Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
A boldogság pszichológiája
Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék
2
Témák A boldogság a filozófiában és a pszichológiában
Hedonizmus és boldogság A boldogság mérése A boldogságot befolyásoló tényezők evolúciós tényezők genetikus és idegrendszeri tényezők korai életesemények pozitív és negatív életesemények anyagi helyzet kultúra munka, szabadidő szociális kapcsolatok személyiség Alkalmazott Pozitív Pszichológia
3
I. A boldogság a filozófiában és a pszichológiában
4
A boldogság témája a filozófiában
az élet célja az átélt gyönyörök (hedone) maximalizálása Arisztippusz (Kr.e )
5
Thomas Hobbes (1588-1679) Marquis De Sade (1740-1814)
A boldogság vágyaink sikeres beteljesüléséből áll Marquis De Sade ( ) „(…) csak gyönyört hozó szenvedélyeitek szavára hallgassatok, ez az egyetlen hang, amely elvezet a boldogsághoz.” de Sade: Filozófia a budoárban Az élet értelme az érzéki gyönyörök keresése
6
Arisztotelész ( ) A hedonikus boldogság az embert vágyai rabszolgájává teszi. Az igazi boldogság az eudaimonia („jó szellem”)
7
A boldogság témája a pszichológiában
A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig elhanyagolt terület
8
1960-as évek: „poszt-materialista” filozófia
Social Indicators Research mozgalom 1990-es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása
9
A boldogság fogalma a pszichológiában
1. A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői” élettel való elégedettség pozitív érzelem magas szintje negatív érzelem alacsony szintje
10
2. A boldogság „típusai” (Ryan és Deci (2001))
eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások közben éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk teremtve hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység közben átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk át, miközben szükségletkielégülés (fizikai, intellektuális, társas) történik
11
Hedonizmus és boldogság Veenhoven (2004)
12
Hedonikus beállítódás és boldogság
Fordyce (1972) boldogabb hallgatók több hedonikus témát említenek Veenhoven (2004)
13
Alkohol Ventegodt (1995) fordított U-alakú összefüggés a boldogság és a fogyasztott alkohol közt
14
Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten
15
Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést
Dohányzás Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést Bachman és mtsai (1978) a dohányzás nem befolyásolta a boldogságot; a korai boldogtalanság befolyásolta a dohányzást
16
Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten
17
Drog Veenhoven (2004) Akik sohasem használtak drogot, azok a legboldogabbak Bachman és mtsai (1978): a korai boldogtalanság bejósolja a droghasználatot
18
Szex Veenhoven (2004) liberális szexuális attitűd (pl. homoszexualitás iránt) pozitívan kapcsolódik a boldogsághoz Ventegodt (1995) a szexuálisan aktívak sokkal boldogabbak, mint a szexuálisan nem aktívak
19
Szabadidő Attitűd a szabadidővel szemben
Szabadidő eltöltése: a boldogabb emberek több szabadidős tevékenységről számolnak be
20
„Teljes élet” vs. „üres élet” Peterson és mtsai (2005)
„Teljes élet”: magas érték a jelentéskeresés, kellemességkeresés és elkötelezettség mentén „Üres élet”: alacsony érték a fenti dimenziók mentén Jelentésteli élet: 2, 5, 11, 12, 14, 17 Kellemes élet: 3, 8, 13, 15, 16, 18 Elkötelezett élet: 1,4, 6, 7, 9, 10
21
a fiatalabbak, a kevésbé iskolázottak és a nem házasok inkább gyönyörkeresés
mindegyik pozitívan kapcsolódik az élettel való elégedettséghez: a gyönyörkeresés gyengén (0,17), az elköteleződés (0,3) és az értelemkeresés (0,26) erősebben hierarchikus többszörös regresszió: az élettel való elégedettséget nagyon erősen bejósolta a három orientáció interakciója a Teljes Élet garantálja a legmagasabb elégedettséget
23
II. A boldogság mérése
24
Kérdőív A leggyakrabban használt kérdőívek:
Satisfaction with Life Scale (Diener és mtsai, 1985) Life Satisfaction Index (Neugarten és mtsai,1961) Affect Balance Scale (Bradburn, 1969) Delighted – Terrible Scale (Andrews és Withey, 1976)
25
„Napló” - tanulmányok Élményértékelő mintavételi eljárás Családtagok, ismerősök kikérdezése Az érzelmek kódolása az arcon Az érzelmek agyi vizsgálata
26
III. A boldogságot befolyásoló tényezők
27
1. Evolúciós tényezők
28
A boldogság evolúciós „előnyei”
Mastekaasa (1993): a boldogabb emberek nyitottabbak; nagyobb valószínűséggel kötnek házasság és tovább maradnak házasok Myers (1999): jobban kedveljük a boldogabb embereket és azt gondoljuk róluk, hogy nagy valószínűséggel a mennyországba kerülnek
29
Salovey és mtsai (2000): a boldogabb emberek egészségesebbek
Danner és mtsai (2001): a fiatal felnőttként mért boldogságszint jó bejóslója az élettartamnak Weiss és mtsai (2002) A boldogság egyfajta evolúciós „fitnessz indikátor”, mely a személy genetikai rátermettségét jelzi - ezáltal segít, hogy a párválasztás során a legmegfelelőbb egyént válasszuk.
30
A boldogságot csökkentő evolúciós tényezők
Grinde (2002) Nagyfokú eltérés jelenlegi környezetünk és az Evolúciós Alkalmazkodás Környezete (Environment of Evolutionary Adaptation, EEA) közt Bizonyíték: Gullone (2000) A „biofília” jelensége.
31
Buss (2000) Evolúciós tényezők, melyek csökkenthetik a boldogságot:
a potenciális partnerek száma distresszhez vezető - adaptív - mechanizmusok a versengés elkerülhetetlen volta
32
2. Genetikus tényezők
33
Tellegen és mtsai (1988) együtt és külön nevelt egypetéjű (monozigóta, MZ) és kétpetéjű (dyzigóta, DZ) ikrek vizsgálata A külön nevelt MZ ikrek érzelmi mintázata hasonlóbb, mint az együtt nevelt DZ ikrek érzelmi mintázata a pozitív érzelmek 40% - ban } genet. determináltak a negatív érzelmek 55% - ban
34
Lykken és Tellegen (1996) Roysamb és mtsai (2002)
A szubjektív jóllét 80% - a genetikailag meghatározott. Roysamb és mtsai (2002) Nőknél 54% - ban (férfiaknál 46% - ban) genetikailag meghatározott a szubjektív jóllét szintje.
35
3. Idegrendszeri tényezők
36
Öningerléses vizsgálatok állatoknál:
A legjutalmazóbb agyterület a mezolimbikus dopamin rendszer - ezen terület elektromos ingerlése a legismertebb megerősítő tényező (erősebb, mint az étel vagy a szexuális partner)
37
A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással.
A mezolimbikus dopaminrendszer sejtjeinek sejtteste a ventrális tegmentalis area (VTA)- ban található. A VTA rendszer befolyásolja a viselkedésirányításban kiemelkedő szerepet játszó prefrontális lebeny működését. A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással. A dopamin termelődést kiválthatja bármilyen pozitív inger (pl. étkezés, szex). Minden addiktív drog dopamin termeléshez vezet ezen agyterületen (heroin, kokain, amfetaminok, alkohol, nikotin).
38
Damasio (2001) „Elterjedt nézet, hogy minden érzelemnek a limbikus rendszer az idegrendszeri alapja. Számos bizonyíték igazolja azt, hogy ez nem igaz.” „Az amygdala elsődlegesen nem vonódik be az olyan pozitív érzelmek feldolgozásába, mnt például a boldogság (…)”.
39
Pelletier et al (2003) Megnövkedett aktivitás
fMRI vizsgálat színészeken, akik boldog emlékek felidézésével boldog hangulatot idéztek elő maguknál Megnövkedett aktivitás - az orbitofrontális lebenyben - a mediális prefrontális lebenyben - a bal oldali ventrolaterális prefrontális kéregben
40
Paradiso és mtsai (1999) A kellemetlen ingerek megfigyelése a szubkortikális limbikus struktúrákban, a kellemes ingerek a kortikális struktúrákat aktiválnak. A pozitív inegerek észlelésért felelős agyi struktúrák filogenetikusan fiatalabbak, mint a veszélyészlelő struktúrák. Kellemes, kellemetlen és semleges tartalmú képek - PET - el agyi aktivitás mérése
41
A boldogságot meghatározó tényezők II.
