AZ ÁLLATOK ISKOLÁT ALAPÍTOTTAK…

Az előadások a következő témára: "AZ ÁLLATOK ISKOLÁT ALAPÍTOTTAK…"— Előadás másolata:

1 AZ ÁLLATOK ISKOLÁT ALAPÍTOTTAK…
Curriculum mese

2 AZ EGYIK… Egy vagyok a sok közül..

3 MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!!!
A MÁSIK... MINDENKI TEHETSÉGES VALAMIBEN!!! Én, én vagyok!

4 Bárczi Gusztáv Módszertani Központ
A jövő iskolája A tudást alkalmazhatósága minősíti! Benczéné Csorba Margit Bárczi Gusztáv Módszertani Központ 2009.

5 PISA 2000 néhány intő jel A 15 éves tanulók 23 %-a nem érti az olvasott szöveget, 48 % nehezen/rosszul érti.

6 A tudás újabb értelmezése
az oktatási rendszer újraértékelése radikális gazdasági és demográfiai változások a társadalmi, gazdasági igények kielégítése munkaerő piaci versenyképesség növelése információ-bázisú csúcstechnológia EU irányelvek, harmonizáció esélyegyenlőtlenségi stratégia esélybiztosítás, hátránycsökkentés az egyén sikeres életútjának elősegítése a jövő iskolája

7 Google-a jövő iskolája
találat rendezvény,kiállítás,program,iskola, konferencia,kötet,E-tananyag,projekt hívószavak: interaktív képzési forma,intelligens iskola, informatika, kompetencia,digitális oktatás,eszközök,tananyagok,egyenlő esélyek,korszerű pedagógiai műhely, oktatóközpont, távoktatás, kooperatív tanulás,XXI. század iskolája korszerű közoktatási intézmény

8 Korszerű közoktatási intézmény
alternatív pedagógiai módszerek modern eszközök,korszerű tanulási technika, játékos,kreatív tanulás megújulás és szemléletváltás vonzó tanterv modern iskolamódszertan diákcentrikusság,eredetiség virtualitás,interaktív képzés új pedagógiai és módszertani alapvetések

9 Kulcskompetenciák anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció
IKT (információs és kommunikációs technológia) matematikai műveltség, valamint alapvető természettudományi és technikai kompetenciák a tanulás tanulása személyközi és állampolgári kompetenciák vállalkozói képességek kulturális tudatosság

10 Egzisztenciális jelentőségű kompetenciák
Szociális (társas) kompetencia: a társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója (az egyéni érdekek érvényesítése a másik ember/csoport létérdekeivel kölcsönhatásban) Személyes (perszonális) kompetencia: a személy túlélése, létezése (testi-lelki egészség, a szervezet és a személyiség stabilizálása, védelme, optimális működése, a személyiség fejlődése, az életkörülmények javítása) Kognitív kompetencia: információfeldolgozás: információk vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása („értelem”, „megismerés”) Speciális kompetenciák: sajátos tevékenységek eredményes, hatékony ellátása (pl. foglalkozás)

11 Szociális és érzelmi kompetenciák
Empátia - proszocialitás

12 XXI. század-új kihívások
az iskola van a diákért és nem fordítva,mégpedig minden diákért,nem csak a jelesekért……..

13 Mit értünk a 21. század kihívásán?
a megváltozott gyermeket megváltozott tanulási környezetet harcot az esélyegyenlőtlenség ellen a tanulók közötti különbségek figyelembe vételét új típusú pedagógust új eszközöket, módszereket, eljárásokat, struktúrákat a szülőt, mint partnert új típusú vezetőt a másság tiszteletét

14 Megváltozott gyermek, megváltozott tanulási környezet, esélyegyenlőség

15 A 21. század gyermeke ISKOLA eltérő szociokulturális háttér,
CSALÁD eltérő szociokulturális háttér, nyelvi kód szocializációs probléma negatív életélmények családi , kapcsolati konfliktusok ( nukleáris és patchwork család) ISKOLA oktatási kudarcok alulmotivált tanulók teljesítménykényszer családi támogatottság hiánya integráció – inklúzió felerősödése nevelési kudarcok megváltozott kommunikáció társas viszonyok kötődése, lazulása megoldatlan konfliktusok agresszió, erőszak újabb szerepelvárások információ - szelekció hiánya anómia – értékvesztés különböző szubkultúrák találkozása

16 PRIORITÁSOK A SZEMLÉLETVÁLTÁSBAN
PEDAGÓGUS - ISKOLA facilitáló szerep „híd” szerep befogadó iskola gyermekbarát környezet individuális fejlesztés hátránycsökkentő programok SZÜLŐ - CSALÁD mint „partner” együttműködés közös gondolkodás a sokféleség elfogadása hatékony kommunikáció társas támogatás előítélet-mentes gondolkodás

17 Az esélyegyenlőtlenséghez vezető iskolai problémák
nő a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek száma az iskolákban, ezek nehezen kezelhetőek az iskola elsősorban ismeretközpontú, a készség- és képességfejlesztés háttérbe szorul. jellemző a hagyományos módszerek túlsúlya csökken és nehezen tartható fenn a tanulási motiváció Következmény: rossz osztályzatok magatartásbeli problémák bukás, lemorzsolódás

18 Az esélyegyenlőtlenség kárvallottjai (Dr. Csapó Benő)
Vannak az átlagtól felfele eltérők. Vannak az átlagtól lefele eltérők. Van egy olyan réteg, amelyik nem tartozik ebbe a 2 sávba, de még mindig eltér az átlagtól: nem tudnak együtt haladni a többiekkel (10-20,néha 30%) más módszereket igényelnek (differenciálás, kooperatív technikák) alacsonyabb képességekkel rendelkeznek nem profitálnak az oktatásból nem tanulnak meg elég jól olvasni, nem tudják feldolgozni, értelmezni a tananyagot nem értik meg az összefüggéseket jelentős az otthoni tanulási környezeti különbség

19 Esélyegyenlőség?

20 DIFFERENCIÁLIS SZEMLÉLET!
Lehetőségeink prevenciós programok kommunikációs gyakorlatok, a gyermek társas készségeinek fejlesztése, az érzések kezelése új típusú pedagógus új típusú osztályfőnöki órák a ma gyermekéhez igazodó nevelés a szülő, mint partner megújult Nevelési Tanácsadó családterápia diák és pedagógustréningek (a csoport, mint gyógyító eszköz) az önvédelem elsajátítása, védekezési manőverek, gyakorlatok, túlélési technikák viselkedéskutatás-profilalkotás iskolapszichológiai-hálózat DIFFERENCIÁLIS SZEMLÉLET!

21 Differenciálás A létező különbségek ismerete, felismerése és

22 Tanulók közti különbségek
fiúk – lányok általános értelmi képesség szocio – ökonómiai státus családi – iskolai hatások

23 Differenciálás az iskolarendszeren belül
szerkezetileg különböző iskolatípusok, eltérő iskolakultúra alternatív iskolák alapítványi iskolák tömeges megjelenése

24 A tanítási-tanulási folyamat differenciális megközelítése
az utóbbi évtizedek jelentős változásai korrektív pedagógia korszaka a tanulói egyéniség figyelembevétele minden gyermek képezhető az egyéni különbségek sokfélesége individuális fejlesztés együttnevelés, integráció, inklúzió

25 Differenciálás a tanulásszervezésben
a tanulók egyéni különbségeinek sokfélesége és mértéke osztályok és az iskolák közötti különbségek a tanulásszervezés három egymásra épülő fokozata: → a tanításmódszertan kínálta lehetőségek → tanulócsoportok képzésének szempontjai → tanítási tartalom és idő rugalmas kezelése

26 A differenciális tanulásszervezés teljesen átalakítja egy hagyományos iskola „rendjét”!
osztályok helyett különböző funkciójú csoportok osztálytermek helyett kis, közepes és nagy helyiségek a tanulók évfolyamot ugranak, vagy egyik - másik évfolyamot meghosszabbítják (ismétlés)

27 Sikeres tanulás - Carrol és Bloom
Differenciális tanuláselmélet A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz, a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdekekhez, érdeklődéshez, a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

28 = a tanulás sikeres és gazdaságos
Carrol – féle modell: különböző képességű és motivációjú tanulókra aktív tanulási idő – a központi tényező sikeres tanulás = a tanulás sikeres és gazdaságos < sikeres, de nem gazdaságos > sikertelen a tanulásra fordított idő tanuláshoz szükséges idő

29 Sikeres tanulás - Carrol és Bloom
Differenciális tanuláselmélet A tanulásszervezést a társadalmi célokhoz, a tanulással kapcsolatos értékekhez, érdekekhez, érdeklődéshez, a tanulói különbségekhez kell igazítani. (Báthory Zoltán, Nagy László, Kiss Árpád)

30 előzetes tudás + a tanuló egész egyéni előtörténete
Bloom - elmélete előzetes tudás + a tanuló egész egyéni előtörténete affektív (érzelmi – akarati) magatartás kognitív tudás

31 Általános tanulásszervezési feladatok
motiválás – hogyan vegyük rá a tanulót a tanulásra? hogyan tartsuk ébren a tanulási kedvet? aktivizálás – a tanuló pszichikus részvétele a tanulásban! hogyan tartsuk ébren a figyelmét, aktivitását? megerősítés – jutalom, büntetés, öröm, kudarc?! hogyan értékeljünk, hogyan reagáljunk?

32 Maslow motivációs elmélete
Önmegvalósítás szükséglete elérni a bennünk rejlő lehetőségeket Motiváció: a szükségletet csillapító viselkedésre irányuló késztetés. Segítő, proszociális viselkedés. Önértékelés szükséglete presztízs, hírnév, becsvágy Pszichológiai szükségletek szociális interakciók valahová tartozás, szeretettség Alapvető szükségletek biztonság, fizikai védettség Fiziológiai szükségletek élelem, ital, oxigén, hőmérséklet

33 Következtetések különbségek a tanulók között rejtett tanterv
az iskolák adottságai különbözőek, ebből következik az iskolák különbözősége az esélyt az iskola minősége meghatározza -Pygmalion-effektus kevés a pedagógiai eszköz az individuális fejlesztésre Pedagógiai szemléletünk nem tiszteli a különbségeket!

34 FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS folyamatra helyezi a hangsúlyt
tanulót aktívan bevonja fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket a diák megérti saját tanulását megfelelő stratégia kialakítása a tanulás tanulására Ahogy a definícióban láttuk, folyamatos és interaktív értékelés— Megvalósításának feltételei– fejlődési fokok, követelményi szintek kialakítása adatgyűjtés, az elért szint meghatározása, elért és elérendő szint összehasonlítási módszerének kialakítása, fejlesztési módszer kidolgozása a szintek közti távolság csökkentése érdekében egyéni fejlesztési terv Tanulók tanulási módjának megértése– metakognitív módszerek alkalmazása—pl. problémamegoldás lépéseinek rögzítése, tudatos követése Tanulás egyéni szükségletekhez igazítása– pl: elbeszélő gondolkodás, kooperatív technikák, tanulási tartalom közvetítése minél több érzékelési terület bevonásával Motivációépítés– önértékelés alkalmazása, tudatos én-fogalom kialakítása Azaz a jobb teljesítmény elősegítése és az esélyegyenlőség elősegítése a kulturális és egyéni különbségek felismerésével.

35 A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK
TANULÓ motiváció saját tervezés reális énkép fejlesztés önértékelés SZÜLŐ információ fejlődési kép szerep partner LEHETŐSÉG PEDAGÓGUS folyamatos visszacsatolás elvárások,célok, eredmények értékelési készlet tanuló megismerése elszámoltathatóság

36 Tanári szerep megváltozása
XXI. századi tanármodell – pedagógus, kultúraközvetítő,másodszülő,pszichológus, partner, facilitátor,információmenedzser A tanár feladata hogy az egyénhez igazítsa az oktatást.

37 A pedagógus pedagógus-gyógypedagógus-fejlesztőpedagógus-pszichológus-pszichopedagógus-terapeuták

38 A pedagógus új szerepe Eltéréseket elfogadja, kezeli Rugalmasan
szervezi a tanulást, heterogén csoportokban Kooperatív tanítás-tanulás ismerője Empatikus,proszociális magatartású A pedagógus új szerepe Szakértő Facilitátor Ismeri és használja a tanulást segítő új módszereket Megerősítő, fejlesztő értékelő Motiváló,aktív cselekedtető Előítéletmentes, befogadó ,multikulturális szemléletű „híd” szerep 38

39 A pedagógusok munkaköréből adódó frusztráció kezelése, oldása
egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki megterhelés sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül a megoldatlan konfliktusok száma magas egyre gyakoribb a pályán a kiégés a pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés problémát erős a „tehetetlenség” érzése

40 A gyakori és tartós frusztráció következményei
pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám, koleszterin és vércukor szint, remegés, verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, funkcionális fejfájás) indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom alvászavarok pszichés zavarok, szorongásos problémák, neurózis, depresszió, pánik indokolatlan félelmek kiégés – „burn out”

41 A szülő mint partner „Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások
szülői értekezletek aktuális témából nyílt napok szülői klub családi délutánok, hétvégék eszköz -, szakkönyv – kölcsönzés módszertani kiadványok szülők számára találkozási lehetőségek biztosítása szakemberekkel: védőnőkkel, orvosokkal, pszichológusokkal, terapeutákkal B.G.M.K.

42 A szülő mint partner „Hívogatók”, szülősegítő szolgáltatások
rendszeres szülői tájékoztatás csoportfejlesztő tevékenységek integrációs- terápiás tábor szülői tanácsadás:telefonon, személyesen szülői konferencia: Gyermekbántalmazás Más a gyermekem XXI. sz. gyermeke újabb módszertani kiadványok: e-tananyag, integrációs kézikönyv

43 Szülősegítő szolgáltatások a jelenben
önálló szülői képzés: 1 napos felkészítő képzés kompetencia alapú oktatás és az SDT megismertetése, felkészítés a bevezetésére szülői segélyszolgálat kiépítése: - szülői közösség védő szerepe - civil szervezetek fontossága szülői képzések akkreditációja ( 30 és 60 óra )

44 Gondolatok a szülő és iskola kapcsolatáról
Az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe beletartoznak a szülők is. A lelkileg sérült pedagógustól és szülőtől nem várható el, hogy egészséges lelkületű gyermeket neveljen. A kompetenciák tisztázása: - Meddig terjed az intézmény szerepe a szülői kapcsolatok építésében? - Mennyire enged bepillantást a saját iskolai világába? A gyermek személyiségének megerősítése, védése érdekében a szülővel is el kell sajátíttatni a nevelési technikákat, a megbirkózási stratégiákat!

45 Tapasztalatok a szülők nyitottá válnak egymás és a környezetük iránt
a megélt élmények alapján empatikussá, proszociálissá válnak, kialakul a közös nyelvi kód fontos, hogy a szülő belepillanthasson az iskola világába megváltozik az iskolához, az új oktatási módszerekhez, programokhoz való viszonyuk átalakul a hagyományos tanár – szülő kapcsolat csak felkészült trénerekkel lehet a képzéseket levezetni

46 Szülőképzések a jövőben
30 és 60 órás képzések utókövetés: a tréningeket megerősítő tréningek követik krízis-szolgálatok, nyilvános esetmegbeszélések támogató, önsegítő csoportok családterápia: nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai hálózat szülői – tanári – diákhálózatok létrehozásának segítése továbbtanulási – pályaválasztási tanácsadás keretein belül hatékonyabb szülői kommunikáció Biztos Kezdet Program: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik társadalmi integrációjának segítésére felnőttképzésen keresztül a szülők munkába állásának segítése

47 A másság tisztelete „Mindannyian mások vagyunk” gyermekek, szülők, pedagógusok

48 Multikulturalizmus multikulturális tartalmak megfelelő reprezentációja a tanulási környezetben és a tananyagokban új típusú pedagógus szerep, előítéletek csökkentése minőségi oktatás mindenki számára gyermekközpontú pedagógia, segítő –támogató intézményi és csoportlégkör folyamatos reflexió és értékelés a gyerek családi kultúrájához alkalmazkodó kultúraazonos pedagógia

49 Multikulturalizmus- interkulturalizmus
Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása, koegzisztencia kultúrák közötti érintkezések többség –kisebbség (kisebbségi kérdés?)- segítségnyújtás, jótékonykodás? többségi kultúra-szubkultúrák -tolerancia? kultúrák közötti kapcsolatok -mozgékonyság, sokféleség élménye, gyarapodás A probléma szűkebben iskolai teljesítmények különbségei (szülők iskola végzettsége, foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet (vallási-etnikai csoport) stb.) rövidebb iskolai pályák, lemorzsolódás zsákutcás képzésekben való részvétel végső soron szélsőségesen eltérő életpályák- esélyek Az értelmezések és a megoldások hátrányos helyzet → hiány → kompenzáció, felzárkóztatás

50 Multikulturializmus az intézményekben
Hogyan váljunk kultúra-érzékeny, befogadó, multikulturális intézménnyé? Harc: az előítéletek, sztereotípiák ellen:„faji felsőbbrendűség”, meritokrácia, szociáldarwinizmus a rejtett tanterv, Pygmalion effektus ellen Segítség: a különböző kultúrák megismeréséhez a tanárok önismeretének, önreflexiós készségeinek fejlesztéséhez a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos pozitív attitűdök megerősítéséhez, a konfliktuskezeléshez saját kulturális örökségek és a társadalmi előítéletek tudatosításához A multikulturális intézmény: támogatja a kisebbségi gyerekek negatív önképének változását (a helyzet megváltozhatatlan) nem támogatja a többségi nézőponttal szembeni identitás következtében kialakuló saját csoporttal való szembekerülést

51 Új típusú vezető Az igazgató felelőssége
változásra, megújulásra kész és képes pályázó és vállalkozó felelősséget vállaló kompromisszum kész és merész együttműködik szervezetekkel, intézményekkel jó kapcsolatot alakít a fenntartóval motiváló, aktivizáló, megerősítő konfliktus kezelő és tűrő karizmatikus személyiség szervezetfejlesztő,alakító

52 Iskolai szervezetfejlesztés
iskolai szervezet átalakítása szakszolgálatok kiépítése (befogadás,elfogadás) szakmai szolgáltatások létrehozása (pedagógusok önfejlesztése) hatékony módszertani eszközök,fejlesztő eszközök, akadálymentesítés,szolgáltatások feltételeinek megteremtése

53 Miért szükséges erről beszélni?
mert a pedagógus ezt a problémát most tanulja felismerni és kezelni mert nem tud mindig segíteni,de be kell látnia, hogy a problémás gyerek létezik és nem tud tőle megválni mert mások az interperszonális kapcsolatok mert az iskolai környezet tágult:a pedagógus és gyermek mellett a szülő is szerepet kap mert a magányos pedagógus csoportban kell, hogy gondolkodjon és dolgozzon az együttműködés igénye és képessége változtatja a kommunikációt

54 A holnap iskolája…..? a kulturális ismereteket kiszélesíti
a multikulturális környezetet tudatosítja multikulturális tanterv (pontosság, teljesség, perspektívaváltás, eltérő tanulási stílusok ) az intézményi környezetet megváltoztatja (a pedagógus kilép az intézményből- pl. támogatás, segítő csoportok szervezése a gyerek-központú pedagógiát helyezi előtérbe (élményközpontú tanulás, kritikai és kreatív gondolkodás, rugalmasság- különböző tanulási stílusok stb.) segítő –támogató intézményi és csoportlégkör veszi körül ( diszkriminatív intézkedések elkerülése ) az értékelés folyamatos (értékelési gyakorlat folyamatos felülvizsgálása, új programokhoz mérési technikák kialakítása) a szülőkkel/ a családokkal való kapcsolat pozitív

55 A holnap iskolája…..? rugalmas struktúrájú, mely változatos tanulási lehetőségeket kínál ösztönzi az élethosszig tartó tanulás igényét a kulcskompetenciákat ,a kompetencia alapú oktatást előtérbe helyezi a befogadást – elfogadást, együttnevelést természetesnek tekinti esélyt teremt, alkalmazásképes tudást kínál tiszteli az egyéni különbségeket és azt vallja: Minden gyermek tehetséges valamiben!

56 „Nem az a faj a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem az, amelyik képes reagálni a változásokra.” (Charles Darwin)

57 Köszönöm a figyelmet! Dr. Benczéné Csorba Margit Elérhetőség:
 Kaposvár 7400 Bárczi Gusztáv u. 2. Pf.14. Tel./Fax: 82/ Web: