Teli bolygó, üres tányérok - Az élelmiszerhiány új geopolitikája

Az előadások a következő témára: "Teli bolygó, üres tányérok - Az élelmiszerhiány új geopolitikája"— Előadás másolata:

1 Teli bolygó, üres tányérok - Az élelmiszerhiány új geopolitikája
Prezentáció Lester R. Brown könyvéről Teli bolygó, üres tányérok - Az élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította Bíró Dávid 1

2 Napjainkban lépünk be a krónikus
élelmiszerhiány korába, melyben kegyetlen verseny zajlik a termőföld- és víz-erőforrások megszerzéséért. Röviden: eljött az élelmiszerellátás új geopolitikájának korszaka. —Lester R. Brown 2 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

3 A prezentáció témái Az élelmiszerellátás: a gyenge láncszem
A népességnövekedés ökológiája Előrelépés az élelmiszerláncban Élelmiszert vagy üzemanyagot akarunk-e? A talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre A vízkészletek hasznosításának maximuma és az élelmiszerhiány 7) A gabonahozamok növekedése stagnálásba megy át 8) Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak 9) Kína és a szójabab jelentette kihívás 10) Globális versenyfutás a termőföldekért 11) Képesek vagyunk-e megakadályozni az élelmiszerellátás összeomlását? 3 Photo Credit: USDA/Wally Wilhelm

4 1. fejezet Az élelmiszerellátás: a gyenge láncszem
4 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

5 Az emelkedő élelmiszerárak korszaka
: a gabona és szójabab árak több mint kétszeresére nőttek, és ez mintegy hatvan országban élelmiszerlázadásokhoz és politikai nyugtalansághoz vezetett. A globális gazdasági válság eljöttével az árak egy kicsit visszaestek. : Az árak újabb megugrása az Arab Tavasznak adott lendületet. 2012: Az árak ismét rekordmagasságúak vagy közel vannak a korábbi csúcsokhoz. Gabona határidős árak Búza határidős árak Szójabab határidős árak Source: CME Group 5

6 A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása 1960 és 2011 között
A globális élelmiszerellátás helyzete bizonytalan A gabonafogyasztás és megtermelt gabona mennyisége között veszélyesen kicsi a különbség. Napjainkban olyan hosszú távú folyamatokkal szembesülünk, amelyek: növelik az élelmiszerek iránti keresletet; korlátozzák az élelmiszer termelést. A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása 1960 és 2011 között Mindössze egy rossz aratás kell ahhoz, hogy káosz keletkezzen a világ gabonapiacain. Mindössze egy rossz aratásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy káosz keletkezzen a világ gabonapiacain. 6 Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

7 Keresleti oldal Kínálati oldal
Nő a kereslet, a kínálati oldalon pedig feszültségek vannak Keresleti oldal Kínálati oldal Népességnövekedés Az emberek felfelé lépnek az élelmiszerláncban A bioüzemanyagok hatása: élelmiszerből készítenek üzemanyagot Talajerózió Talajvízkészletek kimerülése A gabonahozamok stagnálása Emelkedő hőmérsékletek 7 Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

8 Az élelmiszerfeleslegtől az élelmiszerhiányig elvezető út
A múltban a világnak két biztonsági tartaléka volt arra az esetre, ha deficit keletkezett a termelés és fogyasztás között: ugaroltatott amerikai termőföldek; nagy gabonatartalékok. Napjainkra elvesztettük ezt a két biztonsági tartalékot: az Egyesült Államok feladta a termőföld tartalékolási programját; a gabonatartalékok veszélyesen alacsony szintre zuhantak. Hány nap fogyasztását lennének képesek fedezni a világ gabonatartalékai, Hány nap fogyasztását lennének képesek a világ gabonatartalékai, 8 Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

9 Az élelmiszer-költségvetés feszültségei
Az emelkedő kereslet és az élelmiszerek kínálatának csökkenése eddig nem látott magasságokba emeli az élelmiszerek világpiaci árait. Az olyan fogyasztók számára, akik jövedelmüknek százalékát költik élelmiszerre, a magasabb árak azt jelentik,hogy az érintettek kevesebbet esznek. A globális havi élelmiszer-árindex alakulása, 1990 januárjától – 2012 augusztusáig 9 Photo Credit: iStockPhoto / Tobias Helbig

10 Ételmentes napokat tartó családok aránya (%)
Éhezők száma egyre nő Jelenleg közel 1 milliárd ember éhezik. Egyes családokban ún. „ételmentes napok„ vannak, amikor a család egyáltalán nem eszik semmit sem. A gyermekek szenvednek a legtöbbet: egyesek közülük fizikailag és szellemileg visszamaradnak a fejlődésükben, és képtelenek a bennük szunnyadó képességek kibontakoztatására. Ételmentes napokat tartó családok aránya (%) India 24 Nigéria 27 Peru 14 Forrás: GlobeScan Inc. 10 Photo Credit: iStockPhoto / Claudiad

11 korai civilizációk sorsára fog jutni?
Mire tanít bennünket a múlt? Az élelmiszerhiány ókori civilizációk alapjait ásta alá. A sumérok: az öntözőrendszerek egyik hiányossága vezetett a talaj sótartalmának megnövekedéséhez, és a termés elpusztulásához. A maja birodalom: az erdők kiirtása talajeróziót és a talaj termőképességének elvesztését eredményezte. Míg a korai civilizációk hanyatlása egy vagy két környezet szempontjából káros folyamatra vezethető vissza, napjainkban egy sor ilyen trenddel kell szembenéznünk. A mi civilizációnk is ezen korai civilizációk sorsára fog jutni? 11 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

12 2. Fejezet A népességnövekedés ökológiája
12 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

13 A világ lakossága, 1800-2010, 2100-ig tartó előrejelzéssel
Népességszám emelkedése által kiváltott feszültség Bolygónkon 7 milliárd ember él. Minden évben majdnem 80 millióval nő a Földön élő emberek száma. Kétszáztizenöt millió nő, aki szeretné tudatosan megtervezni családjának nagyságát, nem tud hozzájutni a születésszabályozási szolgáltatásokhoz. A nagy családok a szegénység csapdájába szorítják az egyéneket. A világ lakossága, , ig tartó előrejelzéssel World Population, , with Projection to 2100 A világ lakossága, , 2100 tartó előrejelzéssel Jelenleg gyorsan haladjuk meg a Föld azon képességét, amellyel képes eltartani a növekvő létszámú emberiséget. 13 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

14 Túlterhelt rendszer Túlhalászás: az óceánok halászterületeinek 80 százalékán a maximális lehetséges kapacitással vagy azt meghaladva zajlik a halászat. Túllegeltetés: Az egész Földön a legeltetett állatállomány létszáma 1,2 milliárddal emelkedett 1960 óta. Túlzott fakitermelés: A világon lévő erdőterület évente nettó 5,6 millió hektárral csökken. Ez egy akkora terület, mint Costa Ricáé. Túlszántás: Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein a termőföldek megművelhetetlen területekké alakulnak át. Túlszivattyúzás: A világ lakosságának fele olyan országokban él, amelyekben a talajvizek visszatöltődésénél gyorsabban szivattyúzzák ki a talajvizet. 14 Photo Credit: USDA/ Stephen Ausmus; Yann Arthus-Bertrand

15 A demográfiai átmenet A magas születési arányszám és az alacsony halálozási arányszám létrehozza a gyorsan növekvő népesség demográfiai csapdáját pl. Nigéria, Etiópia, Pakisztán Fekete-Afrika és az Indiai szubkontinens lakossága ig majdnem 2 milliárd fővel fog nőni Births and Deaths = Születések és halálozások Birth and death rates in balance = A születési és halálozási ráták egyensúlyban vannak Birth rate = születési ráta Death rate = halálozási ráta Time = idő Azok az országok, amelyek mind a születési rátát, mind a halálozási rátát lecsökkentik, kihasználhatják ún. demográfiai bónusz előnyeit: pl. Japán, Dél-Korea, Taiwan, Hong Kong, Szingapúr Európában, Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsia egyes részein 44 ország érte el a népességstabilitást. 15 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

16 Bizonytalanság a várható népességszámmal kapcsolatban
Az ENSZ előrejelzései, melyek szerint a világ lakosainak száma 2050-ig 2,3 milliárddal nőhet, lehet, hogy valójában nem teljesülnek, mert ezek az előrejelzések nem veszik figyelembe az erőforrások elérhetőségét; a klímaváltozást; A változó geopolitikai stabilitást vagy instabilitást. Az emberiség igényei mára nagyobbak lettek a gazdaság természet adta alapjainak eltartó képességénél, és ez az összeomlás útjára vezetett bennünket. 16 Photo Credit: USDA/ Lynn Betts

17 3. Fejezet Előrelépés az élelmiszerláncban
17 Photo Credit: USDA / Scott Bauer

18 Több hús, több takarmány
A világ húsigénye 1950 óta ötszörösére emelkedett. Ahogy emelkednek a jövedelmek, a fejlődő világban mintegy 3 milliárd ember kíván több húst, tejet és tojást enni. Ez azt jelenti, hogy takarmány céljára több gabonára és szójababra van szükségünk. A világ hústermelése, között Pork = disznóhús Poultry = baromfi Mutton = birkahús 18 Photo Credit: USDA / Keith Weller

19 Egy fontnyi súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége
A gabona állati fehérjévé történő átalakítása Egy fontnyi súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége Beef = marhahús Pork = disznóhús Poultry = baromfi A marhahús esetében minden egyes font súlygyarapodáshoz több gabonára és ezért több vízre is van szükség, mint a többi húsfajta előállításához. 19 Photo Credit: USDA / Scott Bauer

20 Növekszik az akvakultúrás haltermelés
Mivel a legtöbb természetes halászati területet teljesen lehalásszák vagy erősen túlhalásszák, az akvakultúrás haltenyésztés fedezi a hal iránti megnőtt keresletet. Egyes akvakultúrákban gabonát és szójababot használnak takarmányként; másokban viszont hallisztet, ami további nyomást gyakorol az óceánok halállományára. A világ halászata és akvakultúrás haltermelése, 20 Photo Credit: USDA / Peggy Greb

21 Húsfogyasztás Kínában és az Egyesült Államokban, 1960-2010
Kína húsfogyasztása nő Kína napjainkban kétszer annyi húst fogyaszt, mint az Egyesült Államok. Az egy főre jutó fogyasztást nézve azonban pont fordított a helyzet: az egy főre jutó amerikai húsfogyasztás kétszerese a kínainak. Húsfogyasztás Kínában és az Egyesült Államokban, Ahogy növekednek a jövedelmek egyre nagyobb a nyomás, hogy – a lábasjószágokból és baromfiból készített élelmiszerek iránti egyre növekvő igényt kielégítendő – elég gabonát és szójababot termeljenek. 21 Photo Credit: iStockPhoto / fotoVoyager

22 Húsfogyasztás az Egyesült Államokban,
Csökken az amerikai húsfogyasztás Több évtizedes növekedést követően az amerikai húsfogyasztás elérte a maximumot. 2007 és 2012 között 6 százalékkal csökkent. A tápláléklánc fokain történő lejjebb lépés előnyösen hat egészségünkre és a környezet állapotára, ezen felül csökkenti a gabona és víz iránti keresletet. Húsfogyasztás az Egyesült Államokban, 22 Photo Credit: iStockPhoto / Darin Burt

23 Tejtermelés Indiában és az Egyesült Államokban, 1961-2010
Gabonát nem igényel: az indiai tejtermelési modell Az 1960-as években Dr. Verghese Kurien megszervezte a kis méretű tejtermék szövetkezetek ernyőszervezetét. India jelenleg világvezető a tejtermelésben és 1967-ben hagyta le az Egyesült Államokat. Teheneket kizárólag betakarításból visszamaradt növényi maradékokkal és fűvel táplálják. Tejtermelés Indiában és az Egyesült Államokban, 23 Photo Credit: USDA / Scott Bauer

24 Gabonát nem igényel: Kína „marhahús övezete” és pontytenyésztés Kínában
Kína „marhahús övezetében” a szarvasmarhákat a télibúza- és kukoricaföldekről behordott szalmával és szálastakarmánnyal etetik. Kínában négy együtt tenyésztett pontyfajta úgy táplálkozik, mintha kint lenne a természetben (pl. planktonokon és vízi növényeken): a tenyésztésben tehát nem használnak gabonát vagy haltápot. 24 Photo Credit: iStockPhoto / Pazhyna

25 4. Fejezet Élelmiszert vagy üzemanyagot akarunk-e?
25 Photo Credit: iStockPhoto / Vasata Studio

26 Photo Credit: USDA / Scott Bauer
Az emberek élelmezése helyett a gépkocsikat töltsük-e fel üzemanyaggal? A világ gabonatermelésében az amerikai kukorica képviseli a legnagyobb mennyiséget, és a világ élelmiszerellátásban nélkülözhetetlen. Jelenleg az USA gabonatermelésének közel egyharmadát etanolgyártásra fogják felhasználni. Az a gabonamennyiség, amelyet az amerikai gépkocsik meghajtására használtak fel 400 millió ember élelmezéséhez lett volna elégséges. Az amerikai rajongás az etanolért, mely ben kezdődött, szerte az egész világban hozzájárult az élelmiszerárak emelkedéséhez. A kukorica felhasználása takarmányként és üzemanyag-alapanyagként az Egyesült Államokban, Az a gabona, mely egy terepjáró 25 gallonos (94,6 literes) tartályának egyszeri feltöltéséhez szükséges, elég egy személy egy évig tartó élelmezéséhez. 26 Photo Credit: USDA / Scott Bauer

27 A tíz legnagyobb etanolgyártó ország 2011-ben
Millió gallonban Egyesült Államok 14,319 Brazília 5,553 Kína 555 Kanada 462 Franciaország 301 Németország 203 India 147 Tájföld 135 Spanyolország 122 Belgium 106 A világ termelése 22,742 Az etanol legfontosabb alapanyagai: Gabona az Egyesült Államokban, Kínában és Kanadában Cukornád Brazíliában Különféle gabonafajták Európában Cukornád és melasz Indiában és Tájföldön A kukoricából gyártott etanolt belekeverik az amerikai benzinbe, hogy teljesítsék a “megújuló üzemanyagokkal” kapcsolatos előírásokat. Forrás: F.O. Licht Ha a teljes amerikai gabonatermést átalakítanánk etanollá, akkor az amerikai benzinkeresletnek mindössze 18 százalékát tudná kielégíteni. 27 Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

28 A tíz legnagyobb biodízel termelő ország, 2011
A biodízel legfontosabb alapanyagai: A szójabab az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában Repcemag Európában Pálmaolaj Indonéziában és Tájföldön Egyre hevesebben bírálják az EU azon előírását, mely szerint 2020-ig a szállításban használt energia 10%-át megújuló üzemanyagoknak kell szolgáltatniuk. Millió Gallon Egyesült Államok 841 Németország 835 Argentína 729 Brazília 698 Franciaország 420 Indonézia 360 Spanyolország 188 Olaszország 156 Tájföld Hollandia 117 A világ termelése 5,651 Forrás: F.O. Licht 28 Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

29 Bioüzemanyagok alapanyagnövényei kiszorítják az élelmiszernövényeket és erdőirtáshoz vezetnek
A bioüzemanyagok költség és haszon aránya növényfajtánként változó. Az új olajpálma ültetvények létrehozása a trópusi erdők területét csökkenti. A földhasználat módjának megváltozásából és a műtrágyák használatából eredő üvegházgáz- kibocsátás nagysága valószínűleg nagyobb, mint a benzin bioüzemanyagra való felváltásából eredő kibocsátás csökkentés. Bioüzemanyagokból nyert energia és az előállításukhoz felhasznált energia hányadosa egyes növények esetében Bioüzemanyagokból nyert energia és az előállításukhoz felhasznált energia hányadosa egyes növények esetében 29 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

30 5. Fejezet A talajerózió sötét árnyékot vet a jövőnkre
30 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

31 A talajerózió egyre erősebb
A túlszántás, a túllegeltetés és az erdőirtás a talajt sebezhetővé teszik a szél- és vízerózióval szemben. Napjainkban a világ szántóföldterületeinek egyharmadán gyorsabb az erózió számlájára írható talajpusztulás, mint a talajképződés. A termőtalaj pusztulása csökkenti a termőföldek termékenységét és végül arra kényszeríti a gazdákat és legeltetésből élőket, hogy elhagyják a földjeiket. Olyan országok, mint Lezotó, Haiti, Mongólia és Észak-Korea lassan képtelenné válnak arra, hogy ellásssák magukat élelmiszerrel. 31 Photo Credit: iStockPhoto / Steven Allan

32 A világ legelő lábasjószág állománya, 1961-2010
A legelő lábasjószágok tönkreteszik a földeket A világ 3,4 milliárd szarvasmarhája, juha és kecskéje tönkreteszi a növényzetet, és így a földek sebezhetővé válnak a talajerózióval szemben. A kecskék nagyon jól érzik magukat a pusztulásnak indult környezetben: így ha a kecskék száma a juhok és szarvasmarhák számához képest megemelkedik, ez azt jelzi, hogy a legelők állapota romlásnak indult. Mivel a kecskék száma gyorsan emelkedik, Nigéria évente hold legelőt veszít el—területeket, melyeken a sivatag veszi át uralmát. A világ legelő lábasjószág állománya, Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand 32

33 Sivatagosodás a történelem folyamán
Az Egyesült Államok Nagy-síkságán a túlszántás az 1930-as években sivatagosodáshoz vezetett és ennek következtében több százezer ember kényszerült lakhelye elhagyására. A szovjet szűzföld projekt keretében egy óriási legelőterületet alakítottak át gabonatermő területté, és ennek következtében egy újabb terület kezdett el sivataggá válni, és ezeken a területeken felhagytak a mezőgazdasági termeléssel. 33 Photo Credit: U.S. Library of Congress/ Arthur Rothstein

34 Napjaink sivatagosodó területei
Napjainkban az Északkelet-Kínában és Nyugat-Mongóliában zajló túllegeltetés miatt a sivatagok összeérnek és egymásba folynak, és porviharok alakulnak ki, melyek végigsöpörnek a kontinensen és azt elhagyva akár Észak-Amerikáig is eljutnak. A lakosság és a lábasjószágok terhelése következtében Afrika Száhel- övezetében a termőföldek tönkrementek. Az Afrikát elhagyó homokviharok évente 2-3 milliárd tonna homokot viszenk magukkal. Emellett a két újabb sivatagosodó terület mellett minden eltörpül, amit a világ valaha is látott. Még nem tudjuk felmérni, hogy ezen folyamatok kiteljesedése milyen hatással jár. 34 Photo Credit: NASA Earth Observatory

35 A mezőgazdaság alapjainak tönkremenetele
A termőképes területek csökkenése és a Föld folyamatosan növekvő lakossága egyre inkább összeütkezésbe kerülnek. A talajerózióval és a talajminőség hanyatlásával kapcsolatos problémák helyi szinten jelentkeznek, de az élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásuk globális. 35 Photo Credit: USDA/ Jack Dykinga

36 6. Fejezet A vízkészletek hasznosításának maximuma és az élelmiszerhiány
36 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

37 Az ezer emberre jutó öntözött terület nagysága a világban, 1961-2009
A mezőgazdaság vízigénye Az ezer emberre jutó öntözött terület nagysága a világban, A világban a víz 70%-át a mezőgazdaság használja fel. A világ gabonatermésének mintegy 40%-át öntözött földeken termelik. 37 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

38 Hol várható vízhiány a világban?
18 országban, 3,6 milliárd embert érintve Forrás: EPI A túlszivattyúzással élelmiszer termelési buborékok jönnek létre, melyek a vízkészletek kiszáradásával kipukkadnak. Indiában 175 millió, Kínában pedig 130 millió ember túlszivattyúzásból nyert gabonát fogyaszt. A Közel-Keleten a népesedésnövekedés és a rendelkezésre álló vízkínálat közötti összeütközés lecsökkenti a régió gabonatermelését. 38

39 Búzatermelés Szaúd-Arábiában, 1995-2011, 2016-i tartó előrejelzéssel
A szaúd-arábai az élelmiszerbuborék kipukkan Szaúd-Arábia úgy lett búzakereslete kielégítése szempontjából önellátó, hogy nem visszatöltődő rétegvízkészleteit kitermelve öntözte a sivatagot. 2008 elején a kormány bejelentette, hogy az ország rétegvízkészletei nagyrészt kimerültek. Az ország közel 30 milliós lakossága 2016-ra már teljes egészében az importált gabonára fog támaszkodni. Búzatermelés Szaúd-Arábiában, , 2016-i tartó előrejelzéssel Szaúd-Arábia az első olyan ország, mely hivatalos előrejelelzést tesz közé arról, hogy talajvízkészleteinek kimerülése hogyan fogja lecsökkenteni gabonatermelését. 39 Photo Credit: NASA

40 Potenciális konfliktusforrások
Az Egyesült Államok a Kolorado folyóból emel ki vizet, és ennek következtében a folyó már kiszárad, mire elérné a Kaifornia-öblöt. Törökország duzzasztógát-építkezései lecsökkentik a Tigrisz és Eufrátesz folyók vízhozamát Szíriában és Irakban. Külföldiek mezőgazdasági termelés céljait szolgáló földszerzési akciói Etiópiában és Szudánban hatással lesznek a Nílus egyiptomi területen tapasztalható vízhozamaira. A Kínában épített gátak lecsökkentik a Mekong folyó tájföldi, vietnámi és a folyó alsó szakaszán lévő további felhasználói számára rendelkezésre álló hozamokat. Versenyfutás a szűkösen rendelkezésre álló vízerőforrásokért regionális és nemzetközi szinten egyaránt feszültségeket okoz, és viszályhoz vezet: egyfelől a városok és a mezőgazdasági termelők között, másfelől pedig az országok között. Approximate watershed outlines from EPI, overlaid on map from 40

41 7. fejezet A gabonahozamok növekedése stagnálásba megy át
41 Photo Credit: iStockPhoto / ollo

42 A világ átlagos gabonahozama, 1950-2011
A gabonahozamok növekedési ütemének lelassulása A világ átlagos gabonahozama 1950 óta megháromszorozódott. De a hozamnövekedés üteme lelassuló félben van. között a hozam növekedésének éves üteme 2.2% százalék évente között a növekedés éves üteme már csak 1,3% volt évente A világ átlagos gabonahozama, Néhány fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országban a gabonahozamok növekedése véget ért. 42 Photo Credit: iStockPhoto / Simon Oxley

43 A gabonahozamok stagnálása Nyugat-Európában
Gabonahozamok Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, Úgy tűnik, hogy a francia, a német és az egyesült királyságbeli gazdák elérték a hozamok biológiailag lehetséges felső határát, és a mezőgazdasági technikákban mutatkozó utolsó hiányosságokat is felszámolták. Nyugat-Európa három legnagyobb búzatermeló országáról van szó. A gabonafélék hozama mindhárom országban stagnál. Ez a három ország együtt évi 80 millió tonna gabonát termel, és ez a világtermelés 12 százaléka. 43 Photo Credit: iStockPhoto / img85h

44 A rizshozamokkal kapcsolatban Kína üvegplafonba ütközik-e?
Japán rizshozamai 17 év óta nem emelkedtek. Dél-Korea rizshozamai emelkedés után szintén stagnálásba mentek át. Kína rizshozamai fokozatosan utolérik a japán hozamokat, de lehet, hogy már nem tudják meghaladni őket. Rizshozamok Japánban és Kínában, Ez a három ország együtt a világ rizstermelésének egyharmadát adja. 44 Photo Credit: iStockPhoto / HAIBO BI

45 Hol mehet még át a gabonahozamok emelkedése stagnálásba?
Kína búzahozamai, a rizshozamokhoz hasonlóan, közel lehetnek a stagnálás szintjéhez. Az emelkedő hőmérsékletek mellett a mezőgazdasági termelőknek, azzal párhuzamosan, hogy a biológailag lehetséges maximum hozamokhoz közel járnak, szembe kell nézniük az éghajlati körülmények jelentette új korlátozó tényezőkkel is. Eddig a rizs- vagy a búzahozamok csak közepes méretű országokban stagnáltak. Mi történik majd akkor, amikor a gabonahozamok emelkedése a nagyobb területű országokban is stagnálásba megy át? 45 Photo Credit: iStockPhoto / Dave Hughes

46 8. fejezet Emelkedő hőmérséklet és emelkedő élelmiszerárak
Photo Credit: iStockPhoto / jansmarc 46

47 Az éghajlat tönkremegy
A fosszilis energiahordozók nagy mennyiségben történő elégetése növeli a légköri szén-dioxid koncentrációját ezzel megemelve a Föld hőmérsékletét és tönkretéve az éghajlatot. Átlagos globális hőmérséklet és a légköri szén-dioxid koncentráció, Temperature (degrees Cesius) -- hőmérséklet Celsius-fokban Atmospheric CO2 (ppm) – légköri CO2 koncentráció milliomod térfogatrész (ppm) Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand 47

48 Magasabb hőmérséklet, alacsonyabb hozamok
Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület előrejelzése szerint a Föld átlagos éghajlata ebben az évszázadban 6,4 Celsius-fokkal fog emelkedni. A jelenlegi trendek már ezt az előrejelzést is meghaladják. A növények tenyészidőszakában az optimális hőmérsékletet meghaladó minden 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatban arra számíthatunk, hogy a búza, a rizs és a kukorica 10 százalékos hozam csökkenéssel reagál. 48 Photo Credit: iStockPhoto / dra_schwartz

49 Az olvadó jég veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot
A hegyi gleccserek sok folyó olyan „víztározóinak” tekinthetők, melyek az öntözővíz forrásai. Ahogy eltűnnek a gleccserek, a mezőgazdaságból élők elveszítik ezt a folyamatosan rendelkezésre álló vízforrást. A szárazföldi jégtakarók azon része, mely elolvad belefolyik az óceánba, és megemeli a tengervíz szintjét, és ez fenyegetést jelent a rizstermelő folyódeltákra. Ha Grönland jégtakarója teljes egészében elolvadna, a tengerszint 7 méterrel megemelkedne. De már egy 90 centiméteres tengervízszint-emelkedés is Baglades rizstermelő területeinek felét elárasztaná. 49 Photo Credit: iStockPhoto / jgareri

50 Nincs már „normálisnak” mondható időjárás
A múltban az extrém időjárási események anomáliának számítottak, és a gazdák arra számíthattak, hogy a következő aratás idejére az időjárás visszatér a korábbi megszokott viszonyokhoz. De most, hogy a hőmérséklet emelkedik és az éghajlat változik, egyszerűen nincs meg az a normális időjárás, melyhez az időjárási események visszatérhetnének. Véget ért az a relatív klímastabilitással jellemezhető éves időszak, amelyben a mezőgazdaság alakult. Ha a világ gabonatartalékait megemelné egy olyan szintre, mely 110 nap fogyasztását fedezné, ez az egyik módszere lehetne annak, hogy az extrém időjárással szemben biztonsági tartalékunk legyen. Minden egyes év után látszik, hogy a mezőgazdaság rendszerek és az éghajlati rendszerek közötti harmónia egyre inkább megbomlik. 50 Photo Credit: USDA/Jack Dykinga

51 2012. évi aszály megtizedelte az Egyesült Államok kukoricatermését
Az időjárási adatok mérése és rögzítése óta mért legforróbb július. Az aszály az Egyesült Államok területének 60%-át érintette. Ahogy az aszály és a magas hőmérséklet kárt okoztak a kukorica és szójabab termésben, ezen termékek ára elkezdett emelkedni. Az éghajlat dobókockáit úgy változtatjuk meg, hogy az ilyen szélsőséges időjárás egyre valószínűbbé válik. 51