Gyerekkor, pozitív és negatív életesemények, anyagi helyzet
42
A gyerekkori boldogtalanság nagy valószínűséggel felnőttkori boldogtalanságra predesztinál igaz – hamis A tehetősebb országok lakosai boldogabbak, mint a kevésbé tehetős országok lakosai. igaz – hamis A fizetésemelés kis mértékben, de növeli a boldogságszintet. igaz – hamis
43
Korai életesemények
44
Kapcsolat a gyerekkori boldogság (felnőttkorban megítélve) és a gyermekkori életesemények közt.
A gyerekkori boldogságot a következő változók csökkentették: - érzelmi abúzus - gyakori dühkitörések valamelyik szülőnél - szülői elhanyagolás - gyakori anyagi problémák a családban - fizikai abúzus - konfliktus a szülők közt
45
fontosabb gyermekkori életesemények
Kapcsolat a gyerekkori boldogság, gyerekkori életesemények és a felnőttkori boldogság közt 387 fős mintánál. gyenge kapcsolat a felnőttkori boldogság és a specifikus gyerekkori életesemények közt fontosabb gyermekkori életesemények szülői drog, illetve alkohol abúzus válás fizikai és szexuális abúzus
46
A gyermekkori boldogtalanság nem predesztinál boldogtalan felnőttkorra
Azon személyek 60% - a, akik gyerekkorukat boldogtalannak írták le, „boldog” vagy „nagyon boldog” felnőttként.
47
Pozitív és negatív életesemények
48
- múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság
Brickman és mtsai (1978) - múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság - hétköznapi tevékenységek örömértéke (pl. barátokkal való beszélgetés, TV nézés, vásárlás) 22 lottónyertes és 29 lebénult (kvadriplégiás és paraplégiás) személy vizsgálata
49
a lottónyertesek nem voltak boldogabbak, mint a kontroll
a lottónyertesek kevésbé élvezték a hétköznapi örömöket a bénult személyek a múltjukat boldogabbnak tekintették, mint a kontroll („nosztalgia hatás”); jelenlegi boldogságukat alacsonyabbnak értékelték, mint a kontroll, DE a különbség minimális A pozitív és negatív események csak kis mértékben befolyásolják a SWB - t
50
Suh és mtsai (1996) az életesemények csak 3 három hónapig befolyásolják az élettel való elégedettséget, a pozitív és a negatív érzelmek szintjét 2 éves longitudinális vizsgálatban az életesemények szubjektív jóllétet befolyásoló hatását vizsgálták.
51
= pozitív és negatív ingerekhez való adaptáció
Hedonikus adaptáció = pozitív és negatív ingerekhez való adaptáció
52
„Hedonikus taposómalom”
53
Anyagi helyzet
54
Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét egyéni szinten?
Az anyagi helyzet változása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét? Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten? Egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet? Mi a kapcsolat az anyagi javak utáni vágy és a szubjektív jóllét között?
55
A. Jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése egyéni szinten
A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál boldogabbak, de a különbség minimális. Más kutatások nem talált összefüggést az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje közt
56
Diener és mtsai (1996)
57
Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata
B. Az anyagi helyzet változása és a szubjektív jóllét Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata munkahely elhagyása szociális környezet változása konfliktusok a barátokkal és családtagokkal a kezdeti öröm után negatív következmények
58
Brickman és mtsai (1978) Diener és mtsai (1993)
a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje csak időlegesen javult a hétköznapi tevékenységek örömértéke csökkent Diener és mtsai (1993) a fizetésemelés nem növeli a boldogság szintjét
59
C. Anyagi helyzet és szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten
60
Skandináv államok USA Hollandia Magyarország Kelet-európai államok
61
Az élettel való elégedettség a gazdagabb országokban a legmagasabb és a volt szocialista országokban a legalacsonyabb.
62
Miután az ország elér egy bizonyos fejlettségi szintet, az összefüggés gyengül.
A fejlődő országokban egyértelmű az összefüggés a nemzeti jövedelem és az élettel való elégedettség közt.
63
Miért boldogabbak a tehetős országok lakosai?
Az anyagi jólléttel együtt járó tényezők: jobb élelmezés, tiszta víz magasabb fokú iskolázottság jobb egészségügyi ellátás az emberi jogok tiszteletben tartása magasabb fokú egyenlőség a nemek között hosszabb élettartam Ezen tényezők vezetnek a magasabb boldogságszinthez a tehetősebb országokban.
64
D. A gazdasági helyzet változása és a szubjektív jóllét
Diener és mtsai (1998)
65
Diener és Oishi (2000) Hellevik (2003)
A „tehetős” államok boldogságszintje állandó a gazdasági változások ellenére. Hellevik (2003) közt Norvégiában a gazdasági helyzet javulását nem kísérte a boldogságszint növekedése
66
A gazdasági helyzet változása ellenére Angliában nem változott az önmagukat boldogtalannak, illetve boldognak valló emberek aránya.
67
A SWB szintjében mutatkozó változások nem követik a gazdasági változásokat.
Ezzel szemben az élettel való elégedettség szintjében mutatkozó fluktuáció a gyors társadalmi változásokhoz köthető.
68
E. Anyagiak utáni vágy és szubjektív jóllét
Milyen következményekkel jár, ha valakinek az anyagi helyzetének javítása a legfőbb célja? Az anyagi javak utáni vágy magasabb szorongás és depresszió szinthez társul
69
Magasabb szorongás és depresszió szint Bizonytalanság Anyagi jóllét
az intim kapcsolatok leértékelése kevesebb intrinzik motivált cselekvés magasabb elvárások az anyagi jóllét pozitív hatásaival kapcsolatban bizonytalan családi háttér rossz anyagi körülmények Magasabb szorongás és depresszió szint Bizonytalanság Anyagi jóllét elérése, mint elsődleges cél (biztonságérzet) Média
70
A boldogságot befolyásoló tényezők III.
Kulturális hatások
71
7. Kulturális hatások
72
A. Kulturális különbségek a SWB szintjében
World Value Survey II ( élettel való elégedettség pozitív érzelem negatív érzelem hedonikus egyensúly (a pozitív és negatív érzelmek különbsége) 51 országban
73
Élettel való elégedettség
Hed. egy. Poz. érz. Neg. érz. Bulgária Magyarország Svájc
74
B. A kulturális különbségek okai
1. Anyagi helyzet és történelmi örökség
75
Individualista kultúrák
2. Individualizmus Hofstede (1980) Individualista kultúrák - személyes célok hangsúlyozása - relatíve több szabadság - pl. USA Kollektivista kultúrák - a csoport céljainak hangsúlyozása - kevesebb egyéni szabadság - pl. Japán
76
DE Diener, Diener and Diener (1995)
es korreláció az individualizmus és a SWB szintje közt World Value Survey II: ös korreláció az individualizmus és a SWB közt DE Az öngyilkossági és válási arány sokkal magasabb az individualista kultúrákban
77
A személyes szabadság előnyei és hátrányai
Kollektivista kultúrákban a korlátozott egyéni szabadsághoz magas fokú társas támogatottság társul, ami stresszhelyzetben védő tényezőként működik
78
Politikai szabadságjogok és demokratikus intézmények
Magyarország Politikai szabadságjogok és demokratikus intézmények Kína
79
4. A boldogságra vonatkozó kulturális normák
A kulturális normák megszabják, hogy az érzelmek milyen szintje az „ideális”
80
Latin kultúrák: Konfúciánus kultúrák (pl. Kína)
- negatív érzelmek elfogadottabbak - a pozitív érzelmek kevésbé fontosak Latin kultúrák: - a kellemes érzések kívánatosak - a kellemetlen érzések nem kívánatosak
81
8. Munka, szabadidő
82
A. Munka Argyle (1999) - a munkanélküliség hatásai alacsonyabb pozitív érzelem alacsonyabb élettel való elégedettség alacsonyabb önértékelés rossz egészségi állapot unalom depresszió, öngyilkosság és alkoholizmus magas szintje
83
Munka Boldogság önértékelés idő strukturálás szociális élet
anyagi biztonság jobb egészségmagatartás jobb egészség Munka Boldogság
84
B. Szabadidő Veenhoven és mtsai (1994) a boldogság és a szabadidővel való elégedettség közti korreláció 0.4 Glancy és mtsai (1986) 1521 középiskolás 24 éves követése a serdülőkori szabadidős tevékenységek jelenléte jól bejósolta a felnőttkori boldogságot
85
10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések szintjét
1. Sport Thayer (1989) 10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések szintjét Biddle and Mutrie (1991) Aerobik héten keresztül (hetente 2-4 alkalommal) megnöveli a boldogságot, csökkenti a szorongást és a depressziót endorfin termelés szociális interakció sikerélmény, énhatékonyság
86
2. Társas aktivitások Argyle (1999) A boldogság erős korrelációt mutat a barátok számával és a velük való találkozás gyakoriságával. szociális támogatás intimitás, kooperáció iránti vágy kielégülése
87
A flow - tevékenységek jellemzői:
tökéletes koncentráció egyértelmű célok visszajelzés a teljesítményről kontroll - érzés negatív érzések csökkennek időérzékelés megváltozik
88
4. TV nézés A „kanapé-lakók” kevésbé boldogak, mint az átlag populáció (Argyle, 1999) 5. Nyaralás Általában megnöveli a bologságszintet (Argyle, 1999).
