzitást, és az őslakosok lakhelyükhöz való jogát Ok: exportra szánt szójatermesztés és állattartás, elégethető biomassza, agroüzemanyag

17 Következmények, amikről keveset beszélünk
A, Éhség és vízhiány Fokozott veszély: elsivatagosodás- Európában Magyarország a legsérülékenyebb ilyen szempontból! Egyre enyhébb telek: megváltoztatják egyes kórokozók túlélési esélyeit, új növény- és állatbetegségek jelenhetnek meg Esetleges víz- és élelmiszerhiány, az emberek biztonság érzetének megrendülése Utánajárni aszályos területeken élő társadalmak vízgazdálkodási kultúrájának

18 B, Gazdagok és szegények közötti különbségek növekedése
A gazdagok gazdagabbak lesznek, a szegények pedig egyre távolabb kerülnek a kilábalás lehetőségétől, újra termelik magukat Globálisan: a gazdag országok által termelt szennyezés a szegény országokat sújtja (szemét elhelyezés, nem megfelelően működő cégek) Miért? Profitért, „gazdasági növekedésért” A környezeti károk a társadalomra lettek áthárítva, ami a szegényeket sújtja a legjobban: externáliás költségek (savaseső-korrodálódás, szmog-egészségkárosodás)

19 C, Klímamenekültek megjelenése
Tengerek szintjének megemelkedése pl. Alaszka (torkolatvidékeken a sósvíz beljebb húzódása, mely tönkreteszi a termőföldeket) Csád-tó: kiszáradás, csökkenő csapadékmennyiség ről km2-re csökkent a területe A klímamenekülteknek sok esetben nincs lehetőségük arra, hogy elvándoroljanak: a legszegényebbek fizetnek meg a legjobban

20 D, Háborús konfliktusok lehetőségének megnövekedése
Élelmiszer- és vízhiánnyal kapcsolatos konfliktusok, mely tovább növelheti a klímamenekültek számát E, Új típusú növényi, állati kórokozók megjelenése A felmelegedő klíma jobb feltételeket biztosít a trópusi betegségek számára, az azokat terjesztő rovarok számára is (dengue-láz, malária, álomkór, sárgaláz) Némely talajgomba a megnövekedett szén-dioxid hatására több spórát termel (akut és krónikus tüdőbetegségek) Az árvíz és a szárazság is növeli a bélrendszeri megbetegedések kockázatát

21 Éghajlatváltozás a mindennapi életünkben
Lakóhelyünk Lakóhelyünk és környezete Mindenki természetes lakóhelye az ökoszisztéma: láthatatlan szabályozó rendszer Természeti tudás tekintetében mást jelent városban és falun felnőni Város: „elszakadtunk” a természettől- jelenleg minden 2. ember városban él

22 Mit jelent falun felnőni?
Mit jelent városban felnőni? Közvetlen kapcsolat: a táplálék a veteményesben is terem,az apró magból egy növény épül fel,a víz a föld alól, a kútból jön Csak közvetett kapcsolat: az étellel először a bolt pultján találkozunk becsomagolva A természeti jelenségek helyes értékelése: az eső jó és szükséges, a napsütés, a meleg és a fagy is fontos A természeti jelenségek torz értékelése: „Bárcsak ne esne!”, az ideális: egyenletes fokos, enyhén szellős idő Körforgás-szerű gondolkodás: az évszakok, a víz, a tápanyagok, az elemek állandó körforgást végeznek,ha kiöntök a kertemben valamit: talajba, ivóvízbe kerül Lineáris gondolkodás: folyamatos előrehaladás valami felé, célkitűzések, teljesítések sorrendje (érettségi, diploma, állás…)

