Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Merkantilizmus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Merkantilizmus."— Előadás másolata:

1 Merkantilizmus

2 Jean Baptiste Colbert (1619-1683)

3 A XVI-XVIII. -ra jellemző elég heterogén irányzat
A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos-feudális abszolutizmusa, ill. ahol legfejlettebb formája, mint gazdaságpolitika érvényesül Spanyolországban és Hollandiában is megjelenik Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult… A kereskedő tőke ideológiája (mercator= kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is kereskedő.

4 Politikai gazdaságtan
A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a gazdasági folyamatokat az állam szabályozza A gazdasági törvények az állami törvények Megjelenik az önálló gazdaságtudomány! Az árutermelés fejlődésével függ össze, már átfogó, nemzetgazdasági kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik.

5 Főbb jellemzői 1. A gazdagságot a pénzzel= arany ( metallizmus – Stafford) azonosítja, másképpen az Érték= pénz, a közönséges áruk, csak ha pénzre cserélődnek. 2. A többlet, a profit forrása a kereskedelem: olcsón venni és drágán eladni, ez a kereskedő tőke logikája= elidegenítésből eredő profit. Vagyis a profit a forgalomból származik. Azonban a kérdést nemzetgazdasági szinten vetik fel. A belső kereskedelemből nem származhat nyereség az egész nemzet számára, amit az egyik nyer, a másik elveszíti.

6 A korai időszak A külkereskedelem révén gazdagodhat egy nemzet. Ebből jön az aktív külkereskedelmi mérlegre való törekvés, vagyis több árut kivinni, mint behozni, hiszen a gazdagság nem az áru, hanem csak a pénz. A korai időszakban ez gyakorlatilag abszolút módon, a csak eladni és semmit sem vásárolni módon értelmezték. Ezt elsősorban a váltóárfolyam szabályozásával kívánták elérni, hogy az arany befelé áramoljon, illetve vámokkal. A legkorábbi időszak: aranyat behozni (Spanyolország –gyarmatosítás)

7 A későbbi szakaszban Már a hazai ipar fejlesztése a cél, elsősorban a manufaktúrák támogatása révén, hogy legyen mit eladni. Felismerték, hogy a külkermérleg aktívuma a hazai ipar fejlettségétől függ. Az elidegenítésből eredő profit koncepciójának megfelelően a termelési költséget meghaladó árra törekedtek, ill. mivel a hazai árut nem tekintették költségnek a többlet szükségképpen a külker aktívumban jelentkezett. Törekedni kell ezért a költségek leszorítására, munkabérek csökkentése, ill. a termelékenység növelésére.

8 A későbbi szakasz Már megengedik a külföldről történő vásárlást, pl. nyerstermékek behozatalát, ha így azt feldolgozva még többet lehet külföldön eladni. A külkermérleg teljes egyenlegét nézik: egyes országokkal szemben a mérleg lehet passzív, ha ezt más országokkal szembeni aktívum ellensúlyozza. Főbb gazdaságpolitikai eszközök: manufaktúrák támogatása és új iparágak meghonosítása, behozatali vámok, a hazai ipar számára szükséges nyersanyagok kivitelének tilalma, infrastruktúra fejlesztése és nem utolsó sorban gyarmatok szerzése stb. Legfejlettebb formája a colbertizmus (Jean Baptiste Colbert ( )

9 Bukásának okai Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia eltartása A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az ipar érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok. A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami gyámkodás. Law hitelmanipulációjának bukása Franciaországban radikális átmenet, szemben Angliával, ahol a mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre. Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.

10 Fiziokrácia François Quesnay

11 François Quesnay 1694. június 4. – Versailles,1774. december 16.) a fiziokratizmus megteremtője. Eredetileg Madame de Pompadour és XV.Lajos orvosa. Harveynek a vérkeringés orvostudományi felfedezése nyomán alkotta meg a gazdasági élet "vérkeringését" modellező művét a "Tableau économique"-t, a Gazdasági táblázatot.

12 A fiziokraták szemben a merkantilistákkal a gazdaságot önszabályozó rendszernek tekintették
A gazdaságban is, akár a természetben objektív törvények hatnak, amelyeket nem lehet voluntarista módon megszegni, mert spontán módon, hosszabb távon úgy is érvényesülnek „a gazdaság természetes rendje”, a gazdasági szabadság eszméje, vagyis a szabad konkurencia követelése. Az állami beavatkozás nem szükséges

13 A gazdaság természetes rendje
A politikai gazdaságtan legyen olyan, mint a természettudomány. Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud értékesíteni. E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás számára. (pozitív és negatív multiplikátor) Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.

14 Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére.
Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön létre többlet. Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet pénzzel, ami beáramlott.

15 Valójában a termelésre, koncentráltak és nem a forgalomra, ami egyrészt az jelentette,
hogy a többletet is magából a termelésből származtatták, másrészt pedig azt, hogy a termékeket ( a használati értékek tömegét) tekintették az igazi gazdagságnak a pénzt nem tekintették valami különleges dolognak, csak a csere puszta közvetítőjének.

16 Ez utóbbi támasztja alá Hume mennyiségi pénzelmélete, amit részben Ricardo is átvesz, hogy a kereskedelmi mérlegek automatikusan kiegyenlítődnek ha sok arany áramlik az országba az árak emelkednek, ami viszont ösztönzi az importot és helyre áll a kereskedelmi mérleg egyensúlya. Ez alapozza meg a komparatív előnyök elméletét is.

17 A többlettermék magyarázata
A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a termelésből jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogy hogyan lehetséges a termelési költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság esetében tudták kimutatni. A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és az output a mezőgazdaságban naturálisan megegyezik. Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona. Ez az ún. „tiszta termék”.

18 Csak a mezőgazdaság produktív
A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot. A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot, csak megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit megtermel. Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a vállalkozóké az költség „A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez a nemzetet illetően a költségek sorába tehető.” (Quesnay)

19 Itt azonban a dolog ellentmondásos, mert ebben az esetben a nyereség mégis különbözik a munkabértől. Ezt egyes fiziokraták (Turgot) úgy hidalják át, hogy például a kamatot, ami a bankár nyeresége azzal indokolják, hogy a pénzén a bankár földet vehetett volna. Így a kamat nagyságát a földjáradék szabályozza, sőt nagyobb annál, mivel a bankár szemben a földtulajdonossal kockázatot is vállal. Turgot szerint a vállalkozó nyereségének is akkorának kell lennie, amely „kárpótolja azért, ami hasznot neki hajtott volna, ha pénzét föld vételére fordítja, továbbá megadja munkájának, gondjának, kockázatának és ügyességének bérét.”

20 A fiziokraták elmélete rendkívül ellentmondásos
Jóllehet a földtulajdonos nézőpontját képviselik, de a már polgárosult földtulajdonosét, aki valójában tőkés. Ez megnyilvánul abban, hogy jövedelmét amelyhez munka, azaz ellenszolgáltatás nélkül jut sok helyütt a mezőgazdasági munkások többletmunkájából származtatják Az, hogy a mezőgazdasági munkás munkája révén többet termel, mint létfenntartásához szükséges a természet adománya, de a tulajdonos kezében ez már nem a természet adományaként jelenik meg „a földművelőnek a tulajdonosra csak a megállapodások és a törvények erejénél fogva van szüksége” (Turgot)

21 Quesnay gazdasági táblázata
A társadalmat három osztályra osztotta: a termelők osztálya, amely a mezőgazdaságban dolgozókat foglalja magában; a földesurak osztálya, amely magában foglalja a földesurakon kívül a papságot, a nemességet, a királyi udvartartást és a hivatalnokokat is; a terméketlen osztály, ahová az ipari bérmunkások, kézművesek és az ipari tőkések tartoznak.

22 Quesnay gazdasági táblázata
A körforgás kezdete az aratás befejezésétől kezdődik A földművelés megtermel 5 milliárd livre bruttó terméket amelyből 4 élelmiszer és 1 ipari nyersanyag; értékösszetétele pedig 2 milliárd forgótőke, 1 milliárd állótőke kopása (10 milliárd évi kopása 10% = 1) és 2 milliárd tiszta termék A terméketlen osztály kezében van 2 milliárd livre iparcikk A tulajdonosi osztály kezében van 2 milliárd livre készpénz 2 milliárd livre terméket a termelő osztály fogyaszt el, ez nem kerül be a körforgásba

23

24 1. 1md élelmiszer: bérlők  földbirtokosok
2. 1md ipari termék: iparosok  földbirtokosok 3. 1md élelmiszer: bérlők  iparosok 4. 1md munkaeszköz: iparosok  bérlők 5. 1md ipari nyersanyag: bérlők  iparosok 6. 2md bérleti díj: bérlők  földbirtokosok

25  Eladás/vétel Bérlők Iparosok Földbirt.-ok 2 1 5

26 A Gazdasági Táblázat hiányosságai
Az újratermelt érték valójában nem 5 hanem 7 milliárd livre, mivel Quesnay megfeledkezik az ipar által termelt 2 milliárd livre-ről mivel szerinte az ipar csak összerakja a mezőgazdaságtól kapott anyagokat Megfeledkezik az iparban az állótőkéről  mert az ipart mint a mezőgazdaság függvényeként ábrázolja  szerinte az ipari termékekből az ipari munkások nem fogyasztanak, ha mégis akkor a 2 milliárd livre-nél kevesebbet érő értéket 2 milliárdért idegenítnek el (Bodeau)

27 A gazdasági táblázat mennyiben jelentette a merkantilizmus bírálatát ?
A merkantilista gazdaságpolitika az egyes iparcikkek árait mesterségesen magasan tartja  a gazdasági táblázat szerint ha a csere nem egyenlő értékű akkor az újratermelés nem mehet végbe! Nem szükséges a külkereskedelem a termékek ill. a többlet realizálásához


Letölteni ppt "Merkantilizmus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések