Emberek és Fák Készítette: Kotogán Róbert Életharmónia Alapítvány

Az előadások a következő témára: "Emberek és Fák Készítette: Kotogán Róbert Életharmónia Alapítvány"— Előadás másolata:

1 Emberek és Fák Készítette: Kotogán Róbert Életharmónia Alapítvány
„Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát! Ha terved egy életre szól, embert nevelj!”

2 A fa és az ember Miért a téma? Mit jelent fának lenni?
A fák spirituális jelentése a régmúltban? A bennünk rejlő fa Mit nyújtanak számunkra a fák?

3 Miért a téma? - személyes bevezető
Gyermekkoromtól fogva a dolgok természete érdekelt. Először a körülöttünk lévő természet, majd a felnőttként a belső természetünk, most pedig a kettő együtt, elválaszthatatlanul. Ha azt kellene megtalálnom, hogy mivel tudnám kifejezni a kettőben lévő közös lényeget, a FA lenne az. A növény világ óriásai sok mindenben éltetői és analógjai az életnek. Rejtett közös gyökereink alapjai a fa archetípusának.

4 Mit jelent fának lenni? Botanikailag: a fák általában 3-4 m-nél magasabb és csak egy, vagy néhány főággal, "törzsággal" magasba törő, vastagságában továbbfejlődő törzsre és a tér minél hasznosabb kitöltésére "törekvő" koronára tagolódó növények. A fa termetű fás életforma előnye, hogy a növény, folyamatos épülésévei, egyre magasabbra törve mind több fényhez jut, legalábbis többhöz, mint amennyihez a környezetében lévő más életformájú növények. A felfelé törekvés külső alaki megnyilvánulásai mellett belső alaki követelményei is vannak; mindenekelőtt a szár belső építőköveinek - sejtjeinek - szilárdsága.

5 A fa, mint élő mandala Ennek érdekében a vizet a gyökerektől a lombozat felé szállító növényi farész sejtjeibe faanyagok (lignit) épülnek be, amitől az megvastagodik (másodlagos vastagodása), megerősödik. A mind feljebb és feljebb törő, sok éven át életben maradó szár egyre több év terhét hordozza, fontos tehát az, hogy a növény talajhoz kötődése, szárának vastagodása a növekvő teherrel arányosan változon!

6 A napfény aranygyűrűi Ez a szár kerületének közelében maradó szállító edénynyalábok osztódó szövete - kambium gyűrűje - működésével évenkét egy-egy új. kifelé háncs. befelé faszövet réteget képez a már elhalóban lévő, vagy elhalt fatest körül. Így, mérnöki szemmel is a legtökéletesebb szerkezeti felépítés jön létre;- amelyben a vékony élő rész alatt egyre szaporodó holt faanyaggal telt szövetek. mint szilárd támasz. szerepelnek! Égövünkön a fejlődés megszakad és évenként csak egy fa- ill. háncsréteg képződik, a szakaszosságot jól tükröző évgyűrűk!

7 A fák egymás közt. . . " verseny" az élettérért és a fényért
A mérsékelt övben - a szélsőséges termőhelyektől eltekintve - a fák zárt állományt - erdőt - alkotnak. A természetben olyan kedvező élettér, amelyben a fák nemi egyéni módosulással bár, de lényegében faji tulajdonságaik szerint nőhetnek és szabadon tölthetik ki a rendelkezésükre álló teret, egészen kivételes körülménynek számít! A természetben minden fa "arra törekszik", hogy a másik fa fölé nőhessen, annak életterébe hatolhasson!

8 A fákból erdő, erdőtársulás . . .
A növényvilág "törekvése" mindenütt az, hogy amilyen mértékben csak a többi környezeti tényező (viz, hő stb.) azt lehetővé teszi, mindenütt a legnagyobb szeryesanyag-termeléssel és -beépítéssei köthesse le a Nap energiáját. Minden zavartalan növényzetí típus (formáció) idővel eljut az adott f1óra- és környezeti feltételek melletti legnagyobb szervesanyag-beépítésű, ún. "klimax" (klima-maxímum) társulásig, ami kedvező éghajlaton mindig valamilyen zárt erdő. Ez a leghatékonyabb szervesanyag-beépítésű fás életforma.

9 Az ősidők óta Körülbelül 390 millió éve léteznek a fák.
A híres észak-kaliforniai tengerparti - mamutfenyők hatalmas tornyokként nyúlnak az égbe. Ezek a legnagyobb termetű fák, amelyeket ismerünk: méter magasak. De Ausztrália eukaliptuszfái is épphogy lemaradnak mögöttük a maguk több mint 90 méteres termetével.

10 „Csak mozdulatlanság van, csak fák vannak”
A fák életkorrekordere egy szálkásfenyő, amely 4200 éves. Nevadai óriás mamutfenyők 3600 évesek. Szaharában némelyik atlasz-ciprus több mint 4000 éves. Kínában egy 3500 éves páfrányfenyő. A híres libanoni cédrusok életkorát pedig 2500 évre becsülik Európában a legöregebb fák közé tartoznak a : tiszafák, a hársak és a tölgyek. Akár 1000 évnél is tovább élhetnek.

11 A fák spirituális jelentése a régmúltban
A legösszetettebb jelentésű, egyetemes szimbólum. A fák és az emberek között már ősidők óta egy különleges, mágikus kapcsolat figyelhető meg. Szinte a világ minden táján kultikus tisztelet övezi vagy övezte őket. Sokoldalú szimbólumrendszer is kapcsolódik e különleges élőlényekhez: Ezen faképzetek szinte már teljes mértékben elszakadtak a „födi” fáktól, már nem e-világi élőlények, hanem lényegükben ideologizált teremtő erők; a teremtő jelzői, esetleg világokat összekötő kapcsok, átjárók.

12 Világfa Az Axis Mundi, vagyis a világtengely nagyon sok nép hitvilágában elõfordul. Ennek jelképe a Világfa, amely áthidalja a különbözõ világokat, hogy így lehetségessé váljon az ezek közötti utazás. A fa mellett a legtöbb esetben egy kígyó vagy egy sárkány õrködik. Ez a világ közepén, a világhegyen áll, köréjük szerveződik a világmindenség és összeköti a kozmosz három világát (gyökerek: alvilág, halak, csúszómászók, férgek; törzs: Középső Világ, négylábúak; korona: Felső Világ, madarak) az ég­bolt déli és északi pólusát, valamint a négy égtáj at ­a Bibliában ezt az Édenbe ültetett világfa tövéről eredő négy folyó jelzi -, végül egyesíti a négy elemet (a kínai kozmológiában a - az 5. égtáj és elem szimbóluma).

13 Világfa Időben a - vertikális hármassága a múlt-jelen-jövő egységét jelképezi. A kozmikus - ágai és gyökerei az égi szféráknak felelnek meg; az állatövi jegyek száma szerint tizenkét gyümölcse van. A Világfán lévõ gyümölcsök jelképezik a tudást (bibliai almafa a tudás almájával). Egyes népek hiedelmei szerint a fa az ősanyag, melyből a világ – esetleg az ember – teremtetett;

14 Skandináv kultúra Yggdrasil világfa, mely földi kivetülésének a kőrisfákat tartották. Ezt a fát tekintették az ember ősanyagaként is: az istenek az ágaiból faragták ki az első embereket. Levelei a felhõk, gyümölcsei a csillagok. Törzse alatt lakik a három sorsistennő, a Nornák. Gyökerei között van Mimir óriás kútja, az Urd, a bölcsesség forrása. A hagyomány szerint Odin azért áldozta fel fél szemét, hogy ebből a kútból ihasson. Kilenc napig függött fejjel lefelé a Világfa ágairól, saját dárdájától átdöfve, étlen-szomjan, mire sikerült elérnie a mélyen alatta fekvõ mágikus pálcikákat. Így szerezte meg a rúnák titkos tudományát, és utána újjászületve ereszkedett le a fáról. A germánok úgy hitték, hogy az óriási kőrisfában lakik Donar, a mennydörgés, a szelek és a felhők istene.