23 2. Közlekedés és szállítás
Közlekedés és környezet Az egyik legjelentősebb környezetszennyező tényező Fokozódó légszennyezés: szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, ólom, szénhidrogének Eredménye: fokozódó üvegházhatás, ózonréteg elvékonyodása, szélsőséges időjárási jelenségek, csapadék savasodása Talajstabilitás (kémiai egyensúly) felborulása (csökken: Ca, Ma, K, nő: a nehézfémek felvehetősége) Kedvezőtlen egészségügyi hatások, légzőszervi megbetegedések Zajszennyezés, élőhelyek elpusztítása (infrastruktúra építés)

24 Környezettudatos közlekedés:
Ne utazzunk feleslegesen! A gyalogosok és kerékpárosok környezetszennyezés nélkül közlekednek Szervezzünk telekocsit! A hideg motor bemelegedésekor nagyobb a szén-dioxid kibocsátás, összességében tehát jobban szennyezi környezetét az, aki csak kis távolságokra használja az autóját

25 3. Fűtés Hogyan fűtsünk környezettudatosan? Az összes energiaköltség közel 80%-t a fűtés teszi ki Alapvetően 4 dolog befolyásolja a fűtési igényt: Külső hőmérséklet (ezt természetesen nem tudjuk befolyásolni) Belső hőmérséklet igény (mi is befolyásolhatjuk: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek érezzük /párologtatás, növények/, falak színének és a megvilágítás megválasztása, vegyünk föl egy pulóvert) Hőveszteség Fűtési rendszer hatásfoka

26 Hőveszteség és a fűtési rendszer hatásfoka
Hogy milyen gyorsan hűl le, meghatározza: az épület hőszigetelése, szerkezetének súlya, felületének nagysága Fontos, hogy milyen a fűtési rendszerünk Néhány tipp: Ajtók, ablakok bezárása magunk után Szigetelő csíkok felragasztása Hő-visszaverés: a fűtőtest mögé szigetelőanyagot rögzíteni és azt bevonni alufóliával

27 4. Világítás Környezettudatos világítás A világ energia-felhasználásának 20%-t világításra használjuk A hagyományos villanykörte 80 %-kal többet fogyaszt, mint az energiatakarékos fénycső, az általa felvett energia 90%-a hővé alakul, csak 10% hasznosul. Az energiatakarékos égőknek 9-szer hosszabb az élettartamuk (gyakori kapcsolgatás csökkenti az élettartamát) LED világítás: félvezető dióda, 6,4-34,5 éves élettartam, minimális energiafelhasználás

28 Világítás és környezet
Fényszennyezés: élőlényekre, állatokra egyaránt káros repülő rovarok, vonuló madarak, éjszakai életmódot folytató állatok, planktonok (csökkenő algafogyasztás) probléma lehet az éjszakai vérnyomással, bizonyos hormonok termelődésével, általános stressz-tűrő képességgel kültéri világítás: többletköltség Franciaország: La Mouthe- barlangban őskori mécses

29 5. Vízfogyasztás Víz és a környezet Földünk több, mint 70%-t borítja víz, ám ennek csak 1%-a édesvíz Az édesvíz többségét a pólusoknál jég formájában találjuk meg, így csak 0,2%-a iható A Föld lakosságának 20%-a küzd ivóvíz-ellátási gondokkal, 2 milliárd ember nélkülözi a tiszta vizet 1 főre jutó napi fogyasztás: 150 l, 3. világ: 2 l Virtuális víz: a víz az élelmiszerek és fogyasztási cikkek előállításába, szállításába is beágyazódik

30 Hogyan spóroljunk a vízzel?
Kevesebb felhasználásával Ahol nem szükséges ivóvíz, ott összegyűjtött víz használatával (WC öblítés, növények locsolása) Egy lassan csöpögő csap l vizet pazarolhat el naponta Egy átlagos csapból 1 perc alatt 6-12 l víz folyik ki (mosogatás, zöldségmosás, fogmosás!) Kádfürdő-zuhanyozás, vízforralás… Érdekesség: 60-as évekig csak a látható helyekre korlátozódott a hétköznapi mosakodás, ezután jelent meg az illatos szappan

31 6. Vásárlás Vásárlás és a környezet Az ár mellett érdemes figyelembe venni: a termék előállításának környezeti terhelését, egészségügyi kockázatait, a termelés során érvényesülő emberi jogokat A probléma: túlfogyasztás, eredménye: hulladéktenger, környezetszennyezés Súlyosbítják a helyzetet: a túl csomagolt termékek, szállítás (1 kg kínai fokhagyma ideszállítása: 2,5 kg CO2 kerül a levegőbe) Kényszer- és gyermekmunka, minimálbérek betartása?

32 Hogyan vásároljunk környezettudatosan?
Valóban szükséged van az adott termékre? Helyi összefogások, közvetlenül a termelőtől Hazai termékek (kisebb távolságra kell szállítani + a hazai gazdákat, gazdaságot, a munkahelyek megtartását támogatjuk) Bioélelmiszer (vegyszerek nélküli, magasabb tápérték)

33 Hazai termékek vásárlása- közvetlen kereskedelem
Tájbolt: adott tájra jellemző áruk (elsősorban feldolgozott termékek) Helyi őstermelői piacok: az adott térség gazdáinak kínál lehetőséget (gyakran az is meghatározott, hogy mekkora távolságról érkezhet a gazda, a termelő saját maga értékesíti a terméket) Pl.: Egerszeg Mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett kiskereskedelmi árusító hely Pl.: gödöllői, pesthidegkúti, kispesti Waldorf iskolák Dobozrendszer: más néven „zöld láda” rendszer-a vevő a megrendelt termékeit a hét egy meghatározott napján veheti át, jellemző az előfinanszírozás

34 Organikus élelmiszer vagy bioélelmiszer
„Bio”: megfelel bizonyos előállítási kritériumnak- kontrolálló szervezet tanúsítványa Organikus: bio és helyben történik a termelés, feldolgozás- szerves (organikus) részét képezik a helyi rendszernek Sajnos helyi terméknek nevezik azt is, ami távoli alapanyagokból készült, de helyi a feldolgozása Áruházi trükkök: túlfogyasztás ösztönzése- reklámok, akciók, ajándékok, pontgyűjtés, áruk elhelyezése, óriási bevásárló kocsik, áruhitel

35 7. Hulladék Mit is jelent a hulladék a környezetre nézve? Hulladék: a keletkezése, felhasználása helyén feleslegessé válik a fogyasztónak (a termelés során felhasznált anyagok 65% azonnal, 35%-a később válik hulladékká) Minden köbméter hulladék 105 kg szén-dioxid termeléssel jár (Magyarország: 114 millió t hulladék/év) A nem megfelelően kezelt hulladék a vízbázisokat veszélyezteti Öngyulladása, égetése szennyezi a levegőt, szerves-tartalmú hulladék: gázok (ammónia, hidrogén-szulfid) Kórokozó mikroorganizmusok, fertőző betegségek

36 Hogyan csökkentsük a hulladéktermelésünket?
Hulladék keletkezésének megelőzése! Tudatos fogyasztás: csak olyan termékeket vásároljunk, amire valóban szükségünk van (a megvásárolt élelmiszerek 10-20%-t kidobjuk) Amire nincs szükségünk, másoknak még hasznos lehet. Ami elromlott, javítsuk/javíttassuk meg! Hulladék újrahasznosításával készült, ill. helyi termékek A hulladék közel háromnegyede hasznosítható másodnyersanyagként, gyűjtsünk mindent szelektíven

37 8. Önkéntesség Önkéntes lehetőség előnyei Lehetőség eldönteni, mit is akarunk az élettől Informális tanulás: életszerű keretek, munkatapasztalat Közösségi élet Az önzetlenség öröme Fiataloknak, időseknek egyaránt ajánlott

38 Köszönöm a figyelmet! Előadó neve emailcíme
Cím: 1091 Bp. Üllői út 91/b Tel: (1) Web: