ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

Az előadások a következő témára: "ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK"— Előadás másolata:

1 ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK
A motiváció ELMÉLETEK ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK

2 Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek?
MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?

3 A motiváció A MOTIVÁCIÓ DINAMIKÁJÁNAK ISMERETE ALAPVETŐ A GAZDASÁGI ÉLETBEN Fő tennivaló: a motiváció befolyásolása JELENTŐSÉGE: Meghatározza a célirányos viselkedések irányát és intenzitását és időtartamát

4 MOTIVÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS
IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM Motivációs folyamatok = szubjetktíven tudatos vágyak – elhatározásunktól függetlenül léteznek

5 Központi kérdés MI VEZÉRLI A MOTÍVUMOKAT?
Állatoknál: kiszámítható kapcsolat Embernél: sokkal bizonytalanabb – sokrétű, bonyolult összefüggések Élettani folyamatok - alapvető motívumok Kulturális hatások Interakciók – társas motívumok

6 MOTÍVUMOK TARTÓSAN JELLMEZŐ DISZPOZÍCIÓK, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK A VISELKEDÉST ENERGIA/AKTIVÁLTSÁG, HAJTÓERŐ

7 Az alapvető motívumok elméletei
Drive – elmélet (Hull, 1952) A késztetésen alapuló elméletek OKOK: Belső késztetések: Éhség, szomjúság, szexuális vágy, agresszió, stb. Motiváció – fiziológiai szükséglet megvonás – energetizálja a szervezetet Szükségletek- „drive”-k A szükséglet kielégítése – drive – redukció Rákövetkező esetekben-kulcsingerek felidéződnek cselekvés

8 kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

9 Az alapvető motívumok elméletei
2. Ösztönzésen alapuló elméletek OKOK: Külső események, tárgyak Ösztönzők Motívumaink tárgyai

10 Ösztönzésen alapuló elméletek
VALAMIT AKARUNK Jellege vonz vagy taszít Megküzdünk a megszerzéséért ÖSZTÖNZŐK: gyakran jutalomként működnek

11 motívumok Jutalom Élvezet Megerősítés

12 Megerősítéselmélet (Skinner, 1953)
Kiküszöbölte a belső drive fogalmát A viselkedést visszajelentések szabályozzák, ezek a viselkedés következményei Megerősítések – növelik a hasonló válaszok valószínűségét Behaviorizmus alapfeltevése: az emberi cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül

13 A TANULÁS DÖNTŐ SZEREPE
Elsődleges megerősítők: előzetes tanulás nélkül is jutalomként működnek Másodlagos megerősítők: Más eseményekhez fűződő viszonyuk megtanulása révén válnak jutalommá TANULÁS

14 Kiegészítések (Binswanger (1991)
Megerősítés – viselkedés kapcsolat feltétele Az egyén: Anticipálja, hogy a jövőbeli cselekvéseket megerősítés fogja követni Megerősítőre vágyik, vagy az értékkel rendelkezik számára Megérti, hogy milyen cselekvéssel érhető el a megerősítés Hiszi, hogy képes a szükséges cselekvésre TUDAT

15 David McCelland: A tudatalatti szerepének hangsúlyozása
A személy mindazon tudása, értékei, motívumai, hitei, emlékei stb. amelyek az adott időpontban nincsenek a tudati éberség hatáskörében Pl. a teljesítménymotiváció Olyan aktivitásokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet

16 David McCelland Erős teljesítménymotiváció esetén a választások:
Közepes kockázat Világos visszajelzés Kiválóság kritériumainak sikeres elérése

17 Teljesítményszükséglet
Az adott céllal kapcsolatos kiváló színvonaleléréséért folytatott versengés Teljesítménymotiváció Félelem a kudarctól bizakodás a sikerben

18 Teljesítménymotiváció
Kudarctól való félelem – értékelési szorongás Bizakodás a sikerben -kiválóságra törekvés -versengés -szerzésvágy -szaktekintélyek általi megbecsülés -teljesítmény

19 Maslow motiváció-elmélete
Szükségletek relatív erőssége Maslow motiváció-elmélete Önmegvalósítás Megállapítások Anyagi szükségletek Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Fiziológiai szükségletek dominanciája Biztonsági szükségletek dominanciája Szociális szükségletek dominanciája Anyagi szükségletek dominanciája Önmegvalósítási szükségletek dominanciája

20 Fiziológiai szükségletek
Abraham Maslow Önmegvalósítás Siker Társas szükségletek Biztonság Fiziológiai szükségletek

21 Frederick Herzberg Felejtse el a dicséretet! Felejtse el a büntetést!
Felejtse el a pénzjutalmat! A munkát magát kell vonzóbbá tenni!

22 Herzberg és munkatársai (1959)
Munkával való Motivátor Megelégedettség faktorok Semleges higiénés faktorok Munkával való elégedetlenség

23 A motiváció tartalomelméletei
Maslow Herzberg McClelland Önmegvalósítás A munka tartalma, fejlődés Teljesítmény szükséglet Elismerés Teljesítmény, elismertség Hatalmi szükséglet Kapcsolat Kapcsolatok Kapcsolat szükséglet Biztonság A munka biztonsága Fiziológiai szükségletek Munkafeltételek fizetés

24 Az alapvető motívumok egy modellje
SZEMÉLYES SZITUÁCIÓ MOTÍVUMOK INGEREK MOTIVÁCIÓ: A szituáció ingerei és a személy motívumainak kölcsönhatása

25 Motiváció - eredmény Input tényezők Közvetítő outputok változók Emberi
összetevők Teljesítmény Egyéni tény Vezetői Csoport hatások motivációs stratégiák Szervezeti tény Elégedettség Technológia szervezettervezés

26 Jutalom és ösztönzés Motiváció (affektus) Viselkedés
Élvezetre törekvés A kellemetlen állapot enyhítése Hedonikus skála Kellemes semleges kellemetlen

27 Miért olyan fontos az élvezet?
Élvezet = közös pénzegység Kifejezi a cselekedetek értékét Evolúciós magyarázat: biológiai előnyökhöz (fennmaradás) társul Az agy nyomon követheti a cselekedetek (+) illetve (-) következményeit

28 Miért olyan fontos az élvezet?
Az agy a különböző élvezeteket egy „közös valutára” fordítja Ugyanazt az agyi jutalmazó rendszert aktiválják Mezolimbikus dopaminrendszer működéséhez kötődik Idegsejtjei a dopamin nevű neurotranszmitter segítségével szállítják az üzeneteket

29 Mezolimbikus dopaminrendszer

30 Miért olyan fontos az élvezet?
Az üzenetek szállítása DOPAMIN (transzmitter) Sokféle jutalom aktiválja Étel, ital, szexpartner, kokain, heroin, önmegvalósítás, stb.

31 Miért olyan fontos az élvezet?
A jutalmak motivációs jellegének megteremtésében KÖZPONTI SZEREP AKTIVITÁSA ÉLVEZET KIVÁLTÓ CSELEKVÉSEK ISMÉTLÉSE

32 Miért olyan fontos az élvezet?
ÖSSZEGZÉS: A mezolimbikus dopaminrendszer vágyat kelt a különböző természetes és mesterséges ösztönzők iránt

33 Scitovsky Tibor hozzájárulása
Motiváltság alapja Arousal Az agy aktivitása (alfa, béta, gamma) Mérhető és érezhető Jól, rosszul érezzük magunkat, öröm, fájdalom

34 Scitovsky Tibor hozzájárulása
Alaptörekvés: az öröm keresése A fájdalom elkerülése Az aktiváció koncepciójának kulcs- szerepe van a viselkedés magyarázatában

35 Scitovsky Tibor hozzájárulása
Feladatvégzés feltétele: az éberség és figyelem megfelelő foka Feltételezés: létezik az aktivációnak egy optimális szintje, ami a legjobb közérzetet biztosítja Viselkedés hatékonysága Aktivációs szint (szándékos befolyásolás)

36 A külső stimuláció és az érzések közötti kapcsolat
Region 1 Region 2 Region 3 Region 4 (-) érzések

37 Kellemes érzések Magas teljesítmény Közepes aktiváltság Figyelem magas szintje Hatékony információfeldolgozás

38 Scitovsky Tibor hozzájárulása
Személyiségdimenziók alapja Az aktiválhatóság különbözőségei PL: Extrovertáltak akitvációs szintje alacsony Délután nyújtják a legjobb teljesítményt Keresik az izgalmat, a külső ingereket, a kapcsolatokat Játékosak, kalandvágyók, nyughatatlanok, kockázatvállalók Több kávé, tea, dohány, stb.

39 Scitovsky Tibor hozzájárulása
Introvertáltak aktivációs szintje magas A különbség alapja: az aktivációs szint optimumára való törekvés Délelőtt nyújtják a legjobb teljesítményt Tartják magukat a szabályokhoz Kitartóak Hajlamosak a visszahúzódásra Zárkózottak Kerülik az izgalmakat Több nyugtató, alkohol stb.

40 Scitovsky Tibor hozzájárulása
Mit tesz a szervezet, amikor nincs kielégítetlen szükséglet, jó a közérzet??? Ingerhatások, stimuláció aktív keresése Először kellemes Aztán unalmas Majd kellemetlen

41 A stimuláció aktív keresése
Fizikai stimuláció – testmozgás Mentális stimuláció – kutató magatartás Környezet felfedezése önmagáért való tájékozódás Extrinsic exploráció Intrinsic exploráció csak az élvezetet szolgálja

42 Célkitűzés - elmélet Előfeltevése: az emberek cselekedetek többsége célvezérelt Tudatos célok által irányított Emberek – tudatosság legmagasabb formája – gondolkodás Képesek megválasztani céljaikat és hosszú időn át törekedni elérésükre (Lock, 1961) AKARATLAGOSSÁG

43 A CÉLOKRÓL Célok Tartalom Intenzitás Specifitás -körvonalazatlan
-meghatározott Nehézség -könnyű -közepes -elérhetetlen

44 Nehézség – specifitás kapcsolat
1. Teljesítmény – célszint Lineáris kapcsolat Megfelelő cél-elkötelezettség és képesség esetén Nehezebb cél jobb teljesítmény

45 CÉLTARTALOM Specifikus és nehéz céltartalmak Magasabb teljesítmény
Pl.: Hozd ki magadból a legtöbbet” Alacsony teljesítmény – elégedettség Teljesítményértékelés nem egyértelmű Különböző kultúrákra általánosítható eredmények

46 célválasztás Elérhetőség Értékesség Szerepmodellek
Verseny-, kényszerhelyzet Legitim tekintélyszemély

47 Célkitűzés gyakorlata
Közepesen nehéz célok Részleges célelérés Folyamatos fejlesztés Sokszínű cél- és jutalomstruktúra

48 Heckhausen viselkedésirányítási modellje
Mérlegelés, választás Tervezés, célkitűzés Cselekvés, cselekvések szabályozása Értékelés

49 Heckhausen viselkedésirányítási modellje
Mérlegelés, választás Explicit, tudatos Implicit, nem tudatos

50 Tudatos választás A haszon maximalizálás racionális modellje szerint
Elvárás, valószínűségek Érték, valencia Alternatíva kiválasztása

51 Viselkedés kiváltása implicit módon
A viselkedés implicit folyamatok eredménye, amelyek ezt automatikusan, tudatosság nélkül idézik elő Sztereotípiák előhívása Asszociációk erőssége Megnövekedett hozzáférés A sztereotípiákkal konzisztens viselkedés nagyobb valószínűsége

52 Külső tényezők, jutalmazás, külső nyomás hatásából származó motiváció
Az explicit és implicit folyamatok interakciója a viselkedés kiválasztásánál Intrinzik motiváció Extrinzik motiváció A tevékenység okozta élvezet és érdeklő- désből fakadó belső hajtóerő Külső tényezők, jutalmazás, külső nyomás hatásából származó motiváció

53 Felülírási hatás Olyan tevékenységek esetén, amelyek végzését jutalmazással vagy egyéb extrinzik tényezőkkel hozzuk kapcsolatba az intrinzik motiváció csökken

54 Kísérleti eredmények Kísérleti csoport 1. nincs jutalom
„Azért csinálom mert élvezem”  2. Jutalmazás bevezetése: „A jutalomért csinálom” Nincs miért Csinálnom! Kontroll csoport „Azért csinálom mert élvezem”  Nincs jutalom Felülírás 3. Nincs jutalom