Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról?

Az előadások a következő témára: "Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról?"— Előadás másolata:

1 Mit gondolnak a középiskolás gyerekek az agresszióról?
És mit kezdünk vele, mi tanárok, ha megtudjuk?

2 Kérdőíves felmérés a Kölcsey Gimnáziumban 2009. májusában
A válaszadó tanulók száma: 812 főből 625 fő – a tanulók 76 %-a A kérdőívben: 21 kérdés szerepelt Ebből: 10 nyitott 11 zárt (igen/nem vagy válasz-választásos) A nyitott kérdések jelentősége: nem befolyásoltuk a gyerekeket, nem adtunk válasz-alternatívákat, hanem azt kértük, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg, amit tudnak vagy gondolnak A nyitott kérdések feldolgozása: 5 osztály válaszaiból kiválasztottuk a leggyakoribbakat (a legkeveseb7, a legtöbb 24 féle volt), és annak alapján állítottuk össze az értékelő-lapon a válasz-típusokat

3 1. Fogalmazd meg, hogy szerinted mi az agresszió!
Tisztán megfogalmazott válasz ritka volt, legtöbbször az agresszió okát és célját is itt fogalmazta meg, amelyre a 2. ill. a 3. pontban kérdezünk rá. Ebben az esetben a 2. ill. a 3. pont értékelésénél vettük figyelembe a válasz oda tartozó részeit. Leggyakoribb válaszok: fizikai bántalmazás, fájdalomokozás % erőszakos, durva megnyilvánulás, magatartás % szóbeli bántalmazás, hangos beszéd, kiabálás – 25 % az indulat, düh, feszültség, idegesség egyik kifejezési formája – 22 % másokra, mások ellen irányul – 16 % Legritkább: Magunk ellen is irányulhat – 1,2 % Veszélyes cselekedet – 1.6 % ráerőltetem másokra az akaratom – 3 % Nem tudja, nem válaszolt, vagy nem adekvát választ adott 61 – 9,7 %

4 Következtetés: Csak a durvaságot, tettlegességet, kiabálást, az agresszió durva, feltűnő, szélsőséges formáit tekintik agressziónak, és csak azt, ami mások ellen irányul. Alig írták azt, hogy veszélyes, és hogy az agresszió az, hogy mindenáron, a másik rovására is megszerzem azt, amit akarok, vagy ami érdekemben áll, ráerőltetem az akaratomat a másikra. Nincsenek tisztában az agresszió fogalmával, és megnyilvánulási formáinak változatosságával, tehát nem ismerik fel, max. „érzik”, érzékelik, de nem tudatosítják magukban, mikor velük szemben agresszívek vagy amikor ők azok.

5 2 . Szerinted mi van az agresszív viselkedés hátterében? (Okok)
Családi okok (családi problémák, körülmények, feszültségek, neveltetés, ahogy vele bántak) 292 – 46 % Stressz, frusztráció – 16,3 % Lelki bajok – 14 % Elfojtott, felgyülemlett érzelmek – 12 %

6 10 % alatti válaszok Harag, düh 49
Rossz társaság, bandázás, deviancia Elnyomottság, kisebbségi lét Társadalom, társadalmi v. felnőtt minta Önbizalomhiány, kevés v. alacsony önbecsülés, kompenzálás, feltűnési vágy, bizonyítási vágy, megfelelési kényszer 43 Média, sok tévézés, számítógépes játékok 25 Félelem, fenyegetettség Genetika, öröklött hajlamok Igazságtalanságok, igazságérzet, sérelmek 20 Nem tudom Hátrányos helyzet, nélkülözés, rossz körülmények, szegénység 14 Cigányok Unalom Nincs oka Egyéb

7 Következtetés Inkább sablonválaszoknak tekinthetők vagy a médiában hallhatták (családi ok, stb.) Valójában nincs tisztában vele, hogy az agresszió tanult viselkedés Nincs más mintája arra, hogy elérje, amit szeretne (szeretetet, figyelmet, nyugalmat, stb.), Nem tudja kezelni, kontrollálni érzelmeit, reakciói ösztönösek és nem tudatosak. Azt gondolják, hogy az érzelmeink másoktól függnek, tőlünk függetlenül jönnek létre (mások bosszantanak fel… nem mi magunkat, stb.) Az agressziónak van oka, ha van ok, van okozat, stb. Ha az okot megszüntetem, megszűnik, stb. Evvel szemben a rendszerszemlélet – ha a rendszer egy elemét változtatod, változik a rendszer, több ok van, egymásra hatások, stb. Pl. rendszer-agresszió (ez is az, ami most történik – ha nem közös megállapodás útján történik vmi, az agresszív cselekedet)

8 3. Mi a céljuk az embereknek az agresszív viselkedéssel?
Feszültség-levezetés, stressz-levezetés % Megfélemlítés, félelemkeltés, erőfitogtatás, tekintélyszerzés % Figyelemfelkeltés, kitűnni, feltűnni vágyás % Az történjen, amit ők akarnak, másokra kényszeríteni az akaratukat ,6 % Az igazam érvényesítése, vita, eltérő vélemény kifejezése, meggyőzés % Önérvényesítés ,5 % Hatalmat, befolyást szerezni mások felett, elnyomni őket 46 Semmi, nincs oka, ok nélkül történik Egyéb Nem tudom Probléma-, konfliktus-megoldás Öncél, szórakozás, unaloműzés Önvédelem „Visszaadni”, megtorolni a rajta esett sérelmet, Fájdalmat okozni másoknak Az érzések kifejezése Büntetés

9 4. Te agresszív embernek tekinted magadat?
493 – 78 % nem tekinti magát agresszívnek 92 – 14 % tekinti magát agresszívnek 5. Szerinted jellemző a mi iskolánkra az agresszió? 495 – 79 % nem jellemző % jellemző Következtetés: ha azt vesszük figyelembe, amit ők agressziónak tekintenek, akkor a válasz adekvát

10 6. Ha a válaszod igen, akkor milyen mértékűnek érzékeled?
nagyon sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 3 – 0,4 % sokszor tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat % tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 72 – 0,11 % ritkán tapasztalok agresszív megnyilvánulásokat 64 – 10 % Következtetés: az előző kérdéssel adekvát a válaszok aránya, és az is, hogy sokan 472-en 75 % nem is válaszoltak a kérdésre

11 7. Inkább a szóbeli vagy inkább a fizikai agresszió fordul elő?
502 inkább szóbeli % 20 inkább fizikai 3 % Következtetés: annak ellenére, hogy 75 % válaszolta azt, hogy nem tapasztal agresszív megnyilvánulásokat, 80 % azt írta, hogy „inkább” a szóbeli agresszió jellemző az iskolánkra. 8. Inkább a tanárok vagy inkább a diákok agresszívek? 1. inkább a diákok – 38 % 2. inkább a tanárok – 8 % 3. mind a tanárok, mind a diákok – 30 % Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 76 %-ban jeleztek agressziót.

12 9. Előfordul, hogy Te agresszív vagy?
1. igen, gyakran 45 – 7,2 % 2. igen, ritkán – 66 % 3. nem, soha – 17% Következtetés: megegyezik az előző válasz arányaival: 73 %-ban jeleztek agressziót, bár ritkán előforduló arányban. Kérdés: kinek mit jelent a ritka

13 10. Írj le egy a mi iskolánkban jellemzően előforduló agresszív megnyilvánulást!
Nem válaszolt % Nincs ilyen, nem találkoztam vele % Megjegyzéseket tesz a másikra, sérteget, minősít, kritizál % Egyéb % „Beszólás” % A tanár hangosan beszél, kiabál, fenyegetőzik, indulatosan kifakad % Verekedés, rúgás, ütés, harapás, köpés % Tolakodás a büfénél % Diák szemtelen % Tanár ráerőlteti a véleményét, igazát a diákra, nem hallgatja meg a diákot ,6 % Kiközösítés % Fegyelmezés 6 „Benézés” 2 Portásnő dirigál, kiabál 1 Következtetés: a vastagon szedettek teszik ki a jellemző agresszív megnyilvánulásokat, úgy hogy az agressziónak csak a durva, erőteljes megnyilvánulásokat tekintik a diákok (lásd 1.pont) Összhangban van a szóbeli agresszió arányával, de 6 % fizikai agresszió magas, min. 41 ilyen eset már előfordult  41 gyerek írta, hogy van ilyen.

14 11. Írj le egy rád jellemző agresszív megnyilvánulást!
Kiabálás, üvöltözés, hangos beszéd, veszekedés % Nem válaszolt Nincs ilyen Káromkodás, csúnya beszéd „Beszólás”, szemtelenkedés, visszabeszélés 57 9 Egyéb Verekedés, rúgás, ütés, pofozkodás, harapás, köpés 34 5,4 Bunkóság, udvariatlanság ,6 Csipkelődés, szekálás ,5 Passzivitás, duzzogás, mormogás ,5 Magamba fojtom „Viszont-agresszió” Keménykedés, „leoltás”, lökdösődés 11 1,7 Testvéremmel, szülőmmel, kutyámmal, stb. durva vagyok 11 1,7 „Benézés” 3

15 Következtetés: A nem válaszolók, és a „nincs ilyen” választ adók száma megegyezik a „soha nem vagyok agresszív” választ adókéval. Valószínűleg fogaluk sincs arról, amikor azok. 80%-a a válaszadóknak viszont az agresszió változatos módjait alkalmazza a verekedéstől (5,4%) a kiabáláson, káromkodáson, szekáláson át. Ezzel függ össze a 12. és a 14. kérdés, hogy mit kezd az agressziójával, illetve mit gondol annak létjogosultságáról.

16 12. Szerinted van olyan helyzet, amelyben jogos az agresszió?
nincs % Következtetés: 80%-nak vannak agresszív megnyilvánulásai, és 40 % mondja, hogy nincs olyan helyzet, amelyben jogos lenne az agresszió. Ez azt jelenti, hogy tudja, hogy nem kellene így viselkednie, és mégis előfordul, hogy így tesz. Nem ismeri, nem tudja, hogy mit tehet abban a helyzetben mást, nincs választási lehetősége, reaktív módon reagál  ahogyan szokta, látta, tanulta Figyelemre méltó a 60 %-os igen válasz, és az indoklás!  eszköztelenséget mutat vagy alacsony önértékelést vagy mindkettőt együtt.

17 13. Ha van ilyen helyzet, írd le, hogy szerinted mi az!
Önvédelem % Nincs ilyen Nem válaszolt és bejelölte az igen választ az előző kérdésnél Viszontagresszió ,5 Igazságtalanság ,4 Ha nincs más megoldás, nincs más eszköz 32 5 Szeretteink vagy mások megvédése ,6 Ha provokálnak, piszkálnak ,6 Egyéb ,6 Ha sértegetnek, ha sérelem ér ,5 Ha valaki nem ért a szóból, hiába kérik, nem hallja meg 22 3,5 Ha diákok fegyelmezetlenek, a tanárnak rendet kell teremtenie valahogy 8 1,2 Tehetetlenség Ha becsapnak ,8 Kezdeményezés a sportban ,3

18 14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával? igen – 42 % nem 328 – 52 % Következtetés: Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb. változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják ( kivonják belőle a saját felelősségüket) tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz. Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszich. édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

19 14. Szánnál-e időt arra a szabadidődből, hogy foglalkozz viselkedési minták felismerésével és tanulásával? igen – 263 – 42 % nem – 328 – 52 % Következtetés: Több mint a fele nem foglalkozna. Válaszaikból kiderül, hogy más dolgokat előbbre sorolnak, más értékek fontosak számukra: Nincs időm, fontosabb dolgom van ennél, stb. változtathatatlannak vagy természetesnek gondolják ( kivonják belőle a saját felelősségüket) tudomásul veszik, elfogadják, megszokták, hogy így van, alkalmazkodnak a szűkebb és tágabb környezeti mintákhoz. Az igent válaszolók sem azért foglalkoznának vele, mert zavarja, akadályozza őket, ezek mindössze 12-en vannak, hanem inkább önismereti, pszichológiai édeklődésből. (Kíváncsi vagyok, érdekel, hasznos, stb.)

20 Asszertivitás 16. Hallottál-e az asszertív viselkedésről?
igen 86 – 13 % nem – 76 % 17. Tudod-e, hogy mit jelent az asszertív viselkedés? igen 42 – 6,7% nem – 86 %

21 18. Ha tudod, írd le, hogy szerinted mit jelent az asszertivitás?
Figyelembe veszi a saját és mások érdekeit is 5 fő Magabiztosság, határozott fellépés 5 Erőszakmentesség Igyekszik elérni amit akar, de nem minden áron vagy a másik rovására 2 Nagyon agresszív viselkedés 2 Egyéb Önérvényesítés 0

22 Következtetés mindössze 7 diák tudta, hogy mi az asszertivitás Sokan nem tudják  hiányzik a kultúránkból mind a fogalom, mind az, amit jelent. A fő cél nem az agresszió elleni küzdelem, hanem az asszertivitás elsajátítása, az ahogyan érdemes viszonyulnunk egymáshoz. A mit ne csináljunk helyett a mit csináljunk megfogalmazása.

23 Viszonyulásaink Az emberi együttlét módjai
Versengő  győztesek és vesztesek Vagy Együttműködő Fontos, hogy megkapom-e tőled, amit én akarok, és akarom-e adni, amit te akarsz  ehhez kommunikálnunk kell

24 Viselkedés-típusok 1. Passzív Agresszív Fölfedezi, mire van szüksége
Vár és remél, hogy hozzájut ahhoz, amit akar Kockáztatja, hogy nem kapja meg amit akar Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz Agresszív Fölfedezi, mire van szüksége A szükségleteit bármi áron kielégíti Kockáztatja a küzdelmet, a vereséget, az ellenséget, a konfliktust Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz

25 Viselkedés-típusok 2. Asszertív (határozottan állító)
Felfedezi a szükségleteit Megvizsgálja, hogy hogy juthat hozzá Szándékozik kielégíteni, de nem mindenáron De mindenáron kommunikál róla Dönt arról, hogy így viszonyul a másikhoz Felelősséget vállal a saját életéért Attitűd és viselkedési forma Az asszertív viselkedés olyan mint a tánc, együtt hozzuk létre:én lépek egyet, te lépsz egyet. Ha várom, hogy Te lépj, az nem passzivitás, ha én lépek, az nem agresszivitás.

26 Az asszertivitás nem azt jelenti, hogy mindent megkapok
A hatékonyság nem azt jelenti, hogy az történik, amit én akarok Az asszertív ember ahelyett, hogy hisz, gondol, feltételez észlel, tud és felfog

27 Az agresszió Kényszer, A megegyezéstől való eltérés, vagy annak hiánya
Én döntöm el, hogy te hogy élsz, mit csinálsz Lehet nem tudatos is, automatikus, rutinszerű, szokásos

28 Az együttműködés Alapja a szükséglet és nem a szokás
A szokásos viselkedés Nem kontrollált Automatikus

29 A viselkedés összetevői:
Cél: mit akarok Szándék: hogyan akarom Attitűd: viszonyulás, mely a célban és a szándékban is megnyilvánul Forma: amit konkrétan meg is teszek, a cselekedet A viselkedés a céltól és a szándéktól függetlenül lehet agresszív (pl. elrántalak a villamos elől, döntök a cselekedetemről és vállalom a felelősséget) Az agresszív vagy a passzív viselkedés nem JÓ vagy ROSSZ viselkedés. Valamihez viszonyítva vagyunk agresszívek, passzívak vagy asszertívek.

30 A szándék Szándékos viselkedés:
Tudatában vagyok annak, hogy mit csinálok, megtervezem, és meg is teszem, vállalom érte a felelősséget „Nem szándékos” viselkedés: Nem vagyok tudatában annak, amit teszek, a szokásaim működtetnek, kivonom a felelősséget a cselekedetemből Ha a célomat úgy érem el, hogy valaki más kontójára történik, akkor az agresszió

31 Módszerek az együttműködés és elfogadás elősegítésére
„Nem az számít, amit mondunk, hanem az, amit teszünk” A „rejtett tanterv” tudatosítása Tanári önismeret fejlesztése. Asszertív minták, technikák elsajátítása. Megtanulni jól bánni magunkkal, nekünk tanároknak is!! Cél: mintaadás, környezeti hatások ellensúlyozása, tanár-diák kapcsolat fejlesztése A versengés csökkentése és az együttműködés erősítése: kooperatív módszerek alkalmazása a tanórán Az érzelmi intelligencia fejlesztése: az empátia tanítása Konfliktuskezelő módszerek oktatása Rendszeragresszió felismerése, elutasítása Megtanítani a gyerekeknek a három viselkedési mintát megtanítani, hogy mit is jelent pontosan az agresszió, mert észre sem veszik, mikor azok megtanítani őket az asszertivitás örömére és szabadságára Gyerekek igényeinek (lásd 3. kérdés) figyelembe vétele

32 Módszerek a Kölcsey Gimnáziumban az agresszió csökkentése érdekében
Diákönkormányzati képzések (kommunikáció és vezetőfejlesztés, kortárs segítői képzések) VKE, Nyitókör Egyesület Playback-improvizációs szakkör (érzelmek kifejezése, empátia és önismeret fejlesztése) Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a tanítási órán (emberismeret és etika, társadalomismeret, drámaóra, kommunikáció óra) Interaktív szülői értekezletek a diákok bevonásával LEÉ-modell tanítása és alkalmazása VÉM-modell tanítása és alkalmazása Mediációs eljárások fegyelmi tárgyalás helyett Szabályok közös kialakítása, büntetés helyett a következmények vállalása Feladatok delegálása (pl. kirándulás-szervezés, gólyatábor, stb.)

33 Személyes viszonyulás az asszertivitáshoz
Betegséghez vezető út: az ÖNAGRESSZIÓ, rossz önérvényesítés, alacsony önértékelés, mely mind a passzív mind az agresszív ember sajátja Mindkét viselkedési minta jelzés, hogy az illető nincs rendben, rosszul érzi magát a bőrében, viselkedési és problémamegoldó repertoárja korlátozott, önismerete alulfejlett, nem rendelkezik önreflexiós képességgel, stb. Cél: egészséges önérvényesítés elsajátítása a JÓL-LÉT elérése