15 Kelta kultúra A keltáknál Uisnech Kõrisfája az, ami összeköti a földi világot az alsó és a felsõ világokkal, és lehetõvé teszi az utazást ezek között. Az írek mítoszában Thomas szakított gyümölcsöt a fáról, hogy elérje ezáltal a tisztánlátást. Minden kelta törzsnek vagy törzsszövetségnek saját szent fája - az ír hagyományban bile - volt, ahol a törzs királyait avatták. Ez a fa a törzs területének közepén állt, az egység és a biztonság jelképeként. Ha az ellenség az Élet Fáját kidöntötte, ezzel meggyalázta és romlásba döntötte a népet. A kelta druidák már nevükben is kötődnek a tölgyekhez, hiszen nevük „tölgyembert” jelent, ami a „drus”, azaz tölgy szóból származik. Vallásukban szent növényként tisztelték azokat a tölgyeket, melyeken fagyöngy nőtt, amit a halhatatlanság italának egy elengedhetetlen alapanyagának; valamint a transzcedens kinyilatkoztatás jelképének tartottak.

16 Fahoroszkóp: Ez a fajta zodiákus tömör, mégis átfogó jellemzést ad. A fahoroszkóp időpontjai eltérnek a megszokottól. Nincs szigorú rendszere: az egyes fajegyek 8-10 naponként változnak. A napfordulók kiemelt fontosságúak. Az időszámítás előtti évszázadokra nyúlik vissza a kelta horoszkóp eredete. Papjaik, a druidák irányították vallási és kulturális életüket, sőt ők alakították ki azt a kalendáriumot is, amelyhez igazodva megfigyeléseik alapján leírták az úgynevezett „fa jegyeken" definiálható horoszkópot.

17 Germán – és litván kultúra
A germán – és litván – mitológia tölgye nagyon hasonlít az antik vallásokban szereplő tölgyfákra: itt is a viharisten, Thor – litvánoknál Perkunas – szent fájának tekintették. Ugyanitt egy másik különösen tisztelt fa a kőrisfa volt, melyből – így tartották – az ember megteremtetett; valamint világfaként állt a hagyományuk középpontjában.

18 Egyiptomi kultúra Az egyiptomiak a szikomorfát tekintették a klasszikus értelemben vett élet fájának. Hathor szerelemistennõnek és Nut égistennõnek, a halottak védelmezõinek szent fája volt, az õ növényi megtestesülésüknek gondolták. A szikomorfáról azt tartották, hogy messze a termõföld határain túl magányosan áll a homoktengerben, lemélyesztve gyökereit titkos vízerekig, jelezve az ember elõtt az élet és halál kettõsségét. Az egyiptomi életfa jelentéskörébe tartozott a fáraót szoptató vagy az élet vizét hintõ egyiptomi datolyapálma-, szikomorfügefa-istennõ képmása is.

19 Maja kultúra A maja mítoszokban is feltûnik a Világfa egy változata.
Elképzelésük szerint a világ mind a négy sarkában egy-egy gyapotfa áll, az Imix, amely a bõséget biztosítja. A fák az égtájaknak megfelelõ színûek, a kelet vörös, az észak fehér, a nyugat fekete, a dél pedig sárga.

20 Kínai kultúra Szerintük az égboltozatot négy oszlop tartotta.
Holdon áll egy hatalmas nagy babérfa, amely alatt különféle gyógyfüvek teremnek, melyekből a holdbéli nyúl a halhatatlanság elixírjét készíti. A fák természetes csije egyre erősebb és erősebb lesz. A kínaiak számára a tekintélyes, öreg fák az öregkor bölcsességét testesítik meg, amit tisztelettel kell kezelni. A feng shui mesterek úgy tanítják, hogy a tiszteletre méltó, vén faóriásokat semmi esetre sem szabad kivágni.

21 Indiai kultúra A hagyomány szerint a nagy vallásalapítót, aki Buddha néven vonult be a köztudatba, egy fügefa alatti meditációja közben érte megvilágosodás pillanata, ezért e vallás hívei számára a fügefa lett a legfőbb megértés szimbóluma. Ám Indiában, már Buddha előtt is fűztek egyéb hiedelmeket e fákhoz: Visnu és Síva isten fájaként tisztelték a hindu vallásúak. A hinduk vallásában a temetők körüli ligetekben nőtt fáknak kiemelkedő szerep jutott, ugyanis azt tartották, hogy elhunyt őseik lelkei a sírjaik környékén élő fákban élik tovább „túlvilági” életüket; valamint hitük szerint isteneik is ezeket a növényeket választották földi lakhelyül. A buddhisták szentnek és tisztának tartják a fűzfavesszővel szétszórt vizet.

22 Héber kultúra, Kereszténység
A héber kabbalában szereplõ Életfa ugyanennek a kozmikus fának a letérképezését jelenti. Az Élet Fája tíz szefirából áll, amelyek a tudat egyes szintjeit jelenítik meg. A Biblia így szól a világfáról: “…a kert közepén volt, a jó és a rossz tudásának fája... És (az asszony) ... vett a gyümölcsébõl és evett; adott férjének is vele együtt és az is evett. Akkor megnyíltak mindkettõjük szemei ...”

23 Karácsonyfa A karácsonyfa állítás szokása a téli napfordulóval megújuló élet (természet) poggánykori ünneplésében, illetve dec. 24. –i Ádám és Éva bűnbeesését bemutató misztériumjátékában gyökeredzik. Jézus születésének ünnepén karácsonykor európai szokás szerint a legtöbb családban karácsonyfát állítanak az isten-ember születésének emlékére. A skandináv hagyományhoz hasonlóan a fenyő itt is az örök életet: Krisztus örök életét hirdeti. Ehhez hasonlóan a korai keresztények, a mártírok az örökzöld babérfa leveleiben látták a Megváltó feltámadásának hírnökét.

24 Görög antikkultúra Az archaikus gondolkodásnak megfelelően szinte minden istenüknek megvolt a maga szent fája, melyeknek áldozati adományokat vittek, miknek épségét törvény védte: mind kivágni mind „megsebesíteni” tilos volt. Persze e tisztelet ellenében jólétet, és a fában lakó isten támogatását remélték az emberek.(pl. Zeusznak a tölgy-, Athénének az olaj-, Aphroditének az alma, a holdistennőknek a fűz). A görögök az ókorban olajfákból hoztak létre szent ligeteket. A fa ágai a békét jelképezték.

25 Iszlám kultúra Sumér kultúra
Az iszlámok vallásában is találunk életfára példát: hitük szerint áll egy fa a mennyben, melynek leveleire föl van írva valamennyi élő ember neve, és az Allah akaratából lehullott leveleket Izráil, a halál angyala emeli fel, majd elviszi a földről a halálra szántakat. Sumér kultúra A sumérok Huwawa fáját, a cédrust tisztelték világfaként, az élet szimbólumaként, mely többször feltûnik a Gilgames eposzokban is.

26 Indián kultúrák A világot számos indián törzs elképzelése szerint is világfa vagy cölöp tartja fenn. A bella-coola indiánok szerint a fa gyökerénél lakik Amtep, a gonosz szellemek ura, tetején pedig Amotken, a jóindulatú szellem. A világfa segítségével jutnak a vak élõlények is a föld felszínére. A keresz indiánok hite szerint a föld mélyében négy világ volt: a vörös, a kék, a sárga és a fehér, az emberek a legalsó, fehér világban éltek. A Földistennõ vagy a Kukoricaistennõ fát hozott létre, ezen keresztül jutottak fel az emberek a vörös világba, s innen mai lakhelyükre, a földre.

27 Sámánizmus „Messze északon, az alkony és az éjszaka közötti világban áll egy fa: a meg nem született sámánok lelkei szunnyadnak a fa ágán. Hollók, a fény fekete hordozói vigyázzák őket, még meg nem erősödnek annyira, hogy el nem hagyhatják a fát: a sámánok fáját. Aki sámánná akar válni, annak mélyen alá kell szállni a fa gyökerei alá; ott mindenki maghallja a maga szellemének a hangját, ha elér a két ellentétes irányban haladó folyóhoz. Az egyik a föld középpontjából halad észak felé, és ennek vizében tisztálkodnak meg a holtak. A másik délre, a Nap felé tart és gyermekei megszentelt vizét viszi. Ez a két folyó szállítja a Földanya vérét.

28 Sámánizmus Halál nélkül nincs élet. Ezt meg kell értenie annak, aki a révület világába készül.” A sámánizmusban a sámán transzban utazást tesz a fa ágai közé, vagy pedig lemerészkedik a gyökerekhez, hogy a szellemõsökkel kapcsolatba léphessen. A szibériai népek világfája nagy szerepet játszott a sámánok beavatási szertartásaiban is. E fa a Föld középpontjából nő ki, és három világot fog össze: az alsó világba kapaszkodik gyökereivel, abba a világba, amit démonok, szellemek laknak különféle zoomorf, főként hüllő formába burkolózva. Törzse a „Földön” áll: az emberi, a mindennapos világunk képviselője; koronája pedig eléri az eget, a felső világot, melyet szintén szellemek laknak, de itt madarak formáját öltik magukra.

29 Sámánizmus „Aki sámánná akar válni, annak mélyen alá kell szállni a fa gyökerei alá; ott mindenki meghallja a maga szellemének a hangját…” A sámáni világfák tövében mindig a sámán anyaállata, illetve zoomorf szellemsegítői találhatók. A sámánok révüléseik során e fát használják utazásuk segítségéül: törzsén ereszkednek le az „alvilágba”, vagy másznak fel az égbe, hogy szellemeik tanácsával, segítségével véghez vihessék a gyógyításokat; ugyanis a sámánok fő feladata a betegek gyógyítása volt: kiűzték belőlük a betegségek rontó szellemeit. A ketek például több világfáról tudnak, melyek az egekben állnak.

30 Sámánizmus Más sámánok nem élő, hanem kivágott kisebb fákat használtak utazásaik segédleteként, melyekre a „szertartás” folyamán felmásztak, ezzel jelezve, hogy elhagyták e földet. A sámáni világfáknak még egyéb szerep is jutott, mégpedig a sámán felszerelésének – dobjának (táltos lovának), botjának (vesszőparipájának) – egy alapanyagául szolgáltak: a sámánnak meg kellett keresnie azt a földön élő fát, amit a sámánős mutatott neki első révülése alkalmával; amely a kozmikus sámánfa földi megnyilvánulása volt, és ebből a fából kellett elkészítenie, vagy esetleg készíttetnie felszerelése fa-kellékeit.

31 Fordított fa a sámánizmusban
A fordított fa nagy jelentőségű a kelet-szibériai sámánok­nál. A fa gyökerei a hajat jelentik. A törzsbe, a gyökérhez közel arcot faragtak, ami egyértelművé teszi, hogy a fa valójában embert ábrázol. Ez feltehetőleg maga a sámán, illetőleg annak nagy személyisége. Az eksztázisban gyakran áll be olyan állapot, melyben a sámánt "megszállják" saját familiárisai, azaz segéd­szellemei. Ez a vélemény alátámasztja a sámánista szimbolikából levont végkövetkeztetést, miszerint individuációs folyamat kivetített megjelenítéséről van szó. Az eszkimó sámán igényli ezeket az eksztatikus Utazásokat, mert a transzban lesz leginkább önmaga; a misztikus elem nélkülözhetetlen számára, mert személyiségének alapját képezi, misztikus szervek..., melyek bizonyos fokig igazi és teljes szellemi személyiségét kiteszik"

32 Magyar népmesékben A magyar fanevek egy része utal a fa kozmikus jellegére, a fénnyel való kapcsolatára (fenyő, nyár) a kozmikus másképpen világfa a mesék égig érő fája eredetileg egyetemes tejút jelkép. Gyökerei az alvilágba nyúlnak. Hasonló szerepet tölt be a magyar népmesékben az “égígérõ fa”, mivel a legtöbb esetben ezt kell a hõsnek megmásznia ahhoz, hogy legyõzze a sárkányt és kiszabadítsa a királylányt, miáltal elnyeri a kezét és vele a királyságot.

33 Zsidó kabbalisták Ősi és elterjedt a "fordított", égben gyökeredző képzete, mely mind a védikus, mind a kabalisztikus szimbolikában minden dolgok Istentől való származásának jelképe. A teremtés tíz részét együttesen szefiráknak nevezik; és e szefirákat egy-egy istennévvel is megfeleltették. A szefirákat utak kötik össze egymással, melyeken meghatározott sorrendben haladva az ember eljuthat a legfőbb kiteljesedésig: Istenig. A legfelső szefirát „Keternek”, azaz koronának nevezik; mit a teremtés alapjának, az elsődleges Isteni akaratnak tartanak. A legalsó szefira neve „Malkut” azaz királyság, ami nem más, mint a földi világunkban található anyagban rejlő Isteni jelenlét. Ez a szefirot-fa képzete, a Föld felé növő pálmafa képében.

34 A fa, mint a ember A régi rabbinikus gondolat is, hogy az édenkerti fa maga az ember. A legősibb elképzelések szerint az első emberek fákból vagy virágokból kelnek ki. A fa úgyszólván az ember átalakulási formája, hisz egyrészt az ősemberből keletkezik, másrészt emberré válik.

35 Életfa A fák az élet és halál, az örök fejlődés és növekedés, folytonos megújulás, a kétértelmű idő jelképe. A lombhullató fák a feltámadás szimbólumai, az örökzöldek pedig halhatatlanságot jelképezik általában. Világszerte elterjedt szokás volt például, hogy gyermek születésekor fát ültettek, hogy a föld új polgára olyan erős és olyan hosszú életű legyen, mint életének zöld társa. S azt tartották, hogy ha a beteg gyermeket átemelik életfája két aga között meggyógyul, újjászületik. A régiségben a fa és az ember misztikus módon együtt lélegzett: az élet­fában, a Teremtő okán az ember lénye-lelke-arca lakozott.

36 Közösségi szerep, ünnepek
A magyar népszokásokba illő módon életfa a neve a főként lakodalmakor Hosszú ideig szokás volt májusban a nyírfák alatt táncolni. Az emberek a hársak alatt ültek törvényt, tölgyek és bükkök alatt gyűltek össze ünnepek idején. Vidéken sokfelé volt szokás "házi fát" ültetni, amelynek fel­adata az otthon védelme volt. Ugyanezt a cél szolgálta ősidők óta a falu terén álló fa is. És mert ott többnyire kút is állt, a fa nemcsak a biztonságot jelképezte, a falu társadalmi élete is ott zajlott. Ahogy a "házi fát", úgy a téren álló fa törzsét is gyakran vették körül padok. Kínában is gyakran ültetnek fát a ház közelébe, hogy őrködjék az otthon felett, és óvja lakóinak boldogságát.

37 Életfa a halál után Régen gyakori volt a "kertbe temetés", az
elhunytat életfája tövébe hantolták el, s a hajdaniak hite szerint a fa őrizte az elhalt lelkét, amíg el nem száradott. Az életfa rendszerint addig élte túl a gazdáját, amíg a családban valaki is élő kapcsolat okán emlékezett az eltávozottra. (A régiek a lelket a Teremtő fényeként tartották számon.) Hanti és szölkup szokás szerint a holtat élőfa-odvába temették.