52 9. Fejezet Kína és a szójabab jelentette kihívás
52 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

53 A világ szójababtermelése
Hogyan lett a szójababból a világ legfontosabb élelmiszere A szójabab háromezer esztendővel ezelőtt Kínában tűnt fel. 1930 óta -- a magas minőségű fehérje forrásaként -- szójából készült tápot kevernek bele a lábasjószágok takarmányába. Napjainkban az Egyesült Államok, Brazília és Argentína együtt a világ majdnem 250 millió tonnás éves szójababtermelésének több mint négyötödét adja. A világ szójababtermelése 53 Photo Credit: USDA/ Scott Bauer

54 Szójabab termelés, fogyasztás és behozatal
Kína meghatározó szerepet játszik a kereslet alakulásában Kína a világ vezető szójababfogyasztó nemzeteként 2008-ban lehagyta az Egyesült Államokat. Kínában sertésállomány 500 milliós, a világ teljes állományának fele, és a sertések takarmánya szójabab és gabona keveréke. Kína napjainkban a világ szójabab- kereskedelmében forgalmazott szója 60 százalékát importálja. Szójabab termelés, fogyasztás és behozatal Kínában Ahogy Kína és más fejlődő országok folytatják azt a folyamatot, mellyel az élelmiszerlánc magasabb fokaira lépnek, a szójabab iránti kereslet tovább fog emelkedni. 54 Photo Credit: USDA/ Keith Weller

55 Ezen nagy biodiverzitást mutató, karbont megkötő ökológiai
Az Amazonas-medence erdőinek kiirtása szójabab termelése érdekében Szójabab hozamok megemelése nehéz, hiszen a szója iránti kereslet növekedésének kielégítése legnagyobbrészt a vetésterület növelésével biztosítható. Brazíliában ez az Amazonas- medence erdőinek kiirtását és a szavannaszerű cerrado területének további romlását jelenti. Szójával bevetett területen történő aratás a Föld nyugati féltekén, Ezen nagy biodiverzitást mutató, karbont megkötő ökológiai rendszerek megvédése napjainkban attól függ, hogy Földünk gazdagabb lakói táplálkozásukban lejjebb lépnek-e az élelmiszerláncban. 55 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

56 10. fejezet Globális versenyfutás a termőföldekért
56 Photo Credit: iStockPhoto / susoy

57 Az élelmiszerhiány új geoplitikáka
A gabona és szójabab árak megduplázódása ben és 2008-ban rávilágított az élemiszerhiány új geopolitikájára: minden ország külön-külön a maga érdekeiért harcol. Oroszország, Tájföld és más gabaonexportáló országok korlátozták vagy betiltották az exportjukat. Néhány importáló ország pedig más országokban kezdett el földeket vásárolni vagy bérbe venni—földeket, melyeken élelmiszert akarnak termelni. Ezek a föld birtokbavételét célzó akciók, melyeket gyakran „földszerzéseknek” hívnak, gyorsan növekedtek. Nagyméretű földszerzési akciók a projekt típusa szerint, 2008 októbere és 2009 augusztusa között Biofuel crops = biüzemanyag növények Food crops = étkezési növények Conservation Reserves = természetvédelmi terület Game Farms = erdei vadak Livestock = állattartás Industrial, Cash Crops = ipari célokra, piaci értékesítésre termelt növényfajták Plantation = ültetvény Forestry = erdőgazdálkodás Total projects = A projektek száma Source: GRAIN data compiled by Deininger and Byerlee Forrás: A GRAIN adatai: összeállította Deininger és Byerlee 57 Photo Credit: iStockPhoto / Pawel Gaul

58 Földszerzések: a befektetők
A legfontosabb befektetők között van Kína, India, Szaúd-Arábia, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emirátusok. A beruházást nem az élelmiszerellátás biztonságának biztosítása motiválja: befektetők az Egyesült Államokból, az EU-ból és Dél-Kelet Ázsiából boüzemanyagok alapanyagait akarják termelni. Más befektetők (befektetési alapok, nyugdíjalapok, egyetemi alapítványok és spekulátorok) a földszerzéseket jövedelmező befektetési lehetőségnek tekintik. 58 Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos

59 Földszerzések: a befektetések célországai
A befektetések legfontosabb célterülete Fekete-Afrika országai: Etiópia, Szudán és Dél-Szudán: mindhárom ország élelmiszer-gyorssegélyben részesül További célországok: Kenya, Mali ésTanzánia és egyéb országok A földeket gyakran 25 évtől 99 évig terjedő időszakra adják bérbe hektáronként és évenként kevesebb, mint 1 dollárért. Jelentős érdekeltségek vannak még Dél-Kelet Ázsiában… Kambodzsában, Laoszban, a Fölöp-szigeteken és Indonéziában Dél-Amerikában… Brazíliában, Argentinában …és a volt Szovjetunió területén Oroszországban, Kazahsztánban, Ukrajnában 59 Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

60 Földszerzés célországa Földszerzés jellemzői
Földszerzési megállapodások—néhány példa Földszerzés célországa Földszerzés jellemzői Brazília A kínai Chongqing Gabona Csoport a hírek szerint holdon arat szójababot Bahía államban. Kambodzsa A szingapúri központtal rendelkező HLH Group 70 évre szóló lízingszerződés keretében holdon termel kukoricát. Etiópia Egy szaúd-arábiai milliárdos agrogazdasági cége Etiópia Gambella régiójában rizstermelés céljából egy holdas területre kötött bérleti szerződést, és a tervek szerint további holdat szeretne bérbe venni. Oroszország A dél-korai Hyundai Heavy Industries két farmon (összesen hold területen) kukoricát, zabot, búzát és szójababot termel azzal a céllal, hogy a termést hajón hazaszállítsa. 60 Photo Credit: iStockPhoto / zoran simin

61 Etiópia példája A földművelők és bennszülöttek gyakran csak akkor értesülnek a földszerzési akciókról, amikor földjeik elhagyására kényszerítik őket: 2012 elejéig a kormány több mint egy millió etiópiai lakost kényszer alkalmazásával telepített más területekre. Mivel a föld tulajdonjoga hivatalosan nem szabályozott, a helyi lakosság számára nehézzé válik a földszerzési akciókkal szembeni tiltakozás Magasan gépesített mezőgazdasági termelési projekteket indítanak be, melyek a helyi lakosságnak kevés munkaalkalmat kínálnak. A megtermelt élelmiszert leggyakrabban a befektető országába szállítják, tehát a megtermelt élelmiszer egyáltalán nem járul hozzá a helyi élemiszerkínálathoz. A földszerzési akciók szükségképpen egyben a vízerőforrások megszerzését is jelentik. 61 Photo Credit: iStockPhoto / BanksPhotos

62 Megindult a földekért folytatott versenyfutás
Ahogy egyre több földet szereznek meg és a helyi lakosságot megfosztják az állásoktól és a földektől, a szegények száma megnőhet. A helyi lakosság kivétel nélkül mindig ellenségesen fogadja a földszerzési akciókat. A politikai instabilitás növekedése komoly aggodalomra ad okot, hisz ez növelheti a csődöt mondott államok már amúgy is hosszú listáját. Ezek a földszerzési akciók szerves részét képezik a Föld termőföld- és víz-erőforrásaiért folytatott globális hatalmi harcnak. 62 Photo Credit: iStockPhoto / Bob Randall

63 11. fejezet Képesek vagyunk-e megakadályozni az élelmiszerellátás összeomlását?
63 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

64 Egy stabilabb élelmiszerellátási rendszerhez vezető utak
A kínálati oldalon szükséges lépések A talajerózió elleni lépések A vízhasznosítás hatékonyságának növelése A hozamok maximális szintre való megemelése Az éghajlat stabilizálása A keresleti oldalon szükséges lépések A népességszám stabilizálása A szegénység felszámolása A túlzott húsfogyasztás csökkentése A bioüzemanyag gyártásra adott engedélyek bevonása Ha az élelmiszer egyenleg mindkét oldalán megtesszük a szükséges lépéseket, újra megemelhetjük a világ gabonakészleteit, és ezzel javíthatunk az élelmiszerbiztonságon. 64 Photo Credit: iStockPhoto / Niko Vujevic

65 Népességszám stabilizálása és a szegénység felszámolása
Az iskolai ebédporgramok segítenek abban, hogy a gyermekek, leginkább pedig a lánytanulók, ne maradjanak ki az iskolából. Azok a lányok, akik nem maradnak ki az iskolából valószínűleg kevesebb gyermeket fognak szülni. A családnagyság csökkentése segít a családoknak a szegénységből való kiemelkedésben Kisebb nagyságú családokban ritkább az alultápláltság A lányok részvételi aránya középiskolai oktatásban és a nők teljes születési arányszáma A szegénység felszámolására tett erőfeszítések és a lassú népességnövekedés között kölcsönös és egymást erősítő hatás áll fenn. 65 Photo Credit: iStockPhoto / Viorika

66 Kínálati megoldások Talajvédelmi intézkedések
Az erősen erózióra hajlamos területek füvesítése Teraszos művelés Erdősített védősávok Sávos növénytermesztés Talajmegmunkálás nélküli gazdálkodás Teraszos művelés Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand Talajmegmunkálás nélküli gazdálkodás Photo Credit: USDA ARS 66 Photo Credit: USDA/Dave Clark

67 Megoldások a kínálati oldalon
Vízvédelmi intézkedések Hatékonyabb öntözési technikákat, pl. csepegtető öntözést kell alkalmazni. A vizet hatékonyabban hasznosító növényeket kell termeszteni, pl. rizs helyett búzát. Vissza kell lépni az élelmiszerlánc lejjebb lévő fokaira. A vízfogyasztásnak legyen ára, mivel ez a fogyasztókat hatékonyságra sarkallja. Biztosítani kell a víz újrahasznosítását. Csepegtető öntözés Photo Credit: USDA/Pete Mortimer Photo Credit: USDA ARS 67

68 Kukoricahozamok Malawiban, 1961-2011
Esettanulmány: a gabonahozamok növelése Malawiban 2005. évi aszály következtében sokan éheztek, és éhen haltak. A kormány nemzetközi segítségre támaszkodva műtrágya és vetőmag támogatást adott a gazdáknak. A kukoricahozamok két év alatt majdnem duplájukra emelkedtek. A gazdák jövedelme nőtt, és egy pici gabonát exportálni is tudtak. Kukoricahozamok Malawiban, Gazdasági ösztönzőkre támaszkodva és a modern földművelési eszközökhöz való hozzáféréssel a Fekete-Afrika gazdái könnyedén meg tudják duplázni a hozamokat. Gazdasági ösztönzőkre támaszkodva és a modern földművelési eszközökhöz való hozzáféréssel a Fekete-Afrika mezőgazdasági termelői könnyedén meg tudják duplázni a hozamokat. 68 Photo Credit: iStockPhoto / Sharon Day

69 Az éghajlat stabilizálása
A világ szén-dioxid-kibocsátását 80%-kal kell csökkenteni. A tiszta energiára való átállásnak azzal tudunk lendületet adni, hogy átalakítjuk az adóterhelést oly módon, hogy az tükrözze a fosszilis energiahordozók közvetett költségeit is. Növelni kell a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett adókat, és csökkenteni kell a személyi jövedelemadót. Meg kell szüntetni a fosszilis energiahordozók támogatását. A rendelkezésünkre álló idő, az időtényező jelenti a legszűkebb erőforrást. 69 Photo Credit: iStockPhoto / pamspix

70 A B-terv szerinti, 2020-ra kitűzött
szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok

71 World Cumulative Installed Wind Power Capacity, 1980-2011
Szélenergia hasznosítása A B-terv energiagazdaságában a szélenergia játssza a központi szerepet. Egyre több olyan terület van, ahol az energiaellátásban a szélenergiának nagy szerepe van: Németország: 4 tartományban a szélenergia részesedése 45% fölött van; Dánia: a szélenergia részesedése az ország energiaellátásában meghaladja a 25%-ot; Egyesült Államok: Dél-Dakota és Iowa államokban a szélenergia részesedése kb. 20%. World Cumulative Installed Wind Power Capacity, World Cumulative Installed Wind Power Capacity, A világ összesített beszerelt szélenergia-kapacitása, Photo Credit: iStockPhoto / monap

72 Napelemek alkalmazása lendületet vesz
A Föld egy óra leforgása alatt annyi napenergiát kap, amennyi egy évre elegendő lenne a világgazdaság működtetéséhez. A napenergia Európában jelenleg körülbelül 15 millió háztartást lát el villamos-energiával. megawattos napelemes kapacitással Németország kétszer akkora kapacitással rendelkezik, mint a második helyen álló Olaszország. A világ felszerelt napelemes energia-kapacitásai (összesített adatok), 72 Photo Credit: iStockPhoto / manwolste

73 Geotermikus energia: a Föld kérgéből származó energia
Kenya jelenlegi teljes áramszükségletének egyötödét geotermikus energia fedezi. Indonézia 2025-ig 9500 megawattos geotermikus energiakapacitás kiépítését tűzte ki: ez az ország jelenlegi energiaszükségletének 56 százaléka. A világban potenciálisan rendelkezésre álló geotermikus energiával annyi energiát lehetne megtermelni, amely az egész világgazdaság által fogyasztott energia majdnem kétszerese. A világ üzembe helyezett geotermikus energia kapacitása, (összesített adatok) között 73 Photo Credit: iStockPhoto / Animean

74 Az Egyesült Államok gépjárműparkjának benzinfogyasztása, 1950-2012
A szállítás átalakítása Az Egyesült Államok gépjárműparkjának benzinfogyasztása, A helyiérdekű vasútra és a kötött-pályás gyorsbusz rendszereke nagy hangsúlyt fektető városokban kevesebb gépkocsira van szükség. A hálózatról feltölthető, hibrid vagy a teljes egészében elektromos meghajtású gépkocsik túlnyomórészt olyan elektromossággal működtethetők, melynek előállítása nem járt szén-dioxid kibocsátással. Jó hír: az Egyesült Államok benzinfogyasztása a évi csúcshoz képest 2012-ig 11 százalékkal csökkent, és valószínűsíthető, hogy ez a trend folytatódik. 74 Photo Credit: iStockPhoto / mm88

75 A biztonság fogalmának új meghatározása
A történelem során a biztonságot legfőképp katonai értelemben határozták meg. Napjainkban azonban az éghajlatváltozás, a kialakuló vízhiány, a terjedő éhezés és az államkudarcos országok új fenyegetést jelentenek fennmaradásunkra. Az élelmiszer biztonság fenntartása napjainkban már nemcsak a mezőgazdasági minisztériumoktól függ. A kihívás: a pénzügyi prioritásokat úgy kell átrendeznünk, hogy ezzel az új veszélyeket is figyelembe vegyük. Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

76 Háborús léptékű mozgósítás
Kezünkben vannak az élelmiszerellátás összeomlásának megakadályozásához szükséges technológiák. Most már csak az az összeomlás megakadályozásához szükséges politikai akarat hiányzik. A civilizáció megmentése sürgős és nagy léptékű lépéseket igényel, de korábban már előfordult, hogy gyorsan mozgósítottuk erőinket. A II. világháborúba történő belépését követően az Egyesült Államok hónapok leforgása alatt mobilzálta erőforrásait és teljesen átalakította az ország gazdaságát. 76 Photo Credit: Yann Arthus-Bertrand

77 Kezdjünk bele a munkába!
„A civilizáció megmentése nem nézősport” - Lester R. Brown Az élelmiszerellátás összeomlásának megakadályozása hatalmas, több területen zajló politikai erőfeszítést igényel, és tudnunk kell, hogy sürgősen kell lépnünk. Győződjön meg arról, hogy az Ön választott képviselői tudják-e, melyek a fontos lépések. A legfontosabb teendő: újra meg kell határoznunk a biztonság fogalmát, és ennek megfelelően kell elosztanunk az adózásból befolyó jövedelmeket. Cselekedjen egy Önt érintő vagy egy Önt lelkesítő területen! 77 Photo Credit: iStockPhoto / kryczka

78 Ha Ön szeretne többet megtudni erről a mozgósításról,
olvassa el Lester R. Brown könyvét: A szakadék szélén táncoló világ, avagy hogyan lehet megakadályozni a környezeti és gazdasági összeomlást Fordította: Bíró Dávid További információkat és könyveink teljes szövegét az alábbi honlapon találhatja meg: 78

79 Ha Ön szeretne többet megtudni a világ élelmezési helyzetéről,
olvassa el Lester R. Brown legújabb könyvét: Teli bolygó, üres tányérok -- Az élelmiszerhiány új geopolitikája Fordította: Bíró Dávid A könyv hozzáférhető az alábbi honlapon: 79