Jógaoktatás törvényesen

Az előadások a következő témára: "Jógaoktatás törvényesen"— Előadás másolata:

1 Jógaoktatás törvényesen

2 Megkérdezed az oktatódat
Elindulunk… de hogyan? Megkérdezed az oktatódat Ismerős Tájékozódsz google 

3 Találat: (11400 db. / 0.35s) Van 110 órás / 240 órás / 300 órás
van OKJ-s, nemzetközileg akkreditált, felnőttképzési nyilvántartásba vett, munkaügyi központ által bejegyzett, van akadémia, főiskola és tanfolyam, van, ami nemzetközi diplomát ad van yoga alliance és yoga alliance international, van ami diplomát ad, van, ami oklevelet, van ami tanúsítványt, vagy igazolást… ???

4 Jógaoktatás törvényesen

5 Mi kell egy tevékenység végzéséhez?
2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről A törvény hatálya 3. § (1) E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén - a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. 6. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza.

6 a jógaoktatás nem államilag elismert szakma!
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről § (1) Az Országos Képzési Jegyzéket (a továbbiakban: OKJ) az 1. melléklet 1. táblázata és 2. táblázata tartalmazza. 1. Táblázat – szakképesítések és szakképesítés-ráépülések 2. táblázat – részszakképzések Megállapítás: a jógaoktatás nem államilag elismert szakma!

7 2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az …meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés lehet. 26. támogatott képzés: részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére megvalósuló képzés; Megállapítás: bármi lehet, ami köthető valamely állam által elismert szakképzéshez és a formai követelményeknek megfelel, felnőttképzési nyilvántartásban elfogadták és bejegyezték. 2013. évi LXXVII. Törvény a felnőttképzésről

8 ÖSSZEFOGLALVA: nincs szakmai követelménye a jógaoktatásnak, nem kell hozzá semmilyen végzettség! Kezdjünk hát oktatni? Ingyen igen! De pénzért végezve, már a évi LXXVI. Törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól hatálya alá tartozik. Eszerint: l) szolgáltatási tevékenység: bármely önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység, kivéve a termelő tevékenységet és a közhatalom gyakorlását, m) szolgáltató: a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás,

9 6. § Tevékenységi kör megválasztásának szabadsága 12
6. § Tevékenységi kör megválasztásának szabadsága 12. § kötelesek vagyunk bejelenteni, ha jogszabály előírja (minden vállalkozási formánál előírja, csak más-más törvény vonatkozik rá!) 22. § a bejelentés tartalma (ha szakmai biztosítékot ír elő a jogszabály, akkor nyilatkozni kell annak meglétéről) – nincs jogszabály a jógaoktatásra, nem szakma – tehát nem kell szakmai biztosíték.

10 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról
8/A. § (1) A jogi személynek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek statisztikai számjel kiadása céljából be kell jelentkeznie a KSH- nál. A statisztikai számjel a 6. § (2) bekezdése szerinti statisztikai azonosítóból és statisztikai csoportképző adatok kódjából áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget: …

11 TEÁOR (struktúra és tartalom feltöltve)
Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere Módszertani útmutató (feltöltve): TEÁOR számok felépítése (Betű – nemzetgazdasági ág) 1-2. szám: ágazatok 3. szám: alágazatok 4. szám: szakágazatok 8551 sport, szabadidős képzés (jógatanfolyam) régi teáor: Máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás Mns egyéb oktatás Régi teáor: Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás TEÁOR tartalom részletes leírás (feltöltve): 8551 jógatanfolyam vezetése, jógaoktatók tevékenysége Nagyon jó kereső leírással: TESZOR (struktúra és tartalom feltöltve) A Termékek és Szolgáltatások Osztályozási rendszere az EU tevékenység szerinti termékosztályozásának, a CPA (Classification of Products by Activity) magyar nyelvű változata. A 451/2008/EK rendelet alapján 2008-tól a TESZOR-t kell alkalmazni a statisztikában. Ezt módosította az 1209/2014/EU rendelet, amely szerint január 1-jétől új aktualizált TESZOR struktúrát kell alkalmazni. Tehát a TESZOR a TEÁOR ’08-ra épülő 6 szintű osztályozás, amely az egyes szakágazatokat termék- és szolgáltatás-csoportokra bontja tovább  Sport, szabadidős képzés ( Jógaoktatás is) egyéb mns oktatás

12 Mit jelent az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke és mi a szerepe?
Speciális magyar statisztikai osztályozás. Kódszámrendszere hat-számjegyű, amely a TEÁOR’08 első négy számjegyét foglalja magában és az 5-6. számjegyen bontja tovább az egyéni vállalkozások és az adószámmal rendelkező magánszemélyek által jellemzően végzett/végezhető, a TEÁOR’08 szakágazatainál konkrétabb és részletezőbb tevékenységek szerint. Az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek tevékenységeit az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében foglaltak szerint kell azonosítani, az okmányirodákban, illetve a NAV-nál nyilvántartásba venni, a változásokat bejelenteni és átvezetni. sport és szabadidős képzés (ÖVTJ tartalom: a jógatanfolyam vezetése, jógaoktatók tevékenysége) m.n.s. egyéb oktatás (pl.: önismereti képzés, előadás tartás) (ÖVJT struktúra és tartalom feltöltve)

13 Milyen feltételekkel végezhetők az egyes tevékenységek
Milyen feltételekkel végezhetők az egyes tevékenységek? Kell-e valamilyen engedély…? Az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésről, iskolai végzettségről, hatósági engedélyekről (telephely, ÁNTSZ stb.), gazdálkodási formáról, tőkenagyságról és más hasonló feltételekről az egyes tevékenységekre vonatkozó jogszabályok adnak pontos ismeretet. Pl.: 2004. évi I. törvény a sportról 77. § b); 79. § (1) bf) 157/2004. (V. 18.) Korm. Rendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről (KSH módszertani útmutató: Hatósági engedéllyel végezhető tevékenységek – feltöltve)

14 Szolgáltatás végzése Magánszemélyek gazdasági tevékenységet végezhetnek: Adószámmal rendelkező magánszemély – A cégbírósági bejegyzéshez, illetőleg vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytató adózó közvetlenül az adóhatósághoz nyújtja be a bejelentkezésre rendszeresített formanyomtatványt, az adóhatóság ennek alapján veszi az adózót nyilvántartásba és állapít meg részére adószámot. Az adózót ezt követően az adóhatóság az adószámon tartja nyilván és az adóhatóság felé intézett beadványokon erre kell hivatkoznia. (nem rendszeresen, nem üzletszerűen végzi a gazdasági tevékenységet és nem ez a fő tevékenysége, szűk körben alkalmazható, pl.: szellemi szabadfoglakozásúak) Egyéni vállalkozó – évi CXV. törvény az egyéni vállal vállalkozóról és az egyéni cégről (feltöltve)

15 Szolgáltatás végzése Társas vállalkozások: évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – meghatározza a gazdasági formákat: 3:89. § (1) szerint gazdasági társaság az alábbi formák szerint alapítható: Közkereseti társaság Az új szabályok szerint a közkereseti társaság (kkt.) tagjai a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért pedig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a hitelező a kkt. bármely tagjától követelheti a teljes tartozást. Betéti társaság – A betéti társaság (bt.) fogalma változatlan a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvben (Ptk.) is: a beltag korlátlanul, míg a kültag csak a vagyoni betétével felel a társaságnak a vagyona által nem fedezett kötelezettségeiért. Korlátolt felelősségű társaság - 3 millió törzstőke, Részvénytársaság - Az új Ptk. szerint részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, ez akkor válik nyilvánossá (nyrt.) amikor bevezetik a tőzsdére. A tőzsde bármelyik szabályozott piac lehet, nem előírás a részvényeknek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetése.A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. (KisAdózó vállalkozások Tételes Adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. Törvény)

16 Egyéb jogi személyek: Alapítvány – 3:378. § [Az alapítvány fogalma]: Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. 3:379. § [Az alapítvány tevékenységének korlátai] (1) Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. (jogi képviselő, könyvelő, kettős könyvelés, könyvvizsgálat, stb. ) Szövetkezet - 3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei]: - (1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. - (2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. Egyesület – 3:63. § [Az egyesület fogalma]: (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

17 Összefoglalás Végzettség Szolgáltatás Tevékenységi kör Engedélyek
Vállalkozási formák Kérdések? További információk: Köszönöm a kitartó figyelmet  Hegedüs Edina ,