A pedagógus portfólió.

Az előadások a következő témára: "A pedagógus portfólió."— Előadás másolata:

1 A pedagógus portfólió

2 Alapvető változások a nevelés-oktatás területén
A köznevelésről szóló évi CXC. Törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet

3 Pedagógus előmeneteli rendszer Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
2013. szeptember 1. Pedagógus előmeneteli rendszer Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés Pedagógus portfólió

4 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés…
… és a félelmeink

5 Ellenőrzés = Helyzetfeltárás
Elsődleges célja nem a minősítés, hanem a fejlesztés. A feltárt hibák nem vonnak maguk után retorziót. Három típusú ellenőrzést különböztetünk meg: a pedagógus ellenőrzését, az intézményvezető ellenőrzését és az intézményellenőrzést

6 Ki ellenőriz? Az oktatásért felelős miniszter működteti a rendszert
Az OH szervezi a kormányhivatal közreműködésével Három köznevelési szakértőből álló csoport végzi Minősítőbizottsági tagok azok a köznevelési szakértők lehetnek, akik elvégzik a tanfelügyeleti és minősítési szakértői képzést.

7 A minősítő bizottság A minősítőbizottság tagjai az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben és a pedagógusok minősítésében is részt vesznek.

8 Kit és mit ellenőriznek?
5 évente egyszer mindenkit Gyakornok Pedagógus Intézményvezető 10 évvel a nyugdíj előtt állókat is! Magát az intézményt

9 Pedagógusok ellenőrzése
Általános pedagógiai szempontok alapján Célja a pedagógiai készségek fejlesztése Foglalkozások egységes szempontok szerinti megfigyelése (egy szakértő egy nap alatt négy pedagógus egy-egy foglalkozását látogatja meg) Pedagógiai dokumentumok vizsgálata (csoportnapló, egyéni fejlesztési tervek, fejlődési napló, felvételi és mulasztási napló) Interjú felvétele A megbeszélést követően értékelőlap készítése

10 A rendeletben elvárt pedagógusi kompetenciák ismeretek, képességek, attitűdök

11 szakmai feladatok, szaktudományos tudás
(szakirodalom, szakszavak) Rendelkezik az információszerzéshez, az információk feldolgozásához, értelmezéséhez és elrendezéséhez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

12 nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt
képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások alkalmazására és könyvtárhasználatra és az IKT használatára. önreflexióra és önkorrekcióra képes. nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt törekszik a gyerekek megismerési és alkotási vágyának, a felébresztésére és fenntartására 

13 tervezőmunka, önelemzés, nézetek, újragondolás
pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók tervezőmunka, önelemzés, nézetek, újragondolás ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait képes az ONOAP és a PP nevelési céljainak érvényesítésére.

14 a tervezés során együttműködik a kollégákkal
a tervezés során rendszerszemléletű megközelítésre képes képes pedagógiai munkájának megtervezésére Képes a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő nevelési-oktatási folyamat meghatározására (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség) képes hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására A pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra képes. a tervezés során együttműködik a kollégákkal

15 a gyermeki tanulás ösztönzése
motiváció, differenciálás, tanulásszervezés ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. képes módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására

16 képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére
fontosnak tartja a tanulási képességek fejlesztését, törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására

17 a gyermekek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése
alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudás a személyiség sajátosságai és fejlődése a szocializáció és a perszonalizáció (egyénre jellemző vonások kezelése a közösségben) a személyiségfejlődés zavarai a magatartásproblémák okai

18 a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszerei
a gyerekek megismerésének módszereit fejlesztendő speciális kompetenciák, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszerei a megtapasztalt pedagógiai gyakorlat elemzése a gyerekek egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődésüket, az egészséges életvitel kialakítását.

19 képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, és a különleges bánásmódot igénylő gyerekeket felismerni, hatékonyan nevelni törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a gyermekek személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a gyerekek problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani mindenki számára

20 a közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságai HH, HHH, SNI, multikulturális jellemzők, heterogén csoportszervezés

21 Ismeri és alkalmazza a gyerekek társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket. Együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz Képes a konfliktusok hatékony kezelésére A helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását Hozzájárul a toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez

22 szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi
előítéletektől mentesen végzi munkáját igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt nyitott a környezettudatosság iránt. törekszik az értékek sokféleségének elfogadására nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra folyamatosan együttműködik a szülőkkel tiszteli a gyermeki jogokat

23 pedagógiai folyamatok és a gyerekek személyiségfejlődésének folyamatos nyomon követése, értékelése, elemzése PDCA ciklus követése, visszacsatolás, intézkedési terv, megfigyelés, egyénre szabott feladatok Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel Képes értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására. Képes elősegíteni a gyerekek önértékelését Képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait

24 kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás
gyerekekkel, kollégákkal, szülőkkel való kapcsolat, partnerek óvodán kívül, bölcsőde, iskola, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Ismeri a gyermekekkel való kommunikáció sajátosságait Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat.