89
6. Önkéntes munka A boldogság magas szintjét eredményezi
90
9. Szociális kapcsolatok
91
Evolúciós belénk kódolt az igény a társas kapcsolatok keresésére
Zoon politikon (társas lény) vagyunk Evolúciós belénk kódolt az igény a társas kapcsolatok keresésére
92
Kötődés Elkerülő kötődés Kötődési stílus... …felnőttként
- idegen környezetben idegesen az anyára csimpaszkodik - ha az anya kimegy sír, nyugtalan - ha visszajön, nehezen nyugszik meg -az anya jelenlétében felfedezi az idegen környezet - ha az anya kimegy, nyugtalanok lesznek - ha visszatér, megnyugszanak - szeparáció alatt alacsony distressz - a viszontlátáskor alacsony érdeklődés …gyerekként Elkerülő kötődés Kötődési stílus... Biztonságos kötődés Bizonytalan kötődés -könnyen közel kerül másokhoz - kielégítő kapcsolatok és szexuális élet - félelem az érzelmi közelségtől - alacsony szintű bevonódás - egy-éjszakás kalandok - alacsony bizalom - birtokló és féltékeny …felnőttként
93
Közeli kapcsolatok és egészségi állapot
Myers (1999) Összehasonlítva az alacsony fokú szociális támogatással rendelkező személyekkel, a kiterjedt szociális hálózattal rendelkező személyek tovább élnek.
94
1.234 szívrohamon átesett személy: 6 hónap alatt a megismétlődő szívroham valószínűsége a magányosan élők közt kétszer olyan magas volt, mint a párkapcsolatban élőknél (Case és mtsai, 1992) Leukámiás páciensek: csontvelő transzplantáció után 2 évvel az alacsony szociális támogatással rendelkező személyek 20% - a volt életben. Az erős érzelmi, szociális támasszal rendelkező személyeek közt ez az arány 54% volt (Colon és mtsai, 1991). 1.528 gyermek 70 éves utánkövetése: azon személyek, akiknek a szülei nem váltak el, 4 évvel tovább éltek, mint azok, akiknek elváltak a szülei (Friedman és mtsai, 1995).
95
Szociális kapcsolatok és SWB
I. Barátság, szerelem Azok a legelégedettebb egyetemi hallgatók, akik elégedettek a párkapcsolatukkal (Emmons és mtsai., 1983) A közeli kapcsolatokkal rendelkező személyek hatékonyabban küzdenek meg a stresszorokkal (betegség, munkanélküliség, gyász, stb. ) (Myers, 1999)
96
A házasságban élők boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban
II. Házasság Myers (2000) A házasságban élők boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban
97
A házasok kicsit boldogabbak, mint az együtt élő párok.
Ingelhart (1990) A házasok kicsit boldogabbak, mint az együtt élő párok.
98
A házasság hatásának moderáló faktorai
a férfiak többet profitálnak a házasság boldogságnövelő hatásából a házasság hatásosabban növeli a boldogságot, ha a házaspár szerelmes és fiatal a család „Életciklusa”
99
5 évesnél fiatalabb gyerek
Életközelség 5 évesnél fiatalabb gyerek Mézeshetek Serdülőkorú gyerek „Üres fészek”
100
- hatékonyabb egészségviselkedés
- erősebb immunrendszer - magasabb önértékelés - szociális támasz - lehetőség az önfeltárásra Házasság Boldogság A boldogabb emberek hamarabb és nagyobb valószínűséggel kötnek házasságot (Mastekaasa, 1993)
101
a szociális kapcsolatok hatásai
Összegezve: a szociális kapcsolatok hatásai „Materiális” segítség Érzelmi támogatás Companionship
102
„Materiális” segítség
Érzelmi támogatás Társas támogatás r = 0.5 SWB „Materiális” segítség Companioship
103
A szociális kapcsolatok változása
a házasság ideje kitolódott (férfiaknál:26,7 év, nőknél 24,5 év) válások gyakorisága megnőtt (az as gyakorisághoz képest megduplázodott) kisebb a házasodási kedv nő a válás utáni újraházasodásig eltelt idő
104
A szingli felnőttek egyre nagyobb aránya
„Szingli - kultúra”
105
10. Személyiség
106
Mely személyiségvonások a legfontosabbak?
