Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉFOSZ Konferencia november 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉFOSZ Konferencia november 6."— Előadás másolata:

1 ÉFOSZ Konferencia 2013. november 6.
Magyar Édességgyártók Szövetsége A NETA hatása a cukor- és sófogyasztás alakulására ÉFOSZ Konferencia november 6.

2 Magyar Édességgyártók Szövetsége
Ez az előadás nem jöhetett volna létre, ha az … ACNielsen Kft. PWC Kft. Trend International Kft. nem támogatja értékes anyagaival a Szövetséget! Köszönet érte! Magyar Édességgyártók Szövetsége

3 NETAlán egészségesebbek lettünk? …Reméljük!
Esőisten siratja Mexikót a magyar édesség gyártókat Magyar Édességgyártók Szövetsége

4 Összefoglaló: Élelmiszeripar állásfoglalása a NETA kapcsán
Az élelmiszeripar cáfolja a népegészségügyi termékadó eredményességét, ezért szakmai egyeztetéseket javasol a NETA kivezetéséről.  A piackutatási adatok szerint a NETA hatására a lakosság só és cukor fogyasztása érdemben nem változott, az érintett ágazatok vesztesége viszont a nyolcszorosára emelkedett. A dán példa is jól mutatja, hogy a lakosság egészségi állapotán nem az élelmiszerek adóztatásával, hanem kizárólag jól átgondolt népegészségügyi programokkal lehet segíteni. Magyar Édességgyártók Szövetsége

5 Sok vagy kevés édességet eszünk?
Magyar Édességgyártók Szövetsége

6 Édességek fogyasztása az EU átlag alatt

7 Édességfogyasztásunk főbb termékcsoportonként és azok energiatartalma
Magyar Édességgyártók Szövetsége

8 Diszkriminatív és aránytalan adó az édesipari termékekre

9 Magyar Édességgyártók Szövetsége
Ipar helyzete Magyar Édességgyártók Szövetsége

10 Az Élelmiszeripar kiemelt fontosságú ágazat
A Nemzeti Együttműködés Programja az élelmiszeripart a gazdasági mozgástér egyik legfontosabb mozgatórugójaként említi. Az Új Széchenyi Terv külön alprogramot szentel az élelmiszeripari vállalkozások támogatásának. A népegészségügyi termékadó tehát olyan ágazatot sújt, ami kiemelt fontosságú a gazdaság számára.

11 Magyar Édességgyártók Szövetsége
Az élelmiszeriparban alkalmazottak létszáma 2012-ben tovább csökkent. A évi csúcshoz képest már 26 százalékos a leépítés. Az édesipari dolgozók száma pedig már csak a 2000 felé közelít! Magyar Édességgyártók Szövetsége

12 Magyarországon a cégeket jelentős adóterhek sújtják
2012-től komoly többletköltséget okozott a cégek számára: áfakulcs emelés környezetvédelmi termékdíj szabályozás változása élelmiszerlánc felügyeleti díj bevezetése, cégautó adó, Élelmiszerlánc Felügyeleti díj (NÉBIH díj), kifizetőt (társaságot) terhelő EHO (egészségügyi hozzájárulás), társasági adó, valamint további költséget jelentett a cégek számára a kötelező legkisebb minimálbér emelése, és a bérkompenzáció.

13 NETA hatása a fogyasztásra
Magyar Édességgyártók Szövetsége

14 Sós ropogtatnivalók értékesítését vetette vissza leginkább
A nagyobb termékcsoportok közül az adó a sós ropogtatnivalók értékesítését vetette vissza leginkább: az értékesített mennyiség 16,4% eltűnt egy év leforgása alatt. A nagymértékű zsugorodás azonban mindössze 0,8 százaléknyi (egy ezreléknyi) csökkenést ért el a magyar fogyasztók só bevitelében. Ennek oka, hogy a sós ropogtatnivalók egy főre eső fogyasztása Magyarországon rendkívül alacsony (az EU-átlag 2/3-át sem teszi ki), így a sóbevitelből csak kb. 0,9%-kal veszik ki részüket ezen termékek. A fogyasztás erős visszaesésének ezért eleve csak nagyon korlátozott hatása lehetett a teljes sóbevitel alakulására. Magyar Édességgyártók Szövetsége