38 A szimbólum tartalma TÍZ LÉPCSŐ /Weöres Sándor/ Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.

39 Szimbólum tartalma A négy ős elem külön van jelen vagy távolról érkezik világunkba. Ők táplálják a Földi életet, de ön maguk nem jelentenek számunkra táplálékot és építőanyagot. A növényvilág elsődlegesként képes csodálatos módon szinetizálni a négy ős elemet, majd szervezetébe építeni és továbbajándékozni környezetének. A fák teszik ezt a leghatékonyabban. A számukra még a föld jelenti a támaszt, a levegő a teret, a mozgást, a víz az anyagcserét, a tűz fénye pedig az irányt. A tűz és víz, ég és föld az ellentétek egyesítése jelenti a kiteljesedést a teljesség felé. A növények ezért is szemléltetik és sugározzák nyugalomként a teljességet, az egységet, a kiteljesedést, és az odaadást. Azt az állapotot, ami az emberi boldogság feltétele.

40 Szimbólum tartalma A kínaiak a természeti erők hatalmas átalakítóinak tekintik a fákat és ekként is tisztelik őket. A feng shui tanítása szerint a fák befogják és összegyűjtik a csi-t. Környezetükben "erőgyűjtő helyek" alakul­nak ki, ezért egy nagy, erős fa alá helyezett ülőhelyen az ott pihenő energiával töltődik fel.

41 Az Ön számára mit szimbolizál a fa?
Békét Bölcsességet Természetet Erőt Tisztaságot Nyugalmat Teljességet Gyümölcsöt A földi anyagi világ és a szellemi világ közötti kapcsolatot Az élet körforgását, az életet, Éltető levegőt Biztonságot Az idő múlását A megújulást Szerelmet, szeretetet Fejlődést, változást Nyitottságot Lehetőséget Szabadságot Növekedést Szépséget Érettséget Örökkévalóságot A gyermekkoromat Semmit

42 A bennünk rejlő fa Fa a pszichodiagnosztikában A fa rajz-teszt
A fa általános szimbolikája A fa az élet, a növekedés, a termékenység, az ember, az építkezés és a struktúra integrációjának is általános szimbóluma. A fa tehát ősidők óta kiváló projekciós felület, erre több sajátossága is alapot ad. A fa éppúgy mint az emberi áll, egyenesen. A fa is él, növekszik, fejlődik, majd öregszik és meghal. A fának szembeszökő struktúrája van. Gyökérzete, törzse, lombozata, sajátos szerkezettel. Egyszerűsített sémán legkönnyebben a kereszttel fejezhető ki, mely az ember test-sémájához hasonlít. Virágzik, kihordja a gyümölcseit, termékeny stb. (Harsányi-Donáth) .

43 Szintek / Struktúra / Térszimbólika / Kapcsolódási formák
Fa Biológia Emberiség Kultúrantropológia Egyén Pszichológia/p.analízis Gyökér A gyökér van a szemlélőtől leginkább elrejtve vagy csak mint toldás látható. A fa statikájának és dinamikájának alsó centruma ott található, ahol a törzsből a gyökérzet ágazik el. Támasztás, kapszkodás, születés, táplálékfelvétel, együttműködés segytőélőlényekkel, vízfelvétel alsó világba, alvilág, halak, csúszómászók, férgek. démonok, szellemek laknak különféle zoomorf, főként hüllő formába burkolózva. világunkban található anyagban rejlő Isteni jelenlét Múlt; Tudattalan (személyes és kollektív), tudatelőtti Ösztönösség, anyagiasság, ösztnös kapcsolatok, szexualitás, infantilis vonások, ösztönbiztonság Törzs A törzs képezi a közepet és arányos súlyponttal tartja magát a bal és a jobb oldal között. A centrum, a tengelyvonal . Ez teszi a törzset a favázban a legstabilabb elemmé. A törzset Három fő részre oszthatjuk Ahol a törzs elágazódik az meghatározza a fa teljes későbbi habitusát! A törzs feladata, hogy a korona támasza és hordozója legyen. Tápanyag és vzszállítás. Védelem. középsõ világ, négylábúak, mindennapi világunk, látható világ Jelen; Tudat, emocionális és tapasztalatunk, szerint az akarat, a gyakorlati realizálás erejét kifejező szférát . Szociális viszonyulások, törekvések, mindennapi megnyulvánulások, primitív reakciók. Én-erő. Belső viszonyát saját érzelmi funkciójukhoz . Életenergiák áramlásának.a csatornája Lomb A levelekkel és a gyümölcsökkel a fa díszei. Itt kifinomodik az ágazat. Az ágazat, mint csontváz mindig megmarad, a levelek, a virágok, gyümölcsök leesnek. Ezek képezik a legkevésbé stabil elemeket, a gyorsan elmúlót. A korona körülrajzol egy felületet, egy keretet, melynek középpontjában van a fa felső dinamikai centruma , a törzs és az ágazat találkozásában . Ágvégződések tartják a környezettel kontaktust. A korona külső részei képezik az érintkezési zónát a környezettel, a változó viszony zónája, a külső és a belső közötti anyagváltozás zónája, a légzés területén. A korona, a virágok és a gyümölcs hordozója. felsõ világ, ég, kozmikus, madarak, szellemek, istenek, Istem, teremtés alapjának, az elsődleges Isteni akaratnak Jövő; Felettes én, szellemiség, kultúrális, mentális területet, intellektus, transzendencia, áhitítottság, tudatosság, külső környezettel való kapcsolat. attitüdök , törekvések milyen állapotban vannak. Imaginációk, fejlődési törekvések.

44 A fateszt vizsgálat módszere
Fák, amelyek meghaladják a papír szélét A fa dőlése A fa három fő része közötti arány A fa típusai A fa egészének szerkezete, érzelmi és hangulati tónusa Általános fa-típusok (realisztikus fa-fajtának ábrázolása, fa-absztrakció) A fa részeinek értelmezése (Az ág kezdete, eredete, végződések, egymáshoz való viszonya, az ágazat struktúrája, a törzs és korona kapcsolata, a törzs és részei, törzsalak, törzs kontúr, törzs alsó része, A gyökérzet , talajvonal, árnyékolás, Bimbók és virágok, levelek, Gyümölcsök, Kéreg , Sérülések, forradások, oduk, letört ágak, egyéb járulékos elemek (emberi test részei)

45

46 Formák

47 A farajz teszt értelmezésének általános lehetőségei
Az alap­instrukció után eltérő instrukciókat is adhatunk és több fát is rajzoltathatunk, különösen pszichoterápiás szituáció­ban. Pl: Rajzoljon egy vicces fát, egy bolondosat, egy beszélőt stb. A fa rajz általános összbenyomása mindegyik fa teljesen egyedi gestalt, és a jelek értelmezésének számos variánsa lehetséges. Mindez kissé- hasonlatos az álom szimbolikához. Egy részjel, vagy rész-terület értékeléséről van szó, azt mindig a fa általános megjelenéséhez is viszonyítjuk. A fa árnyék megjelenése általában az árnyék-személyiség (Jung) megjelenését jelenti.

48 Tér­szimbolikák Az értelmezés egyik legáltalánosabb támpontja a tér­szimbolika. Az egyes területeinek speciális jelentéstartalmára vonatkozik. A személyiség áltános vonásaira is utal, vonatkozik arra az aktuális helyzetre is, amelyben az illető aktuális környezetében érzi magát.

49 Tér­szimbolikák

50 Tér­szimbolikák

51 Energiaáramlás Az ágakat általánosságban mint energia vezetékeket ,értelmezhetjük, melyek az önkifejeződés és az életeseményekre való reagálás útjait és módjait mutatják, valamint utalnak az energiaháztartásra is, Ha Nap van a rajzon, elhelyezkedése utal arra,hogy az illető hova lokalizálja és centrálja az energiaforrását és a potenciális erőket, amik a környezetből áradnak.

52 Az idő meghatározása Pszichoterápiás kezelésben lévő betegek rajzai alapján sikerült azt is feltárni, hogy ezek az első­sorban traumatikus élmények az elfojtás következtében a tudatos emlékezés számára nem elérhetők és csak a kezelés hatására tudatosulnak. A sérülés magasságának mm-ekben mért értékét osztjuk a fa hosszának mm- értékével és szorozzuk az illető életkorával (években) és akkor meg­kapjuk a trauma idejét (években).

53 A fa ábrázolásának fejlődése
A fának mint természeti tárgynak igen erős felszólító jellege van az azonosulásra. A farajzok alakulása tartalmazza talán a legtöbb egyedi, individuális elemet és jegyet a grafikus fejlődésben. Ezért rendkívül nehéz olyan életkori határokat vonni az egyes szintek köré, mint azt láthattuk például az emberalak ábrázolásának ismertetése során. A fa összképének formaalakításában olyan egyéni változatosság tapasztalható, hogy szinte az első ábrázolásoktól kezdve individuális jegyeket figyelhetünk meg, amelyek a korai életszakaszokban is jellemzik a rajzoló bontakozó személyiségét. Ehhez hasonló jelenséget egy ábrázolási tárgyon belül szinte az egész gyermekkorban nem találunk.

54 Fák a pszichoanalízisben Honnan a fa archetipusa?
Személyes tudattalan (elfojtások, komplexusok) kollektív tudattalan (örökletes, ősképekból, archetípusokból épül fel, vagyis eleve létező vagy ősi eredetű formákból. Egyetemes jellegű, személyfeletti természetű közös pszichikus alapot, ősréteget alkot. Az archetípusok maguknak az ösztönöknek a tudattalan képei (imágói); más szóval az ösztönös viselkedés mintái. Személyesen éljük meg a kollektív tudattalant is.

55 A FILOZÓFUSOK FÁJA A faszimbólum individuális ábrázolásai (C.G.Jung)
A tudattalan archetípus megjelenítéseiben gyakorta találkozunk a fa vagy általában a csodás növény képével. A fantáziaképek rajzos ábrázolásakor nemritkán szimmetrikus alakzatok születnek, melyek keresztmetszete egy-egy mandalát adnak. Amennyiben ez utóbbi rendszerint a Mélymag-szimbólum felülnézeti képe, úgy a fa annak oldalnézete vagyis növekedési folyamatként ábrázolja a Mélymagot. A szimbólumokban, sokféleségük ellenére, megfigyelhetünk bizonyos jellegzetes vonásokat.

56 1. KÉP A fa egyedülálló volta és tengelyirányú középhelyzete képben utalást sejtet a világfára és a világtengelyre, vagyis olyan tulajdonságokra, amelyekkel a faszimbólum, mondhatni, univerzálisan rendelkezik. A kép alkotóját mozgató belső folyamat fejeződik ki ily módon, sejteti, hogy jellegében semmi köze a személyes pszichológiához. A fa sokkal inkább általános érvényű szimbólum, ami szemben áll a személyes tudattal, idegen tőle.

57 2. KÉP Az absztrakt stilizáltság és a fának a földgolyón való elhelyezése a szellemi lét elszigeteltségének az érzetét szemlélteti. A lombkorona tökéletes szimmetriája az ellentétek maradéktalan egyesülésére utal. Ha az ilyen kép készítője nem azonosítja magát a fával, és nem is hasonul hozzá akkor nem fenyegeti őt az autoerotikus elszigetelődés veszélye, csupán intenzíven tudatára ébred annak a ténynek, hogy én-személyiségével szemközt egy csak szimbolikusan megfogható történés áll, amellyel ki kell egyeznie, s amely épp oly valódi és letagadhatatlan, mint az ő énje.

58 4. KÉP A fa realisztikusan jelenik meg, habár aranyszínű. Itt még téli, lombtalan, alvó állapotában látjuk. A kozmikus térben magasodik, és mintegy hordoz egy nagy világítótestet, amely minden bizonnyal a Nap. Az aranyszín arra utal, hogy a képet alkotó nőnek még nincs élő, azaz tudatos kapcsolata ezzel a tartalommal, de érzésszintű intuíciója van annak nagy értékéről.

59 5. KÉP Képünkön a tűz és a víz egyesítése az ellentétek egyesülésének eszméjét fejezi ki, ami az individuációs folyamat lényege.

60 6. KÉP A fa piros és korallszerű. Nem tükröződik a vízben, ha­nem egyaránt nő felfelé és lefelé. A háttérben álló négy hegy sem tükröződik, hanem öt hegyből álló csoport áll velük szemben. Ez azt jelenti, hogy az alvilág nem puszta tükörképe a fenti világnak, hanem önálló világ és viszont. A fa két, ellentett helyzetben levő sziklafal között áll.

61 7. KÉP A tömbökre hasadt földkéreg azt a fékezhetetlen erőt szemlélteti, amit a fa növekedése képvisel. A kép alkotója ezzel kifejezi belső tapasztalatát egy szükségszerűen lezajló, analóg folyamatról, amit semmiféle ellenállás nem fojthat el. Mivel ezek a hasábok egyúttal hófödte hegyek is, a fa kozmikus jelleget ölt, azaz "világfa" és "világtengely„ jelentést hordoz.

62 8. KÉP A fa lombtalan, ágvégein viszont apró lángok lobognak, így a karácsonyfa-motívumot követi. A föld vagy a tenger helyett egy női testből nő ki. A rajzot készítő nő protestáns vallású, és nem ismeri a középkori Mária-szimbolikát (Mária = terra, maris stella).

63 9. KÉP A fa öreg és hatalmas; szokatlanul hangsúlyosan ábrázolt gyökérszövevényen áll. Balról és jobbról két sárkány közeledik. A fán egy ember ül - nyilván a sárkányok elől menekült oda. Ez a Heszperidák fáját őrző sárkányt és általában a kincset őrző kígyó alakját juttatja eszünkbe. Az alkotó tudata némiképp problémás helyzetben van, amennyiben legújabb vívmányát, nevezetesen individuális tudatának viszonylagos biztonságát a tudattalan ismét elnyelni készül. A tudattalanbeli nyugtalanságot fejezi ki a hangsúlyozott gyökérzet, a hatalmasnak ábrázolt sárkánypár é s az ember parányi mérete. A fát nem fenyegeti veszély, mert növekedése független az emberi tudattól. Ez a növekedés természeti folyamat, amit hovatovább veszélyes megzavarni, hiszen sárkányok őrködnek fölötte. Természetes és szakadatlanul zajló processzusról lévén szó, ez megbízható védelmet nyújthat az embernek, feltéve, hogy veszi a bátorságot, és a sárkányokkal dacolva megmássza a fát.

64 10. KÉP Itt ismét találkozunk a két sárkánnyal, amelyek ezúttal krokodilok képében jelennek meg. A fa absztrakt és kettőzött képet mutat, ágain gyümölcs függ. Megkettőzöttsége ellenére azt a benyomást kelti, hogy egyetlen fáról van szó. Ahogy a két fát összekötő gyűrű, ez is az ellentétek egyesítésére utal, amit a két sárkány(azaz a két krokodil) megjelenése szintén kifejez. Az alkimisták Mercuriusát egyaránt ábrázolják fával és sárkánnyal. Mercurius közismerten "duplex", főleg férfi és női jellegű, ezért egyesítik őt a küllénéi szertartásos nászban

65 ll. KÉP Bár a fa és a kígyó egyaránt Mercurius szimbóluma, kettőssége folytán két különböző aspektust jelenítenek meg. A fa statikus, növényi, a kígyó ellenben a mozgékony, állati princípium. Előbbi a földhöz kötött testiség, utóbbi az érzelmi, lelki lét. Az anima nélküli test halott, a test nélküli lélek pedig valótlan. A kettő egyesítése, amit ez a kép nyilvánvaló­an előrevetít, egyfelől a test lelkesülésének, másfelől a lélek megvalósulásának felel meg. Hasonló módon utal a paradicsomi fa a valódi életre, ami a gyermeki-pneumatikus (azaz eredeti pleromatikus) állapotban leledző ősszülőkree vár a későbbiekben. Mercurius egybeolvasztása az alkímiai folyamat fontos állomása.

66 12. KÉP Ezen a képen a fa és a kígyó egyesülnek. A fa lombkoronát visel, és benne kel fel a nap. Gyökerei kígyószerűek.

67 16. KÉP A lombtalan fán számos madár gubbaszt. Ez a motívum is­mert az alkímiában: az 1588-as Pandora ír róla, hogy a sapien­tia5 fája körül madarak röpködnek, az 1566-os De chemia szerint Hermész Triszmegisztosz alakját madarak veszik körül. A fát itt mint a kincs őrzőjét ábrázolják. A gyökerei között el­ rejtett drágakő a tölgy gyökérzetében rejtőző palackra emlékeztet, amely - emlékezzünk a GRIMM TESTVÉREK palackba zárt szellemére (!) - itt a Mercurius szellemet tartalmazza. A kő sötétkék zafír; a rajzoló nem ismeri ennek összefüggését Ezékielnek az egyházi allegóriarendszerben nagy szerepet ját­szó zafírlapjával. Ez azzal a különleges képességgel rendelkezik, hogy szűziessé, jámborrá és állhatatossá teszi viselőjét.

68 16. KÉP A gyógyászatban szíverősítőként tartották számon: "Utimur et hodie Sapphiro in corde confortando";6 "fIos Saphyricus"­nak nevezik. 7 A madarak mint szárnyaló lények ősidők óta a szellem és a gondolatjelképei, szimbólumai. A képen látha­tó sok madár tehát arra utal, hogy a rajzot készítő nő gondolatai a fa titka, azaz a gyökerek között elrejtett kincs körül forognak. Ezen a szimbolikai struktúrán alapulnak a szántóföl­dön rejtőző kincsről, az értékes gyöngyről és a mustármagról szÓló példabeszédek is. Az alkímia. azonban nem Isten orszá­gára kíván utalni, hanem az "admirandum Maioris Mundi Mysterium"-ra,8 "a makro kozmosz csodálatra méltó titkára, s a jelek szerint a mi zafírunk esetében is hasonló a helyzet.

69 17. KÉP A rajzot ugyanaz a nő készítette, aki a 16. képet, de sokkal későbbi stádiumban; ugyanaz a képzet itt differenciáltabb formában tér vissza. Az alapgondolat ugyanaz, csak a madarak szerepét az immár eleven fa szív alakú virágai veszik át A négy ágnak a zafír négyszögletes alakja felel meg; a kő "időtállóságát" az Uroborosz, az örökkévalóság HORAPoLLói hieroglifája hangsúlyozza. Az önmagát elnyelő sárkányt az al­kímiában Hermaphroditoszként tartják számon, mivel önnön nemzője és szülője. Ennélfogva a zafírvirágot "Hermaphroditi fIos saphyricus"-nak nevezik. Az időtállóság nemcsak a fa életkorában fejeződik ki, hanem gyümölcse, vagyis a kőjellegében is. Ez utóbbi, csakúgy, mint a gyümölcs, egyben mag is, s bár az alkimisták ismételten hangsúlyozzák, hogy a búzaszem elhal a 'földben, a kő - magszerűsége ellenére - "romolhatatlan" (incorruptibilis). A kő, akárcsak az ember, örök, mégis mindig halandó lény.

70 18. KÉP Ez azonban azzal fenyeget, hogy elér egy idegen, földönkívüli világba, s kapcsolatba kerül olyan túlvilági dolgokkal, amelyektől a természetes ember és földhözragadt értelme fél. A magasba növő fa. nemcsak a vélt földi biztonságot veszélyezteti, hanem megzavar egy szellemi-morális indolenciát és restséget is, tekintve, hogy új időkbe és új terekbe nő bele, ahol mai ember csak új jelentős mértékű alkalmazkodás árán állhat helyt. Ettől tartani nem egyszerűen siralmas gyáva­ság, haem jórészt jogos félelem, mely igényekkel terhelt jövőtől óv, anélkül, hogy felfogná magukat,az igényeket, vagy Jsmerné a be nem teljesülés veszélyeit. A visszafordult növekedés, mely a biztonságosnak vélt Földet egyre jobban nyugtalanítja.

71 19. KÉP Ez az ábrázolás azt igazolja, hogy a 18. kép nem unikum. Ugyanakkor itt már nem tudattalan regresszióról van szó, ha­nem annak tudatosulásáról - ezért van a fának emberfeje. A képből nem derül ki, hogy a boszorkányszerű fanimfa ..a föld felé nyúl-e, vagy idegenkedve felemelkedik-e róla. Ez tökéletesen megfelel a tudati állapot kettősségének. A többi felegyenesedett fa viszont azt jelzi, hogy belül és kívül egyaránt vannak és megfigyelhetők példák arra, valójában hogyan kellene nőnie egy fának. A rajzoló a fát boszorkányként, a regresszív növekedést pedig balszerencsés mágikus hatások okozójaként értelmezi.

72 20. KÉP A bolondruha tanúsága szerint a rajzoló úgy érzi, valami esztelen, irracionális dologgal áll szemben. Itt ugyanazzal a be­nyomással találkozunk, amely az előző két esetben a regresszív fejlődést kiváltotta. Az ilyen folyamat valóban nem csekély nehézséget okoz a modern értelemnek; jómagam sok olyan páciensei találkoztam, aki nyíltan kifejezte bizonyos pszichés tartalmainak hasonló autonóm fejlődésétől való félelmét. Éppen ezekben az esetekben igen nagy a terápiás jelentősége, ha rá tudunk mutatni a páciens látszólag egyedülálló és feldolgozhatatlan élményeinek) történeti párhuzamaira.

73 21. KÉP A fatörzsben rejtőző emberalak egyfelől utal a fa és az ember azonosságára, másfelől olyan viszonyban van a fával, mint gyermek az anyjával. Ez utóbbi összecseng a fa hagyományos, nőiesség-anyaság jelentéstartalmával.

74 24. KÉP Különös hangsúlyt helyez a fény- vagy napszimbólumra, amelyet kvaternitásként ábrázol. Ezt négy különböző színű folyó folyja körül; ezek négy égi, azaz "metafizikai" hegyről folynak le. A négyesség, csakúgy, mint a kör négyszögesítése, nem véletlen. A vizsgált kép a kvaternitás jóvoltából helyez különös hangsúlyt a fényszimbólumra, és erősíti fel azt egyúttal oly módon, hogy az utalás könnyedén felismerhető legyen: amiről itt szó van, az, mondhatni, a teljesség befogadása, azaz a Mélymag intuitív felfogása.