1. Eysenck személyiségmodellje
107
Erős pozitív kapcsolat a SWB - el
2. Big Five modellek Extraverzió Erős pozitív kapcsolat a SWB - el = szociabilitás, önérvényesítés Neuroticizmus Erős negatív kapcsolat a SWB - el = érzelmi labilitás Barátságosság Gyenge pozitív kapcsolat a SWB - el = kedvesség, nagylelkűség Lelkiismeretesség = megbízhatóság, kitartás Nyitottság Gyenge pozitív kapcsolat a pozitív és a negatív érzelmek szintjével = kíváncsiság, nyitottság
108
? • szociális igények kielégülése
• az extravertált személyek több pozitív életeseményt élnek át • nyugati társadalmakban az extravertált viselkedés kívánatos ? Extraverzió SWB
109
• optimizmus • belső kontrollhely 3. Egyéb fontos vonások • önbizalom
A SWB magas szintje
110
149 tanulmány metaanalízise
Összegzés DeNeve and Cooper (1998) 149 tanulmány metaanalízise Nem a negatív érzelmek, hanem ezek elnyomása vezet boldogtalansághoz! A legfontosabb vonások: - represszió (elnyomás) (r = ) - interperszonális bizalom (r = 0.37) - érzelmi stabilitás (r = 0.36) - külső kontrollhit (r = ) Nem csak a kapcsolatok száma, hanem ezek minősége fontos!
111
IV. Hogyan növelhető a boldogság?
112
Lyubomirsky (2002) A SWB - et befolyásoló tényezők
113
Kasser (2002) • kapcsolataink újragondolása
• az aktivitások, tevékenységek megváltozatása
114
Peterson et al (2005) • gyönyör keresése
„Teljes élet” • gyönyör keresése • az élet jelentésének megtalálása • elköteleződés, beolvadás a tevékenységekbe
115
Happiness Building Exercises (www.reflectivehappiness.com)
Seligman (2005) Happiness Building Exercises ( „Három áldás” „Hála látogatás” „Erősségeink” „Akítv és konstruktív barátságok és párkapcsolat” „Jelentés és pozitív szolgálat”
116
Malin (2003) 1. Újraértékelés 2. Hála 3. Kedvesség
Negatív események pozitív fényben való értékelése, „minden rosszban van valami jó” 2. Hála Akik „hála naplót” vezetnek, azon dolgokról, amiért hálásak, boldogabbak. 3. Kedvesség A kedvesség aktusai növelik a boldogságot (Lyubomirsky, 2001)
117
4. Tartalmas szociális kapcsolatok
Ld „Szociális kapcsolatok és boldogság” 5. Koncentrált figyelem a pillanatnyi gyönyörökre Pl. zene 6. Mozgás Ld. „Szabadidő és boldogság” 7. Flow - tevékenységek Ld. „Szabadidő és boldogság” 8. Az életfeladat megtalálása Célok
118
V. Néhány szó a boldogtalanságról
119
Hogy lehet a boldogtalanság, depresszió adaptív?
1. Szociális behódolás hipotézis (Social yielding hypothesis) (Price és mtsai., 1994) A depresszió egy szociális versengés vesztese esetében hasznos, mert segít abban, hogy a vesztes elfogadja a vereség tényét önalávetést jelez és így leállítja a győztes agresszív viselkedését
120
2. Szociális navigációs hipotézis (Social Navigation Hypothesis) (Watson, 2002)
A depresszió szociális - kognitív funkciói: a kognitív kapacitást a legfontosabb szociális problémák elemzésére és megoldására fókuszálja ráveszi a szociális partnereket, hogy támogatást és segítséget nyújtsanak
121
A stresszel, nehézségekkel való megküzdés fejleszti a személyiségünket
3. A pozitív pszichológia álláspontja A stresszel, nehézségekkel való megküzdés fejleszti a személyiségünket
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.