Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi tőke, kapcsolati tőke, civil tőke

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi tőke, kapcsolati tőke, civil tőke"— Előadás másolata:

1 Társadalmi tőke, kapcsolati tőke, civil tőke
a civil szervezetek lehetőségei, kihívásai a „tőkés rendszerben” Szabadka, december 13. Sebestény István

2 Társadalmi tőke, kapcsolati tőke, civil tőke – a civil szervezetek lehetőségei, kihívásai a „tőkés rendszerben” A civil szervezetek közösségfejlesztő, szolgáltató és érdekképviseleti, és nem utolsó sorban, politikai tevékenysége, illetve jelentősége tagadhatatlan. Az, hogy ez a helyi közhatalmat ténylegesen gyakorló (párt)politikai elit alkotta önkormányzatokkal való együttműködés keretében, vagy a velük való konfrontálódás jegyében, netán az utóbbiaktól teljesen függetlenül, a civil társadalmi élet, szinte a „civil magánszféra” rejtett szegmenseiben zajlik-e – mind időben, mind földrajzilag jelentősen eltérhet, és változhat. Valamilyen szintű kapcsolat mindenképpen létezik a két szféra között, és a „civil tőke” éppen ebben, a helyi társadalom szereplői közötti kapcsolatok összességében „halmozódik fel”. A civil tőke „termelésében” az önkormányzati oldalnak is fontos szerepe, funkciója van. A helyi közhatalom letéteményese tudja ugyanis megteremteni és biztosítani azt a demokratikus légkört, amely az „igazi” önszerveződések megszületéséhez és hatékony működéséhez szükséges. Mindez egyúttal kihívásokat is jelenthet a civilek részére, a teljesség igénye nélkül három mozzanatot emelhetünk ki, melyek végiggondolása elengedhetetlen a szektoron belüli és kívüli normális együttműködéshez, nevezetesen a civil függetlenség, a civil felelősség és a politikai szerepvállalás veszélyei.

3 Társadalmi és civil tőke fogalma A civil szervezetek funkciói
Témák Társadalmi és civil tőke fogalma A civil szervezetek funkciói A civil függetlenség A civil felelősség Civil a politikában A forrásteremtés dilemmái Az önkéntesség

4 A társadalmi tőke definíciója
„Azoknak az informális értékeknek és normáknak az összessége, amelyeket egy csoport tagjai követnek, s amelyek ezáltal lehetővé teszik az együttműködést közöttük. Ha a csoport tagjai bízhatnak abban, hogy a többiek megbízhatóan és becsületesen viselkednek, akkor bizalom köti össze őket…A társadalmi tőkét képező normák között feltétlenül szerepelniük kell olyan erényeknek, mint az igazmondás, a vállalt kötelezettségek teljesítése és a kölcsönösség.” (Fukuyama)

5 Társadalmi tőke – civil tőke
Kropotkin: kölcsönös segítség, mint természettörvény Coleman: kapocs, mely megkönnyíti a cselekvést, közjószág Bourdieu: inkorporált és tárgyiasult és intézményesült kulturális (civil) tőke Putnam: civil kurázsi, kulturális jelenség, bizalom, kapcsolati hálók Fukuyama: normák és értékek összessége, együttműködés és mozgósítás Sík Endre: kapcsolati tőke, közös tőkeállomány

6 A civil tőke definíciója
A civil tőke az általános értelemben vett társadalmi tőke speciális esete, mely a helyi közhatalom letéteményese és a formálisan vagy informálisan intézményesült civil társadalom kontextusában, hálózatrendszerében értelmezhető. Ennek megfe-lelően a civil tőke a lokális hálózatokat alkotó elemek – a helyi társadalom szereplői, úgy mint civil szervezetek, körök, klubok, egyéb társadalmi önszerveződések, valamint az önkormányzat – kö-zötti kapcsolatok összességében manifesztálódik, nem tehát magukban a szereplőkben, mint például az emberi tőke.

