„legfontosabb” szerve

Az előadások a következő témára: "„legfontosabb” szerve"— Előadás másolata:

1 „legfontosabb” szerve
Az emberi szervezet „legfontosabb” szerve Somogyi Farkas Pál 2015

2 Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék
2. Gondolati vezérfonal és ars poetica 3. Az állatok kiválasztószerveinek fejlődése 4. A vese felépítése 5. A kiválasztás 6. A vese funkciói 7. Működésképtelenné vált vese pótlása 8. Dialízis 9. Transzplantáció 10. Laboreredmények összefoglalása 11. Kérdések és feladatok 12. Tárgymutató 13. Ajánlott irodalom és ábrák forrásgyűjteménye 2/30

3 Gondolati vezértfonal és ars poetica
„Te alkottad veséimet, anyám méhében te szőtted a testem.” (139. Zsoltár) „Én vagyok a vesék és a szívek vizsgálója.” (Jel 2,23; Jer 11,20; 17,10; 20,12) Már az ókori ember is nagy jelentőséget tulajdonított a vesének. A hangulat és kedélyváltozás központjának, a lelkiismeret megszólalásának tekintették. A héber eredetiben a lelkiismeret, a fájdalom és érzelmek székhelyei. A vese az ember belsőjét jelenti, amit csak Isten ismer. Ő teremtette, megvizsgálja és próbára is teszi. „Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit megteszek, azt tudom is.” (Konfuciusz) „Ha az ember megengedi, hogy túl sok kép árassza el, annak meg vannak a következményei: Sokszor elveszíti a kapcsolatát saját belső képeivel. Egyáltalán nem tudja feldolgozni a benyomások elsöprő sokaságát. Arra sem lesz képes, hogy beépítse önmagába. Jórészt elvonulnak mellette. A képek lefoglalják az embert belsőleg, és egyben akadályozzák abban, hogy érintkezésbe kerüljön önmaga mélységével, ahol saját belső képei rejlenek.” (Anselm Grün: Belső képeink gyógyító ereje) Jó tanács a tanuláshoz: ne csak olvasd, hanem írd is le, rajzold is le! Fokozatosan haladj, és próbáld meg elképzelni! narancssárga szín: 1. kattintás megjelenik, 2. kattintás eltűnik le-fel nyilak: dia átugrása (csak néhány diánál) jel segítségével a tartalomjegyzékhez lehet visszaugrani felugró ablak magyarázattal T 3/30

4 Az állatok kiválasztószerveinek filogenetikai fejlődése
Állatcsoport Kiválasztószerv típusa Felépítésének fontosabb jellemzői egysejtűek sejtfelület, lüktető űröcske szivacsok, csalánozók testfelület laposférgek elővesécske (protonephridium) testüregből csillós sejtek (lángzósejtek) primer vizeletet ürít vesécske típusú kiválasztószerv gyűrűsférgek vesécske (metanephridium) szelvényszerv, másodlagos testüregből csillós tölcsér, szekunder vizeletet ürít ízeltlábúak (rovarok) Malpighi-edények + visszaszívás az utóbél (rectalis) mirigyében gerincesek - elővese (pronephros) gerinces embrióban, néhány hal valódi testüregből és külső érgomolyagból csillós tölcsérrel, elővese-vezeték - ősvese (mesonephros) gerinces embrió, halak, kétéltűek kiválasztószerv vese típusú valódi testüregből és belső érgomolyagból csillós tölcsérrel, Wolff-cső kloákába - utóvese (metanephros) hüllők, madarak, emlősök Malpighi-test, csak érgomolyagból, urerter kloákába vagy húgyhólyagba T 4/30