75 25. KÉP A kép egy még későbbi stádiummal foglalkozik, amelyen a nőalak már nem csupán befogadja vagy hordozza fényszimbólumot, illetve a rnandalát, hanem látszólag részükké vált. A személyiség itt nagyobb mértékben érintett. Ezáltal megnő a központjával az azonosulás veszélye is, amit nem szabad lebecsülnünk. Találunk azonban olyan tényezőket, a képen, amelyek lehetővé teszik az én és a Mélymag megkülönböztetését: a pueblóindiánok mitológiájából a nőalaknak isteni jelleget kölcsönző kukoricacsövek. A nő, akit a kígyó jószerével a fához kötöz, a megfeszített Krisztus megfelelője, aki a földi emberiségért feláldozott Mélymag­ként olyan. Az ember teljességre törekvésének a tudattalan oldalon az felel meg, hogy a Mélymag önkéntesen feláldozza magát a földi lét szabadságvesztettségének és lekötöttségének. Szeretném még felhívni a figyelmet a kép egy további sajátosságára: a fának nincs lombja, s ágai éppúgy lehetnek gyökerek is. Tulajdonképpeni életfolyamata középre, a virágát és gyümölcsét megjelenítő emberalakra koncentrálódik. Ily módon az alsó és felső régióban gyökerező ember kvázi egy álló, egyszersmind fejre állított fa. A cél nem a magasság, hanem a középpont.

76 A fa, mint archaikus kép Az átlagosan leggyakoribb, értelmére vonatkozó asszociációk egyértelműen a növekedés, az élet, a fizikai és szellemi forma kibontakozása, a fejlődés, az alulról felfelé és a fentről lefelé irányuló növekedés, az anyaaspektus (védelem, árnyék, tető, tápláló gyümölcs, életforrás, tartósság, időtállóság, gyökéreresztés, úgy is mint helyhezkötöttség) , életkor, személyiség s végül halál és újjászületés. Egy képet akkor kell archetípusosnak tekinteni, ha az ugyanabban a formában és jelentésben található meg az emberiség törtérfetének dokumentumaiban.

77 Az alkimista szellemi állapota
Minden gondolkodó ember számára világos, hogy sok esetben fantáziaképzetekkel van dolgunk, ami semmiképp sem jelenti azt, hogy a fel nem ismert tárgy nem létezik. A fantáziaképzeteket, függetlenül attól, hogy mire vonatkoznak, mindig ugyanazok a pszichés törvények, nevezetesen az archetípusok határozzák meg. Ezt fedezték fel az alkimisták, erre utalnak, mikor saját nézeteik és a vallási képek párhuzamát hangsúlyozzák.

78 A tudattalan harangjai
Az álmok nem ismert dolgokat rejtenek vagy mondanak ki burkolt formában, hanem egy még tudattalan tényállást igyekeznek a lehető legjobban jellemezni, természetes titkokat igyekeznek a tudat nyelvére lefordítani, s így a mindenkit illető igazságot hirdetni. A tudatosodás által az emberi individuumot egyre inkább fenyegeti az elszigetelődés, ami ugyanakkor a tudatdifferenciálódás. Ahogy nő a veszély, úgy fokozódik a kompenzáló kollektív, azaz archetípusos, mindenkiben közös szimbólumok termelődése. Balesetek, betegségek ugyanilyen szibólikusak és tudattalanok.

79 Letértél utadról Ha ez bekövetkezik, a hiány racionális eszközökkel nem pótolható. Ebben a helyzetben jelentkeznek aztán a szimbolikus képzetek alakjában megjelenő kompenzáló ősképek, amelyekből modern álmainkban is sokat találunk. Az egyén tudata, a modern emberé egyaránt, első lépésben ugyanazon a jellegzetes módon reagál ezekre kinyilatkoztatásokra: kiindulási alapjának megfelelően a modern ember személyes élményeire redukálja szimbólumait. Ha viszont redukálják őket, értelmezésük lehetetlenné válik.

80 „Én vagyok a jel,.. ismerj fel!”
Feladatuk az, hogy egy többé-kevésbé asszimilálatlan, azaz célját nem betöltő tudathelyzetet kompenzáljanak; ha megértenék őket, a teljesség érdekében kiegészítenék. Nem feledkezünk meg a személyes problematikáról (erről rendszerint leginkább maga a páciens gondoskodik), de az orvos szem előtt tartja a szimbolikus szempontokat, hiszen csak az vezet gyógyuláshoz, ami túllendíti a pácienst saját magán és énje elfogultságán.

81 Saját tudattalant!!? Az ok és az ismeretlen egyéni diszpozíció mellett figyelembe kell venni a biológiai célszerűség finális aspektusát, amit a psziché területén a lét értelmének nevezünk. A pszichés zavarok esetében már messze nem elégséges a vélt vagy valós okok puszta tudatosítása; a terápia során integráni kell a tudattól disszociálódott tartalmakat. A disszociáció oka korántsem mindig elfojtás - ez igen gyakran csak másodlagos jelenség. Az álomnál sokszor nincs elégséges okunk feltételezni, hogy az álom másra gondol, mint amit mond.

82 A szimbólumok gyógyító szerepe
A neurózisok, csakúgy, mint minden betegség, elégtelen alkalmazkodást jelentenek, azaz az ember valamely akadályozó ok miatt kitér az életben felmerülő nehézségek elől, s így visszakerül az infantilis hajdankorba. A tudattalan ezt a regressziót olyan szimbólumokkal kompenzálja, amelyek, ha objektíven, azaz az összehasonlító kutatás eszközeivel értelmezik őket, újra felélesztik azokat az általános képzeteket, amelyek minden ilyen típusú, természetes módon kifejlődött rendszer alapját jelentik. Ezáltal sor kerülhet arra a beállítódásváltozásra, amely áthidalja az ember valóságos és kívánatos állapota közötti disszociációt.

83 Az ismeretlen ismerős Az ösztönszférába való leszállás nem vezet az ösztön tudatos realizálásához és asszimilációjához, mert a tudat éppenséggel pánikba esve küzd az ellen, hogy az ösztönszféra primitívsége és tudattalansága bekebelezze. Az archetípus azonban mint az ösztön képmása pszichológiai értelemben szellemi cél, amely felé az embert természete hajtja; a tenger, amely felé minden folyó igyekszik kanyargós medrében; az ár, amelyet a hős áldoz a sárkánnyal vívott viadal ért.

84 Az archetípusok láthatóvátétele
A psziché is igényli léte értelmét, s szintúgy nem akármilyen értelmet akar, hanem azokat a képeket és eszméket, amelyek természetes módon megfelelnek neki, vagyis amelyek a tudattalan indíttatására jönnek létre. A tudattalan, mondhatni, szállítja az archetípusos formát, amely önmagában üres, így nem elképzelhető. A tudat azonban rögtön feltölti rokon vagy hasonló képzetanyaggal, érzékelhetővé téve azt. Az archetípusos képzetek ezért függnek minden esetben az adott helytől, időtől és egyéntől.

85 Háttér a megértéshez A tudattalan integrációja valószínűleg ritkán zajlik le önmágától. Rendszerint csak fáradságos munkával lehet a tudattalan által spontán módon produkált tartalmakat az értelem számára hozzáférhetővé tenni. Ahol vannak bizonyos érvé­nyesnek ítélt vagy tisztelt általános képzetek, ott ezek irányítják a megértést, és az új tapasztalat betagozódik a már meglévő rendszerbe, illetve alárendelődik annak. elismerjük olyannak, amilyen:. tudattalannak; a szimbólumot pedig nem redukáljuk, hanem az álmodó által közölt kontextusra és a hasonló mitologémákkal való összevetés segítségével amplifikáljuk, felismerhetővé téve, hogy mi a tudattalan szándéka vele Ily módon a tartalom integrálható, a disszociáció áthidalható lesz. A redukció ellenben eltávolít minket a tudattalantói, és csak megerősíti a tudat egyoldalúságát.

86 Munkálkodás önmagunkon
A tudattalannal való konfrontáció többnyire az egyéni tudattalan - azaz a ("morális") árnyékot alkotó, személyesen szerzett tartalmak terén kezdődik, és a kollektív tudattalattit reprezentáló archetípusos szimbólumok belépésévei folytatódik. A konfrontáció célja a disszociáció megszüntetése. Ennek érdekében a természet vagy a beavatkozó orvos kiváltja az ellentétek összeütközését és konfliktusát, ami nélkül az egyesülés nem következhet be. Ez nem csupán az ellentét tudatosodását jelenti, hanem különleges élményt is, nevezetesen a bennem lakozó „idegen” elismerését.

87 Határsértő ösztönszimbólumok
Az ember mint fordított fa képzete, úgy tűnik, elterjedt volt a középkorban. Ez a vonulat átvezet PLATÓNtól az indiai képzetekig, ezzel szemben az alkímiában (legalábbis az ábrázolásokon) alulról felfelé nő, méghozzá - spárgaszerű alakban. A látványosan feltörekvő fiatal spárga­hajtások tényleg igen hatásosan szemléltetik a korábban tudattalan tartalmak belenövését a tudatba. Mindkét esetben, mind a keleti, mind a nyugati pszichológiában, az életfolyamatról, valamint egy megismerési, illetve megvilágosodási processzusról van szó; ezt intellektuális értelemmel fel lehet fogni ugyan, de megváltoztatni nem lehet.

88 Tehát, a filozófusok fája…
A tudattalannal való szembesülés egyfelől irracionális él­ményprocesszus, másfelől megismerési folyamat. Ezért áll az alkímia két alapvető részből: a laboratóriumi opusból, annak minden emocionális és démoni jellegű incidenséveI, és a scientiából vagy theoriából, amely egyrészt lehetővé teszi és irányítja az opust, másrészt értelmezi és rendszerezi annak eredményeit. Ennek a - ma pszichológiai fejlődésként felfogott processzusnak az egészét nevezték a "filozófusok fájá"-nak, e "költői" hasonlattal találó analógiába állítva a psziché és a növény természetes növekedési folyamatát.

89 Csak természetesen… A tudattalan megannyi terméke maga a tiszta természet. A természet önmagában véve nem vezető, hiszen nem az ember kedvéért létezik. De ha fel akarjuk használni mint vezetőt, azt mondhatjuk a régiekkel: Naturam si sequemur ducem, nunquam aberrabimus [Ha a természetet mint vezetőt követjük, sohasem fogunk tévedni]. jelenségen, hogy felhasználható legyen céljainkra.

90 A pszichoanalízis a fejlődés szolgálatában
Minél jobban törekszik az ember arra, hogy csupáncsak 'én' legyen, annál jobban lehasít ja magát a kollektív emberró1, akinek ő is része, sőt még összeütközésbe is kerülhet vele. Árnyék-személyiség Aktív imagináció – ösztönös művészet álomelemzés Az individuáció folyamata: az ember kollektívés személyes tulajdonságainak a kiteljesítését . "Ez nem más, mint az ember teljessége, a tudatos és a tudattalan, az, ami én magam vagyok, és még sok minden, amit nem ismerünk, például a testünk és annak működései, valamint a tudattalan." A mély-mag

91 Teljesség útján A szó szoros értelmében vett boldoguláshoz az kell, hogy az ellentétek egyesüljenek. Minden, ami él, a teljességre törekszik, tudatos életünk elkerülhetetlen egyoldalúságát állandóan kiegyenlíti a bennünk rejlő egyetemes emberi lény, akinek célja a tudatos és a tudattalan végső integrációja, vagy jobban mondva, az én beolvasztása a tágabb személyiségbe.„ Tudatos életünk a tudattalanból ered és fokozatosan megy át az éntudat fejlődésébe, ez viszont a nem-én elfogadásán keresztül elvezet(het) a kötődés élményéhez, az élet teljességéhez. Az egyeddé válás élő kapcsolatot feltételez a tudatos és a tudattalan között. Ez a cél életünk elidegeníthetetlen eleme, olyan példakép, amely a személyes és a kollektív érdekek és értékek elvegyítésének folyamatában érhetünk el. E két oldal kiegészíti egymást, és együtt alakítják ki a teljességet, a mély-ént.

92 Természetes igények A gyermekkor természetes igénye: szabadság. S a mai gyermeket szinte ketrecbe kényszerítik. A felnőttkor természetes igénye: élet. S a mai felnőtt, vagy alig él, vagy maga és mások rovására, rejtek-utakon él. Az öregkor természetes igénye: nyugalom. S a mai öreg, minthogy korábbi igényei ki nem elégülhettek, még a sír szélén is szabadságot és életet akar. /Weöres Sándor/

93 Hamvas Béla: Fák A fák az intenzitás fokozásában odáig jutottak, hogy alig melegebbek, mint a föld. A híg növényi vér fokozott intenzitása fel­adja a hőt, amelynek fenntartása állandó izgalom­ban tartaná. Leszállt a hűvös mámorba, egy nyugodtabb, egyszerűbb, mosolygóbb állapotba. A fa állandó áradó növekedése, mélységekből való ömlése zavartalan, mert a táplálékkal egybe­nőtt. Ételével szakadatlan érintkezésben van. Növése szünet nélküli. A táplálék a föld. A fa a földet szívjá, mindig mélyebbre és mélyebbre nyúl bele. De a fa nem parazita. Nem öli a földet, hanem alkalmat ad neki arra, hogy magát elajándékozza. A kötés kölcsönös, a gyökér belefúródik a földbe, hogy kaphasson, a föld magába húzza a gyökeret, hogy adhasson. Az, hogy valami van, még nem jelent semmit, minden, ami van, csak az adásban, az elajándékozásban nyer jelentőséget. Minden élőlény közül az, akinek életterve az ölelésben való feladásra épül fel. Aki a földdel, az étellel ölelkezik s akiben a két nem állandó ölelésben tartja egymást s egymásba olvadja mézét.

94 Hamvas Béla: Fák És fölötte három ember vastagságú, négyemeletes, egyenes törzs rohan bele a térbe, magával rántva ágainak és leveleinek roppant tömegét, él, mint egy halhatatlan nevetés. . Tulajdonképpen nem is fa, hanem virág. És mi a virágmorál? Virágzani. Édes mosollyal belenyílni a világba. Csak lenne az embernek száz szeme, hogy minddel nézni tudná. A füvet beárnyékolja, védelmébe veszi a teret s a lényt, aki a gyepre lép. Ez a nagy kotlóstyúk itt ül, szárnya alá bújhat mindenki, aki akar. Aki a fa közelébe jut, az anyai test közvetlen melegének te­rébe lép: védelemben áll, olyan védelemben, amit csak az tud megteremteni, aki az ember javát akarja. Az ember önmagának is kívánhatja javát. S ez ,a kívánság, ha elég erős, teljesül. Igen, a kívánság‘ szemben áll a szükséggel.

95 Mit nyújtanak számunkra a fák?
a fa az élet legszebb szimbóluma - végig kíséri az embert a bölcsőtől a koporsóig A szén-dioxid feldolgozása – Oxigéntermelés Szennyezõ anyagok lekötése A klíma javítása Védelem a zaj ellen Védelem a rázkódások, rezgések hatásai ellen Talajvédelem Mûtárgyvédelem A növény táji értéke, és az élõvilág helyszíne A rekreáció Táplálékot Fanyagot

96 Irodalomjegyzék C.G. Jung: A filozófusok fája. Édesvíz Kiadó
C.G. Jung: Gondolatok a természetről. Kossuth Kiadó E. A. Bennet: Az igazi Jung. Animula Kiadó Hoppál M., Jankovics M., Nagy A., Szemadám Gy.: Jelképtár. HelikonKiadó Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődés lélektana. Akadémiai Kiadó Szakács: Pszichodiagnosztikai vademecum Molnár V. József: Ég és föld ölelésében,. Örökség könyvműhely David More, Alastar Fitter: Fák. Gondolat Kiadó Hannelore Gilsenbach: Fák. Tessloff és Banilon Kiadó

97 Köszönöm a figyelmet!