7 A civil szervezetek funkciói az önkormányzatok hatékony működésében
Szolgáltató funkció Forrásteremtő funkció Kommunikációs funkció Döntés-előkészítő funkció Legitimációs funkció Mozgósító funkció Presztízsnövelő funkció

8 Függetlenség vs. működés,
1#3 A civil függetlenség Mit jelent? Függetlenség vs. működés, Függetlenség vs. erőforrások → a forrásteremtés dilemmái Pozitív függetlenség Társadalmi elismertség

9 Személyes és közösségi felelősség Részvétel a döntéshozatalban
2#3 A civil felelősség Létezik? Személyes és közösségi felelősség Részvétel a döntéshozatalban A hallgatás felelőssége

10  3#3 Civil a politikában „Önkormányzunk értetek, de nélkületek!”
(önkormányzatok) „Önkormányzunk veletek, és helyettetek!” (civil szervezetek)

11 Bekebelezés? (A hatalom természete) A civil politika: „civilika”
3#3 Civil a politikában Harc a hatalomért? Távol a politikától? Hol a határ? Bekebelezés? (A hatalom természete) A civil politika: „civilika”

12 Szubszolidaritás Közös civil minimum "Je ne suis pas d'accord
avec ce que vous dites, mais je me battrai jusqu'au bout pour que vous puissiez le dire„ Voltaire (?) „Nem értek egyet önnel, de akár az életemet is adnám azért, hogy ön elmondhassa a véleményét.” Szubszolidaritás Közös civil minimum

13 "Egyszer egy pusztaságban ment László király a vitézeivel
"Egyszer egy pusztaságban ment László király a vitézeivel. A nap forrón sütött a földre. A fák levelei elfonnyadtak, a fű kiégett, és nem volt víz sehol a nagy pusztaságon. László király vitézei majd meghaltak a szomjúságtól. A nyelvük odaszáradt a szájuk padlásához. Megálltak, a szomorúan mondták: - Vitéz László király, ha te nem segítesz rajtunk, mind szomjan veszünk!... Irgalmas, jó király, ne engedd, hogy elpusztuljunk! Ekkor László király az ég felé emelte szemeit, imára kulcsolta össze a kezét, s halkan imádkozott. A vitézek is letérdepeltek, ők is imádkoztak. László király pedig odament a sziklához, s megérintette a kardjával. Ekkor László király az ég felé emelte szemeit, imára kulcsolta össze a kezét, s halkan imádkozott. A vitézek is letérdepeltek, ők is imádkoztak. László király pedig odament a sziklához, s megérintette a kardjával. Ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki. Ezerféle színben csillogott-villogott. Mintha csalogatta volna a szomjas vitézeket: -Jertek, igyatok, szegény magyar vitézek! Vége volt a szomjúság égető kínjainak. A vitézek sisakjaikba fogták fel az üdítő vizet, és nagy mohósággal ittak belőle. Az Isten újra megmutatta, hogy milyen kedves néki László király."

14 A forrásteremtés dilemmái
program vagy forrásteremtés? cél vagy eszköz? céleszköz! több forrás = több teher multiplikátor hatás forráskényszer

15 A civil forrásteremtés elemeinek ideáltípusai
független vagy szabad forrás függő vagy kötött forrás kényszerű vagy piaci forrás „civil-mix!” „Minden kínálat megteremti a maga keresletét” (Say-dogma, 1803)

16 A pályázati forrásteremtés problémái
igény-spirál önrész spirál rezsi spirál

17 A „új” forrásteremtési technikák
takarékoskodás mozgósítás kooperáció civil „fifika” civil kurázsi

18 Az önkéntesség, mint a civil tőke „hozadéka” Mérhető-e?
Mi az önkéntesség? Alkalmi önkéntesség Formális-informális önkéntesség Külső-belső önkéntesség Parciális önkéntesség Relatív önkéntesség Önkéntes munka értéke Finanszírozási forrás, hozzájárulás

19 Köszönöm a figyelmüket!
Sebestény István

20 Karácsonyi négysoros Csendes az éj, puha hópihe-dunyha takarja a tájat, Fátyolosan szövi át bús köd a hold sugarát. Ám valahol keleten kicsi gyermeket őriz a jászol, s jelzi a hajnali fény: megszületett a remény.


Letölteni ppt "Társadalmi tőke, kapcsolati tőke, civil tőke"

Hasonló előadás


Google Hirdetések