5 A vese felépítése A kiválasztószervrendszer: Vese részei:
- páros vese: bordák magasságában, a gerincoszlop két oldalán, a háti és ágyéki csigolyák váltásánál (T12–L3), jobb oldali kicsit lejjebb - páros húgyvezeték (utrether) - páratlan húgyhólyag: hámja az urothelium esernyő sejtekkel, ami lehetővé teszi a hólyag tágulását - páratlan húgycső 2. ábra: a kiválasztószervrendszer Vese részei: - 3 tok veszi körül (vese rögzítése, mechanikai védelme) Hosszmetszetben két részre tagolódik: - külső kéreg (glomerulusok miatt szemcsés) - belső velőállomány (csatornácskák miatt csíkozott) - hosszanti csíkozású vesepiramisok és köztük oszlopok - vesepiramisok csúcsa veseszemölcs – vesekehelybe nyílik - a vesekelyhek a vesemedencébe gyűlnek össze 3. ábra: vese hosszmetszete T 5/30

6 A nephron felépítése Nephron részei: Glomerulus:
vesetestecske (Malpighi-test): glomerulus+Bowman-tok (medio)cortikális nefron (A) juxtamedulláris nefron (B) elvezető csatorna (tubulus): közelebbi (proximális) csatorna szakasz Henle-kacs távolabbi (disztális) csatorna szakasz 4. ábra: a nephronok felépítése Glomerulus: befutó ér átmérője nagyobb, mint kifutó ér átmérője fenestrált (lukacsos) érfalsejt – heteropórusos szűrő podocita sejtek – izopórusos szűrő heparan-szulfát – elektrosztatikus szűrő T 6/30 5. ábra: vesetestecske

7 A kiválasztás fizikai alapjai
diffúzió: részecskék szabad áramlása a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú felé ozmózis: szemipermeábilis (féligáteresztő) hártyán keresztül csak az oldószer (víz) molekulái tudnak átjutni (hígabb oldatból töményebb oldat felé áramlik) ellenáramoltatás elve: a számok helyére bármilyen kiegyenlítődő (intenzív) mennyiség behelyettesíthető 6. ábra: diffúzió 7. ábra: ozmózis vizeletképződés lépései: ultrafiltráció (szűrés): nyomáskülönbség miatt a vérből szűrlet szűrődik ki a nephron üregébe. A makromolekulák és sejtek nem jutnak át a szűrőn, ozmotikus és hidrosztatikai nyomás együtt alakítja ki az ultrafiltrációs nyomást szekréció (aktív kiválasztás): a kiválasztószerv sejtjeinek aktív transzportjával különböző anyagokat választ ki reabszorpció (visszaszívás): a nephron hátsó szakaszán víz és benne oldott anyagok visszaszívódnak a vérbe  szűrlet besűrűsödik és vizelet lesz belőle T 7/30

8 A kiválasztás folyamata
Glomerulusban: kilépő ér keresztmetszete kisebb, mint a belépő éré ezért ultrafiltráció 2,5 liter vér  180 liter szűrlet Elvezetőcsatorna: aktív transzport kiválasztás: penicillin, K+, H+, aktív transzport visszaszívás: Na+, passzív transzport: víz, kanyarulatos csatorna kezdeti szakasza Henle-kacs  koncentráció gradiens: Na+ leadás gyűjtőcsatornából vízvisszaszívás leszálló ág felszálló ág hajszálér hálózat (vasa recta) veszi közre a Henle-kacsot: segít az osmotikus gradiens kialak. kanyarulatos csatorna távolabbi szakasza gyűjtőcsatorna: már csak víz és CN visszaszívás 180 liter szűrlet  1,5 liter vizelet vérplazma szűrlet vizelet mennyiség / l 2,5 180 1,5 pH 7,38 – 7,42 5,0 – 7,5 cukor / mmol/l 3,6 – 6,1 fehérje 7-9 % kreatinin / mmol/l 0,059 – 0,115 3,5 – 23 8-9. ábra: nephron működése T 8/30 táblázat: plazma, szűrlet, vizelet összehasonlítása

9 A kiválasztás és vizeletürítés szabályozása
Kiválasztás: nem igényel gyors válaszreakciót, könnyen, automatikusan szabályozható  tisztán hormonális Vazopresszin: ADH (antidiuretikus hormon), oligopeptid 9 aminosavból, hipotalamusz nagysejtes magjaiban termelődik, vízvisszaszívás a distális tubulusban ACTH: (adrenocorticotrop hormon), polipeptid 39 aminosavból, hipofízis, mellékvese kéreg serkentő hormon (főleg a mellékvese rétegére hat, aldoszteronra kevéssé) Aldoszteron: (szteránvázas mineralokortikoszteroid), mellékvesekéreg, só és vízvisszaszívás, volumenreguláció, kálium szekréció (a X. agyidegen, bolygóidegen keresztül érkező paraszimpatikus hatás másodlagos jellegű) Ürítés: tisztán idegi (reflexes és akaratlagos) reflexközpont a gerincvelőben (keresztcsonti szakasz)  simaizom elernyesztése agykéreg felülről irányítja  harántcsíkolt izom elernyesztése T 9/30

10 Az élőlények belső környezetének szabályozott, dinamikus egyensúlya
A vese funkciói bomlástermékek kiválasztása (méregtelenítés), karbamid (urea): aminosavak és nukleinsavak pirimidinbázisaiból (citozin, timin, uracil) kreatinin: izomfehérje bomlástermék (főleg arginin) húgysav: nukleinsavak purinbázisaiból (adenin, guanin); sói az urátok köszvény és vesekő okozója fokozott izomműködés esetén tejsav, táplálékból pl. sóskából oxálsav (HOOC-COOH) ionkoncentrációk beállítása, Na+, K+, Ca++, Mg++, Fe++, P, H+ (pH) víztérfogat beállítása és ezzel részben a vérnyomás szabályozása, Renin-Angiotenzin-Aldoszteron-Rendszer (RAS vagy RAAS), vérképzés (erythropoietin hormon képzése, amely csontvelőserkentő), aktív D-vitamin (kalcitriol) képzése, aktiválás PTH szabályozásával Extrarenális exkréció: kültakaró (víz, só), (a N- és Á-világban egyaránt) légzőszerv (víz, CO2), táplálkozási szervrendszer tengeri madarak és teknősök sómirigyei tengeri halak kopoltyúi Exkrétum tárolása: főleg N-világban, Á-világban ritka A N-nek nincs külön kiválasztószerv(rendszer)ük, raktározzák a metabolitokat inaktív formában a sejtjeikben. Viszont a bőrszövetükön, gázcserenyílásaikon keresztül a N-ek is adnak le anyagokat. OH H3C-CH-COOH Az élőlények belső környezetének szabályozott, dinamikus egyensúlya homeosztázis szabályozása EPO: 165 aminosavbó álló polipeptid doppingszerként is használják T 10/30

11 Jó vese – Mit mutat a labor?
Vizsgáld meg: (Esettanulmány) - melyek lesznek azok az anyagok, aminek eltérése jelezheti a veseműködés leromlását? - melyek lesznek azok az anyagok, amik leginkább eltérnek a beteg vesénél? - vesd össze a vese funkciói diánál olvasottakkal! T 11/30

12 A veseműködés vizsgálata
A vese működésének romlását jelzi a bomlástermékek (pl. kreatinin) koncentrációjának vérben való megnövekedése. Azonban önmagában a vér szérum kreatinin (Scr) mérése nem elegendő a vesebetegség stádiumának meghatározásához. Ehhez szükséges a Glomerulus Filtrációs Ráta (GFR) vagyis a Clearance. A vese működésének meghatározása a glomerulusokon keresztül filtrálódó olyan vizeletbe kiválasztott anyag mérésével lehetséges, amely nem szekretálódik, nem reabszorbeálódik, nem metabolizálódik: izotóp clearance vizsgálat: körülményes kreatinin clearance: 24 órás vizeletgyűjtésből, pontatlan eGFR (e=estimated): tapasztalati képlet alapján becsült, számított, ml/perc/1,73m2 (1,73 m2: átlagos testfelületre fajlagosított) clearance = U·V/P (ml/min) ahol: U = vizelet kreatinin koncentrációja (μmol/l) V = időegység alatt kiválasztott vizelet térfogata (ml/min) P = plazma kreatinin koncentrációja (μmol/l) Stádium Leírás eGFR ml/min/1,73m2 1. vesebetegség norm. v. magas GFR-rel > 90 2. vesebetegség csökkent GFR-rel 60-89 3. mérsékelt veseelégtelenség 30-59 4. súlyos veseelégtelenség 15-29 5. végstádiumú veseelégtelenség  < 15 T 12/30 táblázat: veseelégtelenség stádiumok GFR alapján

13 Működésképtelenné vált vese pótlása
idült, hosszú lefolyású A vesét krónikus funkcióleromlás esetén nem lehet részleteiben vagy egészben „javítani”. A vese leállása nem lesz rögtön letális, mint a szívmegállás, de az élettel össze-egyeztethetetlen, ezért kezelni kell. 5,5 l vérből 180 l szűrlet: a vese állandóan dolgozik, csökkent funkció miatt a méreganyagok felszaporodnak, ami akár halálhoz is vezethet. A kimaradt, élettanilag nélkülözhetetlen funkciót máshogy kell biztosítani a szervezet számára. Erre szolgál a dialízis és transzplantáció. Illetve a veseelégtelenség időben kitolható még egy lehetőséggel, a megelőzéssel. halálos A vese betegségei: (sokféle lehetséges csoportosítás) akut vagy krónikus örökletes vagy immun eredetű veleszületett fejlődési rendellenességek sebészeti: vesekő, sérülés, daganat belgyógyászati: nephritis nephrosis-szinrdóma (pl.: FSGS) (poli)cisztás vese vesemedence gyulladás (pyelonephritis) vese érrendszeri betegségei más betegségek folyamán: cukorbetegség (diabetes mellitus) magasvérnyomás (hipertónia) 1.) Megelőzés a megfelelő életvitellel 2.) Dialízis = művesekezelés 3.) Transzplantáció = szervátültetés T 13/30

14 Megelőzés Tudatos táplálkozás
friss, természetes ételek előnyben részesítése tartósított, félkész ételekkel szemben étkezések mennyisége és gyakorisága szezonális zöldség, gyümölcs kismértékű fűszerezés, sózás tisztított kristálycukor helyett méz előnyben részesítése tápanyagok megfelelő aránya túlzott fehérjebevitel kerülése (pl. erőnövelő tápszerek, étrendkiegészítők) gyorséttermek és utcán való táplálkozás kerülése Nagymennyiségű folyadékfogyasztása (napi 2-3 liter) Rendszeres testmozgás (állóképesség-, erőnlétnövelés, friss levegő, séta) Testtömeg kontrollálása (nemhez, életkorhoz, testmagassághoz arányosan illő testtömeg tartása) Vérnyomás, pulzus rendszeres ellenőrzése, kontrollálása ( /80-85 Hgmm, /min) Megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés/alvás Stressz helyzetek, stressz források kerülése, csökkentése Káros szenvedélyek elhagyása (dohányzás, túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás, droghasználat) Túlzott energiaital fogyasztás akut veseelégtelenséget okozhat A rendszeres laborvizsgálattal és eGFR ellenőrzéssel, így az időben elkezdett nephrológiai gondozással idejében kiszűr- hető az esetleges vesefunkció romlása. Lehetőség nyílik a romlás megállítására vagy progressziójának csökkentésére, illetve a vesepótló kezelés időbeni megválasztására, elkezdésére. heveny, rövid lefolyású Ezek olyan alapvető életminőség javító irányelvek, amit minden embernek meg kéne tartania. Szüleink és nagyszüleink generációi sokkal közelebb éltek ehhez, mint a mai elvárosiasodott nemzedék. Ezen feladatok megtartásában dietetikus és gyógytornász szakember lehet a segítségünkre. T 14/30

15 Dialízis – Mit mutat a labor?
Vizsgáld meg: - melyek lesznek azok az anyagok, amik leginkább eltérnek a beteg vesénél? - milyen következményei lesznek ezeknek az eltéréseknek? T 15/30

16 Dialízis - Művesekezelés
Világon: 2,5 millió fő dializált előző %-ában: Magyarországon: fő veseelégtelen (6% 10 M lakosra) fő dializált (HD-87%, PD-13%) (2%) 1.200 fő listás (2/3-a műthető) (10%) 390 fő transzplantált (élődonor-12%) (33%) Dializáló központok Mo.-on: B. Braun Avitum (1989) Diaverum (1993) Fresenius (1993) kórházakhoz kapcsoltan egyéb magáncégek Hemodialízis (HD) saját vese 168 óra/hét – dialízis kezelés legalább 12 óra/hét = ált. 3x4 óra ml/perc véráramlás miatt kanülre vagy fisztulára van szükség Cimino-fisztula: alkar (ritkábban comb) módosított vénáján keresztül kanül: nyaki nagyvénába, illetve nyaki főverőérbe dializátor-oldat  ellenáramoltatás elve  ozmózis otthoni HD (HomeHD) Peritoneális dialízis (PD) hashártya (cseplesz) erekkel sűrűn szőtt kettős falú lebeny állandó hasi kanülön (Tenchoff) keresztül belek közé töltött 2 liter dializáló folyadék automatikus PD (APD) folyamatos, ambuláns PD (CAPD) folyamatos, ciklusos PD (CCPD) éjszakai, szakaszos PD (NIPD) 10. ábra: fisztula tűszúrása 11. ábra: kanül 12. ábra: CAPD T 16/30

17 Dialízis – történeti áttekintés
John Berry Haycraft brit orvos, piócából izolálta az antikoaguláns hirudin molekulát 1880 Georg Haas német orvos, az első HD dialízis emberen, sajnos sikertelenül 1924 John J. Abel amerikai orvos, az első extracorporális dialízis állaton végezve vividiffuziós készülék 1913 Willem Kloff holland orvos, az első sikeres dialízis emberen, celofános forgódobos művese 1945 Nils Alwall svéd orvos, fémvédőrácsos dializátor 1947 Peter Brent Brigham amerikai orvos (Boston), forgódob tovább-fejlesztése és elterjesztése kolff-brigham forgódob 1952 Fredrik Kill norvég orvos, lapdializátor kifejlesztése lapdializátor Belding H. Scribner amerikai orvos, sönt beültetése 1960 Richard Stewart üreges-szálas (hollow-fiber) dializátor kifejlesztése hollow-fiber dializátor 1964 James Cimino M. J. Brescia orvosok, AV-fisztula kifejlesztése 1966 Georg Ganter német orvos (Würtzburg), az első PD kezelés emberen, sajnos sikertelenül 1923 Henry Tenckhoff Tenckhoff-katéter kifejlesztése 1968 Robert Popovich Jack Moncrief amerikai orvosok (Texas), első folyamatos, ambuláns PD (CAPD) kezelés újgenerációs automata PD készülék 1975 Fred Boen amerikai orvos (Washington), első automatikus PD (APD) 1962 T 17/30

18 Transzplantáció - Kezdeti lépések
A görög mitológiából jól ismert az összetett teremtmények - kentaurok, kimérák, szfinxek, hárpiák, szatírok, faunok, szirének – ábrázolása. ókor Paul Scheel dán orvos, szövődmény nélkül végzett vérátömlesztést 1818 Karl Landsteiner osztrák biológus és orvos, felfedezte a vércsoportokat 1930-ban Nobel-díjat kapott. Alexis Carrel ( ) kidolgozta az érvarrat technikáját. 1912-ben Nobel-díjjal tüntették ki. 1901 Ullmann Imre ( ) magyar orvos, végrehajtotta az első sikeres veseátültetést kutyán, de érvarratot még nem alkalmazott. 1902 Eduard K. Zirm osztrák orvos, szaruhártya átültetést végzett, amivel a beteg három évig kifogástalanul látott. 1905 Joseph Edward Murray amerikai sebész, első sikeres szervátültetés, veseátültetés egypetéjű ikrek között (szingraft). Azonos génállomány miatt immunológiai válaszreakcióval nem kellett foglalkozni. 1990-ben Nobel-díjat kapott. 1954 Jean. Dausset francia immunológus, felfedezte az emberi fehérvérsejt antigéneket (fő hisztokompatibilitási antigének MHC), melyek alapján az adott donorhoz a legmegfelelőbb recipienst lehet kiválasztani. 1980-ban Nobel-díjjal tüntették ki. Németh András Szegeden végezte az első magyar vesetranszplantációt 1962 Georges Máthé Párizsban végezték az első csontvelő-átültetést James Hardy USA-ban került sor az első tüdőátültetésre, Thomas Starzl májátültetésre (USA), R. Lillehei, W. Kelly és hasnyálmirigy átültetésre is (USA). Christiaan Barnard Fokvárosban hajtotta végre az első szívátültetést. Richard Lower brit orvos, az első vérátömlesztés A sikertelenségek miatt 150 éven keresztül törvény tiltotta. 1667 Perner Ferenc Magyarországon szervezett transzplantáció Jelenleg a négy egyetemi klinikán folyik transzplantáció Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs 1973-tól Jean Francois Borel belga mikrobiológus, felfedezték a cyclosporint (gombából származó decapeptid). Az 1980-as évek kezdetétől a gyógyszer bevezetésével az egy éves túlélése 30%-kal javult. A cyclosporin szelektíven gátolja a kilökődési reakcióban résztvevő immunfolyamatokat. 1976 Jean Hamburger francia orvos, első komoly sikerrel biztató veseátültetés Párizsban, a donor a beteg édesanyja volt. (allograft) A vese több, mint három hétig kifogástalanul működött. 1952 Sz. Kozma, Sz. Damján arábiai orvosok, csodatételük, amikor egy templomszolga beteg lábát egy halott mór katona levágott lábával pótolják. 15. sz. Los Balbases Mester Kr. u. II. sz. A XX. sz. első évtizedében sok orvos próbálkozott transzplantációval. Következő kísérletező korszak az es évek XX. sz. első évtized T 18/30

19 Transzplantáció – várólistákat kezelő honlapok
Európai nemzetközi szervezetek Eurotransplant (8 tagállam): BeNeLux államok, Németország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország Balttransplant (3 tagállam): Észtország, Lettország, Litván Scandiatransplant (5 tagállam): Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország év donor vese vese + panc. máj tüdő Bécsben magyar donor szív 2015. szept -ig cadaver 237 37 élő 32 szervszegment, lebeny - össz 269 13 71 19 2014 342 58 48 (12%) 390 14 75 40 táblázat: transzplantációk száma T 19/30

20 Transzplant. – Mit mutat a labor?
20/30

21 Transzplantáció Amennyiben az alap vesebetegségnek nincsen semmilyen szövődménye, az esetleges kockázatok elkerülése miatt az eredeti veséket nem veszik ki. Az új vesét (csak 1 db-ot!) - előre, ált. jobb oldalra, a csípőlapát fölé (heterotropikus), - ferde hasizmok rostjait szétválasztják, a beleket feljebb húzzák, - artériát és vénát a láb ereibe (v. et a. iliaca externa), - uretert ált. közvetlenül a húgyhólyagra A vese származhat: élő emberből (élődonoros vese, kb %-a az összes átültetésnek) vagy egészséges, baleset következtében, kórházban elhunyt (agyhalál állapotában lévő) donorból (cadaver vese). A várólistán kb beteg vár vesére, ennek kb. 2/3-a műthető. Átlag várakozási idő 2-3 év. Az élő donorból nyílt műtéti seb helyett laparoscopiával veszik ki a vesét. ábra: graft Immunrendszer: Mivel a transzplantált szerv (graft) idegen szervezetből származik, ezért a recipiens (fogadó) szervezet immunrendszerét gyengíteni kell, hogy ne támadja meg a graftot. Egyrészt emiatt a recipiensnek élete végéig immuncsökkentő (immunsupressiv) gyógyszereket kell szedni, és fokozatosan figyelni kell a fertőzések elkerülésére. Kilökődés esélyének csökkentése érdekében, olyan donorokat és recipienseket társítanak (ld. transzplantációs lista), akiknek a szövetük minél inkább hasonló. 6 ilyen szöveti antigént vizsgálnak (HLA: human leukocyta antigen), és minél nagyobb az egyezőség (egypetéjű ikreknél teljes egyezés), annál kisebb a kilökődés valószínűsége. A 6 vizsgált faktorból az egyik az AB0-ás vércsoport. Az Rh vércsoport egyezősége nem feltétel. Az új immunszupresszor gyógyszereknek köszönhetően ugyanazon emberbe ma már többszöri transzplantáció is lehetséges. T 21/30

22 Transzplant. – Mit mutat a labor?
Vizsgáld meg: - jól végzi-e a dolgát az új vese? - az új, működő vese mellett mi lehet az oka az eltéréseknek? T 22/30

23 Laboreredmények összefoglalás
Figyeld meg a grafikont: - milyen függvény szerint növekszik a kreatinin? várólistára transzplantáció dialízis fisztula biopszia sandimun T 23/30

24 Kérdések és feladatok Kérdések és feladatok
Kapcsolódó érettségi feladatok Kapcsolódó OKTV feladatok T 24/30

25 Tárgymutató I. diffúzió: valamely anyag molekuláinak a térben való egyenletes eloszlására irányuló passzív mozgás. ozmózis: koncentráció különbség miatt a félig áteresztő hártyán keresztül megvalósuló oldószer-diffúzió, passzív transzport. szemipermeábilis membrán: félig áteresztő hártya, a víz és benne oldott kisméretű ionok számára átjárható, nagyobb molekulák számára nem átjárható. vese: a gerincesek csatorna típusú utóveséje. A hasüreg hátsó részén, a gerincoszlop két oldalán, az utolsó hátcsigolya és a két felső ágyéki csigolyamagasságában elhelyezkedő bab alakú páros szerv. uréter: húgyvezető nefron: a vese működési alapegysége. Kb. 1,2 millió található egy vesében. Két fajtáját különböztetjük meg: kéreg~ és juxtamedulláris~. Malpighi-test = vesetestecske: glomerulusból és az azt körülvevő Bowman-tokból áll. glomerulus: artériás hajszálérgomolyag. Bowman-tok: a tubulus kezdeti kiszélesedő szakasza, mely benyomott labdaszerűen veszi körbe az érgomolyagot. Itt történik az első szűrlet előállítása. tubulus: vesecsatornácska Henle-kacs: a tubulus elvezető csövének hajtűszerű kanyarulata. Feladata az ozmotikus koncentrációgradiens kialakítása elsődleges szűrlet: a glomerulus falán keresztül átszűrt Bowman-tokban keletkező folyadék, fehérje mentes vérplazma. T 25/30

26 Tárgymutató II. dialízis: művesekezelés. Két fajtája létezik: hemodialízis (HD), peritoneális dialízis (PD). fisztula: az alkar artéria és véna közötti összeköttetés (anasztomózis). Célja a véna perctérfogatának megnövelése dialízis céljából. kanül: fisztulával nem rendelkező beteget ezen keresztül lehet dializálni. peritóneum: hashártya (cseplesz). Erekkel sűrűn szőtt, nagy felületű, két lemezből álló savós hártya. transzplantáció: szervátültetés. transzplantátum = graft: átültetett szövet vagy szerv. ortotropikus: azon átültetés, ahol a szerv a szervezeten belül anatómiailag az eredeti helyére kerül (szív). heterotropikus: azon átültetés, ahol a szerv a szervezeten belül anatómiailag eltérő helyre kerül (vese). autograft: saját szövet átültetése saját szervezeten belül (saját bőr áthelyezése). szingraft: átültetés genetikailag azonos egyedek között (ikrek között). allograft: átültetés azonos faj két egyede között (vese átültetés). xenograft: átültetés különböző faj két egyede között (sertés szív emberbe). donor: átültetendő szervet adó szervezet, ember. recipiens: átültetendő szervet fogadó szervezet, ember. cadaver: klinikai halál állapotában lévő ember szervezetéből kiemelt átültetendő szerv. immunszupresszió: immunrendszer gyengítése az átültetett szerv kilökődésének megakadályozására. MHC: (Major Histocompatibility Complex) fő hisztokompatibilitási génkomplex, rendkivüli polimorfizmust (sokféleséget) mutató gének csoportja, amely termékei a T-limfociták általi antigénfelismerésben fontos szerepet játszó MHCI, illetve MHCII osztályba tartozó membránfehérjék. Szervátültetéskor transzplantációs antigénként viselkednek. Az MHCIII osztályba tartozó termékek szolubilis (oldatban lévő, tehát nem membránhoz kötött) molekulák. biopszia: helyi érzéstelenítés mellett végzett szövetmintavétel. laparoszkópia: endoszkópiás műtét T 26/30

27 Ajánlott irodalom I. [1] Pőcze B., Németh P., Langer R.: A szerv-transzplantációt követő gyógyszeres kezelés újabb lehetőségei (Orvosi Hetilap, 2012, ) [2] Rosivall L.: Hogyan működik a vese (Természet Világa 2013, ) [3] Fazekas Gy.: Biológiai feladatok középiskolások számára (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995) [4] Berend M., Fazekas Gy.: Irány az egyetem, Biológia II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995) [5] Gál B.: A természetről tizenéveseknek Biológia 11. (Mozaik Kiadó, Szeged, 2014) [6] Oláh Zs.: Biológia II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) [7] G. Vogel, H. Angermann: SH atlasz Biológia (Springer-Verlag, Budapest, 1992) [8] Németh E., Szécsi Sz.: Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok (Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1994) [9] Berend M., Németh É.: Biológiai diáklexikon (Akadémia Kiadó – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) [10] Kontra Gy. szerk.: Az emberi test (Bibliotheca Kiadó, Budapest, 1958) [11] Törő I.: Az ember Fejlődése (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1960) [12] J. Sobotta: Deskriptive Anatomie (J. F. Lehmann’s Verlag, München, 1904) [13] Gergely J., Erdei A.: Immunbiológia (Medicina Könyviadó Rt., Budapest, 2000) [14] Vigh H. B., Kondics L.: Összehasonlító szövettan (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997) [15] Kondics L.: A kiválasztószervek in Összehasonlító anatómiai előadások VII. (Eötvös Kiadó, Budapest, 1998) [16] Ádám V., Dux L., Faragó A., Fésüs L., Machovich R., Mandl J., Sümegi B.: Orvosi Biokémia (Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001) T 27/30

28 Ajánlott irodalom II. Keresőszavak: renal, nephron, kidney,
filetype:swf, gif, pdf (flash, video, html5) site:edu [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] Debreceni Nephrológiai Napok: [26] Online előadás megosztó:  nebreceni nephrológiai napok, vese, dnn, … [27] Nemzeti veseprogram: [28] Magyar Nephrológiai Társaság: [29] Transzplantációs Klinika: [30] Magyar Szervátültetettek Szövetsége: [31] Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége: [32] Transzplantációs Alapítvány: [33] Magyar Vese-Alapítvány: T 28/30

29 Ábrák forrásgyűjteménye
1. ábra: Kondics L.: A kiválasztószervek in Összehasonlító anatómiai előadások VII. (Eötvös Kiadó, Budapest, 1998) 2. ábra: Oláh Zs.: Biológia II. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) 3. ábra: Kondics L.: A kiválasztószervek in Összehasonlító anatómiai előadások VII. (Eötvös Kiadó, Budapest, 1998) 4. ábra: Kondics L.: A kiválasztószervek in Összehasonlító anatómiai előadások VII. (Eötvös Kiadó, Budapest, 1998) 5. ábra: Kondics L.: A kiválasztószervek in Összehasonlító anatómiai előadások VII. (Eötvös Kiadó, Budapest, 1998) 6. ábra: 7. ábra: 8. ábra: 9. ábra: 10. ábra: 11. ábra: 12. ábra: 13. ábra: 14. ábra: T 29/30

30 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!