15 cigaretta, cukrász sütemények, lekvárok
Fogyasztás változás a NETA hatására I. Legnagyobb hatással a chips-re volt a különadó, minden harmadik válaszadó változtatott a fogyasztásán valamilyen módon. 4. Változtatott-e Ön a fogyasztásán a NETA hatására a következő termékek esetében, bármilyen módon, akár mennyiségben, akár minőségben? N=310; azok akik "5-től 2"-ig értékeltek; adatok %-ban cigaretta, cukrász sütemények, lekvárok

16 Magyar Édességgyártók Szövetsége
Az édességek terén is jelentős csökkenés tapasztalható, bár a kép vegyes táblás: -3,3%, ostya-nápolyi, szeletes csokoládék, cukorkák, édes kekszek esetében: -10% kakaós-mogyorós krém: - 23%, desszertek: -11,7%-ot esett az utóbbi tizenkét hónap alatt, ami azért különösen magas szám, mivel már az előző 3 év alatt is 18,3%-ot csökkent ezen termékek piaca. Valamennyi édesség fajta (kakaóport is ideszámítva) adatainak összesítése után: 0,44%-nyi mérséklődés látszik a teljes lakosság cukorbevitelében, amely energiabevitelre átszámítva szinte alig kimutatható: 0,071%. Magyar Édességgyártók Szövetsége

17 Összefoglaló ábra a piac csökkenéséről

18 Kedvezőtlen trend a márkák piacrészének csökkenése
A csökkenés mellett a másik problémát még az jelenti, hogy a népegészségügyi termékadó bevezetése felerősített vagy beindított több kedvezőtlen trendet. Az árérzékeny fogyasztók a minőségi, márkás terméket olcsóbb, gyakran gyengébb tápanyag összetételű termékekre cserélik. Érdemes kiemelni, hogy míg a táblás termékek esetében a kereskedelmi, ún. saját márkás termékek részaránya a MAT DJ 2011 periódusban 28,8%-ot mutatott, addig az MAT DJ 2013 időszakban ez már 30,5%-ra emelkedett meg. A desszertek termékek esetében is romlott a helyzet, itt 26,3%-ról 28,1%-ra emelkedett ezen szám. Magyar Édességgyártók Szövetsége

19 Magyar Édességgyártók Szövetsége
NETA elenyészően csekély mértékben csökkentette az adó által célba vett só- és cukorfogyasztást Összességében a sóbevitelben 0,8% körüli, a cukorbevitelben pedig ennél alacsonyabb 0,45%-os visszaesést okozott a népegészségügyi termékadó kivetése. A cukorbevitel mérséklődését energiabevitel-csökkenésre átszámolva 1,0-1,4 kcal/nap/fő értéket kapunk, ami a napi kcal/nap/fő bevitelhez mérten szinte alig érzékelhető. Megállapítható, hogy az adó mértéke erősen kihat a fogyasztás visszaesésére, hiszen a legnagyobb mértékű adóval sújtott snack és konyhai készítmény (levespor/ételalap) zsugorodott leginkább, a szintén nagy adóterhet viselő édességeké szintén csökkent, bár vegyes a kép; míg a néhány forintnyi adót viselő üdítőitalok fogyasztása nem változott. Lényegében tehát a népegészségügyi termékadó elenyészően csekély mértékben csökkentette az adó által célba vett só- és cukorfogyasztást, aminek így valószínűleg nincs is kimutatható hatása a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulására vagy a betegségek súlyosságára. Fontos megemlíteni, hogy a só- és cukorfogyasztás visszaesése kizárólag az adózatott termékek forgalmának csökkenéséből fakad. Ugyanakkor feltételezhető, hogy ezt a csökkenést bőven ellentételezi az otthoni sütés-főzés során felhasznált só és cukor. Ily módon az sem kizárható, hogy ezen károsnak ítélt alapanyagokból több fogy, mint az adó bevezetése előtt. Magyar Édességgyártók Szövetsége

20 Egyéb gazdasági hatások
Az élelmiszereket sújtó különadó hatására a költségvetés ÁFA-, nyereség- és iparűzési adó-bevétele jelentősen csökkent, a feketegazdaság megerősödött, míg az adó beszedésének költségei az államkasszát terhelték. Az intézkedés miatt több milliárd forint értékű tervezett beruházás hiúsult meg az ágazatban, uniós támogatás került visszamondásra, megszűnt mintegy 1000 munkahely, különösen a hazai kis- és középvállalatoknál. A különadó ráadásul igazságtalan, hiszen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ezért élelmiszerekre a jövedelmük arányában többet fordító társadalmi rétegeket fokozottabban sújtja. Ezt látta be a dán kormány is, amely a napokban - a cukor- és a zsíradó eltörlése után – a cukrozott üdítőitalok adóját is eltörölte, miután észlelte, hogy nemzetgazdaságilag az élelmiszerek adóztatása kizárólag károkat okoz, a lakosság egészségi állapota pedig ezektől az intézkedésektől nem javul. Magyar Édességgyártók Szövetsége

21 Pozitív tendencia az étcsokoládék további erősödése
Magyar Édességgyártók Szövetsége

22 Fontos lenne tisztán látni a piaci és fogyasztási hatásokat
Magyar Édességgyártók Szövetsége

23 Vajon hogyan változott a nem csomagolt (lédig) termékek forgalma?
A népegészségügyi termékadó bevezetése óta az édesipari és sós snack termékek piacán több trend kialakulása, megerősödése figyelhető meg: A nem csomagolt (lédig) termékek forgalma nem igazán mérhető pontosan, de a Tagvállalatok elmondása szerint feltehetően nő a forgalmuk, mert nem termékadó-kötelesek.

24 És miként változott az otthoni sütés-főzés ?
A fogyasztói szokások alapos változáson mentek át az elmúlt időszakban. A válság miatt felértékelődött az otthon szerepe: sokan itt keresik a kikapcsolódás lehetőségét, kevesebb alkalommal járnak étterembe, gyakrabban főznek otthon. Ezzel együtt jár, hogy több olyan terméket vásárolnak, amely az otthoni sütés-főzéshez való: vajat, margarint, fűszereket, pudingporokat, vaníliás cukrot – hangzott el a GfK részéről…„2012. november 08. csütörtök | Progresszív Magazin » évfolyam, 11. szám” Magyar Édességgyártók Szövetsége

25 Vajon mennyire pótoljuk mással a meg nem vásárolt édességeket?
Magyar Édességgyártók Szövetsége

26 Magyar Édességgyártók Szövetsége
Megoldás Magyar Édességgyártók Szövetsége

27 A nevelésben, az oktatásban, a megelőzésben, és nem utolsó sorban a szakemberek által közvetített hiteles információk továbbításában kell a megoldást keresni Magyar Dietetikusok Szövetségének véleménye: „A helyettesítő termékek egyre szélesebb körben történő alkalmazása semmiképpen nem az egészséges táplálkozás irányába fogja a fogyasztókat elmozdítani. A népegészségügyi szempontból prioritásként kezelt tudatos táplálkozás előmozdítása a termékadó bevezetésével és annak szelektív jellegével nem fog megoldódni. A megoldás elsősorban a nevelésben, az oktatásban, a megelőzésben, és nem utolsó sorban a szakemberek által közvetített hiteles információk fogyasztók felé történő hatékony eljuttatásában keresendő. ”

28 Magyar Édességgyártók Szövetsége
5-7 év alatt sikerült folyamatos kommunikációval, oktatással meggyőzni a vásárlókat a csokoládé előnyeiről a bevonómasszával szemben Magyar Édességgyártók Szövetsége


Letölteni ppt "ÉFOSZ Konferencia november 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések