Gyakorló pedagógusok képzése az interaktív tábla használatára

Az előadások a következő témára: "Gyakorló pedagógusok képzése az interaktív tábla használatára"— Előadás másolata:

1 Gyakorló pedagógusok képzése az interaktív tábla használatára
Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Gyakorló pedagógusok képzése az interaktív tábla használatára 2012. február 25.

2 Az interaktív tábla alkalmazásának pedagógiai és didaktikai alapjai
avagy Comeniustól az interaktivitásig Csapó Mónika

3 Miről lesz szó? Oktatási módszerek, taneszközök és a szemléltetés
Oktatástechnológia és a taneszközök (digitális taneszközök) interaktivitás III. Társadalom – munkerőpiac – kompetenciák

4 Oktatási módszerek szóbeli közlés és megbeszélés
írás, olvasás és szöveggel történő munka illusztrált munkák és demonstráció gyakorlati és laboratóriumi munkák

5 Didaktikai alapelvek szemléletesség és elvontság elve;
aktivitás és fejlődés elve; rendszeresség és fokozatosság elve; differenciálódás és integrálódás elve; alkalmazás és akceleráció; individualizáció és szocializáció; történelmiség és korszerűség; gazdaságosság és racionalizáció.

6 Tanulási stílus AUDITÍV VIZUÁLIS KINESZTETIKUS

7 Tanulási stílus VIZUÁLIS AUDITÍV KINESZTETIKUS
*a környezetből felvehető információk körülbelül 75-80%-a vizuális eredetű, az ember tehát „vizuálisan vezetett” lény, DE…

8 Szemléltetés 1. bemutatás/demonstráció/illusztráció
szemléltetés a kezdetektől áttörés a XVII. században – Comenius („ a megismerés forrása a tapasztalat, eszköze a szemléltetés”) az empirizmus hatása! a szemléltetés mint módszer, és mint ismeretszerzési alapelv XVIII-XIX. század – képes ABC- és olvasókönyvek (illusztrációk szerepe) a szemléltetés mint a korszerűség kritériuma! Pestalozzi – minden érzékszerv „bekapcsolása” idővel, fokozatosan különböző szemléltető eszközök megjelenése és használata (képek, tankönyvek, mozgásos demonstrációk stb.)

9 Szemléltetés 2. Az oktatási folyamatban hozzájárul:
a képszerű, szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez, a fogalomalkotáshoz, a tevékenység elsajátításához, a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához, a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához, a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez, a tanultak alkalmazásához.

10 Taneszközök 1. az oktatás folyamatában a különböző szervezeti keretekben, szervezeti formákban, a stratégiák szervezési módok, módszerek során felhasználható, a tanítás-tanulás céljainak elérését segítő tárgyak információhordozó/oktatási médium/oktatási segédeszköz/ szemléltető eszköz/tanítási eszköz/tanszer

11 Taneszközök 2. az iskolai taneszközhasználat története:
1) Első korszak (a XVII. század előtti kor): az ösztönös eszközhasználat időszaka 2) Második korszak (1620-tól 1820-ig tartó időszak): a baconi empirizmus hatására az iskolákban már tudatosan használják az eszközöket 3) Harmadik korszak (a 19. század közepétől kezdődik): széles körben terjed el Pestalozzi koncepciója (a szilárd elvi alapokon nyugvó,tervszerű eszközhasználaton alapul) 4) Negyedik korszak (a 20. század elejére tehető): a tanulói aktivitásra, öntevékenységre épülő, cselekvéses tanulás kerül előtérbe (ebben a korszakban mutatkozik a legnagyobb igény a taneszközökre)

12 Taneszközök 3. technikatörténeti alapokon nyugvó felosztása:
1. nemzedék: az ide sorolt eszközök nem igényelnek sem gépi, sem elektronikus berendezést, a tanulók és az eszközök között közvetítő mechanizmus nincs (pl.: képek, fényképek, tárgyak, makettek, modellek, grafikus ábrázolások stb.) 2. nemzedék: azok a tárgyak tartoznak ide, amelyek nyomdai úton állíthatók elő, az információkat önmaguk közvetítik (pl.: tankönyvek, munkafüzetek stb.) 3. nemzedék: a modern technika segítségével előállított eszközök (ezek az auditív, vizuális, audiovizuális eszközök stb.) 4. nemzedék: ebbe a kategóriába azok az eszközök sorolhatók, amelyek a tanulást képesek irányítani, a tanuló a gépek segítségével önállóan tud tanulni (pl.: oktatócsomag, oktatógépek, programozott tankönyvek, munkafüzetek stb.) 5. nemzedék: MA

13

14 Az oktatástechnológia és a taneszközök (digitális taneszközök)
a számítógép „váratlanul” jelent meg az iskolákban a gépek megérkezését nem előzte meg a tanárok meggyőzése és felkészítése!!! ma is kevesen használják szakértelemmel ezt az „új” eszközt napjainkban az elnevezés megváltozott (többről van szó, mint számítógépről)  New Information and Communication Technology (NICT), azaz Új Információs és Kommunikációs Technikák (ÚIKT) kettős töltetű fogadtatás!!!

15 Digitális taneszközök 1.
a számítógéppel segített tanítás és tanulási környezeteket a tananyagok fajtái és a gépeknek az oktatási folyamatban betöltött szerepe szerint csoportosítjuk: 1.) A tananyagok fajtái: - mechanikus begyakoroltató feladatok ellenőrzéssel („drill-and-practice”) - oktatási segédlet, magyarázatokkal (tutorial) - interaktív információs rendszer (multimedia dialogue system) - oktatásszervező programok (management)

16 Digitális taneszközök 2.
2.) A gép szerepe az oktatási folyamatban: - „házi tanár” (tutor) - bemutatja a tananyagot, majd kérdez, értékeli a válaszokat, új tananyagot ad/gyakoroltat - dokumentálja a diák haladását - segédeszköz (tool) - mérőeszköz - szimuláció (kísérleti eszköz) - „edutainment”: a tananyaghoz kapcsolódó vagy jutalmazó játékok - tanuló (tutee) - a diák programoz, maga állítja be a tanulási környezetet - oktatásszervező (manager) - nyilvántartja a haladást, összeméri a tanulókat/osztályokat

17 Digitális taneszközök 3.
a tanároknak a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereihez való viszonya, a három alaptípus: 1. a számítógépet új szemléltetőeszköznek tekintő „kezdő felhasználó” 2. a digitális taneszközök lehetőségeit ismerő és kiaknázó „haladó felhasználó” 3. a taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozó „profi felhasználó”

18 Digitális taneszközök 4.
a számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek: - képi- és hangzóillusztráció-igényesek, - sok önállóan végezhető feladatot tartalmaznak, ahol az azonnali visszajelzés a sikeres továbbhaladás fontos feltétele, - nem igénylik a tanár állandó, magyarázó jelenlétét, elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthető formában rendelkezésre állnak, - „önmagukban is jutalmazó” ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia

19 Digitális taneszközök 5.
a multimédiás taneszközökkel végzett oktatás előnyei: többféle tananyagtípus (nyomtatott, filmes és digitális) integrálása - multimodális érzékelési lehetőség = hatékonyabb elsajátítás - interaktív: konstruktív tanulási környezet, szituatív tanulás - könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelően - a feladatok paramétereinek, a megoldási lehetőségek rugalmassága hátrányok: fejlesztés nagyon lassú és drága a piac igényei szerint, nagy multinacionális kiadók készítik (nem az egyes országok tanterveihez igazodva)

20 Interaktivitás 1. interaktivitás: – információcsere egymás között
– grafikus felhasználói felület sokatmondó egészként való értelmezése – a tanulók aktív, fokozott részvétele megengedett, elvárt, kiterjesztett (mélyrehatóbb részvétel + magasabb fokú autonómitás) az interaktivitás szintjei frontális oktatás során: 0. előadás (belső mentális aktivitás) – magas fokú tanári kontroll 1. alacsony fokú kikérdezés, felületes interaktivitás 2. tapintatos kérdezgetés, mélyebb interaktivitás 3. kikérdezés, célzott dialógus, mély fokú interaktivitás 4. kollektív reflekció, teljes körű részvétel – magas fokú tanulói kontroll

21 Interaktivitás 2. interaktív tanítás és interaktív tanulás
interaktív multimédia, interaktív software előnyök: tanulóközpontú tanulás előmozdítása különböző tanulási stílusok figyelembe vétele motiváció közös munkák konstruktív, holisztikus tanulási mód támogatása hátrány: - problémamegoldás szimulálása megértés nélkül

22 Interaktivitás 3. interaktív tábla mint az interaktivitás megtestesítője az osztályteremben! magas fokú motiválás mediális elemek innovatív integrálása fokozzák a tartalmi kifejtést kollaboratív tanulási környezet

23 Interaktív tábla 1. információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszköz, amely a számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítővásznat egyetlen egységbe foglalja először a 80-as évek végén, a 90-es években jelent meg a multinacionális vállalatok tárgyalóiban, belső képzésein (magas ár, a rendelkezésre álló tartalom, annak előállítási képességének hiánya, az oktatás számára elérhetetlenné és feleslegessé tette abban az időben) ezredfordulón: a számítógépek és az internet is meghonosodott az oktatásban! interaktív tábla/aktívtábla/okos tábla/digitális tábla/elektronikus tábla/ virtuális tábla

24 Interaktív tábla 2. az interaktív tábla eszközrendszere:
számítógép, interaktív eszköz (szenzor), mutatóeszköz (toll vagy a felhasználó ujja), projektor, (fehér)tábla, vagy más sík, (fehér)felület

25 Interaktív tábla 3. okok a használatra: rugalmasság és sokszínűség,
multimediális, multiszenzoros megjelenítés, a munka mentése és nyomtatása, hatékonyság, a tanítási órák tervezése és mentése, IKT tanítása, interaktivitás és részvétel. kritika: - statisztikailag nem bizonyított, hogy segítené a tanulmányok sikerességét - néha a tanár jobban összpontosít az új technológiára, mint arra, amit a tanulóknak valóban meg kellene tanulniuk

26 Társadalom – munkaerőpiac – kompetenciák?! 1.
a tanulók kb. 10%-át jegyzik meg annak, amit olvasnak, 20%-át annak, amit hallanak, 30%-át annak, amit látnak, 50%-át annak, amit egyidejűleg látnak és hallanak, 70%-át annak, amit ki is mondanak, s 90%-át annak, amit mondanak és csinálnak is!!! XXI. század  információs társadalom (megváltozott szerepek), tudásalapú társadalom (a tudás megszerzése, elsajátítása → tanulás!) másfajta „írástudás”, kompetenciák (OECD) számítógéppel támogatott tanulási környezet: személyre szabott instrukciókkal szolgál az „életviteli képességek” kialakításához nélkülözhetetlen kulcskompetenciák: a problémamegoldás készsége; multidiszciplináris kompetencia; csapatmunkára és kooperációra való készség; az életkortól független tanulási készség és képesség – a lifelong learning (LLL)

27 Társadalom – munkaerőpiac – kompetenciák?! 2.
az iskolai képzési rendszer olyan továbbfejlesztése szükséges: az iskolába járó fiatalok „benntartására” és az iskoláztatás meghosszabbítására, képes felvenni a versenyt a folyamatosan változó technológiai és munkaerőpiaci igények kielégítésével hosszútávra nézve eredményesnek tűnhet, ha figyelembe vesszük és megvalósítjuk az élethosszig tartó tanulás hat kulcsfontosságú üzenetét: - új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára; nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén; innováció az oktatásban és tanulásban; a tanulás értékelése; az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása; közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz.

28 Köszönöm szépen a figyelmet!
Csapó Mónika