MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest

Az előadások a következő témára: "MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest"— Előadás másolata:

1 MSTT Sportinnovációs Szakbizottság Budapest
A látvány-csapatsport támogatás (TAO), gazdasági hatásai április 12.

2 Változások az állami sportirányításban
Stratégiai célkitűzés: A sport erőteljesebb társadalmi (közösségformáló, kulturális) és gazdasági hatásának kiemelése elengedhetetlen. Új források, megnyitása szükséges a sportban.

3 Plusz források bevonása szükséges
Növelni kell a sportra fordított források összegét, de nem így: VALÓS TÖBBLETFORRÁSOKRA VAN SZÜKSÉG!!!

4 Az új finanszírozási rendszer elemei I.
A meglévő források átstrukturálása szükséges Egycsatornás finanszírozás bevezetése. Egy köztestület (MOB). Szigorúbb hatékonyságvizsgálat és monitoring rendszer. Működési támogatások minimalizálása, programfinanszírozás. Személyi juttatási rendszerek felülvizsgálata, ösztönző juttatási rendszer kialakítása. Új források becsatornázása szükséges Folyamatosan szélesíteni kell az európai uniós és egyéb nemzetközi források becsatornázásának a lehetőségét, amelynek alternatívája eddig csak marginálisan és esetlegesen jelent meg a magyar sportfinanszírozás rendszerében.

5 Az új finanszírozási rendszer elemei II.
Cél: Az átláthatóság és a hatékonyság növelése

6 Az új finanszírozási rendszer elemei III.
Finanszírozási háttér Meglévő források átstrukturálása Új források becsatornázása Sportbarát adójogszabályok

7 Mi is az a TAO és mit jelent a sport számára?
A látvány-csapatsportágak: már a évben megszületett sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott, a sportrendezvények biztonságáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó sportágak; Úttörő kezdeményezés; A látvány-csapatsportok közvetett állami támogatását biztosító törvénymódosítás; Nem szponzoráció: nem kapható érte ellenszolgáltatás (pl. reklámfelület); Cél: a cégek társadalmi felelősségtudatból, ellenszolgáltatások nélkül nyújtsanak támogatást (CRS); Nem kötelező! Szemléletváltásra ösztönöz;

8 Miért van erre szükség? Látvány-csapatsportok (közvetlen) és más sportágak (közvetett) hosszú távú fejlődésének megalapozása. Egyéb gazdasági tevékenységek is szorosan kapcsolódnak hozzá. Munkahelyteremtés, munkahelymegtartás. Kiemelkedő társadalmi jelentőséggel bír (egészségtudatosságra való nevelésben, a deviáns magatartási formák visszaszorításában, a közösségi lét értékeinek megismertetésében). Állam közvetlen és közvetett adóbevételeinek növelése.

9 A látvány-csapatsport támogatás hozadéka, financiális oldal
A privilegizált sportágak jelentős anyagi forráshoz jutnak (szekunder hatásként a többi sportág is), stabilizálódik a sportszövetségek, sportszervezetek anyagi helyzete. Várható növekedés a sportcélú infrastrukturális vagyonban. Szakmai munkához szükséges mennyiségű és minőségű tárgyi eszközök, humánerőforrás rendelkezésre áll. KOCKÁZATOK Nagyobb sportszervezetekben financiális feszültség (bérfeszültség). Források növekedése a területre vonzza a „szerencselovagokat”. Sportlétesítmények fejlesztése esetében az üzemeltetés kérdése.

10 Legfőbb célok összefoglalva
Tömegesítés, tömegbázis növelése; A sport, mint örömszerzési forma biztosítása; A sportoláshoz való olcsóbb hozzáférés megteremtése; Infrastruktúra fejlesztés; Sportegészségügyi háttér fejlesztése; Felelős, átlátható gazdálkodás, fenntarthatóság, eredményes működés biztosítása, A társasági adó, mint plusz forrás.

11 Tények, adatok, térképek
A TAO számokban Tények, adatok, térképek

12 A beérkezett és elbírált kérelmek összesen
Kérelmező sportág Igényelt támogatás (Ft) 2011/2012-es támogatási időszakra jóváhagyott támogatás (Ft) 2011-ben kiadott támogatási igazolások (Ft) Jégkorong Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Vízilabda MOB Összesen

13 Összes adóbevétel kiesés: 13,7 Mrd Ft
A központi költségvetés évi közvetlen adóbevétel kiesése 31 Mrd Ft támogatási igazolás ( Ft.) 24 Mrd Ft kifizetés a cégek oldaláról ECOSTAT számítása alapján: 10,3 Mrd Ft közvetlen adóbevétel (szja, járulék, Áfa) Összes adóbevétel kiesés: 13,7 Mrd Ft

14 Egyesületi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban
Sportág Sportfejlesztési programban szereplő összes támogatás (Önrész+Támogatás) Ft Jóváhagyott szakmai támogatás Ft Kiadott igazolás dec. 20-ig Ft Kiadott igazolás Ft Összesen Kézilabda Kosárlabda Jégkorong Vízilabda Labdarúgás Összesen:

15 Egyesületi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

16 Egyesületi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

17 Szövetségi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban
Sportág Sportfejlesztési programban szereplő összes támogatás (Önrész+Támogatás) Ft Jóváhagyott szakmai támogatás Ft Kiadott igazolás dec. 20-ig Ft Kiadott igazolás Ft Összesen (Ft) Jégkorong Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Vízilabda MOB Összesen:

18 Szövetségi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

19 Szövetségi adatok a 2011/2012-es támogatási időszakban

20 Szövetségek által benyújtott igények %-os megoszlása jogcímenként

21 Egyesületek által benyújtott igények %-os megoszlása jogcímenként

22 A társasági adóból származó támogatások megoszlása megyénként a 2011/2012-es támogatási időszakban

23 A társasági adóból származó támogatások megoszlása kistérségenként a 2011/2012-es támogatási időszakban

24 A társasági adóból származó támogatások megoszlása településenként a 2011/2012-es támogatási időszakban

25 10 millió Ft-ot meghaladó építési beruházási kérelmek (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda)
2 db kérelem miniszteri döntésre vár 1 db kérelem felfüggesztés alatt van 3 db kérelem csökkentett összeggel került elfogadásra

26 10 millió Ft-ot meghaladó építési beruházási kérelmek (labdarúgás)

27 NGM előrejelzések A sportcélú adókedvezmény költségvetési előirányzata költségvetési évenként 20+1 milliárd forint; A 2011/12-es sporttámogatási időszakban jóváhagyott sportágfejlesztési programok összértéke (a támogatás és az önerő összegének együttes összege) 53,8 milliárd forint; 2012. március 20-ai állapot szerint a kiadható támogatási igazolások 69,5 százaléka került kiállításra A sporttámogatási adókedvezmény évi költségvetési hatása előreláthatólag – 16,8 milliárd forint; A sportfejlesztési programok 75 százaléka megvalósulhat, amely azt jelenti, hogy mintegy 29,4 milliárd forint többlet tőke áramlik a sportágazatba;

28 NGM előrejelzések II. A 2011/12-es sportágfejlesztési programok költségvetési hatása a 2012-es költségvetési évben (egyenlegjavító hatások nélkül) 19,8 milliárd forint, a 2013-as költségvetési évben 1,9 milliárd forint; 2012-ben hasonló arányokkal számolva (75 százalékos kihasználtsággal => A 2012/13-es sportágfejlesztési programok évi költségvetési hatása (egyenlegjavító hatások nélkül) 22 milliárd forint, évi költségvetési hatása 14,6 milliárd forint; A 2011/12-es és a 2012/13-es sportágfejlesztési programok együttes hatása társasági adó soron 41,8 milliárd forint csökkenés 2012-ben, 16,5 milliárd forint 2013-ban;

29 NGM előrejelzések III. A 2011/12-es sportágfejlesztési program 2012-ben 5,9 milliárd forint, a 2012/13-es sportágfejlesztési program 2012-ben 2,9 milliárd forint pozitív egyenlegjavító hatással jár; Együttesen a 2012-es költségvetési évben 8,8 milliárd forint pozitív egyenlegjavító hatással jár; A 2011/12-es és a 2012/13-es sportágfejlesztési programok együttes, társasági adó soron mutatkozó 41,8 milliárd forintos hatása és az egyenlegjavító 8,8 milliárd forintos hatás alapján a évi költségvetési hatás körülbelül 33 milliárd forint;

30 Összegzés Az elméleti költségvetési hatás jól számszerűsíthető, a költségvetésre gyakorolt hatás (annak időbeli ütemezése) alig mérhető; Ennek fő oka: az igénybevett adókedvezmény összege a évi adóbevallás benyújtását és feldolgozását követően (2012. június-július) ismerhető meg; Az NGM Jelentés korlátozottan és csak részben számol a sporttámogatási rendszer egyenlegjavító hatásaival; Az NGM Jelentés a kiadott támogatási igazolások és azok felhasználása közé egyenlőség jelet tesz; Az önrész csak a kiadási oldalon jelenik meg az NGM Jelentésben, a bevételi oldalon pedig nem;

31 Látvány-csapatsport támogatás célzott hatásai
Sportgazdaság kialakulása, transzparens működés következtében a támogatók megjelenése. Társadalmi felelősségvállalási aktivitás erősödése a cégek oldaláról. Tervezés szerepének növekedése, összehangolt irányítási folyamatok kialakulása a sportszférában. Munkavégzés kifehérítése: személyi jellegű ráfordítások csak bérszámfejtéssel, szabályos foglalkoztatási formákban. Szakmai programok gazdasági tevékenységének szabályossága, ellenőrizhetősége, belső működési szabályok és számviteli fegyelem erősödése.

32 A hazai fogadtatás - elismerés

33 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Bardóczy Gábor Nemzeti Sport Intézet