25 ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit
ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben ismeri a továbbképzési lehetőségeket, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereit Tájékozott a hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről. képes a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra

26 Képes felismerni, értelmezni kommunikációs nehézségeit és ezen a téren önmagát fejleszteni.
Képes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelésére. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását. Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni, felhasználni. Jól tájékozódik a szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

27 Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre
Nyitott a konfliktushelyzetek, problémák feltárása, megoldása érdekében szakmai segítséget kérni és elfogadni Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit Reflektív módon törekszik tevékenységének javítására Törekszik szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

28 elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
önképzés, továbbképzés, tanulás, szakirodalom, innováció Önállóan képes szakmájával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban. Önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.

29 Intézményvezető ellenőrzése
Célja: a pedagógiai és vezetői készségek fejlesztése Pedagógiai készségek: gyerekekkel való közvetlen foglalkozás, dokumentáció, kommunikáció, tanulásszervezés Vezetői készségek: intézményi dokumentumok, együttműködés, elkötelezettség, szakmai kompetenciák, IKT kompetenciák

30 Intézményellenőrzés Célja: iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy az intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Megyei ellenőrzési terv alapján 5 évente, amennyiben az intézmény pedagógusainak legalább 60%-át már értékelték, az intézményvezető ellenőrzése megtörtént v. az intézményellenőrzés keretében megtörténik.

31 Mi alapján történik az ellenőrzés?
Központi szabályozások Intézményi dokumentumok Alapvető szempont: a dokumentumok koherenciája a gyakorlattal Intézményi dokumentumok és a portfólióba feltöltött dokumentumok

32 A minősítés Első lépés: a felkészülés
Jogszabályi környezet, rendelkezések A minősítési rendszer dokumentumai portál Támogatás: mentortól, intézményvezetőtől, szaktanácsadótól Második lépés: a jelentkezés A gyakornokot a két éves gyakornoki idő letelte előtt egy hónappal az intézményvezető regisztrálja a gyakornoki minősítővizsgára a gyakornok feltölti a mentora segítségével összeállított e-portfólióját az erre kijelölt online felületre, amelyet a felkért minősítőbizottsági tagok áttekintenek és értékelnek. A már gyakorlott, Pedagógus II. fokozatba jelentkező pedagógus adott év március 31. napjáig – az e-portfólió feltöltésével egy időben – jelentkezik a minősítési eljárásra.

33 Az adott évben minősítendő pedagógusokat – a jogszabályoknak megfelelően – a miniszter által jóváhagyott minősítési tervben jelölik ki, melyről a pedagógus és az intézményvezető május 31-ig kap értesítést Ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el, a pedagógus lehetőséget kap arra, hogy módosítsa e-portfólióját. Harmadik lépés: az e-portfólió összeállítása Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez - segédanyag (OH honlapján) tájékoztatást nyújt a pedagógus-életpályamodell filozófiájáról, elméleti kereteiről, a magyarországi minősítési rendszerről és annak felépítéséről Fogalomtár: a pedagógiai e-portfólió készítéséhez dokumentummintákat, értékelőlapokat és az alapvető tudnivalókat foglalja össze (OH honlapján)

34 Negyedik lépés: az e-portfólió feltöltése
Kötelező és javasolt tartalmi elemek Ötödik lépés: a foglalkozáslátogatás azonos szakképzettségű szakértő (óvodapedagógus) előzetes egyeztetés után látogatás a pedagógus és a foglalkozás látogatójának közös, elemző értékelése Hatodik lépés: az e-portfólióvédés Védés: a pedagógus 15 perces digitális bemutató keretében válaszol a feltett kérdésekre Utána szakmai beszélgetés Hetedik lépés: az összegző értékelés a minősítőbizottság elkészíti, majd az érintett által is elérhető elektronikus felületre feltölti az összegző értékelést

35 A minősítési eljárás elemei
A pedagógus meghatározott időpontig elkészíti és feltölti a portfólióját az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett elektronikus felületre. A minősítő bizottság (minősítő vizsga és a Pedagógus I. minősítési eljárása esetén) a pedagógus legalább két foglalkozását meglátogatja, melyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus a saját maga által készített önértékelését védi meg, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire.

36 Portfólió Dokumentumgyűjtemény
Pedagógus kompetenciák fejlődését mutatja meg Lényeges elem az önreflexió Célja: pedagógiai előmenetelhez szakmai alap Az ellenőrző bizottság tagjai értékelik és minősítik Jelzés a fenntartó felé is Az elkészült portfólió és annak megvédése a pedagógusok minősítésében 50%-ban számít bele az értékelésbe.

37 Mit mutat meg? Képes-e a megszerzett tudást a nevelőmunka különböző területein integrálni és alkalmazni Megmutathatja, milyen attitűddel rendelkezik a pedagógia világában és valóságában.

38 Szerkezeti szempontok
fejlődési gyűjteményes, prezentációs és értékelő formátumú időbeli rendszerezés dokumentumok típusa szerinti rendszerezés kompetenciák szerinti válogatás tanulmányok egymásra épülésének bemutatása, stb.

39 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 8.§
Tartalmaznia kell: a) a szakmai önéletrajzot, b) a nevelő-oktató munka dokumentumait, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét, c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, d) önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint f) a szakmai életút értékelését

40 A kötelező elemek az alábbiak
Címlap Tartalomjegyzék Eredetiségnyilatkozat Önéletrajz (Europassos forma ajánlott, de ez nem előírás) Diplomák szkennelt változata Elvégzett továbbképzések, tanfolyamok listája és azok igazolásának szkennelt változata (tanúsítványok) Pedagógus-értékelések, minősítések Az intézményben a kötött időn kívüli ténykedések dokumentálása (kirándulás szervezése, tábor, családokkal szervezett programok, bábcsoport, stb.) Foglalkozás vázlatok, projekt tervek Egyéni fejlesztési tervek Részvétel a helyi dokumentumok kidolgozásában Pályázati tevékenységben való részvétel Kiemelkedő szakmai munka dokumentuma, összegzése, jó gyakorlat Szakmai együttműködések, kapcsolatok Innováció Elismerések, díjak

41 Javasolt, beilleszthető elemek
Pedagógiai, emberi hitvallás Szaktanácsadói, szakértői tevékenység Mentori feladatok, gyakorlatvezetés Publikációk, lektorálás Előadások, tréningek vezetése Ajánlások, referenciák Szakmai szervezetekben való tevékenység Önkéntes szakmai munka Közéleti tevékenység Médiaszereplés Eddigi szakmai eredmény, siker, büszkeség Világhálón való megjelenés Példaképek A pedagógus továbbképzéseken tanultak beépítése a mindennapi pedagógiai feladatokba

42 Önreflexió a feltöltött dokumentumok mindegyikéhez reflexiót kell csatolni, olyan reflektív megjegyzéseket, amilyen benyomásaink vannak – akár utólag is - az adott anyaggal kapcsolatban Mit jelent ez? pl. saját szakmai elveit, nézeteit, erre épülő gyakorlatának kiemelt pontjait, a felkészülés folyamatát; elemezheti az eredményeket (sikereket, kudarcokat), önértékelést adhat, amit az értékelők jól fogadhatnak (amennyiben az reális); felvázolható az elvégzett munka eredménye mellett annak sajátossága, nehézsége (pl. családi, szociális, kulturális környezet befolyásoló hatása) vagy éppen a környezet támogató, együttműködő jellege.

43 Az önreflexió sajátosságai
Az önreflexió egyike azon képességeinknek, amelyek nem csak a személyiségfejlődésben, hanem a személyes célok elérésében és az aktív életvitelben is hasznosak lehetnek. Önreflektív képesség birtokában tisztában vagyunk azzal, mely helyzetek érintenek meg vagy kavarnak fel bennünket. Már maga a tudatosítás is sokat segít, de igazán fejlődni akkor tudunk, ha foglalkozunk is az érzéseinkkel, elakadásainkkal, sérüléseinkkel.

44 Az önreflexió jelentősége, célja
A szisztematikus reflexió lehetővé teszi a készítő számára saját pedagógiai gyakorlatának kritikus vizsgálatát is, tehát a szakmai fejlődést is szolgálja. Önreflexió során képesek vagyunk önmagunkat viszonylag semlegesen érzékelni és elemezni. Ennek révén következtetéseket levonni, és a továbbiakban korrigálni a hibákat. Célja: saját magatartási formáink tudatosulása, esetleges változtatása

45 Az önreflexió megvalósításának módja
Meg kell tanulnunk magunkat kívülről szemlélni. Miért fontos számomra, hogy önmagamat kívülről lássam? Mit akarok ezzel elérni? Életem mely területein lenne a legfontosabb, hogy magamat tudatosan elemezzem, és miért? Mi akadályoz abban, hogy magamat kívülről lássam? Milyen eszközökkel emlékeztethetem magam a hétköznapokban arra, hogy kívülről tekintsek magamra, és a helyzetem elgondolkodjak? A reflexió az értékelőt is segíti abban, hogy megismerje a portfólió készítőjének gondolkodásmódját, azt, hogy mit, miért és hogyan tesz

46 Portfólióvédés Bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről (rövid összefoglaló prezentáció). Az értékelés komplexitását, objektivitását biztosítja A bizottság ezt követően elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltöltenek az Oktatási Hivatal által kijelölt elektronikus feltöltő felületre. Az értékelés során a Pedagógus I. fokozat eléréséhez a megfelelés alsó küszöbértéke 60%, a Pedagógus II. fokozat eléréséhez 75%, a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzéséhez pedig 85%.

47 Sok sikert és önbizalmat kívánok !
Tasnádi Tünde óvodavezető, közoktatási szakértő 06-70/